Esti Kurir, 1932. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

Mas 5000 frank verdij ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY BÓRA 2.40 F. NEGYEDÉVRE 7.20 P. EGY ÉS SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁK FIÁBAN 1.50 Ke., JUGOSZLÁVIÁBAN 1.50 DINÁR. AUSZTRIÁBAN 20 GR. ROMÁNIÁBAN 6 LEI M­a. Rádiómekáentet SZERKESZTŐSÉGI V. VADÁSZ­ UTCA tt TELEFONSZÁM: 261—41. 261—42. 261—43. 268-29 KIADÓHIVATAL: VIN TERÉZ-KÖRÚT 24/K. I. EM. TELEFONSZÁMOK: 122-88­­I 254-05 FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY X. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1932 JANUÁR 1 PÉNTEK 1. SZÁM IGEN, A KÖLTSÉGVETÉS Vk, alján mit éreznek most az urak, el­­v­­onult magányukban, nehezen tür­tőztetett tétlenségükben, mit éreznek, mi­kor olvassák a pénzügyi kormány­hoz közelálló s nagyon beavatott hely nyilat­kozatát? Mit éreznek a csődbe bukott rendszer urai, mikor ezt a vádiratot végig­böngészik, mikor rájuk olvassák, hogy íninnennek az ellenkezőjét kell tenni, mint amit ők csináltak, hogy­ ha törib-szakad, ste kell csökkenteni a költségvetést, melyet tiz év alatt irtózatos magasságba tornász­tak fel s újabb terheket nem lehet a pol­gárságra róni, holott a tíz év kormányzata nem ismert, meg politikai végrendeleteben s sem más módszert, mint terheket és áldo­zatokat? Mit éreznek, ha visszagondolnak a lakodalmas évekre, melyek csak úgy duzzasztották a költségvetésen kívüli ki­adásokat, mikor minden józan szem előre f­talta már a könnyelmü gazdálkodás vég­­r­zetes következményeit, mikor a közvéle- ÉL jrtái-'­.. ról-napra megszó­­­lást sajtóban és parlamentben, óva, intve. * fígyehneztetve? Tiz évig torkoltak le gő- V gesen, fölényesen, vagy brutálisan minden­re ellenvéleményt s épitettek önimádó fanta- s­­giájuk tervei szerint maguknak halhatat­lan emléket kőbe, márványba, ércbe — a polgárság legkeservesebb fillérein. Tiz­­ évig fúrták és fonatták a babért homlok 1­kuk köré — jaj volt annak, aki a bírálat fő hangját meg merte ütni. Szent sérthetet- I lenségük egy volt az ország érdekével, és Nos, ha körülnéznek, megláthatják top- s parti alkotásaik következményeit, melye­­t két nem von több­é dicsfénybe a Festban­­s Lett villanyragyogása. A magyar társada­­l­mont itt áll egy rettenetes feladat előtt: mi­­önként tudja jóvátenni egy botor gazdálko­­­­dás vétkeit, hibáit, miként tudja a tulmé- s retezett álmok hőseinek kártyavárait úgy­­ lebontani, hogy minden össze ne dőljön ■ körül? Vájjon az a titokzatos belső erő,­­amit lelkiismeretnek hívnak: nem nyug- Btalanítja-e az urak álmát, ha végigtekinte­­ttek kopárrá lett hajdani birodalmukon? ■ ! A jelen ■K v­iszont — sajnos — azt sem látjuk, ▼ hogy illetékes hely nagyon korrekt ,s végre helyes irányt jelölő szavai a jelen kormányzatában nagyon érvényesülnének. A terheket nem szabad többé emelni, a költségvetést le kell faragni, így van, tö­kéletesen. De akkor miként illesztik be ebbe a programba például a mozalkó-szesz íremelését, ami aligha jelent könnyebbsé­get a polgárságnak, sőt ellenkezően: je­­ent érthetetlen okokból s érdekekből újabb terhet egész foglalkozási ágaknak, munkás rétegeknek? A korrekt és he­­lyes kijelentéseknek valóban van hatásuk a közönség idegeire. De csak akkor, ha a pelekedetek nem cáfolnak rá e kijelen- I­sekre. Ám valamelyik árucikk mester- I­ges megdrágítása nem azt mutatja, m­intha a kormány balkeze pontosan ahhoz gazodnék, amit a jobb kijelent. Szavak­tól, ígéretekből a múltban is kaptunk ele­get. Sőt Talán túl sokat. A jelen más igé­nyekkel fordul a kormány felé. A válságot­ökéletes katasztrófává mélyítené, ha a jlenlegi­ kormány továbbra is azon az­tán maradna, amelyen a múlt kormány­­írt tíz évig. Az újévben teljesen szakítani kell a csődöt mondott rendsze­rekkel és módszerekkel — mondja Sigray Antal gróf. A régi pártkeretek megszüntetésével átfogó program mögé kell felsorakoztatni azokat, akik a válságért nem felelősek — Elhatá­rozó lépést kell tenni a szomszéd államokkal való megértés felé A válságok és megpróbáltatások búcsúzó esztendejének tapasztalatiról beszélgetünk 'Sigray Aniil/ etAl »ír:‘ .-ni palotái #.-n. ^ — Boldog újévet kívánok —, ezzel köszön­tik m­a egymást az emberek, de a megszokás­ból, gépiesen elhangzó jókívánságban nagyon kevés a hit, nagyon kevés a meggyőződés. Mindnyájan attól félünk, hogy az óesztendővel [ együtt nem búcsúznak el egyszersmind az óesz­tenidő nyomorúságai is és senki sem tudja, me ■’gi^az a. .. csakugyan elvezetu- el.'i boldogabb ujt^tendőbe. Vájjon mik a feltételei — kérdezzü­k Sigray gróftól — ennek a boldogabb újeszten­dőnek belpolitikai, gazdasági és külpolitika téren? „Kifelé és beffelé meg kell szüntetni a bizonytalanságot és helyre kell állítani a közbizalmat" — Belpolitikai téren — válaszolja Sidry gróf — annak megértése, hogy a mai helyzet egészen rendkívüli, hogy a régi korszak elmúlt, teljesen új korszak előtt állunk, nemcsak mi, hanem az egész világ és ennek a megértésnek kell uralkodnia, irányítania, amikor arról van szó, hogy a régi elgondolásokból és keretekből mit viszünk át a jövőbe. Az elmúlt tíz esztendő tanulsága ez: lehetővé kell tenni, hogy a régi bel­politikai pártkere­tek megszüntetésével az egyre súlyosbodó helyzetből kivezető erőteljes, átfogó program mögé sora­kozhassanak fel mindazok, akik az or­szág jövőjét szívükön viselik és akik a­­ bekövetkezett válságért nem felelősek. — És gazdasági téren? — Gazdasági téren kifelé és befelé meg kell szüntetni a bizonytalanságot, helyre kell állítani a nyugalmat és a közbizalmat. Értek ez alatt olyan rendelkezéseket, ame­lyek az eddigiekn­ek hézagait kiküszöbölik és lehetőséget nyújtanak a gazdasági meg­újhodásra. Hogy ez további áldozatok nélkül nem képzelhető el, azt mindnyájan tudjuk, ha azonban céltudatos átgondolást, szervesen összefűző intézkedéseket látnánk, akkor legalább az a garan­ciája lenne meg a szenvedő tömegek­nek — ezt Igitzán megkövetelhetik —, hogy a már m­eghozott és ezután meg­húzandó áldozatok nem lesznek hiába­­félóak. Feltétlenül szükséges, hogy az eddigi tétovázást komoly céltuda­tosság és a helyzet súlyosságához mért energikusabb tempó váltsa fel.­­ Hangsúlyoznom kell, hogy a két kérdés — a belpolitikai és a gazdasági probléma — tulajdonképen nem választhatók el egy­mástól, mivel a belpolitikai válságnak az előbb emlí­tett alapon való megoldása elengedhe­tetlen feltétele a gazdasági kibontako­zásnak és megnyugvásnak is. Ami végül a külpolitikai helyzetet illeti, itt természetesen nagyon sok függ a nagy­hatalmak küszöbön álló tárgyalásainak si­kerétől, ámde ettől függetlenül nekünk is keresnünk kell a szomszéd­államokkal való megértést, amely nélkül gazdasági kibontakozás­t­­képzettetetsen. Itt néra szabad megelégedni többé-kevésbbé homályos nyilatkozatokkal, érzelmi momentumoknak általánosságban való hangoztatásával. — Mire van tehát szükség? — Tessék az illetékes tényezőknek végre elhatározó lépést tenniük a szom­széd államokkal való megértés megterem­tése felé, hogy végre-valahára meg legyen adva a lehetősége annak, hogy az érdekelt államok és kormányok képviselői leüljenek a tár­gyalóasztalhoz. Ha mindkét fél a másiktól várja a kezdeményező lépést, akkor sok drága idő vész kárba. Sigray Antal gróf a következő megállapítás­sal fejezi be újévi nyilatkozatát: — Az uj esztendőben mindenesetre be kell következnie a csődöt mondott rendszerekkel és módszerekkel való teljes szakításnak, belpolitikai, külpolitikai és gazdasági téren egyaránt be kell kö­­szöntenie a megértés szellemének. Ludvig Dénes. Páncélos vonatokkal nyomul előre Mandzsúriában a japán hadsereg London, december 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Nyolc csapatszállító vonat összesen 21.000 kínai katonával Kincsaóból már elutazott a Nagy Fal mögé. Japán repülők cirkáltak a vasútvonal fölött és többhelyü­tt bombákat dobtak le, amelyek azonban nem okoztak nagyobb kárt. A japán csapatok állandóan előnyomul­­nak és már­ Kincsan közelébe értek. Az északi japán sereg, Tanion tábornok pa­rancsnoksága alatt, elfoglalta Kupangcse vá­rosát. A kínai helyőrség heves ellenállást fej­tett ki, miért is a japánok repülőkkel is bom­bázták a várost. A lakosok közül igen sokan életüket vesztették. A déli sereg Kamura tábornok parancsnok­sága alatt, Takasanba nyomult be. Harminchárom vonat csapatokkal, tü­zérségi fegyverekkel, gépfegyverekkel, ezenfelül páncélos vonatok támogatják Kamura előnyomulását. A Kincsaunál álló japán csapatok létszá­mát 60.000 emberre becsülik. További erősí­tések Mukdenből útban vannak Kincsau felé. Nankingban a helyzetet nagyon komolynak tekintik. A kínai kormány szerdán egész nap permanenciában volt. A minisztertanácsos főleg a Kincsau kiürítésével előállott hely­zettel foglalkoztak. A. „független*‘Mandzsúria London, december (Az Esti Kurír titnósítójánnak Mt’MjjjjSj Sanghai-i jelentések szerint kínai £p«HHH| körökben nagy megütközést keltett az .1 japán megszálló csapatok föpir^^^r

Next