Esti Kurir, 1930. november (8. évfolyam, 250-274. szám)
1930-11-06 / 253. szám
Csütörtök, 1930 november 61sfiKmRL Lehár tiltakozik a Friderika zárlati kérelme ellen Az Esti Kurír tegnap jelentette, hogy Révész Ferenc színpadi ügynöksége zárlati kérelemmel fordult a bírósághoz a „Friderika“ című Lehár-operett Király Színház i előadásai ellen. Erre vonatkozóan Lehár Ferenc ma a következő táviratot küldte a Király Színház igazgatóságának: Tiltakozunk a zárlat ellen és semmi körülmények között nem egyezünk bele, hogy a Révész-féle színházi ügynökség bármi okból zárlatot rendeljen el a Friderika előadására. Örülök, hogy ilyen szép előadást kaptunk. Kérjük ezt a titakozásunkat a nyilvánossággal tudatni. Lehár Ferenc, Ludwig Herzer, Fritz Löhner, a Friderika szerzői és az Eirich kiadó cég. Forgács Antal filmrendező meghalt A magyar filmgyártásnak, de a magyar színészetnek is gyásza van. Forgács Antal, a jeles filmrendező, akinek nevéhez a magyar filmgyártás sok sikere fűződik, tegnap éjszaka negyvenhét éves korában meghalt a budakeszi szanatóriumban. Amikor a magyar filmgyártás gyerekcipőkben járt, akkor tűnt már fel a film körül Forgács Antal, aki azelőtt színész volt, mégpedig kedvelt tagja a fővárosi színésztársadalomnak. Forgács Antal volt az, aki talán az első nagysikerű magyar hangosfilmet megcsinálta. Ez volt a Megfagyott gyermek, amelyet sok vidéki kis moziban még ma is játszanak. Harminc-negyven magyar film között ő csinálta a Rákosi Jenő Magdolná-jából készült és néhány évvel ezelőtt bemutatott filmváltozatot és ő volt a rendezője a Mária nővérnek is. Amilyen mostoha sorsra jutott a magyar filmgyártás, ugyanolyan mostoha sors jutott osztályrészül Forgács Antalnak is, akinek az egészségét is a mestersége őrölte fel teljesen. A Mária nővér felvételei közben halt meg az amúgy is gyenge szervezetű ember és tüdőbajt kapott. Betegségéhez a sok nélkülözés is hozzájárult és mindezek következménye lett az, hogy tegnap éjszaka a budakeszi tüdőbeteg szanatórium egyik kórágyán örök pihenésre hunyta le a szemeit, a legnagyobb nélkülözések közepette hagyva itt a családját. Forgács Antal temetésén az egész magyar filmszakma testületileg jelenik meg. Bartos Gyulát nem inzultálta tettleg Rosner Ervin báró Az egyik reggeli újság ma beszámol arról az afférról, amely tegnap este Bartos Gyula, a Nemzeti Színház kitűnő művésze és Rosner Ervin báró között történt a Városi Színház pénztára előtt. A lap a tudósítás során azt írja, hogy a fiatal báró tettleg inzultálta a művészt. Bartos Gyula ezzel szemben annak a megállapítását kéri, hogy tettleges inzultusra az affér során nem került sor. A pénztár előtt, közvetlenül az előadás kezdete előtt, megjelent Bartos Gyula és megkérte a szolgálatot teljesítő rendőrt, hogy a pénztároskisasszonnyal egy szót válthasson, majd ezzel a kérdéssel fordult a pénztárhoz: — Rendben van-e a jegyem? Bartos Gyula, amint utólag kijelentette, nem is akarta kiváltani a jegyét, csupán érdeklődni akart; még saját színházuknál, a Nemzeti Színháznál is sorban szokott állani a jegyéért. A pénztár előtt álló báró azonban indulatosan elrántotta a pénztárablaktól Bartos Gyulát, aki azonban erélyesen tiltakozott a báró viselkedése ellen. Némi szóváltás keletkezett, tettlegességre azonban egyáltalában nem került sor. A báró megváltotta a jegyét és Bartos Gyula is hozzájutott jegyéhez. * Kamaraszínház Szegeden. Ma este nyílik meg Szegeden az ipartestületi székház színházi termében a Kamaraszínház. Az első estén bemutatásra kerül Csathó Kálmán A nők titka című komédiája, emellett szerepel Strindberg Júlia kisaszszonya és Zilahy Lajos parasztkomédiája: Az ökör. . Szeged közönségének igen nagy érdeklődése közben indul el az országban a második állandó kamara színházintézmény reményteljes útjára. * Bemutató az újpesti Blaha Lujza Színházban. Az újpesti Blaha Lujza Színház tegnap este mutatta be Komáromi Zoltán Benjámin híres ember lesz című szatirikus vígjátékát. Benjámint, a jámbor kispolgárt azzal vádolják meg, hogy ő követte el az utóbbi idők tömeggyilkosságait és börtönbe csukják. A kispolgárból híres ember lesz, a nők szerelmes levelekkel ostromolják, de amikor a tárgyaláson kiderül ártatlansága, visszasüllyed a mindennapiságba. Az érdekes darab főszerepeit Gyarmathy Anikó, Inkey Margit, Koloss Ernő, Sármássy Miklós és Pataki Ferenc játszották nagy sikerrel. A sn5gci£ Szerda A VÍGSZÍNHÁZBAN ugyancsak vígan vannak. A Feketeszarú cseresznye szerzője, Hunyady Sándor, a mulatságok, dáridók egész sorozatát írta bele a darabba. Kezdve az andalgó éjjeli zenétől és végezve, a pohártörő, bőgőszakító, cifra magyar mulatságon. Sorjában így következnek egymásután a mulató jelenetek a Feketeszarú cseresznyeben. Az első felvonás első képében éjjeli zene. A forgószínpad nézőtér felé eső szögletében Dusán bácskai földesgazda hálószobája. Dusán feleségének, a vidék szépasszonyának szól a nóta. A színpad túlsó körszögletén a huszárok pengetik sarkantyújukat cigányok muzsikaszavára. Dusán siet kaput nyitni. A színpad lassú lendülettel körbefordul, egész sor szobát, tornácot, pitvart, udvart mutat be, amint Dusán megy a kapu felé, hogy beengedje éjféli mulatságra a vigadókedvű huszárokat. S most következik a második kintatójelenet. Huszármulatság, sarkantyustánccal, Rákóczi-in-i■ dulóval. A nyalka huszárokat a riadó szava háborúba hívja. De azért tovább folyik a dáridó a második felvonásban. A nép mulatozik. Nyekereg a duda, pattognak a rézdobok, cirpel a guzsica, a bácskai nép kedvenc hangszere. Negyediknek a sorban megint magyar mulatság következik. Amolyan sírva-vigadás, félig ürített boroskupák mellett két szál cigány rikató hegedűszavára. Mindebből látható, hogy a Feketeszarú cseresznye szereplői vidáman töltik a próba idejét. Akinek nincs dolga, akinek jelenésére kell várakoznia, egyszerűen beáll a népes statisztéria sorába és velük együtt énekel, táncol, mulatozik, rendezői parancsszóra ugyan, de azért nem kevésbé szívből. ♦ A NEMZETI SZÍNHÁZ újdonsága, Csathó Kálmán új színműve, A felhők lovagja abból a témakörből veszi tárgyát, ahonnan Csathó már hoszszú ideje meríti darabjainak tartalmát. Ezúttal szintén a fiatal, modern, élnivágyó leánynak és konzervatív környezetének összeütközését látjuk a csathói színpadon. Az új rokon vetette fel először ezt a kérdést, a Matyika színésznő szeretne lenni kiélezte és most A felhők lovagja a probléma megoldására törekszik. A felhők lovagjában már nyílt kenyértörésre kerül a sor a leány és környezete közt. A környezet hideg és dermesztő. Konzervatívségében odáig megy, hogy még egy detektoros rádiókészülék elkészítését is rosszalja. Egy estélyi ruha felöltését pedig egyenesen bűnnek bélyegzi. Ebben a rideg környezetben a lány életszomjúsága még csak jobban fokozódik. Már csak egy szikra hiányzik, hogy a hamu alatt lappangó parázs lábot vessen. A leány valami isteni csodára vár, amely kiszabadítja légbörtönéből és a csoda valóban meg is érkezik és miként ez a csoda természetéhez tartozik, a fellegek közül ereszkedik alá. Egy repülőgép kényszerleszállást végez a falu határában. A repülőgép pilótája és tulajdonosa egy minden hájjal megkent ravasz kalandor, a leány nevelőszüleinek kúriáján kér első segélyt. Beállít és találkozik a leánnyal. Felvillan a szeme ... A szikra kipattant... * A MAGYAR SZÍNHÁZ igazgatói irodájában két plakátot helyeznek egymás mellé. Az egyiken ez áll: KIS KATALIN. Irta Alfréd Savoir. • A másikon ez áll: OROSZORSZÁG. Irta Alfréd Neumann. Az egyik plakát a Magyar Színház egyik legnagyobb sikerét, százas szériáját jelzi, a másik plakát a soron következő újdonságot hirdeti. A két plakátot kabalából illesztették egymás mellé. A kabala horoszkópja úgy szól: Az Oroszország ugyanabban a korban, ugyanabban az országban játszódik, mint a Kis Katalin. Alig néhány évtized a különbség, ami a történelemben nem számít. Az Oroszország is egy összeesküvés története, a Kis Katalin is. Az Oroszország szerzőjének a keresztneve is Alfréd: Alfréd Neumann. A Kis Katalin szerzőjének is: Alfréd Savoir. Az Oroszország is hét képből áll. A Kis Katalin is. És most azon gondolkoznak a Magyar Színházban, ne illesszenek-e a Kis Katalin címéhez egy «A» betűt, hogy a Kis Katalinnak is tíz betű legyen a címe, mint az Oroszországé volt. Aztán van még egy hasonlóság, még egy, ami legjobban esne a színháznak: az Oroszország is százszor ment, a Kis Katalinnak is ezt kívánják. * A KABALA egyébként lerombolhatatlan a színház világában. Hogy egyebet ne mondjak, a kabala kedvéért a jelentkező huszonnégy zenekar közül a színház a Kis Katalinhoz azt a Zenekart választotta ki, amely Alfréd Savoira nagyhercegnő és a pincér című darabjában a Belvárosi Színház színpadán százötven alkalommal volt hűséges kísérője az orosz nagyhercegnő és a francia pincér szerelmének. Ez a zenekar azt a kedves, eredeti orosz motívumokból szőtt muzsikát játssza, amelyet Vincze Zsigmond és Bródy István állítottak össze a darab kísérőzenéjéül. Bródy István tegnap levelet kapott a párizsi előadás zenéjének szerzőjétől, Nikoláj Nathanoff orosz komponistától, aki sok sikert kíván budapesti kollégáinak. * LEHÁR FERENC a pesti jubileumi ünnepségek alkalmából sok szép ajándékot kapott barátaitól és tisztelőitől. A többi között ez is egy: Misik János, mezőtúri költő, aki most fog szerzői esttel bemutatkozni a fővárosban és aki olyan lelkes rajongója hírességeknek, hogy rövid néhány esztendő alatt másfélezer dedikált fotográfiát gyűjtött össze, verses köszöntőt mellékelt ahhoz a gyönyörű rézveretes óratartóhoz, amelyet Lehár Ferencnek sjándékozott hatvanadik születésnapjára. A vers így szól: Csillagod a magyar égen Még nagyon sokáig égjen Hiszen e csillag súgóra Derűt hint e bús világra. Lelkedből a csodás nóta, Mely fakad régidők óta, Annyi édes, szép hangot rejt, Szivet, lelket gyönyörbe ejt. Bút, keservet elfeledtet, Velünk vidám táncot lejtet, Széttépjük a bánat láncát , járjuk az örömnek táncát. * PÉCHY ERZSI régóta ígérgeti már, hogy egyszer operaszínpadon is megjelenik, ígéretét most beváltja, mert amint halljuk, november 11-én, pénteken, a Városi Színház színpadán ő énekli a Bohémélet Mimijét. A sok szőke Mimi után megjelenik a színpadon végre az első vöröshajú Mimi. Ki lesz az a nő és ki lesz az a férfi, akik december elején Párizsba utaznak? A feleletet megtalálja a Színházi Élet e heti számában, amely közli a legszebb hangpályázat részleteit. Az új szám bejelenti, hogy az új Miss Magyarország számos és értékes ajándékon kívül telek- és weekend-ház-tulajdonos lesz a Balaton partján. Incze Sándor hetilapjának e heti érdekességeiből kiemeljük: Egy indiai nábob magyar felesége, Incze Sándor amerikai levele, Krúdy Gyula érdekes cikke, Somogy Nusi egy délelőttre Bécsbe repült Biller Irénhez, Lehár-jubileum, az MTK— FTC meccs gyönyörű mélynyomású képekben stb. stb. Háromfelvonásos és egyfelvonásos színdarab, kotta, 32 oldalas Gyermekújság-melléklet és kézimunka-is teszik gazdaggá a Színházi Élet e heti számát. « Az Esti Kurír olvasótábora a magyar polgárság! CSODABAR UTOLSÓ ELŐADÁSA MINDEN ESTE PREMIER- 111 fil B ANNIE HARVAY SZEREPOSZTÁS ! fflfl a párisi Folies Bergere táncosnője Az utolsó 10 előadás külön attrakciói: Huberman Másfél esztendei távollét után, kedd este jelent meg először Huberman a budapesti közönség előtt. Hangversenyének első felét Gold-mark emlékének szentelte. Sok a rokonvonás kettőjük között. Őseiktől mindketten viharos, temperamentumot, enormis fantáziát, az igazi szenvedély emelkedett hangját: páthoszt és korlátlan szabadság után való forró vágyatörököltek. Goldmark muzsikája döbbenetes erővel visszhangzik Huberman lelkében és kel életre a hegedűjén. A hegedű-zongora szüittel és a hegedűversennyel adózott Huberman a nagy zeneszerző emlékének. Ha a hegedűhangversenyt még soha senki nem játszotta volna el, csak tegnap először és utoljára Huberman, Goldmarknak akkor is érdemes lett volna megírnia ezt a remeket. És, ha még soha sem hegedült volna Huberman, csak tegnap a Goldman-versenymivel, akkor is tudnék, hogy hozzá hasonlítható művész ma egyetlenegy sincs, széles e világon. Elfeledhetetlett megnyilatkozás volt ennek a versenyműnek a megszólaltatása! A zenei évnek költői ihlettől beragyogott, tündöklő félórája. /. gy. 9. olda Ötvenszer a Csodabár Tegnap este ötvenedszer került színre a Fővárosi Operettszínházban Katscher Róbert és Herczeg Géza Csodabár című operettje. Amikor a darab Budapesten ötvenedszer ment, ugyanakkor tapsoltak még a Csodabárnak Berlinben, Breslauban, Lipcsében, Kölnben, Párizsban, ugyanaznap délelőttjén tartották meg a darabból az első színpadi próbát Londonban és Nápolyban, ugyanezen a napon kezdték el svóbait Kopenhágában, Varsóban és Stockholmban. Titkos Ilona tegnap este tizenhat percig énekelt, egyfolytában szakadatlanul. Háromszor ismételtettek meg vele egy dalt. Brodszky Miklós, aki félig-meddig maga is szerzője a pesti Csodabárnak, hiszen három betétje van, örökáron eladta Donna mia című dalát Tauber Richárdnak, aki azt egy német hangos filmben fogja énekelni. Az ötvenedik Csodabárra zsúfolásig megtelt a színház. Már csak azért is, mert mindenki tudja, hogyha a darab egyszer lekerül a műsorról, soha többet nem adhatják, miután a színpadot egy-egy előadás kedvéért még egyszer nem építhetik fel. A szerző, Herczeg Géza táviratban üdvözölte az ötvenedik előadás alkalmából a színházat. A két új szereplőnek, Annie Harvay-nek, a párizsi Folies Bergere táncosnőjének és a kis Lenkey Magdának a jubiláns előadáson igen nagy sikere volt. AZ ERÉLYES~KONFERANSZIÉ Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő úr! Tegnap este a Városi Színházban a japánok előadását néztem végig. Amit tőlük lát, lám és hallottam, igen szép és igen érdekes volt. Nem tudok azonban el nem mondani valamit. Az egyes számok előtt egy frakkos, monoiklis és a nagy színház dimenzióihoz mérten meglehetősen halkhangú, exteriőrre különben igen szimpatikus magyar úr jött ki, hogy az idegen számokat bekonferálja. , Illető úr hangját bizony a távolabbi sorokban nem igen hallották, úgy hogy ha nem is nagyon illendő, de megmagyarázható volt egy nézőnek az eljárása, amikor valahonnan a karzat mélyéről lekiáltott hozzá: — Hangosabban beszéljen! Itt nem értem egy szót sem! Mire a konferanszié megállt mondókája közepén és a következőket választotta: — Nem az a baj, hogy én halkan beszélek, hanem a nézőtéren legyenek csöndesebbek. Pedig úgysem értenek meg semmit, ha énrám nem hallgatnak! . A nézőtér ijedten elhallgatott az erélyes hangú felszólításra és a konferanszié továbbra is ugyanolyan halk hangon befejezhette mondókáját, amit persze a méltatlankodó erkélypublikum továbbra sem értett. De most már nem mert közbeszólni... ( Aláírás.) DZSUNGEL a Belvárosi Színház szenzációs premierje szombaton, 8-án. (Rendes helyárak.) Fruska 125-ször Gaál Franciska és Rózsahegyi Kálmán felléptével pénteken, 7-én, a Belvárosi Színházban. Töltőtoll*Egy lány,aki mer ma és holnap a Belvárosi Színházban. Csütörtökn, november 6-án a Parisette kávéházban Vörösmarty-tér 4. szám • rumi ammmmmmmm délután — est Rendezi a párisi Clermont 8 Fouet Minden látogató ajándékot kau z r f* y á »•