Esti Kurir, 1930. május (8. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-11 / 106. szám
Vasárnap, 1930 május 11 TKÖZMaaraaaasgier Három terv: 140 millió állami pénz ................."WIH/1/htm ni.."—■—.. A komphajó és szubvenciója 70 millió állami pénzt igényelne—Mire volna jó a Hungária Tengerhajózási Társaság? — A kiállítási hajó létesítése küszöbén A komphajó ügye már hosszú, idő óta foglalkoztatja a magyar gazdasági köröket és a legutóbbi hírek szerint a kereskedelmi minisztériumban már el is készült az erre vonatkozó törvényjavaslat. A parlamentben az egyik képviselő még is sürgette a komphajó létesítését, de éppen ez a sürgetés olyan vitát provokált, amelynek nyomában egyes hírek szerint kissé háttérbe szorult most a komphajó létesítésének az ügye. Tévedés azonban azt hinni, hogy a komphajó véglegesen el van ejtve. A legutóbb közzétett zárszámadásban már 752.000 pengő túlkiadás is szerepelt a komphajóval kapcsolatban. Ép úgy napirenden van a komphajón kívül a Hungária TengerhajózásiTársaság alapítása is. Ez az alapítás már hosszú ideje kisért, egy izben le is került a napirendről, de új aktualitást adott neki Bethlen István gróf legutóbbi római látogatása, amelyen ismét tárgyalások folytak a magyar-olasz hajózási társaság alapításáról. Még egy harmadik terv is napirenden szerepel most az illetékes körök előtt és ez a kiállítási hajó létesítése. . Három terv megvalósításáról van tehát szó, amelyek részben a magyar tengerhajózás ügyét, részben a dunai és tengerentúli forgalom egybekapcsolását volnának hivatva megoldani. A nyilvánosság előtt miig nem szerepelt a három terv igazi megvilágításban, a közvélemény nincs is tisztában, hogy tulajdonképen miről van itt szó. Nem ismerik a komphajó terveinek lényegét és nem tudják, hogy mit akarnak a kiállítási hajóval azok, akik megvalósításán fáradozunk. A három terv nem csekély állami áldozatot kíván és ezért joggal követeli a közvélemény, hogy minden részletre vonatkozóan tájékoztassák, nehogy azután befejezett tények elé állítsák. A három terv megvalósításának terhei a következőképen alakulnak: Millió P. Komphajók beszerzése.........................25.— Komphajók 25 évi szubvenciója 1z évenként 2.5 millió pengő ...... 62.5 Hungária Hajózási Társaság 25 évi szubvenciója évi 2 millióval . . . 50.— Kiállítási hajó beszerzése....................1.— Kiállítási hajó üzemtartásához hozzájárulás évi 200.000 pengő, 15 éven át 3.— Ez összesen 140.5 millió pengőt tesz. Ennyi pénzt kellene a kincstárnak fordítania a komphajó beszerzésére és szubvencionálására, a Hungária Hajózási Társaság szubvencionálására és a kiállítási hajóra. Már most vizsgáljuk meg, hogy mit adunk és mit kapunk a három terv megvalósításánál. Adunk tehát anyagi áldozatokat a komphajó létesítésénél, a kereskedelmi miniszter úr szerint 20 milliót, szakkörök szerint 25 milliót. Adunk 1 millió pengőt a kiállítási hajó beszerzésére. Ez tehát összesen 26 millió pengő beruházást jelent. Ezután következnek az évenként megismétlődő kiadások, 1955-ig, évenként 2 millió, 2,5 millió és végül 200.000 pengő. Ez összesen évi 4,7millió pengő kiadás. Mit kapunk ezért? A Hungária a szerződéstervezet szerint három hajót állítana forgalomba, amelyek Fiuméból kiindulva, a görög partok mentén esetleg Egyiptomig hajóznak. Ugyanezen a vonalon ma az olaszok négy járatot tartanak fenn és kívülük a görögök ésjugoszlávok is járatnak gőzösöket ebben a viszonylatban. Az ezeken a vonalakon szállításra kerülő áru olyan kevés, hogy az érdekelt társaságok valósággal öldöklő harcot folytatnak, hogy egy kis rakományhoz jussanak. A magyar áruk ezekben a viszonylatokban nem szenvednek hátrányt. Mit adna a Hungária az évi kétmillió szubvenció fejében? Adna 10—30 százalékos tarifaengedményt, ami papiroson nagyon szép, a gyakorlatban azonban nem jelent semmit. A jelenleg hajózó vállalatok mindegyike HA AUTÓ / -mercedesbenz(AI szívesen ad tarifájából 25—30 százalék engedményt, hogy megszerezze az áru szállítását. Hogy az áruszerzés konkurrenciája mennyire kiéleződött, legjobban bizonyítja, hogy csak a közelmúltban állított fel Budapesten a Cosulich Line áruosztályt, és példáját nyomban követte a Norddeutscher Lloyd és a Hamburg America Linie. A terv szerint a szubvencionált vállalat köteles volna 12 mérföldes hajókat beállítani a forgalomba. Ez szakértők szerint ma egyenesen nevetséges, mert minden földközitengeri vonalon ma már 14—15, sőt 16 mérföldes hajók közlekednek, úgyhogy ezen az alapon a Hungária nem tudna előnyt nyújtani, sőt egyenesen hátrányos helyzetbe hozná a kiviteli kereskedelmet. Tekintetbe kell venni végül azt is, hogy Fiumén keresztül áruforgalmunk mindenkor ki van téve a jugoszláv vasúti politikának, úgyhogy amit megtakarítunk a hajózásnál, azt esetleg ráfizethetjük a vasútnál. És akkor itt állunk egy hajózási vonallal, amelynek fenntartása évenként az államnak két milliójába kerül és nem kap érte semmit. Annakidején, mikor a Hungária terve először felmerült, meghívták az érdekeltségeket az ankétre, amelyen mind a szubvencionálás és a vonal létesítése ellen nyilatkoztak. Ez a helyzet a Hungáriával. Most vegyük elő a komphajó ügyét. - - A komphajó teljesen új valami. Nincs az az ember, aki előre meg tudná mondani, hogy miképpen fog funkcionálni. A szakértők szerint a technikai kérdés meg van oldva, csupán nincs még kipróbálva, mert működni még nem láttuk. A másik kérdés, hogy a kereskedelmi forgalomban mennyiben fog beválni. Egy előnye kétségkívül van, hogy önmaga szabhatja meg a tarifáját, akár veszteséges alapon is, de független volna a szomszédállamok tarifapolitikájától. A kísérlet mindenesetre igen költséges volna. A befektetett tőke, az amortizáció, a szubvenció igen nagy áldozatokat jelentene a magyar kincstárra nézve. Ezeket a szempontokat komolyan és alaposan kell mérlegelni a komphajó kérdésében. A kiállítási hajó, amelynek megvalósítása, mint halljuk, igen közel van, nem új dolog. Volt már ilyen kiállítási hajó, van is üzemben ilyen másutt, de csupán ott, ahol van értelme, ahol a kiállítási hajó meg tud felelni rendeltetésének. Nálunk a kiállítási hajót olyan módon tervezték, hogy a Dunán is közlekedni tudjon és a tengerre is elmehessen. Ez az, amit szakkörökben kétkedéssel fogadnak. Ezenkívül rámutatnak arra, hogy a kiállítási hajó a tervezett módon azért sem tudna megfelelni rendeltetésének, mert túlságosan kisméretűnek gondolták el, úgyhogy komoly mennyiségű árut nem vihet magával, nagyobb területet elfoglaló magyar termékeket nem vehet föl. Másutt az ilyen kiállítási hajót olyan módon készítették el, hogy árukészleteket is vihet magával, amelyeket azután különböző, helyeken értékesítenek. A kiállítási hajó ilyen körülmények között nyilván csak a Dunán közlekedne, ahol azonban nem tudna rentábilis tevékenységet kifejteni. Sokkal olcsóbb volna a Duna mentén lévő helyek kereskedőit ahhoz szoktatni, hogy vásárlásaik megejtése céljából Budapestre látogassanak el. Rendszeres propagandával és némi áldozattal ezt könnyebb elérni, mint a kiállítást halóval komoly eredményekhez eljutni. íme, a három terv így fest a valóságban. Sok pénzt igényelnek ezek a tervek és nem látjuk a gyakorlati értéküket. Mindezekkel szemben pedig meg kell monda n Branter KOTTNER selyem harisnya meg. A LEGJOBB nunk, hogy a mai Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy adófizetői pénzét ilyen kísérletekre használja fel. Vannak itt létező vállalatok, amelyeknek megvan a szervezetük, amelyek meg tudnak állani a maguk lábán minden szubvenció nélkül is. Itt volt például az óceán, amelyet két millió pengővel lehetett volna megmenteni. Erre nem akadt pénz és így engedtük, hogy 45.000 tonnát kitevő hajótér egy szép napon elvesszen reánk nézve. A Magyar Keleti Honvéd nevű gőzöse, amely nemrég került forgalomba, két és negyedmillió pengőbe került és az egész kedvezmény, amit élvez, 15 évi adómentesség, tehát fele annyi, mint amennyit ma Budapesten egy épülő ház kap. A hajónak pedig ennek ellenében vállalnia kell a fuvarpiac minden rizikóját. Ha a kormány mindenáron valamilyen megoldást akar a tengerhajózás kérdésében, tömörítse a meglévő vállalatokat, amihez nem kellenek komoly áldozatok, nincs szükség milliós beruházásokra. ■'n/i/xnn* Valuta- és devizaárfolyamok Budapest, május 10. Pénznemek: Angol font 27.83—27.98, Belga frank 79.55—79.95, Cseh kor. 16.87—16.97, Dán korona 152.60—153.20, Dinár 10.00— 10.08, Dollár 569.20—571.20, Francia frank 22.30—22.60, Hollandi forint 229.90—230.90, Lengyel zloty 63.90—64.20, Lei 3.36—3.40, Léva 4.11—4.17, Líra 29.75—30.05, Német márka 136.15—136.75, Norvég korona 152.65 —153.25, Osztrák schilling 80.40—80.80, Svájci frank 110.40—110.90, Svéd korona 153.15—153.75. Külföldi kifizetések: Amszterdam 229.85— 230.55, Athén 7.38—7.48, Belgrád 10.095— 10.125, Berlin 136.3125—136.7125, Brüsszel 79.70—79.95, Bukarest 3.3875—3.4075, Kopenhága 152.825,—153.225, London 27.755— 27.935, Madrid 68.85—70.85, Milánó 29.935— 30.035, Newyork 571.30—572.90, Oslo 152.854-153.25, Párizs 22.405—22.475, Prága 16.9275—116.9775, Szófia 4.125—4.465, Stockholm 153.325—158.720, Varsó 64.025—64.225, Wien 80.5625—80.8125, Zürich 110.6875— 110.8375. a magyar tariförök közgyűlése, a Magyar Tanőrök Országos Szövetsége holnap, hétfőn d. u. 6 órakor az Országos Iparegyletben ülést tart, melynek napirendjén aktuális díjszabási kérdések, így Hamburg és Trieszt versenye és az új dunai átrakó tirifa szerepelnek. 1L oldal A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG e hó 13-án, kedden d. u. 6 órakor a Kereskedelmi Akadémia (V., Alkotmány utca 9) dísztermében ülést tart, amelynek tárgya Németh József ny. miniszteri tanácsos előadása: „Mezőgazdasági érdekképviseletünk és működése" címen. LAKATOSIPARTESTÜLET TISZTÚJÍTÁSA, a Budapesti Egyesült Lakatos ipartestület most tartotta elnökválasztó rendkívüli közgyűlését. A közgyűlés Haverland Antal felvonó- és gépgyárost választotta meg az ipartestület elnökévé. A közgyűlést követőiig az elöljáróság az ipartestület alelnökévé újból Soty Zoltánt választotta meg.. A DOHÁNYKISÁRUSOK KÖZGYŰLÉSE. A Dohánykisárusok Országos Szövetsége 1929. évi rendes közgyűlését 1930 május hó 25-ének d. u. fél 4 órájára hívja össze a régi képviselőház nagytermébe. MAGPIACI JELENTÉS. (A Mandiner Ödön nagtermelő és magkereskedelmi r.t. heti jelentése.) Az elmúlt héten heremagvakban a forgalom csökkent, takarmányrépamagnak azonban továbbra is van némi kereslete. Ennek magyarázata az, hogy a beérkezett jelentések szerint rovarok a répavetésekben több vidéken kárt tettek. Változatlanul élénk érdeklődés nyilvánul muharmag, seprőcirok, cukorcirok, továbbá fűmagvak és fűmagkeverékek iránt, kerti pázsit, állandó rét és kaszáló létesítésére. A Magyar Magkereskedők Országos Egyesületének hivatalos jegyzései 100 kilónként, nyersáruért, budapesti paritásban: lóhere 80—90, lucerna 120—140, fehérhere fölött, nyúlszapuka 75—80, baltacím 42—46, Viktória-borsó 25—30, Expressz-borsó 28—30, tavaszi bükköny 21—22, lenmag kisszemü 50—60, nagyszemü 70—80, csillagfürt fehér 14, mustár fehér 46-T-48, seprőcirok 9—10pengő.... * MR: DÉCSI RÓBERT STOLZ legújabb slágerei HEUTE NACHT - EVENTUELL?! Ma éjszaka-talán?! A Cito Cinema 10 felvonásos hangos vígjátéka, elejétől végig német beszéd és ének A főszerepben: JENNY JUGO Hangos híradók Mai előadások 126, 8 és 10 órakor