Esti Kurir, 1930. május (8. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-01 / 98. szám
Csütörtök, 1930 május 1 TynKfíÜR' A három Ibolya Budapesten eddig három színház plakátja hirdette Molnár Ferenc Ibolya című vígjátékának színrehozását. Elsőnek a Magyar Színház mutatta be ezt a pompás kis darabot, azután az Andrássyúti Színház és most csütörtökön a Fővárosi Művész Színházban kerül majd színre a bécsi Burg Theater társulatának vendégjátékai. Ebből az alkalomból nem lesz érdektelen, ha egymással szembeállítjuk a három szereposztást. így következnek: Magyar Színház, Andrássy úti Színház, Burgtheater Igazgató: Törzs Jenő Ihász Lajos Fred Henning Zeneszerző: Z. Molnár Kőváry Gyula Paul Pranget Márkus kiasszony: T. Oláh Böske Vaszary Piri Gizella Wilke Rakonoky kisasszony: Szilágyi Rózsi Szilágyi Marcsa Róza Betti Ilonka: Itaál Franciska Gaál Franciska Alma Seidler Szolga: Körmendi János ■ Peti Sándor Hermán Laura !!!A vásár látogatóihoz!!! Budapest szenzációja a Terézkörúti Színpad ragyogó műsora Nagy Endre, Salamon Béla, Rajna Alice, Boross Géza, Herczeg Jenő, Gárdonyi Lajos felléptével. Kezdete 9 órakor. Telefon: 265—54. A Don Juan estéje szereposztása Lenormand tizenöt képből álló drámája, a Don Juan estéje, Ódry Árpád fordításában pénteken a következő szereposztással kerül színre a Nemzeti Színházban: A férfi — Ódry Árpád, A barát — Harasztos Gusztáv, Az inas — Bartos Gyula, Az orvos — Turányi Alajos, Luc de Broute — Mihályfi Béla, A festő — Tímár József, A hindu — Fehér Gyula, A gyógyszerész — Pethes Sándor, Az anyó — T. Halmi Margit, Berta — N. Tasnády Ilona, Laura — Tőkés Anna, Az utcalány — Hagy Teréz, A hisztérika — Környey Paula, A médium — T. Mátray Erzsi, Madame Paturon — Vizváry Mariska, Titkárnő — Kelemen Mária, Az anya szelleme — Gömöry Vilma, * Medek Anna, mint Erzsébet. Az Operaház legkülönb előadásai közé tartozik a Tannhauseré, amely kedd este is zsúfolásig megtöltötte a színház nézőterét közönséggel. Az együttesnek úgyszólván minden tagja remekelt. Palló Imre Wolfram-ja éppen olyan tökéletes, mint milyen egykor a Takács Mihályé volt és följegyzésre érdemes, hogy az utolsó emberöltő folyamán a középkori lovagköltő jellegzetesen német alakját két olyan művész tudta legtökéletesebben megszemélyesíteni — Takács és Palló —, aki eredetre, vérmérsékletre, lelki alkatra nézve színmagyar. Kálmán Oszkár mint őrgróf drámai és férfias volt a második felvonás nagy fináléjában, amely egész nagyszerűségében bontakozott ki a keddi előadáson. A magyar Tannhäuser, Závodszky Zoltán teljesen felolvadt szerepében. Mély érzések színezték énekét megindítóvá. Ünnepivé az estét Medek Anna szereplése avatta. Ez a Wartburgi Erzsébet valóban csodára képes: meg tudja jeleníteni, el tudja hitetni velünk a wagneri költészetnek ezt a mai lélektől oly távol álló alakját, fel tudja tárni Lelkének egész mélységét, bár erre a lélekre a zeneköltő a szemérmetességnek sűrű fátylát borította. Alig egy-egy mozdulatra nyílik csak alkalma Wartburgi Erzsébetnek és csak a harmadik felvonás imájában tárhatja ki lelkét leplezetlenül. Csak a legnagyobb művészek tudják megeleveníteni ezt a csodálatos leányalakot, amelynek megjelenítésére a kevésnél is kevesebb eszközt adott a zeneköltő az emberábrázolók rendelkezésére. Medek Annának ez a kevés is bőven elég: ezekkel is meg tudja érzékeltetni a szerep lelkét és ami ebben a szerepben transzcedens szépségű, ami Erzsébetet kiemeli a földi halandók sorából s a boldogok közé sorolja. Úgy fogunk erre az alakításra viszszaemlékezni, mint ahogyan soha elfelejteni nem fogjuk a Ney Dávid Wotanját, az Anthes Lohengrinjét, a Burján Trisztánját, a Preusse- Matzenauer Fideléját, a Környey Bánk bánját, a Takács Wolframját, a Toddsen-Larsen Isoldeját, Volpi Mantuai hercegét, Feinhals Hans Sachsját. A közönség fergeteges tapsokkal ünnepelte Medek Annát egész este s nem tudta megoldani a rejtélyt, miért nem énekelhette ezt a szerepet három esztendőn keresztül egyetlenegyszer sem az, aki talán a legtökéletesebben tudja megeleveníteni széles e világon? Az előadást Berg Ottó vezette. (fgy) A. -130 ,1 / Szerda GÓTH SÁNDOR mondja a Vígszínházban szombaton felújításra kerülő Csereberéről: —■ A Cserebere az a kedves, vidám, könnyű és elragadóan bájos bohóság, amelyet ilyenkor tavasz felé a közönség rendkívül szeret. Nem terheli meg problémákkal, nem állítja nehéz helyzetek elé, csupán elszórakoztatja, a szellem legigazibb és legüdébb virágait szórja elébe: a tréfát, humort és a bájt. — A Vígszínház a Csereberével közönségének tavaszi ajándékot nyújt át, mint valami ibolyacsokrot. És ezen az ibolyacsokron még ott van az a friss hamvasság, amely már akkor kedvessé és vonzóvá tette, amikor első ízben nyújtotta át a publikumának a Vígszínház. És noha most hosszú éveken át melegházban kellett laknia, üdessége még nem tűnt el és az uj kertészek új gondozása új életre kelti. A darab ma is éppen olyan friss, eleven, mintha csak tegnap írták volna. Különösen a zenéje az, amelyen az idők változása nem hagyott semmi nyomot. A zene ma is fülbemászóan kedves, igazi slágerbokréta. A szöveget persze némi módosításra késztette az új kor, amelynek mérföldes lépései mindent elhagyó gyorsasággal rohanva vágtatnak előre és amely nemcsak magát az életet hagyja maga mögött, hanem — horribile dictu! — a színpadot is, amelynek pedig már Tairoffjai és Mayer holdjai vannak. — Ezt a rohanó korszakot tekintetbe véve tettünk némi változtatást az egyébként ragyogóan ötletes, hogy röviden fejezzem ki magam: „Heltai szöveg“-en. A modemesítés munkáját maga Heltai Jenő vállalta, aki annak idején a Cserebere ragyogó fordítását adta nekünk. * A CSEREBERÉVEL kapcsolatban egyébként azt mondják színész körökben, hogy nem a Vígszínház az egyetlen, amely most a Csereberét hozza. A Király Színházban is hasonló eseményre készülnek. Csereberélik az előadást. Az Alvinci huszárok átmegy a Magyar Színházba.* MINTHA MÁR EGY KICSIT sok volna a túlzott önérzetből. Az egyik Szatmári újságban olvassuk a következőt: nyait figyeled, mindenféle misztikus érzések vesznek erőt rajtad.* A sötét nézőtér öble úgy tátong előtted üres széksoraival, mint valami rejtelmeket őrző barlang torka. A színpad maga a megtestesült misztikum. Lenormand darabja a rémdráma határait súroló világba vezeti el a nézőt. A színpadon egy fantomoktól megszállott férfi drámája kerekedik ki, rejtélyes alakok bukkannak fel, akiknek nincs nevük és nacionáléjuk, minden rubrikája csupa x-el van kitöltve. Ismeretlen, névtelen emberek. Csak annyit tudunk róluk, hogy ez a férfi, az a barát, amaz az inas, az a másik az anya, ez a médium, az a hisztérika. Fojtó szellemjárás a darab levegője. És valahogyan fojtó légkör veszi körül az egész próbát. * AZ EMBER elindul útján, amelyen a Fantom vezeti... Ezzel kezdődik Lenormand drámájának cselekménye. Most libben fel a függöny és a homályba borult nézőtéren az első széksorokban noteszekkel és ceruzákkal a Nemzeti Színház rendezőgárdája, Ráday Dénessel az élén, aki Odry Árpádot helyettesíti, amíg a művész a színpadon játszik. A kulisszák mögött a segédszemélyzet csapatai, az ügyelők vaskos paksamétára terjedő utasításokkal kezükben, a díszletmunkások szerszámjaikkal, a világosítók, amint kezük a villanykapcsoló fogantyúján pihen... Figyeld csak ezt a csoportot. A hallgatók és figyelők csoportját. És megláthatod a színházi kabala szellemét -- munka közben. A kabala fekszik rá az emberekre. Mindenki reszket attól a gondolattól, hátha még egyszer el kell halasztania a Don Juan drámát__ A szél valahol a karzat táján becsap a folyosón egy nyitva felejtett ajtót. A dördülés, amelyet visszhangoz az üres színházterem, mindenkit valósággal megdöbbent. Jaj, hátha megint valami baj van. Egy reflektor szénszála sisteregve utolsót lobban és a megrövidült szénszál befejezi életét. Ideges mozgolódás. Már megint baj van!... Egy kulissza meglihet és imbolyogva előre hajlik. Egyszerre tizen is rohannak oda alátámasztó rudakkal, csak ne történjék semmi baj... És így tovább. Odry Árpád minden lépésére a Pinktertondetektivek hiúz szemével vigyáznak az aggódó kollégák. És ha megkérdezed, miért ez a remegő izgalom, a színészek azt felelik: — Próbáljuk az elátkozott darabot * MANAPSÁG IGEN DIVATOS, hogy egy színésznő többféle alakban jelenik meg a színpadon egyetlen szerep keretében. Ez megtörténhetik úgy, hogy különböző ruhákat ölt, vagy úgy, hogy különböző korok mezébe öltözik, vagy pedig úgy, hogy sem ruhát nem vált, sem maszkot nem cserél, hanem egyszerűen ugyanabban a ruhában és ugyanabban a maszkban különböző alakokat játszik meg. Vagyis, amint mondani szokták, lelkileg váltogatja színeit. Erre az utóbbira kitűnő példa a Bethlendéri színház egyik kis drámája, amelyben a kaméleonlelkű hölgyet, az ezer színt váltogató nőt László Lili játssza. László Lili egy nemzetközi tolvajnő szerepében először az ártatlan naiva, majd a vérszívó vámpír, a férfitipró diadalmas nő. Színházi körökben szerelik az ilyen szerepet. A színész sokféle formában megmutathatja magát. Egy baj van csak, amint panaszkodnak a színészek: — Több szerep, egy — gázsi. SZERELEM RÓZSAI JÓKAI MÓR és GALETTA FERENC látványos beszélő filmje 14 képben. Bemutató szombaton este és a következő napokon. MINDENKI OKVETLENÜL NÉZZE MEG. * A NEMZETI SZÍNHÁZBAN még soha nem készültek olyan lázas izgalommal és aggódó szorongással bemutatóra, mint most Lenormand drámájának a Don Juan estélyének premierjére. Érthető is az aggodalom, hiszen a balsors szeszélye már számtalanszor gáncsot vetett a színmű bemutatásának, már többször kellett kitűzött dátumokat elhalasztani, már többször kellett a Don Juan miatt hosszú hónapokra szóló terveket felforgatni. Most azután már csak azért imádkoznak az állam első színházában, hogy bárcsak már túl lennének a pénteki bemutatón. Ha a Nemzeti Színház délelőtti nézőterére lépsz és a Lenormand darab színpadon bolyongó ár kint a Fővárosi Művész Színházlap Májusi revü. Premier pénteken este 8 órakor a világ legnagyobb illuzionistáin nevet vívta ki magának. A zöld álarc és egyéb grandiózus produkcióiról mindenki elragadtatással fog beszélni. Rendes helyárak. Elővételi díj nincs. int imm A Fővárosi Művész Színház pénteken este 8 órakor bemutatásra kerülő májusi revüje keretében lép fel Vierini oly csodás új mutatványokkal, amelyekkel a legnagyobb világvárosok közönségének bámulatát és elismerését és Rott Sándor, Ármin Berg, Ármin Springer, Türk Berta, Walters, Engel stb., a bécsi Theater der Komiker együttesével május 3-tól, szombattól kezdve vendégszerepelnek a Király Színházban. A legkiválóbb komikusai Bécsnek és Németországnak a legmulatságosabb darabokban és a legkitűnőbb magánszámokkal lépnek fel. Bemutatkozásuk most szombaton lesz. Péntekig bezárólag a rendkívül mulatságosAlvinci huszárokkal adják. 9. oldal Holnap lesz a PAPAGÁJ májusi mintaműsorának premierje Világattrakciók: Baring-Cross a táncoló csodazebra Willy and Phillips amerikai táncexcentrikusok John and Pela akrobatikus mester-táncospár Fred Kayten az élő gumilabda Grete Haiting kedélyes táncoló zenevirtuóz és még 35 slágerszám . mii................................. ii ......... mii Iiiiiiii ■!■■| Monna Vanna a Magyar Színházban A Magyar Színház tegnapi Monna Vanna előadása olyan volt, mint maga ez a felemás, Janus-arcú dráma: egyik arculatán a hatásvadászó színpadmester számító, józan vonásaival, másikon a lélek ködös mélységei felé forduló költő borongó tekintetével. Az előadás finom stílusérzékkel találta el azt a hangot, amelyben a színpadmester és költő egyaránt drámaiatlan hidegsége és lirizálása egyesülhetett — a drámaiság jegyében. A Monna Vanna ebben az interpretálásban izgalmas, forró levegőjű dráma erejével hatott, amelyben megbízóvá fokozódtak a grandguignoles rémségek és elbívelőkké váltak a költői szépségek. Beregi Oszkár- mint Prinzivalle dacos kirobbanásaival, szenvedélyes elborulásaival, lírai ellágyulásaival és azokból pillanatok alatt égig szökkenő vad férfiasságával most is az előadás élén állt. ő maga volt az előadás vezérmotivuma: hallgatásában, szoborszerűs kiállásaiban maga volt a megtestetesült dekorativitás és szavainak hol harsogó, hol lágyan csobogó zenéjével a megtestesült líra. Körülötte a figurák mind mintha a renesszánszfestők életrekelő alakjai lettek volna. A címszereplő Bogdán Erzsi egyszerre tudott festői és költői lenni, a beállított stílushoz híven. Szerepének első felében a megfeszíttetés martíriumának fényében tündöklőit, és amint ez a fehér fény az éledő szerelem lázában lágy rózsaszínből szenvedélyes bíbor-ragyogásba csapott át, ez az emberábrázoló művészet olyan szép, lelkesítő bravúrja volt, hogy legteljesebb mértékben rászolgált a közönség jutalmazó tapsaira. Rubinyi Tibor a férj szerepében a megsértett férfiúi önérzet megragadó hangjait szólaltatta meg. Dávid Mihály szürke arca mögött hamu alatti parázsként izott a vad fanatizmus. Bánóczy Dezső, Balassa János, Dénes Ervin egészítette ki hatásosan a jól egységbe harmonizált együttest. ende. Zeisler Edith világattrakció IPUMROUGi Kié a Lila test, sárga sapka ? Békeffi László, az ismert és népszerű konferánsz operette dolgozta át Szomaházy István egyik leghíresebb regényét, amelynek címe Lila test, sárga sapka. Az operett zenéjét és verseit azok írták, akik már járatosak Szomaházy regényvilágában: Lajtai Lajos és ifj. Békeffi István, a Mesék az Írógépről szerzői. Az új operett, a Lila test, sárga sapka a Király Színházhoz került s a színházban úgy határoztak, hogy az Alvinci huszárok után azt hozzák majd színre. A Király Színház terveiről értesült Szabolcs Ernő, aki tudvalévően a nyári Operettszínház igazgatója lesz és aki óvást emelt a darab színtehozása miatt azon a címen, hogy neki opciója van a darabra. Egyelőre még bizonytalan, mi lesz a sorsa az óvásnak és így természetesen bizonytalan az is, hogy a két versengő színház közül melyikben kerül szilire a Lila lesz, sárga sapka. (*) Gaál Franciska és Rózsahegyi Kálmán a Fruskában. A Belvárosi Színház rendkívüli sikerű vígjáték-újdonsága zsúfolt házak előtt halad az 50-ik előadás jubileuma felé. Csütörtökön este, továbbá a hét következő napjain (vasárnap délután is) Gaál Franciska, Rózsahegyi Kálmán, Ráday Imre, Székely Lujza, Kovács Terus és a kitűnő együttes játssza a Fruskát.