Esti Kurir, 1931. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-15 / 61. szám

Vasárnap, 1931 március 15 Ísti Tükör! ­.HÁZ1­76. Szombat, március 14.• 44­0: „Kossuth futárja.­* Baggamby András elő­adása. — 4.45: Időjelzés, időjárás- és vízállás­jelentés, hírek. — 5.00: „Ősapáink szórakozásai és játékai.** Meister Ferenc dr. előadása. — 5.30: Operettrészletek és keringők. (Zenekari hangver­seny.) Karnagy Berg Ottó. — 6.45: Mit üzen a rádió. — 7.30: Kiss Lajos és cigány zenekarának hangversenye. — 8.30: Vígjátékelőadás a Stúdió­ból. „Holnap reggel.** Tragikomédia 3 felvonás­ban. Irta Karinthy Frigyes. Rendező Kiss Ferenc. Személyek: Ember Sándor, mérnök — Gellért La­jos. Lendvay Mária, a mérnök volt felesége — Szabados Piroska. Bella Gábor, zeneszerző — Harsány­ Rezső. Beniczky gróf — Lengyel Vil­mos. Olson Ilje, finn orvos — Kiss Ferenc. Sli­­pan, mentőr — Dávid Mihály. Lidércz Jenő, újságíró — Somló István. Horváth Leh­el, ele­gáns úr, de púpos — Matány Antal. Lendvai, idő­sebb ur — Lengyel József. Lendvainé, a felesége, jóval fiatalabb — Kü­rthy Sári. Zajcsek kapitány — Tapolczay Gyula. — Utána: Időjelzés, idő­­járásjelentés, hírek. — Majd: A rádió házikvar­tettjének hangversenye.* A Telefon Hírmondó műsora egész nap azo­nos a rádióéval. Vasárnap, március 15. 9.00: Újsághírek, kozmetika. — 10.00: Egyházi zene és szentbeszéd az egyetemi templomból. Szent beszédet mond Tóth Tihamér dr., c. apát, egyetemi tanár. — 11.15: Unitárius istentisztelet (* Koháry­ utcai templomból. Prédikál Barabás István lelkész. •— Utána: Időjelzés, időjárásjelen­­tés. — Majd: A Mária Terézia 1. honvédgyalog­ezred zenekarának hangversenye. Karnagy Fri­­csay Richárd. E hangverseny szünetében: Rádió­­krónika. Elmondja Papp Jenő. — 2.00: Gramo­­fion hangverseny. — 3.00: A Rádióélet gyermek­játszóórája. — 3.30: A földművelésügyi minisz­térium rádióelőadása. — Utána: Időjelzés, idő­­járásjelentés. —• 5.10: A Székesfővárosi Zenekar hangversenye a Vigadó nagyterméből. Közremű­ködik Székelyhidy Ferenc dr., a m. kir. Opera­ház művésze, Sebestyén Sándor gordonkaművész és az Egyetemi Énekkarok. Karnagy Siklós Al­bert: Magyar hangverseny. 1. Erkel: Csobánc­a nyitány.* 2. Berc­vás: Dalok. (Székelyhidy Ferenc dr.) 3. Volkmann:­ Gordonkahangverseny. (Se­bestyén Andor.),­ 4. Liszt: Faust-szimfónia. (Tenorszóló, férfikar és zenekar.) Előadja Szé­­kelyhidy Ferenc dr. és az Egyetemi Énekkarok.) —­7.15: A Budai Dalárda hangversenye. Karnagy Szeghő Sándor. 1. Aggházy: Ima a hazáért. 2. Hu­bay: a) Alvó tábor; b) Rajta, kuruc! 3. Lányi E.: Régi nóta. 4. Kacsóh: Rákóczi megtérése. (Tenor­szóló.) Énekli Schiller Alajos. 6. Szeghő: Tokaji bor. 6. Hubay: Rákóczi-himnusz — Kárpátok felett. (A tárogatószólót játssza Franyek József, a m. kir. 2. honvédgyalogezred klarinétszólistája.) 7. Lányi E.: Talpra, magyart — 8.00: Sport- és ügetőversenyeredmények. — 8.15: Március 15-iki emlékünnep. Rendező Ódry Árpád. Karnagy Dohnányi Ernő dr. — Utána: Időjelzés, időjárás­jelentés. — Majd: Ifj. debreceni Kiss Béla és cigányzenekarának hangversenye a Baross-kávé­­házból.* A Telefon Hírmondó műsora 3.30 percig azonos a rádió műsorával. 3.20 perctől 4.00 óráig gramo­­fonhangversen­y. 4.00 órától azonos a rádió mű­sorával. Hétfő, március 16. 9.15: Szalonzenekari hangverseny. Karnagy Bertha István. — 9.30: Hírek. — 9.45: A hang­verseny folytatása. — 11.10: Nemzetközi víz­jelzőszolgálat. Vízállás jelentés magyarul és né­metül. — 12.00: Déli harangszó az egyetemi templomból, időjárásjelentés. — 12.05: A rádió házi kvartettjének hangversenye. — 12.25: Hirek. — 12.15: A hangverseny folytatása. — 1.00: Idő­jelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 2.45: Hí­rek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyam­hírek. — 4.00: Asszonyok tanácsadója. (Arányi Mária előadása.) — 4.45: Időjelzés, időjárás- és víz­állásjelentés, hírek. — 5.00: Boross Elemér no­vellái: 1. A Nő. 2. Az állat és az ember. Felolvassa a szerző. — 5.20: Farkas Jenő és cigányzenek­ará­nak hangversenye. — 6.20: Német nyelvoktatás. (Szentgyörgyi Ede dr.) — 6.50: „A múlt év drámairodalma.** Kéky Lajos egy. m. tanár elő­adása. — 7.30: A Budapesti Filharmóniai Társa­ság hangversenye a m. kir. Operaházitól. Közre­működik Kilényi Ed­vard zongoraművész. Kar­nagy Dohnányi Ernő dr. — Utána: Időjelzés, időjárásjelentés, hírek. — Majd: A Fejes-szalon­zenekar, az Ostende-tangó és jazzband, valamint Toll Árpád és Toll Jancsi cigányzenekarénak hangversenye az Ostende-kávéházból, Kalmár Pál (ének) közreműködésével. 1. Kemer Jenő: Kos­­suth-nyitány. 2. Vincze—Kulinyi: Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország. (Kalmár Pál.) 3 Kálmán Imre:­­Cigányprímás — operettegyve­­leg. (Kalmár Pál, Fejes-szalonzenekar.) 4. Stolz— Mihályi: Sárbogárd, Dombóvár — dal. (Kalmár Pál.) 5. Toll Árpád magyar nótái. 6. Garai Imre: Jaj, de ravasz — stowfox. 7. Salver Béla: Szom­baton este: galambon — slowfox. 8. Buzás—Szé­­csén: Minden férfi csapodár — foxtrott. (Kalmár Pál.) 9. Rákóczi-induló.* A Telefon Hírmondó műsora egész nap ho­nos a rádióéval.* A teljes heti budapesti és külföldi rádióműsort pénteki rádiómelékletünkön közötjük. zombaton a rádióban a Holnap reggel c. vígjáték előadása Kiss Ferenc rendezésében. RSÖSSÉSZET ^JMIiliWIHIPIWIHIilll I"|"I Ilii II I I III IIHI'rrri IT T Négy festő, három grafikus és egy szobrász az Ernst-múzeumban Nyolc képzőművész, nyolcféle felfogás. Minden­esetre érdekes tanulmány maga az összevetés is, de kétségen kívül olyan egyéniségek ezek a művé­szek — kü­tön-külön is, akik megérdemlik a fi­gyelmes vizsgálódást. A festők közül Feiks Alfréd kerül először a lá­togató elé. Impresszionista, abban a tónusban, ahogyan az impresszionizmus évtizedek előtt je­lentkezett,. Egyetlen soltával sem mozdult ki ebből a művészetlátásból, még a mozgás impressziót sem revideálta. Feiks Alfréd konzervatizmusa egy letűnt irányzat eszmei fogalmában még a tárgy megválasztásában is teljes. Ferenczy Valér kis kollekciója a naturalizmus jegyében él. Szín és ragyogás, tiszta, napfényen át szűrendő szindus, derűs levegő, mindenkire az életigenlés érzetét adják. A kitűnően megfigyelt mozgásokban a ma ét és panaszmentes, egészsé­ges munkalátás uralkodik. Mindezt művészi for­maérzékkel csoportosítja, s lendületes, friss erő­vel ábrázolja. Technikája kiforrott és teljes művé­szet. Perléti Csaba Vilmos képeihez vezet a sorrend. Ez a művész a színtiszta tárgyilagosság alapján áll — a formát illetően, sőt a színekben is, de az előadása a forrongó művészet útkeresésében el­tér a naturalizmustól. Az egyszerűség, a keveretlen színek dekoratív hatásának festőssége az, ami Perléti Csaba művészetében úl, s ez determinálja egyúttal ennek a kiváló festőnek lényét. Fölényes tudás és az életjelenségek tudatos kezelése a festő lelkiségét is élénken jellemzik. Fesziő Masa a végső, a nagyterem falait tölti meg alkotásaival. A művésznő mai művészete a megtisztuló formák és megélénkülő színek révén a klasszicisztika felé hajlik, festészete miszticiz­mus, anélkül, hogy elvont akarna lenni, reális, anélkül, hogy kiküszöbölné a mélységet és a gondolatot. A grafikusok Fáy Dezsővel indulnak. Gazdag fantáziájú, kitűnő tömegelosztással konstruáló művész Fáy Dezső, aki az antik formákat egy modern gondolkodás előadásában oldja fel. Fa­metszetei és szénrajzai egyaránt egységes, tu­datos, egyéni előadás kimagasló darabjai. Gallé Tibor grafikust vszfestményei révén nem a grafikai meghatározás keretében kell elbírálni. A nedves technikával megoldott munkái teljesen a festőművészet színfedő és keverő eljárását mu­tatják. Bravúros, lendületes, főleg biztos tudása a legnagyobb figyelmet váltják ki. Roiter László nemcsak pontosan elhatárolt meghatározás szerint grafikus, hanem inkább iparművész. Ezt nem hibaként állapítjuk meg, hanem éppen azért, hogy könyvillusztrációit még ebben a for­mában is művészi, alkotóművészi nézőpontból tartjuk elbírálandónak. Ligeti Miklós szobrászművész dús anyagot ho­zott e kiállításra. Nobilis portrék, tiszta forma­­megoldások, művészi anyagmegválasztású kom­pozíciók egész sora hirdeti Ligeti Miklós plasz­tikai tudását. Ligeti Miklós nem ad föl problé­mákat, főleg az előadási modorban. Ortogoná­lisan lát, a formát átszűri a karakterképző ele­meken s a klasszicitás megdönthetetlen erejével, a natúrát érzékeltető modorban adja elő. A gon­dolatábrázolás két egészen kiváló darabját talál­juk a gyűjteményben. Az egyik a 180. számú Elveszett paradicsom, a másik a 184. számú Bertia című kompozíciója. (k. m.) * (Róna József plakettje.) Greff Lajos szob­rászművész a Műcsarnokban állította ki Róna Józsefnek, a magyar szobrászművészet doyen­­jének klasszikusan szép plakettjét Ezt a mű­remeket most kis méretre evdukálták, s a Róna József-ünnepségeket rendező bizottság száz pél­dányban sokszorosította azok számára, akiket ez alkalommal a bizottság meg akart tisztelni e ritka művészi becsű alkotással. Sashalmon a Kossuth tér közepén, Hév villamos megállónál a családi házak átütésére kiválóan alkalmas 120 □ öles telkek előnyös feltételek mellett eladók Értekeznem! a tulajdonosnál Magyar Épicanyag Kereskedelmi Rt .*, Korall­ utca 7. Telefon: 924-67 és 929-58 Az ESTI KURÍR kiadóhivatalának (VI., Teréz-körút 24 h) telefonszámai: 122—88, 254—05 ­ Az újabb párizsi bank­bukások Párizs, március 14. (Az Esti Kurír tudósítójától.) A legújabb párizsi bankbukásokról a lapok a következő részleteket jelentik: Abban a pillanatban, ami­kor a kormány és a törvényhozás úgy dön­tött, hogy nem szanálja az Aeropostalét, ha­nem csak átveszi a vállalat legfőbb vonalait, a Crédit Foncier de Brésil, amely az Aero­­postalénak több mint 200 millió frank hitelt nyújtott, kénytelen volt a vállalat bírói felszá­molását kérni. A társaság az Aeropostalénak nyújtott hiteleken kívül a brazíliai valuta ár­folyamesése révén is körülbelül 120 millió frankot veszített, úgyhogy a társaság 200 mil­lió franknyi alaptőkéje elveszettnek tekint­hető, míg a hitelezőket tudin sikerül kielégí­teni. Bouillon-Lafonte magánbankház főnökei kijelentik, hogy betevőik összes követeléseit, amelyek 16 millió frankra rúgnak, száz száza­lékig ki fogják egyenlíteni. FIUMÉBAN OROSZ BORT KÍNÁLNAK Belgrádból jelenti az Esti Kurír tudósítója. A jugoszláv külkereskedelmi hivatal jelentése szerint a szovjet kormány egy kereskedelmi képviselője tartózkodik jelenleg Fiuméban ahol az orosz borkivitelt szervezi meg Olasz­országba és a közép-, valamint északeurópai államokba. A bor, amely krímiai és kauká­zusi eredetű, 14 fokos és a szovjet 9 fillérért kínálja literenként, ami még a szállítási költ­ségeket sem fedezi a fekete-tengeri kikötőből Fiuméig. A KÖZÉPEURÓPAI LLOYD, Bizony László kitűnően szerkesztett közgazdasági lapjának leg­újabb száma ismét számos érdekes cikkben és gazdag híranyaggal számol be az utódállamok gazdasági aktualitásairól. MAGYAR GONDOLAT A RÓMAI KONFE­RENCIÁN. Néhány nap múlva megkezdőd­­nek Rómában az­­ agrártanácskozások, ame­lyektől további sikereket várnak különösen a keleteurópai országok mezőgazdái. Róma a mezőgazdaság szempontjából nem egyszerű kongresszusi össze­jöveteli hely, hanem a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet központja. A római márciusi konferenciát ez az intézet készítette elő és azon a világ összes kormán­nyai képviseltetik magukat. Mint ismeretes, Magyarországot gróf Károlyi Gyula külügy­miniszter, báró Prónay György földművelési államtitkár, gróf Hoyos Miksa és gróf Somssich László képviselik egész sor szak­referenssel. A római tárgyalások létrejöttében értékes szerepe volt Póka-Pivny Béla dr.-nak, a Külügyi Társaság igazgatójának, aki több javaslattal járult az intézet elé és különösen­ az agrárhitel ügyében írt tanulmányai foglal­koztatják most a római konferenciát. Az agrárkonferenciának igen fontos része lesz a nemzetközi forgalom és kereskedelem szabá­lyozásának megvitatása. Erre vonatkozóan is tett Póka-Pivny javaslatot 1928-ban, de akkor a Brüsszelben tartott kongresszus korainak tartotta javaslatait. A római intézet munkás-­­ságát azzal honorálta, hogy a római tárgya­­lások szakértőjévé nevezte ki s így tagja lett annak a bizottságnak, amely a nagy delegá­ciók munkáját előkészíti. A MAROSVÁSÁRHELYI PETROLEUM NAGY VESZTESÉGE. A Marosvásárhelyi Petróleum rt. most tette közzé 1930 évi mér­­legét, amely 2,5 millió lejt meghaladó vesz­­teséget mutat ki a 2,4 millió lej saját tőkével szemben. A vállalat sorsa felett az e hó 15-én tartandó közgyűlés határoz. 11. olda ic Hiegaiasá. Érdekes bonyodalmak és nehézségek a textilfázis körül Tíz százalékig terjedő fáziskulcsok a bőrcikkekre Hétről hétre húzódik a textilfázis megvaló­sítása Az érdekelt szakmák a kormánnyal hó­napokon keresztül tárgyaltak és nemcsak ma­guk között állapodtak meg, hanem elvben megegyeztek a pénzügyminiszté­riummal a fázisrendszer megoldására nézve. Hosszas küzdelmek után a szakma belement abba, hogy vállalta azt az összeget, amit a kincstár a textil forgalmi adóból elért és ezzel igen jelentékeny áldozatot hozott. Utóbb azon­ban kiderült, hogy a pénzügyminisztérium még ezzel a meg­oldással sem elégszik meg, hanem új igé­nyeket támaszt. A múlt év végén a pénzügyi kormány meg­ígérte, hogy legkésőbb 1931 január elsején életbe lépteti a textilárukra nézve a fázisrend­szert. Ez azonban nem következett be és az el­telt két és fél hónap után is még a legnagyobb bizonytalanságban van a textilkereskedelem a fázisrendszer kérdésében. A kereskedelem érthető türelmetlenséggel nézi huzavonát. Ez a türelmetlenség nyilat­kozott meg az OMKE elnöki tanácsának teg­napi ülésén is, ahol behatóan foglalkoztak a bőr- és textiláruk fázisrendszerének bevezet­­ésével. A bőr fázisrendszere dolgában már elvileg kész a megállapodás. Súlyos megterhe­lést jelent ez a megegyezés a fogyasztásra nézve, mert a belföldi bőráruknál 6 százalékos kul­csot, az importáruk után 8 százalékos kulcsot állapítottak meg. A külföldről importált cipők fáziskulcsa 10 százalék lesz. Ezek után a minisztérium minden való­színűség szerint e hó végére kiadja a bőr fá­­zisrendeletet. Az OMKE elnöki tanácsa felkérte Szfin­der Pált, az OMKE elnökét, hogy a kereske­­delem- és pénzügyminiszternél interveniáljon a textilfázis legsürgősebb elintézése ügyében. Az OMKE elnöke fel fogja hívni a kormány figyelmét arra a nyugtalanságra, amely a kis­kereskedelem, de főleg a vidéki kereskedők körében tapasztalható, minthogy ezek a mai rendkívül súlyos gazdasági viszonyok között legalább a forgalmi adó adminisztráliósától és az ellenőrzéssel járó terhektől kivánnak ha­ladéktalanul szabadulni. Háromszáz vagon burgonyát vásároltak az olaszok Szabolcsban Szabolcs vármegyében, mint nyíregyházi tu­dósítónk jelenti, a gazdasági depresszió okozta pesszimizmus némileg enyhült. A hangulat­változást az idézte elő, hogy a gazdák meg­maradt burgonyatermése iránt az olaszok ré­széről nagy érdeklődés nyilvánult meg. Olasz­ország felé erős export indult meg, és ennek során a legutóbbi hetekben több mint 300 va­gon burgonyát vittek ki Szabolcs várme­gyéből Olaszországba. Hogy ez a mennyiség milyen jelentékeny, legjobban bizonyítja, hogy 1930-ban, az egész esztendőben mindössze háromszáz vagont tud­tak Szabolcsból külföldre exportálni, holott az 1922. évben még 1500 vagont tett ki a kivitt burgonyamennyiség. Amellett a múlt évben a belső fogyasztás is aránylag gyönge volt. A szabolcsi burgonyahosszt az indokolja, hogy az olaszországi korai burgonyavetések tekintélyes része elfagyott, a mostani idő­járás pedig a megmaradt olasz vetés fej­lődését nagyban hátráltatja. Nemrégiben lepték el az olaszok tömegesen Szabolcs vármegyét árajánlataikkal. Most már nem csupán az ősszel keresett Ella-burgonyát vásárolták, hanem megelégedtek a Krü­ger-, sőt még a lekicsinyelt Wolkmann-burgonyá­­val is. Kezdetben 7 pengőt fizettek Elláért, 6 pengőt Krügerért, 5 és fél pengőt Wolk­­mannért. Most már Elláért 8 és fél pengőt, szebb árunál 7 pengőt, Krügerért 7 pengőt és a fővonalon fekvő Wolkmannért­­ egyne­gyed—6 és fél pengőt fizetnek. Hir szerint az olaszok szükséglete még nin­csen fedezve és miután a készletek rohamo­san fogynak, az árak további emelkedésén­ számítanak. 4 Az ESTI KURÍR olvasótábora a magyar polgárság

Next