Esti Kurir, 1931. október (9. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-11 / 231. szám

Vasárnap, 1931 október 11 itt tii tr' mniwni i tp iiiiii ............ mi■ A gyógyszerész úr Leonard Doillet vígjátékét ma mutatja be a Vígszínház­ ­ A gyógyszerész pirulákat, tablettákat gyárt, öz maga nem veszi­­be azokat, de vagyont szerez azzal, hogy ügyes reklámmal, ízléses csomago­lással vevőket talál a kotyvalékra és a kö­zönség még el is hiszi, hogy a gyártmány jó. A szerző m­egtréfálja a gyógyszerészt. Az élettel kevertet keserű eseteket s a gyógysze­rész, aki annyi embert etetett meg mixtumai­­val, maga is kénytelen lenyelni a furcsa pirulát. Úgy történt, hogy a gyógyszerészt meg­csalja a felesége. Elválik. Második feleség­nek egy erényesnek látszó leányt választ s erre az történik, hogy az asszony, a házasság ötödik hónapjában, erőteljes, egészséges fiú­gyermeket szül. (Ez majdnem a színpadon történik meg.) Nincs kétség, hogy a patikus újra szarvakat kapott, ezúttal még a házas­sága előtt. Mit csináljon? Újra váljon? Köz­nevetség tárgya legyen? Késem pirula, le­nyelni egy idegen gyermek gondolatát s bele­nyugodni, hogy becstelenül megcsalták, már a házassága előtt. Arra való a szerző, hogy úgy csomagolja ezt a tablettát, hogy a pati­kus is bevehess®. A patikussal elhitetik, hogy a közvélemény szerint ő maga volt az a női csábász, aki előleget vett a házasságból. A tréfán túl azonban van ennek a nyílt szavú, gondolatban sem kendőzött vígjátéknak egy igazi emberi példázata. A gyermek szere­lem. Hány férj szereti a házasságából származó gyermeket, noha sejthetné, hogy a gyermek nem az övé, és ha kételkedik is a feleségében, nem akarja tudni a valót. Nem könnyebb a helyzete annak a férjnek, aki szeretheti a gyermeket, akiről biztosan tudja, hogy nem az övé? Nem kétséges, hogy ennek az érdekes prob­lémának ügyes felvetése egymagában is alkal­­m­as volt arra, hogy ezt a darabot egészen ki­vételes külföldi sikerekhez segítse és bizo­nyos, hogy mondanivalójának szu­ggesztív ereje a magyar előadás sikerének is egyik jelentős tényezője lesz. A pirula csomagolása, a szerző jókedve, ötletessége, szellemessége, egyéni kedvessége és általában a darab egész hangulatának szik­é, bája, melegsége és derűje is ,külső siker kétségtelen garanciáit nyújtják. A kitűnő színészek, Góth­, Góthné, Törzs,­­­á­jnai és Jávor Pál pompásan alkalmazkod­nak a darab stílusához. A színház i­j tagja, Sulyok Mária bemutatkozása komoly remé­nyeket kelt színpadi jövője tekintetében. Har­­sányi Zsolt fordítása és Góth Sándor gondos rendezése szintén hozzájárulnak a zavartalan élvezethez. (io.) * Basilides­­Mária október 14-iki dalestjé­nek műsorán Schumann «Frauenliebe» dal­ciklus, antik áriák, Haydn- és Franz-dalok és régi magyar sirató­ énekek szerepelnek. Az ESTI KURÍR olvasótábora a magyar polgárság A vilyy­­óm mögött A DIVATOS BIBLIÁS EMBER Az Operaházban­ már előrehaladott stádiumban vannak az idei első eseménynek, Kienzl Biblián ember­ének próbái. A Bibliás ember körülbelül nyolc év óta nem került színre az Operaházban. Addig népszerű dalmű­ volt, Buriánnak egyik leg­­ragyogóbb szerepe. Amikor Burián neve eltűnt az operaházi tagok névsorából, a Bibliás ember is el­tűnt az Operáház műsoráról. Meg kell jegyezni, hogy Budapesten élt leg­tovább a Bibliás ember. Európa többi országai­ban már régen elnémultak Kiérni melódiái, ami­kor Pesten az opera utolsó előadása is lepergett. Most azonban hirtelen divatja lett a Bibliás em­­ber­nek. A baritonszerepben ugyanis Saljapin oly remek alakítást produkált, hogy mindenütt, ahol játszották, kedvenc darabbá lett a Bibliás ember. A Kienzl-opera divatos lett és ez a divat most föl­­élesíti a Bibliás embert Pesten is. MAGYAR KARÁCSONY A NÉMET MISZTÉ­RIUMBAN Bálint Lajos íróasztalán már készül a Nemzeti Színház idei karácsonyi ünnepi játéka. Amint er­ről az Esti Kurír m­ár hírt adott, Bálint Lajos Hans Salat XVI. századbeli svájci költő misztériu­mát dolgozza át magyar színpadra. A darab kará­csony estéjén játszódik és a tékozló fiú bibliai tör­ténetét tárja a néző elé. Bálint Lajos átdolgozásá­ban a tékozló fiú meséje magyar földön játszódik le és így a magyar karácsony gyertyái gyulladnak majd ki a középkori misztérium előadásán. TENGER A BELVÁROSI SZÍNHÁZ SZÍNPADÁN A Belvárosi Színház Pagnol Marius­án­ak elő­adására színpadára varázsolja a dél francia fén­yért. A darab Marseillesben játszódik és fs tenger nemcsak díszlet és háttér a darabban, hanem némiképpen szereplő is. A fiatal Mariusn­ak két nagy szerelme van: a tenger és a nő. A kettő kö­zött kell választania és a minden franciában ott élő vágy a tenger után végül is az óceán habjaira viszi és otthagyja a parton a nőt. A nő természetesen beszélő szereplője a darab­nak, a nő nagy ellenfele, a tenger azonban néma, csendes és csak titokzatosan zu­g. A tengert meg kellett személyesíteni a Belvárosi Színháznak, hogy érezhetővé legyen a küzdelem közte is a nő között. A Belvárosi Színház igazgatósága a páris­si előadás díszleteit szerezte meg, amelyeken a ten­ger úgy tárul fel, mint egy élő személy, aki bű­vös, ölelő hullámkarjaival magához vonzza az imá­dott nő karjai elől a patai Máriást. HERZMANN BÁCSI AUDIENCIÁJA A Nemzeti Színház társalgójában a készülő Sas­­fiók szüneteiben a színészek egyre-másra elevení­tik fel a régi magyarszínházi Sasfiók-előadások emlékeit. Alig van színész a nemzet első színházá­ban, aki valamit ne tudna a híres­izabellatéri Sas­­fiók-estékről. Bad­os Gyula meséli ezt a mosoly­gós történetet: — Évekkel ezelőtt történt. A Sasfióknak abban a jelenetében, amelynek során Ferenc császár fo­gadja a küldöttséget, szerepelt egy statiszta, az öreg Herzm­ann bácsi, aki valamikor a híres H­erz­­mann-orfeum igazgatója volt, de akit a háborút követő szomorú viszonyok rossz sorba kergettek és statisztálni ment a színházakba. Herzmann bácsi abból a Pestből való, amelyben még neme­tül beszéltek. Nem is tudott az öreg erről leszokni és magyar mondatait minden jó szándék ellenére is meg-megtűzdelte egy-egy német kifejezéssel: _ Mondom: Ferenc császár audienciát tart, Herzmann bácsi megh­olt áll a statiszták sorában. A császár mindenkihez intéz egy-egy szót és a sta­tiszták pár szócskával felelnek. Végre elérkezik Herzmann­ bácsihoz is. —­ Hogy vágj’, öreg? — kérdi a szerep szerint. Herzmann bácsinak a rendezői utasítás értel­mében azt kell felelnie: — Csak megvagyunk császárom, csak meg­vagyunk. — Csakhogy szegény Herzmann bácsinak nem jutottak eszébe a magyar szavak, hát nagy zava­rában csendes mélabúval elkezdte hajtogatni: — Mán lebt, Majestül, mán lebt... És MEGTÖRTÉNT. Tegnap délelőtt a még meg nem nyíló prózai színházunk kis­kapujához megérkezett a gyös nyörű fekete színésznő. Kinyitotta retikü­ljét, h­ogy pénzt vegyen ki és kifizesse­tt taxit. Kelle­metlen meglepeté­­sel vette észre, hogy otthon felejtette a pénztárcáját. Odafordult hát a mel­lette álló igazgatóhoz! •*-« Dirikém, mljon kölcsön tíz pengőt — szólott. I A direktor mellény­zsebébe nyúlt, átadott a szí­nésznőnek egy bankjegyet: — Parancsoljon mű­­vészbő, fizes nincs nálam, csak — százas. A manapság hihetetlen gesztust valóságos meg­döbbenés követte. A színészek, akik az esemény tanúi voltak, mind odasereglettek a százas közé, hogy e felejthetetlen pillanatot közvetlen közelről lássák. Volt közöt­t­ük olyan is, aki megtapogatta a bankót. Kiszel étterem IV., Irányi utca 20. Aul. 846-64. DOLLY zongorázik ! Budai Gyurka mekel, hegedül. Magas nívó ! Alacsony árak ! Menü rendszer! Ruhatár nincs! A VARÁZSFUVOLA A KAMARASZÍNHÁZBAN A Varázsfuvolát eddig az Operaház színlapjai hirdették, most azonban rövidesen a Kamaraszín­ház plakátján szerepel majd a Mozart-opera. He­vesi Sándor ugyanis tervbe vette, hogy a Kamara­színház színpadán kis zenekarra berendezett fi­nom stílusú operákat adat elő, így elsősorban Mozart kamaraoperái kerü­lne­­nek szóba, például A színigazgató, a Bastien és­ Bestienne, sőt, ha a kísérlet, beválik, a Varázs­­fuvola is színre kerülhet a Kamaraszínházban. ILYEN IS VAN ... A Bethlen-téri Színpad ügyelői tábláján ez a hirdetés díszeleg: «A Budapesti Színész Szövetség felhívására vonat­kozóan tisztelettel bejelentjük, hogy a holnap dél­utánra hirdetett társulati gyűlésen a Bethlen-téri Színpad tagjai nem jelennek meg, miután a Beth­­len-téri Színpad igazgatói, Fekete József és Kottis­­máros Nándor kijelentették, hogy ők a Budapesti Színigazgatók Szövetségének ahhoz az indítványá­hoz, mely szerint a gázsikat akár felére, vagy rész­ben redukálják, nem járulnak hozzá és ezzel az indítvánnyal magukat nem azonosítják. Kérjük ennek szíves tudomásulvételét és va­­gyjunk teljes tisztelettelt a Bethlen-téri Színpad valamennyi tagja.* VÉGRE EGY SZÉP DARAB! MÁRIUSZ BELVÁROSI SZÍNHÁZ Szerdán este fél 9 órakor először orosz bohózat-esték az Új Színházban CSEHOV: Leánykérés. KATAJEV: A kör négyszögesítése. Főszereplők: Mé­száros Giza, Orsolya Erzsi, Karátson Piri, Harsányi, Baróthy, Peti, Apáthy. Rendezők: Vajda Pál, Somfár Zs­imond. Vasárnap délután fél 4-kor gyermek előadás (olcsó helyárak) Az ezredes kisasszony Székely Gaby és Jatzkó Cia felléptével. A bemutatóig minden este. Az államü­gyész. ■wiiwiii ninn-Sí u |w| P | Délután hatkor, vagy este kilenckor feltétlenül találkozunk a szicxas a BETHLEN-TÉRI színházban itt nem vádolhatnak tékozlással, nem adnak ki ellened figyelő lapot, mert a legdrágább hely 8­0, a legolcsóbb 50 Stil, és a műsor ragyogó! Nagyszerűen fogsz mulatni!CUNKA 9. oldal -------------------------------—ggK—----------------------------------­Zöld bárány A Magyar Színház folyó hó 16-án este 8 óra­kor mutatja be Vaszary János és Kondor Leó Zenés darabját, a Zöld bárányt. A darab eredeti és mulatságos módon tárja a közönség elé egy operett előkészületeinek tit­kait és a színháznak a függönyön túli világát. Kacagás, zene, tánc. A főszerepeket játsszák: Lázár Mária, Orosz Vilma, Polgár Antal, Justh Gyula, Gallai Nándor, Keleti, Bubinyi, Gárday, Felhő. A jegyek árusítását már megkezdték. Conrad Veidt és társulata a Király Színházban Conrad Veidt, a nagyszerű Színész, aki úgy színpadon, mint filmeken a legnagyobb sikere­ket aratta, hétfőn és kedden a Király Színház­ban társulatával eljátssza Saveir remek darab­ját, a Lui-t (D), amelyben mindenütt, ahol csak föllépett, frenetikus hatást ért el. A vendég­szereplésig és a Vendégszereplés Után minden este Békeffi-Lajtai kitűnő darabja, az Őfelsége frakkja dominálja a műsort a bemutató parádés szereposztásában. Ma, vasárnap délután 3 óra­kor mérsékelt hely­árakkal a Hajrá Hollywood-ot adják, az ismert elsőrangú szereposztásban. Október 16-án kaput nyit a Magyar Színház Hosszú pereskedés után végre a Magyar Színház ügye is révbe jutott és Judi Marcell dr. igazgatása mellett a színház októ­ber 16-án megkezdi működését. A Magyar Színház első­nek Vaszary János és Kondor Leó zenés bohó­zatát mutatja be, amelynek a Zöld bárány a címe. A darab a színháznak kulissza mögötti világába vezeti a nézőt és egy operett előké­születeinek bonyodalmait tálalja fel. A főszere­peket Lázár Mária, Orosz Vilma, Páger Antal, Justh Gyula, Gallay Nándor, Keleti László, Rubinyi, Gárdas és Pié játsszák. A magyar iparművészet napja Erős propagativ hatással lép ki a város közön­sége elé a magyar iparművészet. Utcas sátrak hívják az érdeklődőt s két kiállítási palota várja a mi­­zlésti vásárlót. Az Ültot-úti palotában kerá­miai, ötvös- és textilmunkák pazar halmazából Perón Margit ötvösmű­vésznő, Deli Anna és Bar­tók nővérek famunkái, Katona Sándorné szőnye­gei és Harpay Kató batikjai, az ■ Andrássy-úti palota kiállításán dr. Se­bes bér­né Lux Lilly ötle­tes, szines plakáttervei, Csillag Vera selyempla­­kátjai, Lányi Anna kompoziciódu­s alkotásai és Vágó Zsófia diValleroCi kelletten figyelmét a sok nagyon érdemes és lehetséges munka közöli. lia először. Ma először ! Nyugatinál a helyzet változatlan Telefon: 265—54 — Kezdete 1­ órakor — Vasárnap d. u. a teljes esti műsor olcsó helyárakkal, legdrágább hely­e 4.50­­'í'bbTohta.al a Te­rézkör­úti Színpadon Csoportkiállítás az Ernst-múzeumban Hermán Lipót nagyobb gyűjteménye és Isto­­kovics Kálmán impozáns megjelenése avatja je­lentőssé az Ernstm­uzeu­m­ új kiállítását. Hermán Lipót nemrég váltotta fel romantikus színeit friss, életszagú, telifénjű, levegős szíábrázolásra. Most tengerparti képeket hozott, amelyeken lük­től, vidáman pereg az élet. Négy felületékel lóg át s még a vedulái is derűs étetlátást mutatnak. Régi rajzait és kompozíció-vázlatait is bemutatja s igy teljes képét kapjuk a mester klasszikussá nemesedett művészetének. Istok­ovics Kálmánt ekkora gyűjteménnyel még nem láttuk. Kellett már, ttlért szórványos szereplése is annyi értéket ígért, hogy végre ismerni akarjuk a művészt a­ maga egészében. Istokovics beváltja mindazt, amit ígért. Komponáló ereje díjban és figurában, főleg azonban sünben teljes összhangban van ki­fejező szándékával. A dekoratív hatást zseniálisan viszi ás a térbe s bizarrsága mellett is emberien közvetlen. Igen szép gyűjteményt hozott Ferenczy Noémi, aki gobelinterveivel és ezeknek gyakorlati kivitelével az egysikú ábrázolás nagy értékeit kép­viseli. Lehel Mária szines vázlatokat, részint impressziókat, részint repressziv eredményeket mutat be s ezúttal is elismerést érdemel. Péti László szobrász gyűjteménye díszii a termeket. Mozgásvázlatok Péri László szobrai, ahol a t­ul­­dimenzionált, forzítált s kihangsúlyozott felületi disszonanciák bizonyos n­onumentalitás felé ve­zetnek. (B. M.) —** Elitélt ifjságbizományosok. A sátoral m­­­ájh­elyi törvényszék e hó 8-án megtartott fő­tárgy­nakA Rosenblüth Sándor u­jságbizomá­n­­­gost 3 hónapi fogházra és Rosenblu­th­ La­jost 2 heti fogh­ázra ítélte, mert a bizományba küldött ujságpéldányok árával megbízóiknak el nem számoltak. Az ESTI KURÍR külföldön is mindenütt kapható.

Next