Esti Kurir, 1931. november (9. évfolyam, 249-272. szám)
1931-11-26 / 269. szám
Ma: A Kossuth-fiúk ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY BÓRA 2.40 P. NEGYEDÉVRE 7.20 P. EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁKIÁBAN 1.50 Ke., JUGOSZLÁVIÁBAN 1.50 DINÁR. AUSZTRIÁBAN 20 GR* ROMÁNIÁBAN * LEI Ma: Közgazdasági melléklet 10 fillér FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG: V., VADÁSZ UTCA K TELEFONSZÁM: 261—41, 261—42, 261—43, 268-29 KIADÓHIVATAL: VI., TERÉZ KÖRÚT 24/K. I. EM. TELEFONSZÁMOK: 122-884* 254-0 X IX. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1931 NOVEMBER 26 CSÜTÖRTÖK 269. SZÁM GYÓGYÍTHATATLAN HAZUGOK Ritkán és nem szívesen nyúlunk a goromba kifejezések eszközéhez, de amíg a hazugságot magyarul hazugságnak hívják, addig nem tudunk más szót találni arra a perfid hadjáratra, amelyet a szociáldemokrata párt vezetői Rassay Károly ellen indítottak a szakszervezeteken keresztül juttatott segély kérdésében elfoglalt álláspontja miatt. Aki jóhiszemű ember elolvasta Rassaynak ebben az ügyben elmondott beszédét, aztisztában van vele, hogy Rassay egyetlen szót nem emelt az ínségesek megsegítése ellen. Aki figyelemmel kísérte politikai szereplését, az tudja, hogy Rassay sürgeti évek óta, sürgette már Bethlen gróf miniszterelnöknél és követeli azóta is szakadatlanul az ínségakció erélyes és hatályos kiterjesztését. Aki becsületesen és tisztességesen ítél, az tudja, hogy Rassay többet tett az ínségesek érdekében, mint a nívesáldemokrata képviselő urak együttvéve. De mi magunk is világosan és érthetően felsoroltuk már, kétszer is, ezeket a kétségbevonhatatlan edényeket. Ám a szociáldemokrata vezetőségi urak ennek dacára is, tudva" és" tudatosan kitartanak a maguk, hazugsága mellett, és igazsággal,tisztességgel, jobb tudomásukkal szemben tovább próbálják terjeszteni alantas rágalmukat. Jól tudjuk, hogy miért. Nem Rassayval van bajuk nekik, hanem saját pozíciójukkal pártjukon belül. S mert úgy vélik, hogy ez a demagóg agitáció megszilárdíthatja — ha csak pillanatra is — helyzetüket: a legelemibb erkölcsi parancsokat is félrelökik, a kézzelfogható és vitathatatlan igazságot letagadják és kitartanak otromba hazugságuk mellett. "Gyógyíthatatlan ha,zugok,és nem menti. Hanem súlyosbítja cselekedetüket, hogy a gyógyíthatatlan hazugságot nem a szenvedély, hanem a józanul felmért érdek váltja ki belőlük. Reklám íme egy példa. Reklámküldöttségnek nevezik a szociáldemokrata urak a munkanélküli ínségesek csoportját, amelyet Rassay Károly tegnap a miniszter elé vezetett s amelynek tagjai egy darab kenyérért könyörögtek. Igaz, ezek a munkanélküliek nem voltak szakszervezeti tagok. De éhes emberek voltak, akiket otthon éhes felesége és síró gyermek vár. Mindegy: Reklámküldöttség volt az urak szemében azért, mert ezek az emberek nem fizetnek pártadót. Ha fizetnének, akkor nem volna ellenük kifogás. Akkor érdekükben háborognának az urak. De nem fizetnek, de politikai célokra nem lehet felhasználni őket, tehát ellenük zúdulnak. Így derül ki, hogy a híres munkanélküli-védelmezők, a nagy inség-apostolok éles különbséget tesznek nyomor és nyomor között. Nem emberi szív, és nagy elvek, hanem pártadó és politikai érdek szerint. Csúnyább, méltatlanabb mozdulatot el sem lehet képzelni, mint ezt a dühkitörést sínylődő, ínséges, nyomorgó emberekkel szemben, akiknek egyetlen bűne, hogy nem szolgálják az urak céljait , nemlétező filléreikkel nem járulnak hozzá, a kassza gyarapításához. " r Nagy Emil felszólítja a miniszterelnököt, hogy az ország megmentése érdekében appelláljon a nemzethez s titkos választással kérdezze meg, hogyan akar sorsáról gondoskodni Strausz István: Az állami vagyon kezelésében könnyelmű gazdálkodás kapott lábra . „Nem lehet kitérni a titkos választójog kérdésének megoldása elől. A képviselőhöz ma délelőtt széles keretek között folytatta a miniszterelnök jelentéseinek tárgyalását, úgyhogy a vita most már egész bizonyosan áthúzódik a jövő hétre is legfeljebb mához egy hétre fejezőtik. -He. Ma újból megjelent aparlamentifolyosón Bethlen volt miniszterelnök, aki azonban — érint’néhány hívének kijelentette — , még mindig nem döntött arról, hogy ■ • •' ” résztvesz-e a vitában. Alvnásy László elnök tíz órakor, nyitja meg a képviselőház mai ülését. A kormánypárton ma is mérsékelt az érdeklődés. A kormány tagjai közül csak Ivády és Gömbös miniszterek vannak jelen. A baloldalon viszont, már 11z órakor elfoglalta helyét Apponyi Albert gróf. Váry Albert a mentelmi bizottság jelentését terjeszti be Kéthly Anna, Lázár Miklós, Pallavicini György őrgróf egy-egy rendbeli, Somogyi Béla kétrendbeli és Farkas István tizenhatrendbeli mentelmi ügyében. Petró Kálmán, a kormányjelentések 'bójájának mai' első ' szónoka megállapítja, hogy Strausz István megállapítja, hogy a kormányjelentések középpontjában az államháztartás hiányának megszüntetése és a termelés megindításának kérdése áll. Rassay Károly, Fenyő Miksa, Kállay Tibor, Éber Antal, Bíró Pál megjelölték, hogyan lehet megalkotni e két nagy kérdés megoldására a programot. A népszövetségi bizottság kimondta, hogy költségvetésünk a jövőben nem haladhatja meg a 800 millió pengőt. Az eszköz azonban, amivel ezt a célt elérhetnénk, a Népszövetség kezében van. A kétszázmilliós nyugdíjteherből negyven százalék az utódállamokat terheli. Sándor Pál: Önként mondtunk le róla. Strausz István: A Népszövetség nem tehet olyan megállapítást, hogy a magyar állam adóssága 1480 millió, mert ebből csak egy rész terheli a magyar államot. A külföldi kölcsönök után elégedjenek meg méltányos kamattal, ez nemcsak nekünk, hanem külföldi hitelezőinknek is eminens érdeke. Általános érdeklődés mellett ezután a legfőbb államiszámszéknek az elmúlt tíz év alatt kifejtett közjogi ellenőrzését bírálja. — Az állami számszék ellenőrzése — mondja —■ a nemzeti érdekek védelmét jelenti. Tíz év alatt az alkotmányos biztosítékot képező közjogi ellenőrzést, aminek letéteményese az állami számszék, úgy eszközeiben, mint területében. az előző kormány hibákat követett el abban, hogya beruházások terén kivonta magát a törvényhozás ellenőrzése alól és indokolatlan kiadásokba sodorta az országot. lyonit kell adnia ■ azellenzéknek, amely ezeket a beruházásokat állandóan számunkrtotta,és kifogásolta. Felelőssé,teszi az állami számszék vezetőségét, amelynek a kötelessége a költségvetés ellenőrzése. Esztergályos János: Erre nézve, a számszéknek külön megállapítása van. Petró Kálmán: A kedvező pénzügyi és gazdasági helyzetet elmulasztotta a kormány a titkos választójog behozatalára. Nagy hiba, ha egy kormány akkor kénytelen behozni a titkos választójogot, amikor az ellenzék kényszeríti erre. A titkos választójog behozatala elől kitérni nem lehet. Ha nyugodt atmoszférát akarunk teremteni, be kell hoznunk a titkos választójogot. A jelentést elfogadja, megcsonkították. Tíz év alatt az állami számszék elnöke nem adott kimutatást az ingatlan és ingó vagyonukról, a hasznos jogokról és az állami követelésekről. Ennek az lett a következménye, hogy könnyelmű gazdálkodás kapott lábra. Az állami számszék nem készített mérleget sem, pedig a zárszámadásban a mérlegek hiánya nemzetközi vonatkozásban is érezteti hatását. A beruházási alapra milliókat és milliókat utalt be a kormány, ami által megbontotta a költségvetés egységét, aminek következménye a szabadabb gazdálkodás lett. A beruházási célokra utalt, pénzeket nem éppen beruházásokra fordították, amint erre a népszövetségi bizottság szintén rámutatott, a rendelkezési alapok kezelését , amelyeket titkos alapoknak neveznek — a kormány kivonta a legfőbb állami számszék ellenőrzése alól. Ezeket az alapokat minden európai államban az állami számszék ellenőrzi. Nagy összegekről van itt szó. A titkos alapokba bevont pénzjavaslalak ugyanis meghaladják azt az összeget, amibe az országgyűlés két háza mindenféle jogcímen kerül az államnak. Tételes törvény szabja meg a módot, hogyan élhet a kormány az átruházási joggal. A kormány a költségvetési törvényben kiszélesítette az átruházási jogot, amennyiben önmagát hatalmazta fel ,rra, hogy milyen mértékben terjeszti ki e jogot az államháztartás vitelére. A legfőbb állami számszék e tekintetben még alátámasztotta a kormánynak ezt az akcióját, mert egyes rímeknél és fejezeteknél a megtakarítás sokkeal kompenzálta a túlkiadásokat. A kormány megszüntette a legfőbb állami számszék elnökének azt a jogát, hogy a külképviseletek gazdálkodását ellenőrizhesse. . . Gátat emelt a kormány az állami számszék beható elenőrzésének az államvasútnál és az állami vasgyáraknál azáltal, hogy mindkét nagy állami üzem költségvetését általányszerűen állította be a költségvetésbe. A kormány hitelszövetkezetekre és részvénytársaságokra bízott nagy állami feladatokat, pénzzel látta el ezeket, de ezekre az összegekre nézve sem gyakorolhatott ellenőrzést az állami számszék. Ilyen szövetkezet például a Futura, vagy a földreform lebonyolítására alakított szövetkezet. Strausz István: A külföldi kölcsönökkel kapcsolatos szerződéseket a legfelsőbb számszékkel nem közölte a kormány. Véleménye szerint a számszék elnökének mindebbe nem lett volna szabad belenyugodnia, mert az ellenőrzést neki mindenkitől, királytól, kormánytól függetlenül kell gyakorolnia. A kormány jelentését nem fogadja el. Biedermann Imre báró a mezőgazdasági válság kérdésével foglalkozik. A gazdák eladósodásának egyik fő oka, hogy a mezőgazdasági termelés ma nem rentábilis. Ma a vásárokon csak két-három vevő lézeng duzzadt pénztárcával, másnak nincsen pénze, így ők hárman kizárnak minden konkurrenciát. Határozati javaslatban kéri, küldjön ki a Ház hattagú parlamenti bizottságot a szénbányák gazdálkodásának és árpolitikájának ellenőrzésére, hogy ez törvényjavaslat kidolgozására előkészítő munkát végezzen. Esztergályos János nagy derültség közben azzal kezdi beszédét, hogy egy kormánypárti képviselő a folyosón azt mondotta neki, hogy a múlt kormány bírálatával döglött csacsit rugdalnak. Azt akarjuk — mondja—, hogy ez a rendszer, amely Bethlen István menekülése után visszabújt a Podmaniczky utcai kigyó- Strausz István: A múlt kormány könnyelműen gazdálkodott