Esti Kurir, 1931. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-24 / 68. szám

Kedd, 1931 március 24 Íifilm­! JBWMMMWHWBMaBSMBBBgWMBPBBaag A Koldusgróf a Városi Színházban Közel negyedszázad után elevenítette fel a Városi Színház León Victor és Ascher Leó poé­­tikus operettjét, A koldusgrófot. A színház igazgatósága két okból is helyesen cselekedett ezzel a lépésével. A koldusgróf romantikája még ebben a materiálisan reális világban is kellemes órákat tud szerezni, másrészről a da­rab címszereplője, Ferenczy Károly kétségte­lenül egyik legnagyobb sikerét éli át újra a reprizben. Ferenczy mellett a hódító Lábass Juci, a bájos Kovács Ilonka, a tehetséges Kő­műves Erzsi, a pompáshangú Szedő Miklós, az elegáns D’Arrigo Kornél és a jószs­ Déri Hugó osztoztak a sikerben. A stílusos rendezésért Sík Rezsőt illeti a dicséret. A reprizt meleg szere­­teteit fogadta a Városi Színház közönsége. Reinhardt rendezője két pesti ötlettel felfrissíti A törvény nevé­ben bécsi és berlini előadását Heinz Hilpert, Reinhardt rendezője, aki annak idején Budapesten a Mirabel előadását állította be a pesti színpadra, most Budapes­ten járt, nagy színházlátogató körúton. Hil­pert megnézte a Belvárosi Színházban az Aranyórát és A törvény nevében című dara­bokat, míg tegnap este Joe Pfisternak, a ki­váló fillírszakember kíséretében a Lámpaláz előadásait tapsolta végig a Magyar Színház­ban. Heinz Hilpert az Esti Kurír munkatár­sának a következőket mondotta: — Az aranyóra a legszebb előadás, amit évek óta láttam. Amit a színészek produkál­nak, azt a legelső berlini színházak is meg­irigyelhetnék. A darab mesterien nagyszerű, feltétlenül a Reinhardt-színházak egyik leg­nagyobb sikere lesz. A másik darabot, A tör­vény nevében-t, mi már hetek óta játszuk nagy sikerrel. A pesti előadásból mégis sike­rült valamit tanulnunk. — Amikor a bíró azt mondja, hogy nem hisz a vádlott ártatlanságában és bűnösnek tartja őt, a budapesti előadáson a szereplő egy kis kézimosdóhoz lép, vizet önt a kezére és mosakszik, mint a bibliabeli Pilátus. Ez a jelenet mélyen megragadott engem és feltétle­nül beillesztem a bécsi és berlini előadásba. Hasonlóképpen vagyok egy másik jelenettel. Amikor a bíró megtudja, hogy ki az igazi gyilkos és amikor a gyanúja a saját családja felé terelődik, hirtelen valami homályos su­gallattól űzve felkel bírói székéről, támo­lyogva elindul és a vádlottak padjára ereszke­dik le. Ez a jelenet szintén frappáns és meg­érdemli, hogy a bécsi és berlini előadásban helyet foglaljon. Úgy tudom, hogy mindkét jelenetet Beregi Oszkár ültette a darabba. Heinz Hilpert este Joe Pasternák­kal a Ma­gyar Színház egyik páholyában foglalt helyet. Az előadás után a színház igazgatósága a szerzőkkel és a darab előadási jogának tulaj­donosával megkezdődtek a tárgyalások a bécsi, illetve berlini előadásra, valamint a Lámpaláz hangosfilmesítésére vonatkozóan. Bartók Béla hívei jelentkeznek... Az Operaház szerdán este A csodálatos manda­rin bemutatójával ünnepli Bartók Bélának, a ma­gyar zene nagy mesterének ötvenedik születés­napját. A premierelőadás ünnepi külsőségek kö­zött pereg le. Az Operaház titkári irodájában már hetek óta szinte százával jelentkeznek jegyigénylők A cso­dálatos mandarin első három előadására, amikor is a szokásoknak megfelelően Bartók Béla meg­jelenik a tapsoló közönség elő­tt. Most derül csak ki, hogy mennyi híve van Bartók Bélának. Eddig, mint a titkári iroda asztalán heverő lista mu­tatja, mintegy négyszázan ■ vannak azok, akik az első három előadáson látni akarják a rivalda lám­páinak fényében Bartók Bélát A mosoly országa délutáni előadásai Az Operaházban tegnap délután tartották Lehár Ferenc operettjének, A mosoly országá­nak első délutáni előadását. A darab bérlet­szünetben és mérsékelt helyárak mellett ment és érdekes, hogy jegyei már napokkal előbb elfogytak. Az Operaház A mosoly országa első délutáni előadásának sikere után jövő vasár­nap délutánra is kitűzte A mosoly országát. I . . * Új Muzsika. Zenei körökben igen meleg ér­deklődéssel várják a fiatal magyar muzsikusok második nyilvános bemutatóestjét, melynek mű­során Poulenc fúvóstriója, Ilindi Saith vonós­triója, Szelényi vonósnégyese, Szabó szóló cselló­­szonátája, Farkas magyar tánca, Reisz klarinét­szonátája, Veress zongoraszonátája és Kadosa h­egedű-zongora partitája szerepelnek. Az estét pénteken rendezik a Zeneművészeti Főiskola ter­mében. A MERCEDES-BEN. 1 A Berlin, március­­23. AZ AUTÓ a Kurfürstendam fákkal szegélyezett útján ugyancsak lassan megy előre. A benszü­lött németek megállnak és nevetve nézik a hatalmas kocsit, amely Szőke Szakádé és amelynek három utasa: Újhelyi Nándor, Huszár Pufi és Szenes Ernő. — A nehéz magyarok, — mondják nevetve a németek.* A NEHÉZ MAGYAROK KÖZÜL az egyik, Új­helyi, e pillanattól kezdve már a filmhez tartozik. Alig félórája sincs annak, hogy őfelsége kalapja cíviű regényét megvásárolta az egyik berlini film­gyár. A regényből filmet Sáli Károly ír, míg mu­zsikájának megkomponálását Eisemann Mihályra bízták. A férfi főszereplő Szőke Szakáll, a női fő­szereplő Liáné Haid. A másik utas a kövér Szenes. A kövér Szenes ma Berlin egyik legnépszerűbb filmszínésze, a ber­lini mű­vésztársaságok egyik legkedveltebb tagja. A kövér Szenesért kapkodnak az emberek. A hu­morát nem vesztette el, így hát nem csodálható, hogy a kövér Szenes társaságában mosolygósra derül még a kék mennyboltozat is. Van egy térképe, ő maga komponálta. így fest: BERLIN TÉRKÉPE NÓTI KÁROLY lakása ZSOLDOS ANDOR lakása — Nekem Berlinnek csak erre a négy pontjára van szükségem. E négy ponton vacsorázom. Azt mondják — szól derűsen a kövér Szenes —, van még Brandenburger Thot, Reinhardt Színház és császári palota is, de biz én nem tudom meg­mondani, hogy ezek az épületek hol vannak. * A HARMADIK Huszár Pufi. Úgy ismerik őt Berlinben, mint a legeslegnagyobbakat. Ha végig megy az utcán, ujjal mutogatnak rá: —* A magyar Pufi. Pufi örömmel újságolja nekünk, most érkezett magyaroknak, hogy az utóbbi hónapok alatt si­került két kilót híznia. Pufi boldog és sugárzik az arca. Két kiló nagy dolog. Még kettőt akar hízni, azután megáll. Azt mondja, ő tud olyan kúrát, amely a testsúlyt állandósítja. Majd meglátjuk. * ÉS A KÁVÉHÁZBAN, a Heisler-kávéházban délutánonként csak magyar szót hallani. Egy mérges német egyszer azt mondotta, hogy ha valaki a ruhatárba akar menni, magyar ví­zumot kell váltani.* EBÉD UTÁN egymásután jönnek a feketézők. Köztük a legelső, egyben a legkiválóbbak közül való Nóti Káról­', aki most készíti kilencedik filmjét. Az első volt a Repülő menyasszony, azután jött az Elcserélem a feleség­em, azután a Nyitott ablak, aztán a Ballépés, majd a Cousine aus Varsó, azután a Breutigamswitwe, azután a Schneckender Garnison, azután a Kaeschmark és most egy vígjátéka jön, amelynek még nincs­­íme. A berlini magyarok leglelkesebb segítője Nóti Károly, aki itt Budapesten Salamon-tréfákkal tette ismertté nevét.* A KÉT SZÉKELY, Székely János és Székely István ugyancsak szószólói a magyar kultúrának. Az egyik, Székely János A magyar rapszódia, a Vasárnap délután, a Forróvérű város, a Nina Petrovna csodálatos élete című filmek szerzője, a másik, Székely István A nagy vágy, a Két vi­­lág és a Ballépés rendezője. Van egy harmadik Székely is, a szép Székely Ibolya, aki most a Peggy Norman-filmben szere­pel, sőt van egy negyedik Székely, dr. Székely Vilmos, az Alliance-filmgyár igazgatója. És jönnek sorban egymásután a magyarok. Itt van Bolváry Géza, a Zwei Herzen im dreiuk­rtel Takt, a Vége a dalnak, a Die lustigen Weiber von Wien, a Legszebb tangó és a Herr auf besehl ren­dezője. Passernak, az Universal Produkcions lei­­tere, Rengi István, a Bohém Veikig producere, Paul Gordon, a Tribüne Rendezője, Marton Endre, az ismert színdarab vállalkozó, Gerller Gátti Vik­tor, az UFA Régió asszisztense, Lábán, a Staats­­oper balettmestere, Arány, az úgynevezett beszéd­változtató gép feltalálója mind, mind magyarok. És a rajzolók: Sátory, Gömöry, Döry, Szepes, Réz Tibor, Kiss Ernő, Madaras Gerő, mind olyan ne­vek, amelyek nélkül a berlini filmipar ma már nem tudna meglenni. * A SZÍNÉSZEK: Alpár Gitta, Darvas Lili, Eszterházy Ágnes, Eggert Márta, Verebes Ernő, Dénes György, Hajdú Eta, Ernster Dezső, Fehér Pál, Zádor Dezső, Halmay Tibor, Hagy Kató, Rott Ferenc, Rottné Tubát/ Nusi, Szőke Szakáll, Huszár, Holay Kamilla,­­Szenes, Mindszentiig, Ambrus Irén valamennyien ismerősök a német közönség előtt. ÉS AZOK a magyarok, akikről csak kevesen tudják, hogy magyarok: Peter Lorre, Ludvig Stössel, Paul Hörbiger, Atilla Hürbiger, Ernst Morgan, Paul Morgan legismertebb tagjai a német színművészetnek. A hírlapírók Lévay Mihály, Szat­mári­ Tibor és Bakonyi György, a hírlaptudósítók irodái Fodor László és Prinz György, Zsoldos Andor, aki Európa színházi életét legjobban ismeri és aki a berlini színházi vállalkozások valósággal nélkülözhetetlen tanácsadója, a világhírű fotográ­fus Munkácsy, a berlini fényképészeti főiskola most kinevezett tanára, Amster József olyan ne­vek, amelyeket az egész német főváros ismer. És ne feledkezzünk el egy kitűnő magyar zon­goraművésznőről, Kiss Zsuzsáról, aki szintén rendkívül népszerű a nagy német fővárosban. " HÍRNÉVBEN a legelsők között jár Vajda László, a Magyar Színház egykori rendezője, aki nálunk főként a Sasfiók rendezésével aratott her­vadhatatlan érdemeket. Most Berlinben mérhetet­len sikerek között adják a Dreigroschen Oper filmváltozatát, amelyet Vajda László rendezett és amely, hír szerint, nálunk sohasem fog színre­­kerülni. Vajda László is ott ül az előkelő moziban, ahol e pillanatban mutatják be Nóti Károly és Székely István Ballépés című filmjét. A közönség a film végén zajos tapsban tör ki és hangos követeléssel szólítja a függöny elé a szerzőt, rendezőt és szereplőket. És egymás után jelennek meg a szikrázó reflektorok füzében a német szereplők, majd a kövér Szenes gurul be a színpadra, azután Nóti Károly, a szerző és végül Székely István, a rendező. A taps nem akar szűnni. A szereplők a szerzők­kel és a rendezővel együtt meghatottan állnak a függöny elött. A berliniek fiport-oznak s a hochok melódiájába itt-ott belezug egy éljen. * A KIS RÓTT Bécsben van, fia, akit, hogy apjá­tól megkülönböztessenek, „nagy“ előnévvel tün­tettek ki, szóval a nagy Rótt Berlinben, ahová ta­valy január 30-án indult el Pestről. Miután be­tanította Bécsben a Wunderbar táncait és a Kam­­merspieleban százszor játszott a Wunderbarban, a Montmartrei ibolya táncainak betanítását bízták rá. Azután a Marischka-revüben játszott, majd a Volkstheaterben, egy vígjátékban. Innen Mün­chenbe ment, ahol egy hónapig a Wunderbar sze­replői közé tartozott, majd a berlini Renaissance­­színházban a Csodabárban lépett fel százhuszon­­ötször. A Kü­nstler Theaterben kezdett hozzá ez­után a Jimy és Jill táncainak betanításához. Alig­hogy ezt bevégezte, már hozzálátott a Komische Operában Stolz Katóka című­ operettje táncainak betanításához, majd a Metropol Theaterben a Montmartrei ibolya táncait rendezte. Most filme­zik...* MAGYAROK BERLINBEN... Egyetlen egy sincs közöttük, aki pihenne. Kardos István. Hétfő SZŐKE SZAKÁLL lakása Az Esti Kurír olvasótáborba magyar polgárság! Ma, hétfőn este fél 8 órakor TEIMO KIWA a világhírű japán énekesnő vendégfelléptével, ■tegyek6! pénzétől 10 pengéig. TOaam|goatt8aS8gOBig 13. oldal n—tű­nt——­­­— Ma és holnap Medgyaszay Vilma is fellép az Írássy úti Színház csodás műsorában Pénteken rep­ik előadás! Olga Csehova Budapestre jön és az Uj Színházban lép fel társulatával a jövő héten Az Uj Színházban március 30-án érdekes vendégjáték kezdődik. Olga Csehova, a film­ről világszerte ismert orosz színésznő látogat el Budapestre társulatával, a berlini Kleines Theater tagjaival az Uj Színház színpadára, Olga Csehova középeurópai turnéra indul és Budapesten az Uj Színház lesz az első állo­mása ennek a turnénak. Olga Csehova tár­sulata Budapesten a Biebe unmodern (Nem divat a szerelem) című­ vígjátékot játssza el. A vendégfellépések március 30-án, március 31-én, április 1-én és április 2-án lesznek az Új Színházban. A színház egyébként a mai napon meg­kezdte Innocent Ernő Zsákucca című­ darab­jának próbáit. A Zsákucca április 8-án kerül először a közönség elé. WVP/ ••• ’ Ma délelőtt megkezdték a Shake­­speare-ciklus bérleteinek árusítását A Nemzeti Színházban ma reggel 9 órakor a gazdasági hivatalban megkezdték a színház tavaszi Shakespeare-ciklusára a bérletek ki­adását. A közönség körében meleg érdeklődés nyilvánul meg a Shakespeare-játékok iránt. Amikor Hevesi Sándor még az ősz folyamán a Shakespeare-ciklust beígérte, úgy volt, hogy valamennyi sorra kerülő darab teljesen új kön­tösben és modern felfogású rendezésben kerül a közönség elé. Ehelyett azonban csupán a­ Hamlet, a Julius César és a Romeo és Júlia azok a darabok, amelyeket új betanulással hirdet a színház. A ciklus április 23-án, Shake­speare születésnapján kezdődik és május 28-án fejeződik be. A pünkösdi ünnepi előadások miatt valószínűen egyikét­ő­ dátumeltolódás lesz, úgyhogy a Shakespeare-ciklus nagyjából betölti a Nemzeti Színház egész hátralevő ta­vaszi programmját. Péchy Erzsi húsvét hétfőjén Mimit énekli az Operaházban Péchy Erzsinek régi vágya volt, hogy a Magyar Királyi Operaházban fellépjen.­ Fail­­loni karmester vezetése mellett több opera szerepét tanulta be, így megtanulta a Faust­ból Margitot, b­ Bohéméletből Mimit. Az Ope­raház igazgatósága úgy találta, hogy Péchy Erzsi Mimije megállhat az első magyar dal­színház színpadán és április 6-ára, húsvét hétfőjére kitűzte a Bohéméletet, amelyben ez­úttal először énekli az Operaház színpadán Mimit Péchy Erzsi. A hét eseményei Operaház: Szerda: A csodálatos mandarin (elő­ször), Don Pasquale (új betanulásban). Nemzeti Színház: Péntek: A magyar passió be­mutatója. Kamaraszínház: Szombat: Bunburry repriza.­­ Városi Színház: Hétfő: Pillangókisasszony. pén­tek: Traviata (Teiko Kiwa vendégszereplésével). Andrássy­ úti Színház, Péntek: A Tihamér és a kisérő műsor századszor. * Rendkívüli filharmóniai hangverseny. A má­sodik rendkívüli filharmóniai hangverseny műso­rának gerince és fénypontja a IX. szimfóniának és a 11. Leonóra-nyitánynak az előadása. Dohnányi most is úgy vezényli a múlt évszázad legragyogóbb zenei hőskölteményének partitúráját, amiként azt már többizben is élvezhettük az ő magával ragadó erejű, költői szárnyalása elgondolásában. A mű­ zenei alapeszméje, az énekhang győzelme a hang­szeres zene felett ez alkalommal talán nem volt olyan kézenfekvő, mint az eddigi előadások leg­többjének esetében. A szopránszólót ugyanis egy amsterdami vendégművésznő, Di Moorlag­ énekelte, akinek sem orgánumát, sem énektechnikáját, de legkevésbé zenészi elhivatottságát nem hasonlít­hatjuk hazai szopránénekesnőinknek nem is a leg­jobbjaihoz. Ezt a szopránszólamot a mai gárdából pedig éppen «csak» négy budapesti énekművész­­nőnk énekelte már eddig is sikeresebben, mint a vendégművésznő, akinek szerepeltetésére kellő in­dokot nem lehet felhozni. A másik vendég, a ber­lini Watzke Rudolf félelmetes hangú bariton, aki­nek zengő orgánuma kiválóan szól, amikor tulaj­­donosa magányosan énekel. Kár, hogy e nagy,­szabású hang gazdája hideg és kisfantáziájú mű­,­vész. A régi kitűnő hangú vokálkvartett nemes ha­­gyományait Basilides Mária és Székelyh­idy Ferenc méltóan képviselték; a Palestrina-kórus szereplése is dicséretet érdemel. A műsor gyöngyszeme a II. Le­onora-nyitány, Dohnányi Ernő csillogó szellemű, költői leteményű­ elgondolásában, 1- 4­3

Next