Esti Kurir, 1930. július (8. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-01 / 146. szám
I ...^ ........................tO fiilé? %> ?í »~irilira oMíinr-.-fi:.M;^^aaaBHc-c^-«y ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 2.40 P. NEGYEDÉVRE FŐSZERKESZTŐ: SZERKESZTŐSÉG: V. VADÁSZ UTCA 11 7.26 P. EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁK , TELEFONSZÁM: 261-41, 261-42, 261-43, 268-28 RIÁBAN 1.50 Ke., JUGOSZLÁVIÁBAN 20/1 DINÁR, CASSAV |ARÍNY KIADÓHIVATAL: VI., TERÉZ-KÖRUT 24/K. LEM. AUSZTRIÁBAN 20 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI XTA *30 O. X.'S*. U.Z. T-A 3^1 A. TELEFONSZÁMOK: 122 — 88 ts 254-05 VIK ÉVFOLYAM ♦ BUDAPEST, 1930 JULIUS 1 KEDD ♦ 146. SZÁM A vádtanács szenzációs indokolással Halassy Géza fogvatartása mellett döntött Ma kezdődik új cikksora akarta Zita megmenteni Károly király trónját KÉPVISELŐ URAK,EGY SZÓRA Írta: NAGY ANDOR tőzsdetanácsos Kezdődött úgy, hogy a sajtóban felbukkant a hír: a kormány a magyar mezőgazdaság felsegítésére balettát szándékozik bevezetni. A hír úgy szólt, hogy a mezőgazdaság válságban van, ezen okvetlenül, és pedig gyorsan,, még a termések takarítása előtt segíteni kell. A kiszivár- Igált hírek szerint a segítési mód a szövet- kezeti eszme megerősítése, tárházak építése, bár úgynevezett fedezetlen határidőüzlet eltörlése, tehát a börze megrendszabályozása, kötött forgalom a gabonában, prémiumos kivitel, árstabilizáció, intervenciós bizottságok megfelelő tőkével, szindikátusok fuvarrefakciókkal és még több ilyen jó lett volna. A tárgyalások azonban titkosak lévén, biztosat senki sem tudott és még az érdekelt körök is sötétben tapogatóztak és az ellesett, kiszivárgott híreken, suppositiókon elmélkedve, rágódtak. Először a tőzsde publikuma intézett a tőzsde vezetősége ellen ostromot. A tőzsde közönsége sérelmesnek tartotta, hogy nélküle, de róla határoznak. Különösen nagy volt a felháborodás azért, mert a titkos tárgyalásokba a tőzsdéhez közelálló egyes személyek bevonattak és még mindig nem tudta az érdekelt gabonakereskedelem, hogy milyen módon akarnak a gazdákon segíteni és mennyiben érinti a segítés a kereskedelmet. Tulajdonképpen akkor kezdett az ügy igazi formát ölteni, amikor a pénzügyminiszter az érdekkörök egy részét tárgyalásra hívta meg és ezen tárgyalásokból tudtuk meg, hogy a kormányzat a mezőgazdaság felsegítésére gabonabolettát kíván bevezetni, melynek fedezetéül egy létesítendő lisztvám szolgálna. Az elgondolás az volt, hogy minden termelő egy mázsa eladott gabona után 3.20 pengős bolettát kapna a vevőtől, ezzel fizetné az adót és ezen prémium fedezetéül szolgálna a 480 pengős lisztvám. Tudjuk, hogy ezek a tervek nagy elégedetlenséget szültek és a sajtóban ép úgy, mint az érdekképviseleteknél, nagy ellenzésre találtak. Heteken át való tanácskozás után megjelent végül a törvényjavaslat a búzaés rozs értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről. Ez aztán igazi kínos meglepetést jelentett az érdekeltek részére. A javaslatban sok változást eszközöltek, a taletta megmaradt, de csak félig s ezenkívül egy őrlési jegyet statuáltak. Ismert események ezek, amelyeknél felesleges most részletesen időzni. A felzúdult közvélemény elsöpörni látszott a parlament elé vitt javaslatot, de végül csak annyi történt, hogy elejtették az őrlési jegyet s a baletta fedezetére elhatározta a kormány a lisztadó mellett a gyarmatáruk vámemelését, a dohánya drágítását, stb. Ez volna most már a ma gyar mezőgazdaság felsegítésére ígért tör- vénytervezet első része. Ezzel azonban a kodifikátorok nem tartották befejezve a magyar mezőgazdaság felsegítésének az ügyét, hanem szükségesnek vélték belenyúlni: 1. a határidőüzletbe, 2. a tőzsdebíráskodásba, erről az eljárási rendelkezésben így emlékezvén meg: „A tapasztalat azt mutatja, hogy a tőzsdebíróság általában idegenkedik attól, hogy a játék kifogásának tőzsdei ügyletből eredő követeléssel szemben helyt adjon ... tehát szükséges, hogy a bírói gyakorlat kialakítását ne a játék kifogását ellenszenvvel kezelő tőzsdebíróságra, hanem ebben a kérdésben kétségkívül több objektivitás kifejtésére képes rendes bíróságra bízzuk.“ 3. a mezőgazdasági hitelbe, 4. a mezőgazdasági termények eladásának betakarítás előtt szokásos ügyletekbe, 5. a gabonaneműek őrlésének, valamint a kenyér iparszerű sütésének és árának szabályozásába. Krednnak egy új gabona jelzálogot, amely szerint ilyen mezőgazdasági hitelekből eredő kölcsönköveteléseket csak a törvénytervezetben felsorolt intézményekkel lehet megalapítani, tehát a gazda ezek szerint, szakítva a múlttal, a kereskedővel ilyen ügyletet nem köthet. A mezőgazdasági terménynek eladása betakarítás előtt pedig olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek ezt az üzletágat a gazda kárára lehetetlenné teszik, nem is szólva arról, hogy a törvényt visszaható erővel akarják felruházni, ami a kereskedelemre mérhetetlen károkkal járna. De a legkínosabb meglepetést a törvénytervezet negyedik fejezete szülte. Mostanáig ugyanis úgy tudtuk, hogy a gabonahatáridőüzlet nem ütközik sem a jó erkölcsbe, sem a törvénybe, az volt fundamentuma a nagy gabonakereskedelemnek, hogy a gabonahatáridőüzlet egyaránt instrumentuma a mezőgazdának, a gabonakereskedelemnek, a malomiparnak. Ez nyesi le a szertelenségeket fölfelé és gátat vet az árzuhanásnak lefelé. Ez nivellálja az árakat az importparitás alapján. Enélkül az őszkor piacra vetett nagy kvantumokat nem tudja felvenni a gabonakereskedelem, de nincs is lehetősége a malomiparnak sem nagy liszteladásoknál az árbiztosításra, úgyhogy gabonahatáridőpiac nélkül belekényszerül a kereskedő, a malomipar, a mezőgazda a blank spekulációba. A határidőpiac visszaállításánál még egy gondolat volt döntő: az elszakadt területeken élő magyar testvéreinket üzleti tevékenység által is bekapcsolni a budapesti piacba. Ezt az üzletágat a törvénytervezet 40. §-a tilosnak és érvénytelennek deklarálja, vagyis egyszerűen eltiltja. De a 42. szakaszban megengedett határidőügyleteket tstatuál, amelyi azonban szállítási üzletek y^iVr^ÉÉ^^^H üzleteket sem gramma u:-i.n r-ü'.i j-!van i B I. B B ■ ■ I büntető rendelkezéseket az^^^Hpkii e törvény alapján a rendes birlokóbírsággal sújt, a tőzsdei üzletkötéset meghatározott időre vagy egyszer smindenkorra kizárhatja, megállapítható, hogyha ez intézkedésekből csak egy rész is, de különösen az, hogy játékkifogást emelni lehet, törvényerőre lép, a határidőüzlet a budapesti piacon lehetetlenné válik, kárára a magyar mezőgazdaságnak, malomiparnak, kereskedelemnek. Az 59. szakasz szerint a minisztérium a búza és a rozs értékesítésével és árszabályozásával kapcsolatos intézkedések fedezetéről szükség esetén állami hozzájárulással is gondoskodhatik. Hogy ez mit jelent a szabadkereskedelemre, az kihatásában meg sem bírálható. Ilyen gondosko-. dás ugyancsak agyoncsapja a határidőüz-. letet. De a legcifrább a dologban, hog^^B mezőgazdaság, amelynek érdekében^HH tólag ez a törvényjavasla szintén ellene van a tör. m:■ rí • *t I'i 'ji'i, | majd a kárpát ra hkvmBHHHBBB tehát a gazda, amit a miimM | réven. Az amellett, hogy a fogyasztónak nyarágítja a legelsőbbrangú élelmicikkét, rettenetes nehézségeket okoz a vámmalomnál és nagy tiltakozást szül különösen az 56. szakasz az ipari malomnál, mert így ez az ipar tönkremegy. El lehet tehát mondani, hogy a baletta senkinek sincs hasznára, de sokaknak van kárára; nem kell a gazdák nagy részének, károsnak, lehetetlennek tartja a malom, feljajdul ellene a kereskedelem és mégis, csodák csodájakor: vénybe akarják iktatni. Képviselő urak, elmélkedjenek, mielőtt cselekednének! Ma délután 5 órakor zeneszó mellett ünnepélyesen bevonulnak a német ezredek a felszabadult Rajnavidékre Tizenkét évi megszállás után harangzúgás közben szabadul fel a Rajnavidék, ahol ma egész éjjel örömünnepélyeket tartanak . A Graf Zeppelin és a „D 2000“ 88 német gép kíséretében kering a felszabadult területek felett Ma délután 3 órakor az utolsó francia katona is elhagyta a Rajnavidéket, amelyet tizenkét évig tartottak megszállva az antant-csapatok. Az angol és belga ezredek már tavaly kivonultak a megszállott területekről és a francia csapatok is több kisebb-nagyobb helységet ürítettek ki azóta. A Rajnavidék hivatalos felszabadulása azonban csak ma történt meg. A versaillesi békeszerződés értelmében csak 1935-ben kellett volna a Rajnavidék felszabadításának megtörténnie, miután azonban Németország a Young-tervben óriási pénzügyi terheket vállalt magára, az antant-államokkal szemben, rekompenzációképpen a franciák négy és fél évvel a békeszerződésben megállapított terminus előtt elhagyták a jóvátételi fizetések zálogául megszállott Rajnavidéket. A Rajnavidék lakossága örömmámorban úszik. Ma délután öt órakor az évszázados kultúrájú rajnai városokban ünnepélyes keretek között zeneszóval vonulnak be előre megállapított program szerint a német katonai ,a rendőrcsapatok. Este és egész éjjel örömünnepségeket tar a tanait minden rajnai városban és az ünnepségeket a német rádióállomások is közvetítik. Berlinben a Reichswehr ünnepélyes Wachtparádét tart és üdvlövéseket adnak le a történelmi nevezetességű órák alkalmából.