Esti Kurir, 1931. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-30 / 97. szám

Csütörtök, 1931 április 30 Az ötvenéves magyar telefon viszon­tagságos kezdetei Puskás Tivadartól az automata kapcsolókig ■ ■■ ■■■— Egy fürdőutcai szobából indult el diadalmas útjára a telefon Most ünnepli a magyar távbeszélő 50 éves jubileumát. Gyorsan pergett le ez az ötven év, pedig az ötvenéves magyar telefonnak sok küzdelmen és átalakuláson kellett ke­resztülesnie, amíg a mai, egészen fejlett in­tézményévé épült ki. Most ünnepli ötvene­dik évfordulóját a magyar távbeszélő annak, hogy Puskás Ferenc kezdeményezésére létre­jöhetett az első budapesti távbeszélő. Puskás Tivadar Amerikában Edison mel­lett dolgozott és vele együtt fejlesztette ki a távbeszélőt, amelynek első kísérleteit Pag­e és Henry amerikai fizikusok már 1837-ben végezték. De csak 55 év után, 1876 március 10-én hangzott el az első telefonbeszélgetés, amely emberi beszédet elektromosság segítsé­gével továbbított. Ezen a napon mondotta be Graham Bell az általa feltalált készülékbe az emlékezetes «A­r. Watson, come heer I want you» szavakat, mire munkatársa, Wat­son azt felelte: — Yes,­­ understand you percedig! — sza­vakat. Puskás Tivadar Edisontól engedélyt kapott, hogy Európában a telefont népszerűsítse. 1878-ban tért vissza Amerikából és Párizsba tette át sé­khelyét, ahol sikerült neki az első távbeszélő központot létesíteni. Puskás Tiva­dar fivérére, Puskás Ferencre ruházta Auszt­ria és Magyarország területére a teljhatalmú képviseletet. Puskás Ferenc mutatta be ezek­­után a távbeszélőt Budapesten az illetékes ha­tóságoknak, így ismer­e meg a távbeszélőt báró Kemény Gábor akkori földmivelési, ipar és kereskedelmi miniszter és ezekután 1880-ban engedélyokiratot adott Puskás Ferencnek, hogy húsz évre kizárólagos joggal telefonösszeköttetéseket létesíthes­sen. Így keletkezett a budapesti távbeszélő. 1881 - ben készült el az első távbeszélő berendezés. A közmunka és közlekedési minisztériumból, annak tü­körutcai hivatalából vezetett az első tele­fon a minisztérium Mária Valén­a­ utcai műszaki osztályába. Nagy nehézségeket kellett Puskás Ferenc­nek legyőznie a hálózat megépítése körül. Küzdelmet kellett folytatni a háziurakkal,s ne­m akarták megengedni, hogy a ház­tetőkön vezessék át a drótvezetékeket, nem akartak hozzájárulni ahhoz, hogy a tartó vasoszlopokat házukra erősítsék. Azt mondták, hogy majd beüt a villám a házukba, vagy arra hivatkoztak, hogy elcsúfítják a házukat, sokan pedig komoly összegeket követeltek azért, hog­y megengedik a telefondrótok felszerelését. Ma hihetetlennek tűnnek már ezek a küzdel­mek, amelyeket Puskás Ferenc folytatott. De végül győzedelmeskedett és hosszú fáradságos munka után 1881 május 1-én, tehát, most ötven esz­tendeje megnyílt az első budapesti táv­beszélő központ. Az üzleti világ centrumában, az akkori Fürdő-utca 10. szám alatt, a harmadik emeleten nyílt meg a Perc­közre néző sarokszobában az első magyar telefonközpont. Egyetlen élő tanúja van az akkor megnyílt telefonvállalkozás alkalmazottai közül, Jer­­mann Károly, aki mint vonatszerelő lépett Puskás Ferenc szolgálatába. Az új telefon első többi alkalmazottai azóta mind elköltöztek az élők sorából. A magyar telefon első küzdelmeiről érdekes könyvben számol be a Magyar Posta és a vas­kos könyv az egész ötven esztendő történeti fejlődéséről megemlékezik. Ez a könyv érde­kes kortörténeti dokumentumokat tartalmaz, a magyar gazdasági élet fejlődésével párhuza­mosan is ismerteti a budapesti telefon fejlődé­sét. A Fü­rdő-utca után következett a többi központok, a széna téri központ, majd a Te­­réz-körúti központ felállítása. Azután a Baross­­utcai központ épült meg. A telefon közben egyre fejlődött, egymásután épültek a nagyobb és hatalmasabb központok. Évről-évre növe­kedett a távbeszélő igénybevétele s a posta nagy erőfeszítéssel tudta csak a növekvő igé­nyeket kielégíteni. A forradalmak és a román megszállás nagy pusztítást vittek végbe a budapesti távbeszélő­hálózat berendezésében, a románok leszerel­ték a József-központ egyik akkumulátor­telepét, elvitték többezer előfizető apparátusát. 1920-ban azonban megindult a regenerálás és ism­ét hatalmas arányokban kezdődtek a ter­jeszkedés munkái. Már 1912-ben merült fel a gondolat, hogy automatikus központokat kell létesíteni. A magyar posta már 1913-ban kezdte tanul­mányozni a különböző rendszereket. 1922-ben már kísérleteket folytattak a Teréz-központ­­ban és végül 1922-ben a Western-féle rend­szert választották az automatikus távbeszélő­­központok megvalósítására. Akkor indult meg az automatizálás. Azóta el is készült az auto­matizálás nagy része, amelyen még tovább dolgozik a posta, hogy teljesen automatikus rendszerre alakítsa át az egész magyar telefon­intézményt. Magyar karmesterek nyer­ték a berlini jazz-versenyt Berlin, április 29. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Most zajlott le Berlinben az idei szezon egyik legérdekesebb versenye: a berlini jazz-zenekarok versenye az „Achtuhrabendblatt" nagydíjáért, egy arany szakszefonért. A versenyt a Grosses Schauspielhaus zsúfolt nézőterén tartották meg. Egymásután vonult fel Berlin kilenc legjobb jazz-zenekara s mind­egyik zenekar a legjobbat adta. A kilenc kar­mester között két magyar is volt: Bajos Béla és Géczy Barnabás. Az első és a második dijat, nagy meglepetésre, ez a két magyar karmester nyerte meg. Lajos Béla bécsi valcerfantáziájá­­val 997 pontot szerzett, míg a második helyre Géczy Barnabás került egy Lehár-bosztonnal 867 ponttal. A harmadik helyezett pontszáma messze mögötte marad a két magyarnak és mindössze 480. A zsűri maga a közönség volt. Jack Diamond haldoklik Newyork, április 29. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Jack Diamond halálán van. Kedden este kon­zílium volt a súlyosan sebesült bandavezér betegágyánál az albanyi kórházban, amelynek eredményeképen az orvosok, megállapították, hogy Jack Diamondnak már csak néhány órája van hátra. Most már csak a rettegett bandavezér legendás szívóssága segíthet. Ha mégis megérné a szerda estét, úgy operációt hajtanak végre rajta s ebben az esetben még remény van arra, hogy életben marad. Beinhorn Elli pilótanő útja Bécs, április 29. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Kedden délután érdekes pilóta szállt le a klagenfurti repülőtéren. EHy Beinhorn, a 22 éves német pilótakisasszony érkezett meg Ka­­rintia fővárosába. Rómából jött, ahonnan a kora reggeli órákban indult el. Egy Beinhorn három hónapja van után és könnyű sport­gépén egész Afrikát berepülte. Róma—klagen­furti útja a háromhavi repülés egyik legnehe­zebb szakasza volt, mert a könnyű repülőgép az egész hat órás út alatt állandóan a leg­nagyobb viharral küzdött. A Tagliamento völ­gyeiben jégverésbe került és majdnem lezu­hant. Beinhorn kisasszony szerdán reggel to­vább startolt Bécsbe, ahonnan rövid pihenő után Berlinbe repül, útja kiinduló pontjára. Az angol pártok és a földértékadó London, április 29. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A munkáspárt és a liberális párt között újabb és fokozottabb együttműködés készül. Lloyd George, Sir Herbert Sámuel és a liberális párt több más vezére kedden este felkeresték Mac­­Donaldot és másfél óra hosszat tárgyaltak vele. A tanácskozáson Henderson és Thomas mi­niszterek is résztvettek. Szőnyegen a költség­­vetési expozéban beharangozott földértékadó szerepelt, amely már évtizedek óta egyik leg­fontosabb programmpontja volt Lloyd Geor­­genak. Beavatott politikai körökben az a vé­lemény alakult ki, hogy a földértékadó újabb összekötőkapocs lesz a munkáspárt és a libe­­rális párt között, amely erőteljesen megszi­lárdítja a MacDonald-kormány pozícióját. 11. oldal Mindenki lelkesedéssel dolgozik a Nemzetközi Vásár sikerén A magyar íróknak külön pavillonjuk lesz a vásáron A hosszú tél után most már teljes tavaszi pompájában kibontakozó Városligetben a munkások ezrei dolgoznak lankadatlanul egy új városrész felépítésén. Ez a városrész nem kőből, nem téglából, nem betonból készül, csak könnyű faanyagból s nem az állandóság az érték benne, hanem a szellemes reklámnak rövid időre, de százezres tömegek számára való megérzékítése. Örömmel látja az ember, hogy milyen ha­mar nőnek ki, szinte máról holnapra azok az újszerű stílusban tartott épületek, amelyek a magyar ipar egyévi termését mutatják be a belföldi és külföldi látogatók tömegei előtt. Mindenkinek feltűnik Törökország pavillonja, amelyről mindjárt meg lehet állapítani, hogy idegen tájon termett annak a terve. Tető alá került már a magyar kisipar pavillonja is, amelyben a magyar kézművesiparosság állítja ki európai hikű­ remekeit. A sör többezeréves történetét demonstrálni kívánó csarnok érde­kes építkezéseit sokan bámulják. A kézi­munka, az iparművészet többezer négyzet­­métert kitevő pavillonjai körül munkások szá­zai sü­rögnek-f­orognak. A magyar fürdő­ügy és balneológia cso­portja ugyancsak külön pavillonba kerül, amely méltó pandanja lesz a minőségi árukat bemutató magyar kézmű­ pavillonjának. Dél­­afrika, a polgári bútorok és a kézműipar egyéb részei ugyancsak egy hatalmas pavil­­lont foglalnak le. A vasipar nagyszerű építke­zése a szilárdság és a dimenziók jegyében fo­lyik. Nagy érdekességűnek ígérkezik a magyar írók pavillonja, amelyben a legkitűnőbb ma­gyar írók fognak akciót kifejteni a magyar könyv megszerettetése érdekében. Mint érte­sülünk, a vásár tartama alatt a városban vá­sárolt könyvekre a szerzők a vásár területén fognak auto­gramot adni a magyar könyv kedvelői­nek. De teljes erővel megindult a nagyszabású munka az Iparcsarnok belsejében is. Ennyi erőfeszítés, ennyi munka láttán örömmel dobban meg az ember szíve, mert látja, hogy a magyar gazdasági életben oly­­ erők nyilatkoznak meg,­­ amelyek ennek a , nagyszabású és sikeresnek ígérkező Vásárnak a létrejöttét lehetővé tették. A vásár iránt nemcsak az országban mindenütt, hanem a környező és a távolabbi országokban is igen nagyszabású érdeklődés nyilvánul meg és az eddigi bejelentések alapján máris igen nagyarányú­ látogatottságra számít úgy a vásár vezetősége, mint a vásár kiállítói. Itt említjük meg, hogy lapunkban a tegnapi nap folyamán a szerkesztőség hozzájárulása nélkül egy oly hirdetés jelent meg, amely a Nemzetközi Vásár egységét igyekszik meg­bontani azzal, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár kiállítóinak panaszirodája címén sze­retne a vásár ellen akciót indítani. Mivel a vásár történetében hasonló példára nem em­lékszünk, utánajártunk az ügynek és meg­állapítottuk, hogy a panasziroda intézményét egy oly vállalkozó kívánja összehozni, aki a múlt években a vásár u. n. t reklámtörülésé­nek bérletét vállalta, azonban a vásárral szemben fennállott kötelezettségének nem min­denben tett eleget. Természetes, hogy az u. n. „panasziroda" felállítására vonatkozó akció a vásár rendezősége és a vásár kiállítóit ma­gukban foglaló magyar ipari és kereskedelmi érdekképviseletek tudta nélkül indult meg. Szükségesnek tartottuk ezt a magunk részé­ről annyival is inkább nyilvánosságra hozni, mert bár minden közérdekű akcióval szemben a közérdekű kritika jogát szükségesnek és fon­tosnak­­ tartjuk, helytelenítünk minden olyan kezdeményezést, mely különösen a mai nehéz gazdasági viszonyok között a több mint 1200 magyar vállalatot magában foglaló Budapesti Nemzetközi Vásárnak a magyar gazdasági élet fellendítése érdekében kifejtett nagyszabású, érdemes munkáját kicsinyes szempontok miatt ki szeretné kezdeni. Meggyőződésünk, hogy a vásár szakértelem­mel végzett munkáját, amelyet megfelelő szak­bizottságok, gazdasági érdekképviseletek és hatóságok ellenőriznek a vásárt rendező ka­marán kivil, nem szorult rá hasonló indokból létesített panaszirodák „támogató" munká­jára. Fedezővásárlások az értékpiacon A newyorki tőzsdén és általában az európai értékpiacokon is lanyhább irányzat mellett kö­tötték tegnap az üzleteket, ami főleg azért foglalkoztatta ma a budapesti tőzsdét, mert tegnap Newyorkban már napirendre tértek a legutóbbi inzolvencia felett, úgyhogy bizonyos tekintetben meglepetésszerű volt a newyorki tőzsde tegnapi lanyhasága. A frankfurti esti tőzsdén sem érvényesültek magasabb ár­folyamok, a budapesti piac azonban függetle­nítette magát a külföldi jelentésektől. Eladási megbízások helyett vásárlások történtek szá­mos részvénynél. A piac megfigyelői szerint ezek a vételek inkább technikai jellegűek voltak: a bianco eladott kötések visszavásárlásai, mindazáltal ezek nyomán is jobb hangulat érvényesült és egy-két negyedórával az üzlet megnyitása után néhány részvénynél magasabb árfolyamon cseréltek gazdát a kötések, így többek között a Kőszénnél, am­ely 4 pengővel szilárdabb irányzatú volt, mint tegnap, de vevők voltak a Bauxiitnál, Fegyvernél, Ganznál, Saigonál is. Magyar Hitel 58, Leszámítoló Bank 81, Ha­zai Bank 43, Olaszbank 61, Hazai Takarék 154. Salgó 30.5—30.8, Rima 39.7, Nova 26.7, Georgia 8­ 3, Bauxit 45.50—46, Kőszén 407—413, Uri­­kányi 73. Ofa 42.4—42.8, Ganz-Danubius 35—34.75, Fegyver 170. Magyar Cukor 90 (pénz), Trust 99. Lanyhább irányzat a gabonapiacon A csikágói gabonapiacon tegnap nem voltak lényegesebb árváltozások egyik cikknél sem, ami főleg azért érdemel említést, mert Ameri­kában napok óta szárazság miatt panaszkod­nak. A csikágói piac javulását azonban ellen­­súlyozta az, hogy Winnipegben átmenetileg lebonyolítási törekvések voltak észlelhetők. Az ellentmondó külföldi jelentések következtében a határidőpiac mai megnyitásánál meglehető­sen bizonytalan volt az irányzat, de csakha­mar inkább eladási hajlandóság mutatkozott. Ennek következtében a májusi búza 15.40, a júniusi 15.22, a júliusi tengeri 13.72 pengőn indult, ami 8-10 filléres árcsökkenéseknek felel meg. Az ESTI KURÍR olvasótábora a magyar polgárság A májusi angazsmánból 11.400 métermázsa búzát és 19.500 métermázsa tengerit jelentett­­ek be szállításra. A felmondás tehát, különö­sen ami a búzát illeti, meglehetősen csökkent a mai nap folyamán, jóllehet a búzatételekre teljes egészében akadnak átvevők. A LIKVIDÁLÓ KRONBERGER FAIPAR VESZTESÉGE. Évek óta folyik a Kronber­­ger-féle Faipari Rt. felszámolása. A Kronber­­ger részvényeken az inflációs időkben a kö­zönség nagy összegeket veszített. A vállalat most publikált mérlege az 1930. év státusát mutatja be, amely szerint 1.327.563 pengőt tett ki a veszteség. Ezzel szemben az ingatlan, telek és berendezés értéke 180.000 pengővel szerepel. A 9600 pengő részvénytőke mellett 170.648 pengő tartalékalapot mutat ki a mér­lege. 1

Next