Esti Kurir, 1930. december (8. évfolyam, 275-297. szám)
1930-12-21 / 291. szám
Vasárnap, 1930 december 21 ÍSTIKtRIR SZENZÁCIÓS FORDULAT VAY KÁZMÉR ÉS HALASSY ÜGYÉBEN A vizsgálóbíró elrendelte Vay Kázmár és Halasy szabadlábra helyezését, mert szerinte Vay tagadását a beszerzett iratok alátámasztják Nem nyert beigazolást a vizsgálóbíró végzése szerint az sem, hogy Vay költekező életmódon folytatott volna . „Halasy nős, vagyonos ember, akinek szökésétől nem kell tartani" Széles körökben kelt ma általános feltűnést A vizsgálóbíró döntése, amellyel a belügyi építkezési panama ügyében 8 hónap óta letartóztatásban lévő Vay Kázmér miniszteri tanácsos és Halasy Géza építészmérnök szabadlábra helyezését rendelte el. Mint ismeretes, nyolc hónappal ezelőtt óriási arányú rendőri és ügyészi vizsgálat indult meg az úgynevezett belügyi építkezési panama dolgában, azért, mert bizonyos csendőrségi és más belügyminisztériumi építkezesek ügyében visszaélések és megvesztegetések gyanúja merült fel. A rendőri nyomozóst Czövek rendőrkapitány, az ügyészi nyomozást pedig vitéz dr. Szécsy István ügyész folytatta le, akik úgyszólván éjjel-nappal végezték a kihallgatásokat. Több mint 100 tanút hallgattak ki és ezek a tanúvallopások az ügyészség szerint igazolni látszottak azokat a nyomós gyamokokat, amelyek legfőképp Vay Kázmér miniszteri tanácsos ellen szólottak. Vay Kázmér annak az ügyosztálynak az élén állott amely a rendőrségi ügyeket intézte. Szinte mindenható volt rendőrszemélyzeti kérdésekben és mint mondották, rendkívül kíméletlen magatartást tanúsított az alája rendelt rendőrtisztek egyik-másikával, így érthető, hogy amikor a legfőbb rendőri ügyek intézőjét letartóztatták, ez a hír nagy feltűnést keltett. Vay Kázmér mindvégig tagadásban volt. Ugyancsak tagadott Halasy műépítész is, Vay sógora, utóbb azonban annyit mégis beismert, hogy rokoni kölcsönöket adott Vay Kázmérnak. Halasy nagyon sok ügyben kapott megbízatást sógorától, Vay Kázmértól, s ez már olyan köztudomású volt, hogy amikor valamely építkezésre pályázatot írtak, az érdekeltek Halasy protekcióját keresték. Épp ezért az volt a feltevés, hogy azok, akiket Halasy tényleg protezsált, néhány százalék jutalékot fizettek protektoruknak. A vizsgálat mindenre kiterjeszkedett és bár Littke Kázméron kívül mindenki tagadott, a vizsgálóbíró és a vádtanács állandóan elutasította a védők szabadlábrahelyezési kérelmét. Nemrégiben történt azután, hogy a vizsgálat annyira előrehaladott állapotba jutott, hogy a szakértők meghallgatására került a sor. Eközben az egyébként is ideges természetű Halasy műépítész a fogházban súlyosan megbetegedett, annyira, hogy komoly bajtól lehetett tartani. Halasy védője, dr. Havas Károly többizben kérte, hogy orvosilag vizsgáltassák meg védence egészségi állapotát, ami meg is történt. Ily előzmények után a törvényszéken napok óta tartotta magát a hír, hogy ebben az ügyben a vizsgálat döntő fordulat elé érkezett, bár alig két héttel ezelőtt, amikor Vay Kázmér szabadlábrahelyezését az ügyészség ellenezte, Medvigy Gábor dr. védő visszavonta szabadlábrahelyezés iránti kérvényét Hogy mi volt ennek a visszavonásnak az indítóoka, az csak ma derült ki. A védelem ugyanis megtudta, hogy a héten feltétlenül beérkeznek bizonyos szakvélemények, amelyek úgy világítják meg a védelem álláspontját, hogy ezek után biztosra lehet venni a szabadlábra helyezést tagadta, hogy bárminemű megvesztegetéssel volna vádolható és ezt a védekezést nagyrészt a belügyminisztériumból beszerzett iratok alá is támasztották. Vay Kázmér védekezése a Littke Kázmér első vallomásában elmondott vádakra vonatkozóan is tagadó volt, ezt a vallomást különben Littke Kázmér később vissza is vonta. Az indokolás felemnít néhány építkezést, amelyeknél az eddigi vizsgálati adatok alapján nem merült fel semmi terhelő momentum Vay Kázmér bűnössége mellett. Az indokolás szerint nem nyert beigazolást az sem, hogy Vay Kázmér költekező és könnyelmű életmódot folytatott és mindezek mérlegelésével úgy találta a vizsgálóbíró, hogy nem forog fenn ok Vay Kázmé tvábbi fogvatartására. Halassy Gézára vonatkozóan a szabadlábra helyezést elrendelő végzés indokolása megálapítja, hogy Halassy nős, családos, vagyoni ember, akinek fogvatartására nincsen ok, szt késétől nem kell tartani. Az orvosszakértő vele kapcsolatban ugyanis azt is megállapítoták, hogy a fogházban megbetegedett és kán volna a további fogság egészségére. Az ügyészség — mint értesülünk — nem járult hozzá a szabadlábra helyezéshez, így a vádtanács jövő heti döntéséig Vay Halassy fogva maradnak. A szabadlábrahelyezés szenzációs indokolása Medvigy Gábor dr. és Havas Károly védők most újabb és részletesebb Indokolás alapján kérték Vay és Halassy szabadlábrahelyezését és Lengyel Ernő úr.vizsgálóbíró, akihez a Vay-Ügy időközben átkerült, ma délelőtt elrendelte mind a két gyanúsított azonnali szabadlábrahelyezéset A szabadlábrahelyezést elrendelő végzés részletesen indokolja a vizsgálóbíró döntését. Megállapítja, hogy Vay Kázmér az egész eljárás más tagadta a terhére rótt cselekményeket. Zichy János gróf feljelentésére ezer pengőre ítélte a fegyelmi bíróság dr. Sekeres ügyvédet A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsa ma tárgyalta azt az érdekes fegyelmi ügyet, amelyet Simon Mihály Pál dr., Zichy János gróf ügyvédje indított Sekeres István dr., a Zichy-család több tagjának jogi képviselője ellen. Az Esti Kurír beszámolt már a Zichy-család tagjai között folyó pereskedésekről, amelyeknek egyik mellékhajtása ez a fegyelmi ügy is. A kamarai tárgyaláson, amelyet délelőtt tíz órakor nyitott meg Kövess Béla dr. elnök, megjelent Zichy János gróf is, akit később a bíróság tanúképpen ki is hallgatott. A tárgyalás megnyitás megnyitása után az elnök jelentette, hogy ugyancsak tanúképpen volt beidézve a tárgyalásra Zichy Imre gróf is, aki azonban levelet irt a fegyelmi bíróságnak és ebben közölte, hogy Várpalotán betegen fekszik, különben sincsen pénze, hogy Budapestre utazzék és az ügyben semmi érdemes új részletet előadni nem tud. Ezek után az elnök a tényállást ismertette. Eszerint Lekeres István dr., gróf Zichy Ödön Géza és Zichy Imre megbízásából pert indított gróf Zichy János ellen és pereiben — a vádirat szerint — oly magas perértékeket állapított meg, amelyek lehetetlenné tették Zichy János számára a védekezést. Ily módon akarta egyességre kényszeríteni a grófot Sekeres, aki — a vádirat szerint —különben is alaptalanul pereskedett. Ezután a bíróság Zichy János grófot szólította a terembe. Az elnök kérdésére mindenekelőtt előadta, hogy perben áll Sekeres Istvánnal. Majd a további kérdésekre ezeket mondotta: — Azért állapította meg Sekeres István dr. oly magasra a per tárgyát, hogy a védekezés az én zsebemre menje. A per nagy értéke ugyanis megakadályozott abban, hogy védekezésemet írásban adjam elő, mert minden iratra harmincezer pengő bélyeget kellett volna ragasztanom. Szekeresék viszont szegény jogon pereltek. — Hát hogyan védekezett akkor mégis a perben excellenciád? — kérdi az elnök. — Azt az ügyvédem tudja megmondani... Zichy János gróf az elnök további kérdéseire elmondja, hogy ő maga volt az, aki mindent elkövetett, hogy Zichy Ödön Géza is kapjon a csehszlovákiai hitbizomány felosztásából. Neki egyébként a hitbizomány felosztásából nem jutott semmi, sőt még az őt illető tiszteletdíjról is lemondott Ezután Lekeres István kérdezi meg tőle, pénz-e az, hogy ő feljelentette a grófot a Nemzeti Kaszinónál, mire a gróf a járásbíróságnál tett ellene rágalmazásért feljelentést — úgy tudom, igy van és a rágalmazás perben el is rendezték a bizonyítást. — Igaz-e az, hogy gróf úr egy lany jelenlétében kijelentette, hogy nemcsak ezt az ügyet hanem az ügyvédet, már mint engem is agyot fog verni? — kérdi tovább Sekeres. — Én ilyen kijelentésre nem emlékszem csak azt tudom, hogy Zichy Ödön Géza gróf felkeresett, hogy egyezzünk ki, én azonban nem voltam hajlandó semmiféle egyességre. — Mégis ellenem indítottak hajszát... — kiáltja Szekeres István dr., mire Zichy János gróf ugyancsak igen ingerült hangon ezeket mondja: — Én ellenem indítottak hajszát, hisz a kaszinóban is feljelentettek.’ Most igen heves szócsata indul meg a gró és az ügyvéd között, csaknem egyszerre beszélnek arról, hogy ki volt a pereskedésnek kezdeményezője. A kamarai ügyész kéri ezután, hogy vallomására eskessék meg Zichy János grófot Sekeres ellenzi a gróf megesketését, mert pere viszonyban van vele. A fegyelmi biróság Zichy János grófot vallomására megesketi. Ezután Simon Mihály Pál dr. ügyvédet, Sekeres feljelentőjét hallgatja ki tanukép a bíróság. Simon Mihály Pált megeskették vallomására. A kamara fegyelmi bírósága a késő délután órákban hirdetett ítéletet, amely bűnösnek mondta ki dr. Lekeres István ügyvédet az ügyvédi tisztességbe ütköző vétségben és ezért őt ezer pengő pénzbüntetésre ítéli. Az ítélet indokolása kimondja, hogy a vádlott ügyvédet azért kellett a büntetés maximumával sújtani, mert már több ízben volt fegyelmi ügye a kamaránál. Rykov utóda — Molotov Moszkva, december 20. (Az Esti Kurír távirata.) Az Invesztija december 19. száma közli Rykov végleges felmentését az orosz szövetséges köztársaság népbiztosi tanácsának elnöki tiszte alól. Utódjául a központi végrehajtó bizottság Molotovot nevezte ki, ki idáig Sztálin mellett dolgozott körülbelül olyan minőségben, amely a kabinetirodai főnök hivatalának felel meg. Az ESTE KURÍR olvasótábora a magyar polgárság 7. Md .......ül Lelkes hangulatban készül a Hegyvidék a választásra A főváros legregényesebb részéből, a Hegyvidékből lelkes hangulat hírét hozzák. Területére nézve ez a legnagyobb választókerület. Tulajdonképpen az I. közigazgatási kerületből hasították ki önálló választókerületté s a Krisztina-körút, Délivasút és az Avar-utca vonalától nyugatra, a Kuruclesen, Svábhegyen és Farkasvölgyön túl Nagykovácsi, Budakeszii és Budaörs községekig terjed. Különös, talán a nagy véletlen dolga az, hogy ez a kerület a legkeményebb tusák színhelye lett. Itt van a két kormánypártnak fellegvára, központja, itt van a keresztény ellenzék vezérkara, ehhez mérten a többi pártok is megfelelő készültséggel vették fel a harcot. A hegyvidéki szabadelvű párt nyugodtan tekint a végső küzdelem elé. Tábora óráról órára gyarapodik, a régi polgárok, a tisztviselők, nyugdíjasok és különböző termelő ágak jelentős csoportjai jelentik be csatlakozásukat. A hegyvidéki (XII. választókerület) lista- vezetői a törvényhatósági bizottsági tagságra: Rassay Károly, a párt vezére, Huszár Pál dr. min. tanácsos. A kerületi választmányi tagságra: Iván István szabóm., Bauer Emilné. Derült hideg idő A Meteorológiai Intézet jelenti 1930 december 20-án délben 12 órakor. A szárazföldi nagy légnyomásnak két nagya van: az egyik Kelet-Oroszországban, a másik a Kárpátok és Lengyelország felett. Mindkét maximum hatáskörében igen erős éjjeli lehűlés jutott érvényre. A Jeges-tengeren depressziók vonulnak, amelyeknek déli oldalán enyhe tengeri levegő áramlik ÉszakEurópába. E beáramlással kapcsolatban a ■sapadékfront eljutott Finnországig és a itabállamokig. A földközitengeri depresszió hatáskörében, Olaszországban és a Balkánon a jórészt csapadékos az idő. Hazánkban derült ég mellett éjjel legtöbb helyen —5 fok alá süllyedt a hőmérő. Legerősebb volt a lehűlés Sopron és Szombathely vidékén, ahol a hóréteg fölött —15 fokot mutatott a hőmérő. Gallyatetőn 37, Dobogókőn 25, Lillafüreden 28 centiméter a hóréteg vastagsága. Budapesten 20-án délben a hőmérséklet 13 fok Celsius, a tengerszintre redukált légnyomás pedig 780 milliméter. Jóslat: Az időjárásban lényeges változás nem várható. Esetleg a déli széleken kevés havazás. — Gondos feleség férje és Mnett Ha részére a karácsonyfa alá egy pár abszolút vízmentes legelsőbbrendű divatos barna vagy fekete cipót tegyen, ez okozza a legnagyobb örömet. Karácsonyi egységár 18 pengő. Herkules-üzemek: Király-utca 19., Váci-út 6., Népszínház-utca 31., József-körút 86., Fővám tér 6. — A rádiórendelet legfontosabb tudnivalói, postai tarifák, vasúti és villamosmenetrend és minden, ami a mindennapi életben szükséges, benne van az Esti Kurr vászonkötésű ízlésesen kiállított zsebnaptárában. Előfizetők ingyen kapják, példányonkénti vásárlók pengő költségmegtérítés ellenében. A Fenyves Áruház kötöttárugyárat létesített, hogy még többet nyújtson vevőközönségének. Az áruház saját gyárában mellhozott nőiharisnyákat állít elő nagyon szép és jó minőségben, melyeket páronként 75 fillérért árusít. Ez az ár még a nagykereskedői körökben is feltűnést keltett „Viskosa" női selyemharisnyákat a legszebb divatszínekben már P 1.36-ért, férfi fehér nyaksálat igen szép „Viskosa“-selyemből, amely igen alkalmas karácsonyi ajándék, darabonként. 75 fillérért, női reformnadrágot, legszebb fehérneműszínekben, „Viskosa‘"-selyemből P 1 .tő-ért árusít bármely nagyságban. Úgy a Kálvin-téri áruházban, mint az Andrássy út 4 és Vámházkörút 6 alatti fióküzletében. Bámulni fog ha meglátja Bundáink occasiós árait Elkán és Gerő Viertsea .