Esti Kurir, 1931. november (9. évfolyam, 249-272. szám)
1931-11-03 / 249. szám
Mas Mata Hari ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY BÓRA 2.40 P. NEGYEDÉVRE 7.20 P. EGYES SZÁMÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁKIÁBAN 1.50 Kg., JUGOSZLÁVIÁBAN 1.50 DINÁR, AUSZTRIÁBAN 20 GR. ROMÁNIÁBAN 6 LEI SZERKESZTŐSÉG: V., VADÁSZ UTCA II TELEFONSZÁM: 261-41, 261—42, 261-43, 268-29 KIADÓHIVATAL: VI., TERÉZ-KÖRUT 24/K. I. EM. TELEFONSZÁMOK: 122 — 88 ÉS 254-05 IX. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1931 NOVEMBER 3 KEDD 249. SZÁM FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY MARAD A RÉGI Egy nyilatkozatát olvastuk ma Bethlen István grófnak. A nyilatkozat a Deutsche Allgemeine Zeitungban jelent meg és lényege abban az egy mondatában fogható öszsze, hogy: a külpolitika és belpolitika irányában minden maradt a régi. A Deutsche Algemeine Zeitung a német politika jobboldali lapja. Tehát csak természtes, hogy ha Bethlen István gróf külföldön nyilatkozik, hogy akkor a jobboldali, a vele rokonirányú sajtóban teszi. Talán csak az nem természetes, hogy midőn a volt kormány elnöke, a tízéves rendszernek nemcsak legpregnánsabb képviselője, de szinte megtestesítője végre megszólal a vádaknak egy oly sorozata után, mint amilyenek idehaza nemcsak kritikában, hanem a harminchármas és hatos bizottság jelentésében értékrendszerének működését, hogy akkor német újságot választ megnyilatkozásának teréül és nem egyenesen és nem idehaza és nem magyar pódiumon áll ki a maga védelmére, vagy politikájának igazolására. De ez csak külsőség. Lényeg: magaa nyilatkozat. S ez a nyilatkozat nemcsak sorai között, de soraiban is elárulja, hogy Bethlen István gróf már megelégelte a pihenésnek hatalmon kívüli állapotát. Mintha csak azt mondaná: Szünet volt ez, egyszerű felvonáskoz — a Bethlen-rezsim első és második évtizedét választotta el egymástól; ám akik azt hiszik, hogy a kormány távozásával valami változás is jár, azoknak megüzenem — minden maradt a régiben. A külpolitika, a belpolitika, az irány és a szellem változatlanul az enyém, minden úgy megy, ahogy én kijelöltem, minden úgy történik, ahogy én kiterveztem. Minden marad a régi.♦ Marad ?mA 10 fillér A miniszterelnök ma kihallgatáson jelenik meg a kormányzó előtt és szerdán nagyjelentőségű expozét mond a Házban Az expozé felett széleskörű vita indul meg a Házban—A szocialisták a Ház első ülésén a statárium megszüntetését és a közszabadságok helyreállítását követelik — Hír szerint a miniszterelnök hozzájárul Rassaynak a 33-as bizottságban tett indítványához Politikai körökben egyre fokozódó érdeklődéssel beszélnek azokról a politikai eseményekről, amelyek a jelek szerint nagyon rövid időn belül döntően fogják befolyásolni a magyar politikai életet. A Népszövetség pénzügyi bizottságának és a hatos albizottságnak jelentései szinte általános vélemény szerint a szó szoros értemében megpecsételték a rendszer tíz esztendős uralmát és a pártok felfogása ma már harmonikus a tekintetben, hogy az a rendszer, amely létrehozta a mai súlyos gazdasági és pénzügyi válságot, semmiképpen nem lehet alkalmas a helyzet likvidálására. Hangsúlyozzák, hogy az elmúlt rezsim gazdálkodásából előállott helyzet rendkívül súlyos ódiummal nehezedik a kormánypártra is, illetve a kormánypártnak azokra a tagjaira, akik a helyzet ismeretében állottak a rezsim mögött. Sokan vannak ma már a kormánypártiak közül, akik azt mondják, hogy az elmúlt kormányzat valósággal titkolódzott, politikájába nem engedett betekintést és magát a kormánypártot is — éppen úgy, mint az országot — egyszerűen félrevezette. " A szerdán összeülő képviselőház ilenformán komoly, sőt sorsdöntő feladatok megoldása előtt áll. Biztosra veszik, hogy Károlyi Gyula gróf miniszterelnök elmondandó expozéja döntő fordulatot fog jelenteni a magyar politikában és a hírek szerint olyan politikai átcsoportosítás számára akar már ebben a beszédében is lehetőséget teremteni, amely alkalmas lenne a mai politikai és parlamenti erőviszonyok gyökeres megváltoztatására és kifejezetten és elsősorban a nemzeti erők összefogására fektetni a fősúlyt. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök ma délelőtt órákon át tanácskozott Csáky István gróf külügyminiszteri sajtófőnökkel és az eddigi tervek szerint a délutáni órákban a kormányzóhoz megy kihallgatásra. A miniszterelnök szerdai expozéja fel fogja ölelni a magyar politikai és gazdasági élet minden vonatkozását és kitér azokra a reformokra, amelyek a súlyos helyzet likvidálása érdekében elodázhatatlanul sürgősek. Ami a parlament munka- és tanácskozásr endjét illeti: a miniszterelnök expozéja fölött természetesen széles vita indul meg, amely megelőz minden egyen tárgyalást. .Nem hitelesek azok a hírek, hogy ötvennégy interpellációt mondanak el a szerdai ülésen, mert a házszabályok szerint a képviselőház elnapolása óta bejegyzett interpellációkat csak a szerdai ülést követő legelső interpellációs napon lehet elmondani. Ennek megfelelően szerdán nem ötvennégy, hanem mindössze két interpelláció fog elhangzani. Mind a kettőt a Ház legutolsó ülésén jegyezték be, egyiket Weltner Jakab a sajtószabadság kérdésében, a másikat Büchler József a képviselőválasztási visszaélésekről. E két interpelláción kívül legfeljebb sürgős interpellációt lehet mondani, vagy pedig napirend előtt felszólalni, amennyiben az elnök erre engedélyt ad. A szociáldemokrata párt szeretne napirend előtti szónokot állítani. Buchinger Manó a statárium megszüntetéséről és a közszabadságok kérdésében óhajt napirend előtt felszólalni, ha erre nem kap engedélyt, akkor a napirendi vita során mondja el beszédét. Amennyiben napirend előtti felszólalásra megkapná az engedélyt, ebben az esetben Györki Imre és Propper Sándor szólalnak fel a napirendi vitában. m mi hisszük és reméljük, hogy Bethlen István gróf nyilatkozatának ez a nem is nagyon burkolt értelme nem egyéb ködös óhajtásnál, nem egyéb egy férfiu vágyakozásánál, akinek kezélen volt minden hatalom, minden lehetőség, s aki kénytelen volt hatalmat és lehetőséget kezéből kiengedni. Mi hisszük és reméljük, hogy a választ — mely nem a mi feladatunk — a Ház szerdai ülése fogja megadni a volt miniszterelnöknek. Mi hinni akarjuk, hogy gróf Károlyi Gyula ajkáról szerdán olyan kormánynyilatkozat fog elhangzani, mely erélyesen és kíméletlenül szakít az elmúlt évtized rendszerével, mely új után, a kibontakozásnak és talpraállásnak útján akarja vezetni a nemzetet. Mi hisszük és reméljük, hogy az a szellem, amelyet a letűnt rezsim képviselt és hagyott megáporodni ezen az országon, a múltnak lomtárába kerül és ott várja meg, amíg elérkezik a felelősségrevonás ideje a nemzet itélőszéke előtt. Ezt kell hinnünk, ezt kell remélnünk, mert ha csakugyan Bethlen István grófnak volna igaza és itt minden maradna a régiben, ha a jövő lehetőségeit nem vágják el erélyes kézzel a múlt vétkeitől, akkor bizó és még remélni tudó polgár számára — legyen akármilyen pártállású, akármilyen politikai felfogású — nem marad más, mint egységes frontra felsorakozni végeláthatatlan sorban, a legelszántabb és legkíméletlenebb harci készséggel a rendszer ellen. A miniszterelnök hír szerint magáévá teszi Rassaynak a 33-as bizottságban tett indítványát Sokat beszélnek politikai körökben arról az indítványról, amelyet Rassay Károly nyújtott be a 33-as országos bizottság pénteki ülésén. Tudvalévően azt indítványozta Rassay Károly, hogy a 33-as bizottság küldjön ki egy külön bizottságot, amely záros határidőn belül felülvizsgálja azokat a vállalkozásokat, amelyekben az állam bármilyen formában érdekelve van, felülvizsgálja azokat a szerződéseket, amelyeket az állam az egyes magánérdekeltségekkel kötött. Úgy tudják beavatott körökben, hogy Rassay Károlnak ezt az indítványát Károlyi Gyula gróf miniszterelnök elfogadja és az országos 33-as bizottság előreláthatóan egy külön hatos albizottságot küld ki Bassay indítványának megfelelően. A 33-as bizottság egyébként holnap, kedden folytatja tanácskozását a Népszövetség és a hatos bizottság jelentéseiről. Elsőnek Teleszky János válaszol Rassay Károly pénteki beszédére, majd Nagy Emil és Pallavicini György őrgróf szólalnak fel, utánuk pedig Károlyi Gyula gróf miniszterelnök válaszol az összes elhangzott beszédekre. közelálló helyen elintézettnek tartják, hogy a miniszterelnök expozéja fölött meginduló vita befejezése után elsősorban az igazságügyi javaslatok, köztük az uzsorajavaslat, a részvényjogi novella és az összeférhetetlenségi törvény revíziója kerülnek a Ház napirendjére, de egyelőre még nem történt döntés abban az irányban, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet szanálásáról törvényhozási vagy rendeleti úton kíván-e a kormány gondoskodni. Beszéltünk ebben az ügyben Ernszt Sándor népjóléti miniszterrel, aki a következőket mondotta munkatársunknak: — Kétségtelen, hogy rendeleti uton nem lehet annyit elintézni, mint amennyire az OTI szanálásával kapcsolatban szükségünk van. Ha tehát kilátás nyílik arra, hogy a képviselőház gyorsan letárgyalja a szanálásról szóló javaslatot, akkor lehetőleg törvényhozási úton oldjuk meg ezt a problémát. Meg kell fontolni azonban azt is, hogy a gazdasági helyzet a törvényjavaslat kidolgozása óta megváltozott és így a törvényjavaslat egyes rendelkezései pénzügyi szempontból nem lesznek esetleg fentarthatók. Felmerült az a kívánság is, hogy az érdekeltségeikkel újból letárgyaltassuk a szanálási rendelkezéseket, ami megint csak késedelmet jelentene, holott ma már mindenképpen fontos az, hogy ezt a kérdést minél előbb megoldjuk. Igazságügyi javaslatot tárgyal először a Ház A holnapután összeülő képviselőház munkarendjét holnap délután állítja össze, véglegesen a minisztertanács. A kormányhoz! !