Esti Kurir, 1931. május (9. évfolyam, 98-121. szám)
1931-05-01 / 98. szám
Péntek, 1931 május 1ÜiKÜKIB! 4 72&zdcLsáci Közel 83 millió pengő az ipar és kereskedelem vesztesége az 1930~as év inzolvenciáinál A magángazdaság további leromlása — Az O. H. E. szenzációs jelentése Az Országos Hitelvédő Egylet tegnap délben megtartott közgyűlésével kapcsolatosan kiadta 1930. évi működéséről szóló évi jelentését, melyben keresztmetszetét adja az 1930-as év gazdasági helyzetének és messzebb perspektívából igyekszik megvilágítani az egyesületi munka beszámolóján túlmenően a fizetésképtelenségek jogi, hitelvédelmi és közgazdasági vonatkozásait. Izgatóan érdekesen és részletekbe menően tárgyalja a jelentés a hiteléletre vonatkozó különböző fontos és nagyjelentőségű kérdéseket: a fizetésképtelenségek közgazdasági vonatkozásait, a hitelbiztonságot érintő adatok alakulását, az egyességi ügyek lebonyolítására vonatkozó különböző kérdéseket, az egyességek teljesítésének pontos statisztikáját, a likvidációs és csődstatisztikákat, a fizetésképtelenségekre vonatkozó jogszabályok reformját, a megelőző hitelvédelem kiépítését, a köztartozások fontos és nagyjelentőségű kérdéseit, valamint a nemzetközi vonatkozások szempontjait. A jelentés, amely a közgazdasági életnek a hiteljogba vágó úgyszólván minden praktikus kérdését felöleli, az OHB igazgatójának, dr. György Ernőnek kiváló munkája. Figyelmet érdemlő része a jelentésnek a váltóóvások alakulása, amelyet György dr. igazgató a Statisztikai Hivatal adatai alapján állított össze. Megállapítja statisztikai adatok lerögzítése mellett, hogy az óvatost váltók száma az 1929-es évvel szemben számban 8.1%-os és összegben 16.6%-os csökkenést mutat. Egy táblázatot közöl, amelyből kitűnőleg az év első hónapjaiban úgy az óvatott váltók száma, mint azok értéke felülmúlta az előző év hasonló hónapjára eső adatokat. Ezzel szemben ez év második felében úgy a váltók számában, mint értékében számbajövő lényeges csökkenés mutatkozik, olyannyira, hogy végső soron az egész évre összesítetten az avatott váltóknak úgy a száma, mint azok értéke az előző év hasonló adatainak alatta maradt. Az 1930. év július 24-én életbe lépett 22.000 1930. /. M. számú rendelet lehetőséget ad arra, hogy a vagyontalansági esküt tett szemének jegyzéke az érdeklődőknek rendelkezésére álljon. Mint a hitelbiztonság szempontjából jellegzetes adatot, megállapítja az OHB jelentése, hogy 1930 december 31-én a rendelet megjelenésétől kezdődően az ország különböző törvényszékeinél összesen 296-an tették le a vagyontalansági esküt, ebből 150 volt a kereskedő, 100 iparos és 46 a különböző magános. Az iparosok között legnagyobb százalékkal a vendéglősök szerepelnek, akik az összes ipari vagyontalansági esküt tetteknek 29 százalékát abszorbeálták. A Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott adatok alapján szenzációs statisztikai összeállításban képet kapunk a zálogkölcsönüzlet alakulásáról. Eszerint a kézizálogokra adott kölcsönök összegei az 1929-es évvel szemben átlagosan 27,17 százalékos emelkedést mutatnak. Az emelkedés főképen az év első hat hónapjában volt feltűnő, míg az év vége felé a kölcsönök százalékszerű csökkenése konstatálható. Beszédes képet mutat a kényszerárverési statisztika is. Az 1929. évi hasonló adatokkal összevetve az 1930. évi adatokat, azt látjuk, hogy az 1930. évben elárverezett 92.710 darabbal szemben 1929-ben 69.000 darab került kényszerárverésre, vagyis itt az emelkedés 34,36 százalékos volt, míg az árverésen befolyt vételár 1930-ban 2,277.221 pengőt tett ki az 1929. év 1,688.012 pengőjével szemben, vagyis az értékben mutatkozó emelkedés 34,90 százalék volt. A fizetésképtelenségek eseteinek és a vagyonértékeknek számszerű alakulásáról is igen érdekes és tanulságos kimutatások vannak a jeelntésben. A Magyar Gazdaságkutató Intézet összeállítása alapján megállapítható, hogy Magyarországon az új fizetésképtelenségi esetek száma az elmúlt évhez viszonyítottan 11,5 százalékkal, a passzívumok összege pedig 1 százalékkal emelkedett az 1930-as évben. Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk a körülöttünk lévő államok és Európa más államainak kényszeregyességi statisztikájával, akkor azt látjuk, hogy a nálunk konstatált 11.5 százalékos emelkedéssel szemben Ausztriában a kényszeregyességek száma 35.63 százalék, Csehszlovákiában 49.60 százalék, Németországban 44.71 százalék és Svájcban 15.45 százalékos emelkedést mutat. De emelkedett a fizetésképtelenségek száma az Egyesült államokban 31 százalékkal, Franciaországban 4,1 százalékkal, Olaszországban 20,5 százalékkal. A fizetésképtelen cégek fennállási idejének megoszlása szempontjából is statisztikát kapunk dr. György Ernő jeentéséből. A jelentés szerint az uj cégek jelentősége elhalványult s a gazdasági válság orkánja egyre inkább a régi értékes, kereskedő múltjukkal a magyar közgazdasági élet talajának mélyebb rétegeiben gyökeredző cégeket döntötte meg. Ezt a megállapítását a jelentésnek számszerűen illusztrálja az az adat, hogy amíg 1929-ben a tíz évnél régebben fennálló cégeknek száma az összes fizetésképtelenségi esetek 39 százalékával szerepelt, addig e kategória 1930-ban már 55 százalékra emelkedett. Különösen feltűnő a 21—40 évi fennállási tartammal bíró cégek arányszámának emelkedése. Az e körre eső fizetésképtelenség arányszáma 20,2%, az előző évi 18,2%-kal szemben, itt tehát az emelkedés több, mint 50% -os. Legszenzációsabb része az Országos Hitelvédő Egylet 1930. évi működéséről szóló jelentésnek az inzolvenciális veszteségek alakulására vonatkozó fejezet. Az inzolvenciák közgazdasági jelentőségének megítélése szempontjából rendkívüli fontossága van annak, hogy összegszerűen állapíttassék meg, várjon a gazdasági életet a fizetésképtelenségeknél milyen veszteségek érték. A magán- és kényszeregyezségi ügyek paszszíváinak összegszerűsége az 1930. év folyamán 118 millió pengőre rúgott. Az egyezségek teljesítése tekintetében közölt adatok alapján az eredeti követeléseknek mintegy 30%-a vehető átlag olyannak, amelyet a hitelezők tényleg meg is kapnak. (E részben az 1930-as év kedvezőtlenebb adatokat tüntet fel az előző évnél. A rendben lebonyolódó ügyek %-a 1929-ben mintegy 76,2%-ra rúg, ezzel szemben e %-os arányszám 1930-ban az ügyek e kategóriájára nézve 65 % -ra csökken.) Ha tehát a 118 millió pengő inzolvenciális összpasszivából csupán 30%-ot kapnak meg a hitelezők, akikor az 1930-as évben a kamat és mobilizálási veszteségek figyelmen kívül hagyásával 82,6 millió pengőre tehető az ipar és kereskedelem vesztesége. Hogy ez milyen hallatlan összeg és milyen elviselhetetlen megterhelése az iparnak és kereskedelemnek egy ilyen tőkeszegény országban, mint Magyarország, s hogy menynyire elbírhatatlan ez, azt éppen az évről évre történő folytatólagos leromlás bizonyítja legjobban. Széleskörű érdeklődést igénylő fejezetekben tárgyalja meg a jelentés a megelőző hitelvédelem kiépítésének fontos kérdéseit és a köztartozások és hitelvédelem fejezetében részletezi az adó, illetve köztartozások kérdésében, valamint az adótörlés és adómérséklés céljából történt különböző lépéseit s beszámol arról, hogy az OHB 1930 év folyamán is állandóan figyelemmel kísérte az adósok adóügyeit és míg egyrészről különös gondot fordított a hitelezők érdekeinek védelmére, másfelől a kincstár érdekeit sem tévesztette szem elöl. A jelentés, mely gazdasági életünk minden kérdésével elmélyedően és behatóan foglalkozik, méltó kifejezője annak a munkának, amelyet az OHB az ország gazdasági élete és a hitelezői érdekeltségek védelmében kifejt. Havas Sándor. Miért? Miért kopnak el a fogaskerekek? Miért zajos a hajtómű járása? Miért csökken a gépjármű teljesítőképessége és üzembiztonsága? Miért a sok költséges javítás, idő és pénzveszteség? Miértért megeshetik, hogy fogaskerekek, melyeket a kifogástalan erőátvitel biztosítása végett ezredmilliméternyi pontossággal munkáltak meg, helytelen kenés folytán rövid időn belül néhány tizedmillimétert vagy még többet kitevő kopást szenvednek. Tudja-e, hogy egész vékony olajréteg az, amely a hajtómű fogaskerekeit bevonja? Feltétlenül szükséges, hogy ez a réteg az egyes kerékfogak között fellépő magas nyomásoknak ellenálljon; Az anyagot és erőt emésztő fémes súrlódást a lehető legcsekélyebb folyadék súrlódássá átváltoztassa. Ezt elvégzi a vékony olajréteg! De ez aztán mindenkép Mobiloil legyen, avilág kvalitásolaja]! Mobiloil BEJCS^n VÉDJEGY VACUUM OIL COMPANY R.T. VMobilon/ BUDAPEST \^Benzin/ 11. oldal 2,5-3 millió méter mázsára apadt a tavalyi búzatermés készlete Orosházán, Makón, Hódmezővásárhelyen 18—19 pengőért veszik a kiváló minőségű búzát . Ausztriában orosz és román rozsot vásárolnak Április végén, illetve május elején, amikor már csak körülbelül két hónap választ el az aratástól, rendszerint különböző becslések vannak forgalomban a még meglévő gabonamennyiségekről. Ezeknek a készleteknek a mennyiségétől függ ugyanis, hogy az új, kampányig miként alakul a gabonapiac forgalma. Ezúttal is élénk kombinációk folynak arról, hogy mennyi a készlet és előkelő gabonakereskedelmi körökben a budapesti raktárakban lévő 1.2 millió métermázsán kívül még körülbelül 1.5 millió métermázsára becsülik a meglévő búzakészletet. Ebből a mennyiségből körülbelül 300.000 métermázsa vidéki raktárházakban van, a többi pedig a termelőknél. Ez a körülbelül 2 és fél, 3 millió méter mázsás búzakészlet az új termésig nagyrészt elfogy, különösen ha az olcsó takarmányliszt és korba előállítására nagyobb tétel búzát használnak fel. Ilyen körülmények között tehát most már nem annyira a meglévő készletek eladása, mint inkább az új termés értékesítése okoz gondot és ezért folynak egyre sűrűbben a tárgyalások a tőzsdén, a Mezőgazdasági Kamarákban és az OMGE-ban. Mindenesetre jellemző a búzaüzlet menetére, hogy mivel az új kampányig biztosítva van a belföldi fogyasztás igénye, a búza ára akkor is csak mérsékelt tempóban javult, amikor a rozs, árpa, tengeri és zab ára erősen emelkedett. Más a helyzet a vidéken, mert ahol nagyobb malmok vannak, aránylag igen magas árakat engedélyeznek. Orosházán, Makón, Hódmezővásárhelyen például 18—19 pengőért veszik a kiváló minőségű sikérdús búzát plusz boletta, míg Cegléden a hetivásáron 16 pengő is volt a búza, amely jegyzés körülbelül 1 pengővel túlhaladja a budapesti paritásos árat. Külföldi relációban is javult valamelyest a helyzet. Regensburg irányában el lehetne adni hajóbúzát körülbelül 13,25 pengő áron Budapestről, hajóba rakva, holott ugyanilyen szokványbúzáért hat héttel ezelőtt csak 11 pengős árnál volt ajánlat. A másik kenyérmagnál, a rozsnál, mióta kissé kedvezőbb az idő, jelentkezik valamelyes áru úgy a Nyírvidékről, mint Pest megyéből. Ausztriában azonban a magyar rozs helyett most inkább orosz és román rozsot vásárolnak, amelyet az ott készletben lévő magyar rozzsal kevernek. Ennek az oka az, hogy a külföldi rozs Bécsben olcsóbban kalkulálódik, mint a magyar rozs. Ami viszont a tengeripiacot illeti, az argentínai újkukorica, amelynek szállítása rövidesen megindul, Trieszten át rentál Stájerországba, Hamburgon át pedig Aussigon át Felső-Ausztriába, úgyhogy ezáltal a román és jugoszláv tengeri fogyasztóterülete a Dunán fölfelé lényegesen apadt. Érdekesen alakult az árpapiac üzletmenete is, amennyiben a gazdaságokban és a termelőhelyeken fogyasztották el a készleteket, úgyhogy az a takarmányárpa, amely most forgalomba kerül, jobbára a sörgyárakból és a malátagyárakból kerül ki, mint a sörárpa szelektálásának eredménye. Az abból is kis mennyiség kerül piacra. Ami zabot most értékesítenek, azt leginkább Romániából származik. Styl és modern csillárok díszműáruk nagy választékban. Rendkívül mérsékelt árak! REX csali Váci utca 34