Esti Kurir, 1931. szeptember (9. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-11 / 205. szám

Piritek, 1931 szeptember 11 Felmentették Krayzell Miklós törvényszéki tanácselnököt, akit egy ügyvéd becsületsértés és rágalmazás miatt feljelentett Bányász Vilmos dr. feljelentése szerint a tanácselnök azt mon­dotta egyik védencének, hogy őt pofozza fel . A tanúk azt vallot­ták, hogy Krayzell kijelentése nem Bányászra vonatkozott Érdekes rágalmazási pert tárgyalt m­a a büntetőjárásbíróságon Avcdik Félix dr. járás­­bírósági elnök. A vádlott, Krauzell Miklós dr. törvény­­széki tanácselnök volt, akit Bányász Vil­mos dr. ügyvéd jelentett fel rágalmazásért és becsületsértésért. A per rövid előzménye az, hogy Bányász ügyvéd egy autógázolási ügyben Stein Imre részvénytársasági igazgatót védte. Stein azon­ban nem jelent meg a tárgyaláson, hanem orvosi bizonyítványt küldött. Később a Krau­­zell-tanács, amely az autógázolási ügyet tár­gyalta, elfogatóparancsot adott ki Stein Imre ellen. Ekkor Stein édesatyja, majd újonnan megbízott védői: Halász Lajos dr. és Bernfeid Imre dr. felkeresték a tanácselnököt, aki — Bányász állítása szerint — a megjelentek előtt ezt a kijelentést tette volna: — Nagyon jól tudom, hogy ki tanácsolta a hamis orvosi bizonyítvány felhasználá­sát, remélem Steinnak első dolga lesz ügyvédjének két jó pofont adni. Bányász Vilmos dr., miután tudomást szer­zett ezekről az állítólagos kijelentésekről, sértve látta ügyvédi reputációját s rágalma­zásért és becsületsértésért feljelentést tett Krauzell Miklós tanácselnök ellen. Délelőtt 9 órakor a tárgyalás megnyitásá­nak időpontjában már teljesen zsúfolt Avedik bíró szobája. A hallgatóság bírókból, törvény­­széki jegyzőkből és ügyvédekből áll. A tár­gyalást végighallgatta dr. Patai István, a büntető­törvényszék másodelnöke is. Bányász Vilmos dr. jogi képviselője, Krammer Emil dr., az Ügyvédi Kamara ügyésze, elő­terjesztette a vádat, majd a járásbírósági el­nök a vádlottat, dr. Krauzell Miklós tanács­elnököt hallgatta ki, aki védő nélkül jelent meg a tárgyaláson. — Kérem a vádlottat, terjessze elő véd­kezését. A tanácselnök feláll helyéről, néhány pi­lanatig gondolkozik, s csak ennyit mond: — ítéletet kérek. Avedik járásbirósági elnök kihirdeti e után az­ ítéletet, amelyben a büntetőjáró bíróság , Krauzell Miklóst az ellene emelt vád alól felmenti. Az indokolás szerint a bíróság tényként áll­­ítja meg, hogy a szóbanforgó kijelentés­ megtörténtek ugyan, de ezekből és a tárgy­lás anyagából nem lehet azt a következtett levonni, hogy a kijelentések Bányász V mosra vonatkoztak volna. Minthogy tehát vádlott semmiféle olyan kijelentést ne használt, amely bűncselekményt tartalmi fel kellett menteni. Az ítéletben Krauzell Miklós megnyugodó Bányász dr. és jogi képviselője fellebbezi ellene, majd Bányász dr. kérte a bíróság, hogy a Stein-féle leveleket helyezze elnöki le­tétbe, mert Stein itt elhangzott vallomása miatt ügynek további fejleményei lehetnek. A bíró eleget tett az ügyvéd kérelmem elrendelte, hogy a két levelet elnöki letétel kezeljék, ezzel a­­tárgyalás a déli órákh­­oz fordult, befejeződött, ésületsértésben való bűnösség megállapítását kérem,­ arra is kérem a járásbíróságot, hogy az ítélet meghozatalánál mérlegelje, hogy a tanácselnök úr kijelentése egyaránt sérti a védői jogot és a bírói palástot, — fejezte be vádbeszédét Kramer Emil dr. A vádbeszéd után a bíró Krauzell Miklós Krauzell Miklós tanácselnök vallomása — A vádat megértettem, nem érzem magam bűnösnek — kezdte el védekezését a tanács­elnök. — Stein Imre gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségével vádolva került az elnökletem alatt működő tanács elé. Az első tárgyalást félbe kellett szakítani, mert több tanú nem jött el, a legközelebbi tárgyaláson pedig a vádlott és védője nem jelent meg, ha­nem egy fiatalember orvosi bizonyítványt ho­zott, amely szerint Stein beteg. Mivel a bizo­nyítvány nem hatósági, hanem magánorvosi bizonyítvány volt, a vádlott lakására törvényszéki orvost küldtem ki, aki azzal tért vissza, hogy Steint nem találta otthon, mert állítólag röntgenvizsgálatra ment. Ezek után a perrendtartás értelmében Stein ellen el­fogatóparancsot bocsájtottam ki. Közben Stein megjelent nálak­i s arra kért, hogy tekintsék el az erősebb rendszabályoktól. Ez alkalommal ezt mondottam neki: «Ezt a kellemetlen­séget köszönheti annak, aki olyan taná­csot adott, hogy ilyen bizonyítvánnyal operáljon.» ■ — Később felkeresett szobámban Stein Ignác, a vádlott édesatyja, majd dr. Halász Lajos és dr. Reinfeld Imre védők, akik ugyancsak az elfogatóparancs visszavonását kérték. Majd pedig Stein Imre ismét jelent­kezett nálam, mire én letartóztattam és be­utaltam a fogházba. A védők óvadékot tettek le, ennek ellenében a törvényszék Stein Im­rét szabadlábra helyezte. Én sem ez alkalommal, sem máskor senki­nek nem mondottam azt, amit Bányász Vilmos dr. állít, hanem az ügyvédeknek­­ ezt mondottam: «Nem csodálkoznám azon, hogy ha Stein Imre kiszabadul, akkor pofont adna annak, aki ezt a tanácsot adta neki.» Végül kérte a tanácselnök a bíróságot, hallgassa ki azokat a tanukat, akiket az el­járás során megnevezett. Ezzel Krayzell kihallgatása be is feje­ződött. Éles vita tanúkihallgatás közben "Most a tanuk állanak a bíróság elé. Az első tanú Stein Imre, az ominózus per vádlottja ki­jelenti, hogy ő Krayzell tanácselnöktől egyáltalában nem hallotta a szóbanforgó kijelenté­seket, hanem a törvényszék épületében hallott ilyes­félét, hogy kitől, arra már nem emlékszik. Bányász Vilmos ügyvéd intéz több kérdést a fármhoz azokra a levelekre vonatkozóan, ame­lyeket a tanú írt hozzá. Eközben éles vita támad a tanú és az ügyvéd között s amikor Stein Imre Bányász kérdéseire ki­jelenti, hogy nem igen emlékszik a kérdezett dolgokra, Bányász fölindultan szól rá a ta­núra: — Hát m­it gondol, hogy én ezeket csak úgy kitaláltam?! Ezután dr. Halász Lajos és dr. Bernfeld Imre ügyvédeket hallgatta ki a bíróság. Mind­ketten azt vallották, hogy amikor Krayzell tanácselnökkel beszélgettek, Bányász személye sohasem került szóba, arra emlékeznek csupán, hogy Krayzell ezt a kijelentést tette: «Nem csodálkoz­nék, ha Stein pofont adna annak, aki ezt neki tanácsolta.)­ Ezeket a kijelentéseket azonban — vallották az ügyvédek — nem Bányászra vonatkoztatta a tanácselnök. Szűcs János törvényszéki bíró, Szerdahelyi László és dr. Laub Henrik Károly törvény­­széki jegyzők tanúvallomásukban előadják, hogy nem hallottak a Krayzell tanácselnöktől olyan sértő kijelentést, amely Bányászra vo­natkozott. Krammer Emil dr. a bizonyítás kiegészítése­képpen kéri ezután Stein Imre édesapjának, Stein Ignácnak a kihallgatását is, amit azon­ban a bíró elutasít. Ezután Krammer dr. el­mondja a vádbeszédet. — Abból a tényállásból indulok ki, ame­lyet Krayzell tanácselnök úr maga terjesz­tett elő, — kezdte felszólalását Kramer Emil dr. — Ennek a tényállásnak két fis eleme van, egyik az, hogy egy alkalommal az a ki­jelentés hangzott el, hogy Stein Imre kö­szönje meg az ügy kellemetlen fejleményeit annak, aki neki az ismert tanácsot adta, a másik tényelem az a kijelentés, amely szerint Krayzell tanácselnök úr ama véleményének adott kifejezést, hogy érthetőnek tartaná, ha Stein két pofont lekenne annak, aki a hamis orvosi bizo­nyítvány felhasználására neki tanácsot adott. Olyan magas állású és precíz kijelentéseiről ismert bírónál, mint Krayzell tanácselnök úr, nem lehet pirandellói értelmet tulajdonítani az általa tett kijelentéseknek, tegyük fel: — Két pofon keresi a címzettet').­­— hanem csupán a logika alapján lehet ki­jelentései értelmét következtetni. Krayzell ta­nácselnök úr a tanácsadók alatt nem érthe­tett mást, mint azt az ügyvédet, aki Stein Im­rét képviselte és aki ügyvédjelöltje útján a kérdéses orvosi bizonyítványt a tanácselnök úrhoz eljuttatta. A tanácselnök úr egyébként is teljesen tévesen következtette azt, hogy az az orvosi bizonyítvány hamis, legfeljebb any­­agot állapíthatott volna meg, hogy a kérdéses magánorvosi bizonyítvány nem alkalmas an­nak a célnak elérésére, amelynek érdekében felhasználtatott. Minthogy tehát a tanácselnök úr kijelentéseit csupán a logika alapján lehet levezetni és mérlegelni, meg kell állapítani, hogy a kijelentések éle a főmagánvádlóra vo­natkozott s amikor a rágalmazásban és be­ 7. old. A vasutas, akit kiraboltak egy csónakban és a Dunába dobták maga találta ki a rablómesét Az Esti Zsurk­ jelentette, hogy Békásme­gyernél egy rendkívül fucsa viselkedésű fiatal­embert fogtak ki a Dunából. A vízművek motoros csónakja éppen a bé­kásmegyeri partok közelében cirkált, ami­kor a fiatalember felbukkant a habokban. A motorcsónakban D’Oivenon olland műszaki tanácsos és Papp István főmérnök ült. Oda­szóltak Bódis Lajos csónakmesternek, hogy irányítsa a csónakot a fuldokló fiatalember felé. Hosszas erőfeszítés után sikerült is be­emelni a csónakba a már-már teljesen el­űtött fiatalembert. A vízművek két előkelő tisztviselője azonnal értesítette az esetről a békásmegyei csendőrörsöt, ahonnan bizott­ság szállott ki a helyszínre A fiatalembert ekkor már magához térítették és így a csend­őrök kihallgatták. Elmondotta, hogy Ferenczy Józsefnek hívják, vasúti tisztviselő s előző este megismerkedett egy fiatal leánnyal, aki­vel randevút beszélt meg a Duna partján. Ő meg is jelent a találkozó színhelyén, a lány azonban két férfi társaságában jött, csó­nakba ültek és eleveztek. Csónakázás közben a két férfi nekilátnád­, ellopták 800 pengőjét, azután őt bedobták a Dunába. A kalandos rablóhistória ügyében a békás­­megyeri csendőrség természetesen azonnal megkezdte a nyomozást, hogy megállapítsa, kik voltak a fiatal tisztviselő támadói Kihall­gatták a vízművek embereit, Ferenczy József több barátját, azonban semmi nyomra nem akadtak. Ekkor vallatóra vették a vasúti tiszt­viselőt. Ferenczy József a keresztkérdések ha­tása alatt csakhamar beismerte, hogy az egész rablómesét ő találta ki, a 800 pengőt ugyanis elköltötte és félt, hogy ezért felelősségre vonják. Ezért beugrott a Dunába és amikor kimentet­ték, előadta a rablókalandot. A fiatalembert elbocsátották a békásmegyeri Csendőrörsi Ferenczy azonban, amint a Duna partja ért, újból bevetette magát a vízbe, most már öngyilkossági szándékból. A csendőrök azonnal kimentették, ma deleb­ behozták a budapesti főkapitányságra, és kihallgatták, majd amikor megígérte, ha nem tesz kárt magában, a főkapitányságt elengedték. Melegebb idő A Meteorológiai Intézet jelenti szeptemr 10-én déli 12 órakor. Középeurópában az időjárás részben i­dős, de száraz. Nagyobb esők csak a Pyr­neusok tájékán és a Balkánon fordultak . Az Atlanti Óceán északi tájairól jövő évi légtömegek beözü­lése a kontinensre ne egyre tart, azonban egy részük Franciaorsá­gon át délnyugatra, másik részük pedig Li­gyelországon át kelet felé áramlik. Hazánkban változóan felhős, csendes­­ uralkodik. Szerdára a nappali felmelegedés nyugati szeleken a 18, az Alföldön a 20 C­sius fokot érte el és az éjjeli lehűlés is mr­séklődött, úgyhogy a talajmenti fagyok 12 nőben vannak. Esők nem voltak. Budapesten 10-én délben a hőmérséklet fok Celsius, a tengerszintre átszámított I nyomás pedig 763 milliméter. Várható idjárás a következő 24 órára: La­san tovább melegedő változóan felhős, cse­les idő. MA DÍSZBEMUTATÓ! J1 milliomos Golder Iréné Nemirovszky világsikert aratott regénye filmen A főszerepekben a Comédie Frangaise tagjai A könnyek dala Szabolcsi Lajos Jiszgadal című költeménye hangos filmen. Előadja: Fehér Artúr ROYflL RF00.0 Ma csak két előadás 7 és fél 10 órakor

Next