Esti Kurir, 1930. május (8. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-27 / 119. szám

Kedd, 1930 májas 27 d&BXiKüHIBL Középkor Szabolcsi Lajos ghettódrámája a Magyar Színházban A bátorság, amellyel minden előzetes drá­m­át kísérlet nélkül egyszerre a legkényesebb témával lépett a színpadra Szabolcsi Lajos, kétségtelenül tiszteletreméltó és elimerést ér­­­de­mel. Valósággal hősies küzdelmet vív a­­ színpad könyörtelen törvényeivel és nem , hagyhatjuk figyelmen kivül, hogy valóban , csak a legrutinosabb és legnagyobb dráma­­­rói tehetségnek sikerülhet, a gettóba zárt ki- s­zépkori zsidóság tragikus harcának megeleve-­e­m­lése olyképpen, hogy fölül tudjon emel­­­ke­dni a bántó és kirívó helyzeteken és ki ne­m hívja az ellenszenv kritikáját. Természetes,­ hogy­ Szabolcsinak, aki csak ünnepnapi drá­­­­mairó, ez a nehéz feladat teljességgel nem si­kerülhetett. Mégis, sok drámai feszültséget, megkapó és elgondolkodtató jelenetet tudott a színpadra vetíteni, ha sok mindenben ■— főleg a darab megalkuvó tendenciájával — tévedett is. A szereplők dicséretes energiával állták meg helyüket, éreztették a középkor levegőjét és nem egy jelenetnél érdeklődést és várakozást váltottak ki. Különösen Földényi László mar­káns figurája megkapó alakítás. Ákos Erzsi, szép és finom, Beleznay Margit, Árpád Margit,­­ Faragó Erzsi, Bondy István és Jiisth Gyula jók. Szigeti kissé álszakállas, az ő brilliáns bravúrjai után tőle több igaziságot várunk. u. a. A szerzők világkongresszusa Budapesten Holnap, szerdán, május 28-án délután fél öt órakor nyitja meg Kiebe­­sberg Kunó kul­tuszminiszter a színpadi szerzők budapesti világkongresszusát az Akadémia dísztermé­ben. Szerdától a jövő hét szerdájáig a világ­­ minden nemzetének számottevő lapjai a bu­dapesti kongresszus eseményeivel fognak fog­lalkozni, egy hétig a földkerekség minden vá­rosában tudni fogják, hogy vall a világ hátán egy kis nemzet, s van a térképen egy Buda­pest nevű nagyváros. Magyar nemzeti néző­pontból ez is a jelentősége a budapesti szerzői világkongresszusnak . A Nagy cipőben kisfiú százhuszonnyolcadszor Százhuszon­nyolcadik előadás. Ez is jubileum. Az Andrássy­ úti Színház Nádas Sándor Nagy cipőben kisfia című kis darabja áll a szerdán­­este bemutatásra kerülő reprizműsor középpont­jában. Ez az előadás a Nagy cipőben kisfiú százhuszonnyolcadik előadása lesz, természetesen Olaál Franciskával, aki annak idején a 128 előadás egyikéről sem maradt el. Százhuszonnyolcadszor megy ugyancsak a reprizműsorban Török Rezső Pillangó című darabja Vaszary Piroskával. Egy aktuális tréfát is bemutatnak. Harmath Imre írta, elme: Mólig Jancsi örökbe fogadja Radó Sanyi­kat Készül a Vígszínház forgószínpada A Vígszínház a jövő szezonra forgószínpaddá alakítja át színpadát. A forgószínpad szerkezetét már készítik is egy budapesti gyárban, ahol a legközelebbi napokban már be is fejeződnek a munkálatok, úgyhogy a színpad beépítéséhez a Vígszínház szezonzárása után azonnal hozzá lehet kezdeni. A forgószínpadot a legkitűnőbb külföldi modellek után készítik, körének átmérője tizenöt méter lesz, elektromos indításra teljesen zajtala­nul lassú és biztos tempóban jár körbe. A szín­pad beépítése teljes hónapot vesz igénybe. Új szezonját a Vígszínház már forgószínpaddal kezdi meg. Beer Rudolf legjobb társulatát küldi Pallenberggel Budapestre Max Pallenberg, a világhírű színművész, a gro­­teszk komikum nagymestere szerdán érkezik meg társulatával Budapestre, ahol a Vígszínházban megkezdi két­hetes vendégjátékainak sorozatát. Pallenberg társulatának tagjai a Deutsches Volks­­thealer legelső gárdájából kerülnek ki. Hogy mi­lyet­ gondol ennek a gárdának összeállítása, hogy milyen gondot fordítanak arra, hogy Pallenberg körül a Veret is nagyszerű legyen, mutatja az a körülmény, hogy Bécsben, a Deutsches Volks­­theaterben még egyre tartanak a próbák és meg nem állapították meg véglegesen Pallenberg tár­sulatának lajstromát. Válogatják a legjobbakat. Rudolf Beer, a Pallenberg-turné vezetője a leg­jobb gárdáját küldi a nagy művésszel Budapestre. ARNEA VITAMINUDÚS TÁPSZER sápadt vérszegény lányoknak­ tvény megett Hétfő MEGDŐLT EGY RÉGI MEGÁLLAPÍTÁS: a szín­ház könnyen születik és nehezen hal meg. Most lezárta szemét egy olyan színház, amely nehezen született. Nehezen született és könnyen halt meg. Mérhetetlen akadályok gördültek annak idején a Fővárosi Operettszínház elé. Hol az egyik, hol a másik vizsgálat mondotta ki, hogy a színházat nem lehet megnyitni. Ben Blumenthal azonban nem vesztette el a kedvét, annyi ajtót vágatott, amennyit kívántak, annyi tűzcsapot helyezett­­el a falakban, amennyit előírtak, olyan vasfüggönyt csináltatott, amilyent megszabtak neki, szóval: minden akadályt leküzdött és megnyitotta a szín­házat. • És esztendők múltával betelefonált a prima­donna, hogy betegsége miatt az esti előadáson nem léphet fel. Erre megszűnt a színház. Nehezen született, de könnyen halt meg.­­ MANAPSÁG a színház berkeiben nincs másról szó, csak a Fővárosi Művész Színház végnapjai­ról s a társalgókban, öltözőkben kibontakozik a maga szomorú valóságában a színház tündöklése és nyomora. Faludi Sándor kezéből 1929 november 13-án vették ki a színház kapujának kulcsát. November 14-én egy konzorcium kinyitotta Lengyel József drámájával, A nagy börtön­nel. November 25-én Kabos Gyula átvette a színházat, amely az ő igaz­gatósága alatt november 30-án tartott először elő­adást. Zsolt Béla kitűnő drámája, az Erzsébet­város került színre. Ezt Mihály István Te nem is­mered Verát című vígjátéka követte, tanúság­­tételéül annak, hogy a direktor, nyilatkozataihoz híven, magyar írókat hoz majd ki színpadára. A nyilatkozat ereje azonban nem sokáig tartott, mert ezután már a Feleségem parfümje című francia bohózat, majd a Csan-Fu című amerikai rémdráma következett, azután a Jambo Piccoli­­bábszínház, majd a Csúnya lány, a Huszárfogás, a Magyar Színház vendégjátéka és végül újra a Csúnya lány. Az Erzsébetváros 1500, a Te nem ismered Ve­rát 1400, a Feleségem parfümje­­1350, a Csan-Fu 1400, a Csúnya lány 2300, a Huszárfogás 2000 pengős rezsivel startolt. A pontos statisztikához tartozik az is, hogy a színházban a legkisebb ház a Csan-Fu egyik elő­adásán volt, amikor 325 pengő bevétett mulatott a kasszaraport az 100 pengős kiadással szemben. * HOL VÉTKEZETT KABOS GYULA? — kérde­zik mostanában mindenfelé és találgatják az oko­kat, amelyek miatt ilyen gyors halált halt a szín­ház. Az általános vélemény szerint először akkor követett el hibát, amikor a jóakaratú tanácsok ellenére is szinre hozta a Csan-Fut, amelyről mindenki előre tudta, hogy nem hozhat közönsé­get a színházba. Hibázott akkor, amikor a Buda­pestre, hozzá ajánlkozó világhírű Kék madár tár­sulat helyett a nívótlan Jambo Piccoli színházat szerződtette és végül nagyot hibázott akkor, ami­kor a Csúnya lányt igen tekintélyes házak mel­lett levette a műsorról, csak azért, mert sok ki­adása volt rá. Kabos, a színész, nem ismerhette azt az elvet, hogy sohasem a kiadás öli meg a színházat, ha­nem a bevétel. Ha­­ kevés.­­ VISZONT ÉPPEN MOST, a színházak szervez­kedése előtt jó mementó ennek a színháznak tra­gikus megszűnése. Jó mementó éppen most, ami­kor a színházak újból szervezkednek és amikor ■— úgy halljuk — újra kezdődnek az úgynevezett rálicitálások, a „Minden pénzt megadok" kijelen­tések, satöbbi, satöbbi. . A hihetetlenül nagy dologi és hatósági kiadá­sokon felü­l az indokolatlanul nagy sztárgázsiknak ássák már meg egyszer a sírját. Lehetetlenség, hogy a túlzottan nagy gázsik miatt ne jusson ke­nyér a kicsinyeknek. A Fővárosi Művész Színház hétszáz pengő ha­tósági, dologi és személyzeti kiadással nyitotta ki reggel a kapuját. Ehhez hozzájöttek este az előadás költségei. A színház házbérül bruttó bevé­telének 10 százalékát adta oda, a szerzőknek 10 százalékot fizetett, vigalmi adó fejében 3 száza­lékot, forgalmi adó fejében 2 százalékot adott, ami összesen a bruttóbevétel huszonöt százalékát teszi ki. Volt harminc színpadi munkása, húsz állandó tagja és negyventagú nézőtéri személy­zete, amelyhez az alkalmi föllépők és a vendég­művészek tekintélyes tábora csatlakozott. A rend­őri díj a szezon alatt 7000 pengő volt, a tűzoltók díja 16.000 pengő, a vízdíj 5000 pengő és a vil­lany 25.000 pengő. És a színház, a jó színház, ha nehezen is, de minden kiadást kibír, csak a mérhetetlenül ma­gas sztárgázsikat nem. Idetartozik az az adat, amit néhány nappal ezelőtt már éppen ezeken a hasábokon fölemlítet­tem, hogy egyik színházunkban éppen ma egy hete annyi volt a bevétel, amennyi magának a vendégszereplő művésznek járt. * AZ IGAZGATÓ, Kabos Gyula lemondta nyári vendégszereplését a Nyári Operettszínházban azért, mert Bitter Irénnel nem akar egy színpa­don játszani. Bitler Irénnel, aki — szerinte — a halálos döfést megadta a színháznak. Mások viszont azt mondják, hogy nem élhet olyan színház, amelyet primadonnalemondás meg tud ölni. Olyan ez, mint amikor a nagybetegre tégla esik és a tégla öli meg.* BESZÉLGETÉS BILLER IRÉNNEL: — Igaz-e, hogy azon az estén, amikor beteget jelentett, az egyik előkelő fővárosi étteremben vacsorázott?­— Nem igaz! Aki engem ismer és aki tudja, hogy mennyire tetőtől-talpig színész vagyok, ezt egy percig sem hiszi el rólam. Beteg vol­tam, odahaza feküdtem. Londonból azért jöt­tem haza, hogy a Csúnya lányt játszhassam, nem lenne érthető tehát, hogy minden ok nél­kül otthagyjam. Kabos Gyula szerint a színház a művésznőnek utolsó fillérig kifizette gázsiját. Biller Irén vi­szont azt állítja, hogy nem. Erre vonatkozóan is, megkérdezzük őt. Ezt feleli: — A színház tartozik nekem ötszáz pengő­vel. Két fellépésemért jár kétszer kétszáz, azaz négyszáz pengő, valami ruhadifferencia is van köztünk, azért jár száz pengő. Ez összesen öt­száz pengő. Ez azonban korántsem indított en­gem arra, hogy lépéseket tegyek a színházzal szemben. Igaz-e, hogy a színház nem adta ki a prima­donnának Csúnya lány-beli kosztümjeit, holott a primadonna véleménye szerint ezek az ő tulaj­donai? — Igaz — mondja Biller Irén. — Annak idején, amikor láttam, hogy a színház nehézségekkel küzd, a Csúnya lányhoz én csináltattam meg a ruhákat azzal, hogy azokat a Csúnya lány so­rozatos előadásai után megkapom. Nem kaptam meg. Bezárt ajtó fogadott. Erre Judi doktorral, a színház gazdasági igazgatójával" megbeszél­tem, hogy ekkor és ekkor bemegyek majd a színházba a ruhákért. Közben megkértem a Színészsövetséget intervencióra. Már azt hittem, sikerrel járt akcióm, mert amikor bementem a színházba, Judi doktort ugyan nem találtam ott, ellenben megkaptam öltözöm kulcsát. Be­mentem az öltözőbe és­ megdöbbenve konstatál­tam, hogy valamennyi toalettemet kivittek on­nan. Üres öltöző fogadott ... — Van még valami? — Nincs. Engem vád ne érjen, én kitartottam az utolsó pillanatig. Arról nem tehettem, hogy betegségem megakadályozott abban, hogy pályatársaimnak segítségére tegyek . MINT MINDEN rossznak, ennek is van jó ol­dala. Kabos Gyula, a kiváló művész, a jövő esztendő­től kezdve olyan szerepeket fog játszani, amelye­ket adnak neki és nem olyanokat, amelyeket maga választ. És ez kétségtelenül sokat jelent a magyar szini­művészetnek. Kardos István. ........................................................................­­■LTj M gLiaraáiMy Szumlm»2Bl»ain. A jövő héten pénteken, június 6-án szenzációs új operettet mutat be a Király Színház. Szinte hozza Ernst Neubaeh­nak Bíró Lajos „Hotel Stadt Lemberg" című regényéből készült, rendkívül hatásos operettjét, a „Hotel Lem­­berg“-et, melyet magyarra Zágon István és Andai Ernő fordított. Zenéjét Jean Gilbert, az „Ártatlan Zsuzsi", a „Marinka, a táncosnő" és a „Hermeli­­nes hölgy" világhírű komponistája szerzette. Ez a kiváló operett, mely Bécsben nagy sikert aratott, Berlinben és Hamburgban még most is műsoron van, a magyar­ Vonatkozásaival bizonyára nagy hatással lesz a magyar publikumra. A Király Szín­ház a legnagyobb gonddal készíti elő a darabot és olyan kiváló szereposztást biztosított, amely a fő­szezonban is párját ritkítja. A fő női szerepet Péchy Erzsi játssza, aki nagy­szabású énekpark­ja mellett igen kiváló színes feladathoz is jutott. Í­HA AUTÓ / A­­ -HERCEDESBENZW v ■’ KRCRGY ESIK GflflL FIHCISU felléptével az utolsó évek legnagyobb sikerű darabjaiból jő*-' -littfrassf­ufi Színház A Nemzeti Színház Ígéretei, amelyeknek­­ ígéreteknek kellett maradniok Június 10-én­ zárja kapuit a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, majd néhány nappal később a Nemzeti Színház rivaldájának lámpái is nyári álomra hunyják le szemüket és — egész csomó darab, amelynek előadása tervbe volt véve, egész sereg Ígéret, amely még szezonnyitáskor elhang­zott — csupán ígéret marad. A Nemzeti Színház műsortervezetének van egy külön rovata, amelynek az a címe:, ♦ Előkészü­letben*. Ebben rovatban most, a szezon legutolsó napjaiban kiadott műsortervezet beszámol mind­azokról a darabokról, amelyeknek előadása őszre marad. Egyik legrégibb ígéret a Bizánc új betanulása. Hevesi Sándor úgy tervezte még a múlt nyáron, hogy a Bizáncot fényes kiállítással és hatalmas apparátussal újjá rendezi és azután a darabot ebben a formájában a Szen István-hét ünnepi játékainak középpontjába állítja. Minthogy azon­ban a Szent István-hét ünnepi játékainak érde­kében illetékes részről még semmi sem történt, a Bizánc új betanulása nem látszott időszerűnek, így hát az új kiállítású Bizánc Ígéret marad addig, amíg a Szent István-hét ünnepi játékai is ígére­tek maradnak. Egy másik régi terv az Elnémult harangok felújítása. Különösebb okok, amelyek késleltetik ezt a reprizt, nem forognak fenn; az Elnémult harangok reprizét csupán az akadályozta meg, hogy a programm túlzsúfolt volt. Ugyancsak ez okból maradt el a Szent Iván-éji álom és Teleki László A kegyenc című drámájának felújítása. A Nemzeti Színház Budapesten egyetlen ott­hona a klasszikus múzsának. Idén azonban vala­mennyi klasszikus repriz és bemutató elmaradt, mert a modern darabok nagy sikere miatt tehetet­len volt programoiba iktatni a nagy klasszikus tragédiákat. Elmaradt az Athália, Racine drámájá­nak reprize, elmaradt Goethe Iphigénia Thaurisban című­ színműve, elmaradt Móricz Zsigmond Elektra című, Bornemissza Péter XVI. századbeli magyar írótól adoptált drámája. A Revizor, Gogoly klasszikus vígjátéka, szintén őszre maradt. A Kamaraszínház a kisebb programaiból töb­bet tudott megvalósítani, mint a Nemzeti Színház a maga hatalmas programmjából. A Kamara Színház mű­sortervezetén csupán négy darab akad, amelynek bemutatója az ősz feladatai közé kerül. Ez a négy darab: Gorkij Éjjeli menedék­hely című­ drámája, Hauptman­n Gerhardt Elga című színműve, Hervé operettje, a Lili és a Bar­­berine. Mindezek előtt most már az 1929—30-as szezon kapuja végleg lezárult. 9. olda ­ Zeisler Edith világattrakció EmilWMUB A hét eseményei: Operaház: Kedden a Bálik bán díszelőadás keretében, pénteken a színpadi írók és zene­szerzők világkongresszusa alkalmából a Far­sangi lakodalom. Városi Színház: Csütörtökön a Troubadour, szombaton az Aida, Németh Mária és Lauri Volpi felléptével. Vígszínház: Kedden a színpadi írók és ze­neszerzők világkongresszusa alkalmából dísz­előadás keretében a Takáts Alice. Andrássy­ úti Színház: Szerdán a repriz­mű­sor bemutatója. * Vizsgaelőadás: A Színészegyesület iskolájának növendékei tegnap a Marinka, a táncosnő című­ operettben vizsgáztak. A növendékek szép tehet­ségről tanúskodtak. A címszerepet Wohl Baba alakította decens, finonz játékkal. A bonviván sze­repében Dorasil György Clint ki kellemes hangjá­val és elegáns játékával. A szubrett Kieskovszky Mária temperamentumos, kedves, tehetséges. Gás­pár Györgyi P­ercel László, Gellért Sándor és Jét­sik Ilona Hintek még ki.

Next