Esti Kurir, 1931. május (9. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

Péntek, 1931 május 1­­ÜiKÜKIB! 4­ ­72&zdcLsáci Közel 83 millió pengő az ipar és kereskedelem vesztesége az 1930~as év inzolvenciáinál A magángazdaság további leromlása — Az O. H. E. szenzációs jelentése Az Országos Hitelvédő Egylet tegnap dél­ben megtartott közgyűlésével kapcsolatosan kiadta 1930. évi működéséről szóló évi jelen­tését, melyben keresztmetszetét adja az 1930-as év gazdasági helyzetének és messzebb perspektívából igyekszik megvilágítani az egyesületi munka beszámolóján túlmenően a fizetésképtelenségek jogi, hitelvédelmi és köz­­gazdasági vonatkozásait. Izgatóan érdekesen és részletekbe menően tárgyalja a jelentés a hiteléletre vonatkozó különböző fontos és nagyjelentőségű kérdése­ket: a fizetésképtelenségek közgazdasági vo­natkozásait, a hitelbiztonságot érintő adatok alakulását, az egyességi ügyek lebonyolítására vonatkozó különböző kérdéseket, az egyessé­­gek teljesítésének pontos statisztikáját, a likvidációs és csődstatisztikákat, a fizetés­képtelenségekre vonatkozó jogszabályok re­formját, a megelőző hitelvédelem kiépítését, a köztartozások fontos és nagyjelentőségű kérdéseit, valamint a nemzetközi vonatkozá­sok szempontjait. A jelentés, amely a közgazdasági életnek a hiteljogba vágó úgyszólván minden praktikus kérdését felöleli, az OHB igazgatójának, dr. György Ernőnek kiváló munkája. Figyelmet érdemlő része a jelentésnek a váltóóvások alakulása, amelyet György dr. igazgató a Statisztikai Hivatal adatai alapján állított össze. Megállapítja statisztikai adatok lerögzítése mellett, hogy az óvatost váltók száma az 1929-es évvel szemben számban 8.1%-os és összegben 16.6%-os csökkenést mutat. Egy táblázatot közöl, amelyből kitűnőleg az év első hónapjaiban úgy az óvatott váltók száma, mint azok értéke felülmúlta az előző év ha­sonló hónapjára eső adatokat. Ezzel szemben ez év második felében úgy a váltók számában, mint értékében számbajövő lényeges csökke­nés mutatkozik, olyannyira, hogy végső soron az egész évre összesítetten az avatott váltók­nak úgy a száma, mint azok értéke az előző év hasonló adatainak alatta maradt. Az 1930. év július 24-én életbe lépett 22.000 1930. /. M. számú rendelet lehetőséget ad arra, hogy a vagyonta­lansági esküt tett szemének jegyzéke az érdeklődőknek rendel­kezésére álljon. Mint a hitelbiztonság szem­pontjából jellegzetes adatot, megállapítja az OHB jelentése, hogy 1930 december 31-én a rendelet megjelenésétől kezdődően az ország különböző törvényszékeinél összesen 296-an tették le a vagyontalan­sági esküt, ebből 150 volt a kereskedő, 100 iparos és 46 a különböző magános. Az iparosok között legnagyobb százalékkal a vendéglősök szerepelnek, akik az összes ipari vagyontalansági esküt tetteknek 29 százalékát abszorbeálták. A Központi Statisztikai Hivatal által rendel­kezésre bocsátott adatok alapján szenzációs statisztikai összeállításban képet kapunk a zálogkölcsönüzlet alakulásáról. Eszerint a kézizálogokra adott kölcsönök összegei az 1929-es évvel szemben átlagosan 27,17 százalékos emelkedést mutatnak. Az emelkedés főképen az év első hat hónap­jában volt feltűnő, míg az év vége felé a kölcsönök százalékszerű­ csökkenése kon­statálható. Beszédes képet mutat a kényszerárverési sta­tisztika is. Az 1929. évi hasonló adatokkal összevetve az 1930. évi adatokat, azt látjuk, hogy az 1930. évben elárverezett 92.710 da­rabbal szemben 1929-ben 69.000 darab került kényszerárverésre, vagyis itt az emelkedés 34,36 százalékos volt, míg az árverésen be­folyt vételár 1930-ban 2,277.221 pengőt tett ki az 1929. év 1,688.012 pengőjével szemben, vagyis az értékben mutatkozó emelkedés 34,90 százalék volt. A fizetésképtelenségek eseteinek és a va­gyonértékeknek számszerű alakulásáról is igen érdekes és tanulságos kimutatások van­nak a jeelntésben. A Magyar Gazdaságkutató Intézet összeállítása alapján megállapítható, hogy Magyarországon az új fizetésképtelenségi esetek száma az elmúlt évhez viszo­nyítottan 11,5 százalékkal, a passzívumok összege pedig 1 százalékkal emelkedett az 1930-as évben. Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk a kö­rülöttünk lévő államok és Európa más álla­mainak kényszeregyességi statisztikájával, ak­kor azt látjuk, hogy a nálunk konstatált 11.5 százalékos emelkedéssel szemben Ausztriában a kényszeregyességek száma 35.63 százalék, Csehszlovákiában 49.60 százalék, Németor­szágban 44.71 százalék és Svájcban 15.45 szá­zalékos emelkedést mutat. De emelkedett a fi­zetésképtelenségek száma az Egyesült államok­ban 31 százalékkal, Franciaországban 4,1 szá­zalékkal, Olaszországban 20,5 százalékkal. A fizetésképtelen cégek fennállási idejének megoszlása szempontjából is statisztikát ka­punk dr. György Ernő jeentéséből. A jelentés szerint az uj cégek jelentősége elhalványult s a gazdasági válság orkánja egyre inkább a régi értékes, kereskedő múltjukkal a magyar köz­­gazdasági élet talajának mélyebb rétegeiben gyökeredző cégeket döntötte meg. Ezt a megál­lapítását a jelentésnek számszerűen illusztrálja az az adat, hogy amíg 1929-ben a tíz évnél régebben fenn­álló cégeknek száma az összes fizetéskép­telenségi esetek 39 százalékával szerepelt, addig e kategória 1930-ban már 55 száza­lékra emelkedett. Különösen feltűnő a 21—40 évi fennállási tartammal bíró cégek arányszámának emel­kedése. Az e körre eső fizetésképtelenség arányszáma 20,2%, az előző évi 18,2%-kal szemben, itt tehát az emelkedés több, mint 50% -os. Legszenzációsabb része az Országos Hitel­védő Egylet 1930. évi működéséről szóló je­lentésnek az inzolvenciális veszteségek alaku­lására vonatkozó fejezet. Az inzolvenciák köz­­gazdasági jelentőségének megítélése szempont­jából rendkívüli fontossága van annak, hogy összegszerűen állapíttassék meg, várjon a gazdasági életet a fizetésképtelenségeknél mi­lyen veszteségek érték. A magán- és­ kényszeregyezségi ügyek pasz­­szíváinak összegszerűsége az 1930. év folya­mán 118 millió pengőre rúgott. Az egyezsé­gek teljesítése tekintetében közölt adatok alapján az eredeti követeléseknek mintegy 30%-a vehető átlag olyannak, amelyet a hi­telezők tényleg meg is kapnak. (E részben az 1930-as év kedvezőtlenebb adatokat tüntet fel az előző évnél. A rendben lebonyolódó ügyek %-a 1929-ben mintegy 76,2%-ra rúg, ezzel szemben e %-os arányszám 1930-ban az ügyek e kategóriájára nézve 65 % -ra csök­ken.) Ha tehát a 118 millió pengő inzolven­ciális összpasszivából csupán 30%-ot kapnak meg a hitelezők, akikor az 1930-as évben a kamat és mobilizálási veszteségek figyelmen kívül hagyásával 82,6 millió pengőre tehető az ipar és ke­reskedelem vesztesége. Hogy ez milyen hallatlan összeg és milyen elviselhetetlen megterhelése az iparnak és kereskedelemnek egy ilyen tőkeszegény or­szágban, mint Magyarország, s hogy meny­nyire elbírhatatlan ez, azt éppen az évről évre történő folytatólagos leromlás bizo­nyítja legjobban. Széleskörű érdeklődést igénylő fejezetek­ben tárgyalja meg a jelentés a megelőző hitelvédelem kiépítésének fontos kérdéseit és a köztartozások és hitelvédelem fejezeté­ben részletezi az adó, illetve köztartozások kérdésében, valamint az adótörlés és adó­­mérséklés céljából történt különböző lépé­seit s beszámol arról, hogy az OHB 1930 év folyamán is állandóan figyelemmel kísérte az adósok adóügyeit és míg egyrészről különös gondot fordított a hitelezők érde­keinek védelmére, másfelől a kincstár érde­keit sem tévesztette szem elöl. A jelentés, mely gazdasági életünk min­den kérdésével elmélyedően és behatóan foglalkozik, méltó kifejezője annak a mun­kának, amelyet az OHB az ország gazdasági élete és a hitelezői érdekeltségek védelmé­ben kifejt. Havas Sándor. Miért? Miért kopnak el a fogaskere­kek? Miért zajos a hajtómű já­rása? Miért csökken a gépjármű teljesítőképessége és üzembiz­tonsága? Miért a sok költséges javítás, idő és pénzveszteség? M­i­é­r­tért megeshetik, hogy fogaske­rekek, melyeket a kifogástalan erőátvitel biztosítása végett ez­­redmilliméternyi pontossággal munkáltak meg,­­ helytelen ke­nés folytán rövid időn belül néhány tizedmillimétert vagy még többet kitevő kopást szen­vednek. Tudja-e, hogy egész vékony olajréteg az, amely a hajtómű fogaskerekeit bevonja? Feltétlenül szükséges, hogy ez a réteg az egyes kerékfogak kö­zött fellépő magas nyomásoknak ellenálljon; Az anyagot és erőt emésztő fémes súrlódást a le­hető legcsekélyebb folyadék súr­lódássá átváltoztassa. Ezt elvégzi a vékony olajréteg!­ De ez az­tán mindenkép Mobiloil legyen, a­­világ kvalitásolaja]! Mobiloil BEJCS^n VÉDJEGY VACUUM OIL COMPANY R.T. VMobilon/ BUDAPEST \^Benzin/ 11. oldal 2,5-3 millió méter mázsára apadt a tavalyi búzatermés készlete Orosházán, Makón, Hódmezővásárhelyen 18—19 pengőért veszik a kiváló minőségű búzát . Ausztriában orosz és román rozsot vásárolnak Április végén, illetve május elején, amikor már csak körülbelül két hónap választ el az aratástól, rendszerint különböző becslések vannak forgalomban a még meglévő gabona­mennyiségekről. Ezeknek a készleteknek a mennyiségétől függ ugyanis, hogy az új, kam­pányig miként alakul a gabonapiac forgalma. Ezúttal is élénk kombinációk folynak arról, hogy mennyi a készlet és előkelő gabonake­reskedelmi körökben a budapesti raktárakban lévő 1.2 millió métermázsán kívül még körülbelül 1.5 millió métermázsára becsülik a meglévő búzakészletet. Ebből a mennyiségből körülbelül 300.000 mé­termázsa vidéki raktárházakban van, a többi pedig a termelőknél. Ez a körülbelül 2 és fél, 3 millió méter mázsás búzakészlet az új ter­mésig nagyrészt elfogy, különösen ha az olcsó takarmányliszt és korba előállítására nagyobb tétel búzát használnak fel. Ilyen körülmények között tehát most már nem annyira a meglévő készletek eladása, mint inkább az új termés értékesítése okoz gondot és ezért folynak egyre sűrűbben a tárgyalások a tőzsdén, a Mezőgaz­dasági Kamarákban és az OMGE-ban. Mindenesetre jellemző a búzaüzlet mene­tére, hogy mivel az új kampányig biztosítva van a belföldi fogyasztás igénye, a búza ára akkor is csak mérsékelt tempóban ja­vult, amikor a rozs, árpa, tengeri és zab ára erősen emelkedett. Más a helyzet a vidéken, mert ahol na­gyobb malmok vannak, aránylag igen magas árakat engedélyeznek. Orosházán, Makón, Hódmezővásárhelyen pél­dául 18—19 pengőért veszik a kiváló minő­ségű sikérdús búzát plusz boletta, míg Ceg­léden a hetivásáron 16 pengő is volt a búza, amely jegyzés körülbelül 1 pengővel túl­haladja a budapesti paritásos árat. Külföldi relációban is javult valamelyest a helyzet. Regensburg irányában el lehetne adni hajó­búzát körülbelül 13,25 pengő áron Budapest­ről, hajóba rakva, holott ugyanilyen szok­­ványbúzáért hat héttel ezelőtt csak 11 pengős árnál volt ajánlat. A másik kenyérmagnál, a rozsnál, mióta kissé kedvezőbb az idő, jelentkezik valamelyes áru úgy a Nyír­­vidékről, mint Pest megyéből. Ausztriában azonban a magyar rozs helyett most inkább orosz és román rozsot vásárol­nak, amelyet az ott készletben lévő magyar rozzsal kevernek. Ennek az oka az, hogy a külföldi rozs Bécsben olcsóbban kalkuláló­dik, mint a magyar rozs. Ami viszont a ten­geripiacot illeti, az argentínai újkukorica, amelynek szállítása rövidesen megindul, Tri­eszten át rentál Stájerországba, Hamburgon át pedig Aussigon át Felső-Ausztriába, úgy­hogy ezáltal a román és jugoszláv tengeri fogyasztó­­területe a Dunán fölfelé lényegesen apadt. Érdekesen alakult az árpapiac üzletmenete is, amennyiben a gazdaságokban és a ter­melőhelyeken fogyasztották el a készleteket, úgyhogy az a takarmányárpa, amely most forgalomba kerül, jobbára a sörgyárakból és a malátagyárakból kerül ki, mint a sörárpa szelektálásának eredménye. A­z abból is kis mennyiség kerül piacra. Ami zabot most ér­tékesítenek, azt leginkább Romániából szár­mazik. Styl és modern csillárok díszműáruk nagy választékban. Rendkívül mérsékelt árak! REX csali Váci­ utca 34

Next