Esti Kurir, 1932. március (10. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-01 / 49. szám

Ma: 5000 frank vérdij! | 'S- FEB. S 9 ^­­J/i­­iA, 0^ Ma: Osztálysorsjáték ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY HÓRA 2.40 P. NEGYEDÉVRE FŐSZERKESZTŐ: SZERKESZTŐSÉG: V„ VADÁSZ­ UTCA tt 7.20 P. EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁK , TELEFONSZÁM: 261—41. 261—42. 261—43. 268-29 RIÁBAN 1.30 Ke.. JUGOSZLÁVIÁBAN 1.50 DINÁR.­O A CQ AV KÁPOL­Y KIADÓHIVATAL, VI.. TERÉZ-KÖRUT 24H. I. EM. AUSZTRIÁBAN 206R* ROMÁNIÁBAN « LEI­A * * *■ ** **-V *­» * TELEFON SZÁMOK: 122-88­46 254 - 03 X. ÉVFOLYAM ♦ BUDAPEST, 1932 MÁRCIUS 1 KEDD ♦ 49. SZÁM NEMZETI ÖSSZEFOGÁS M­ikor a Bethlen-kormány távozása után Károlyi Gyula gróf, az új miniszterelnök bemutatkozott a parla­mentben, a beszéde felett megindult vitá­ban Kassay Károly azzal a felszólítással fogadta, hogy dobja el magától a mankó­kat, melyeket az anakronizmussá lett egységes párt s a vele összeforrott párt­uralmi rendszer szorít a hóna alá, s kí­sérelje meg a nemzeti erők összefogásá­val olyan új keret megteremtését, mely a nemzet bizalmára érdemes és e biza­lom felkeltésére alkalmas minden cse­­lekvőkészséget, tudást, jellemet, jószán­dékot magába foglal. Rassay Károly gon­dolata azóta mély gyökeret vert a köz­véleményben. A polgárság felfogta nagy jelentőségét s lassan-lassan a politikai élet tényezői is felismerték az erőt, mely e gondolatban rejlik. S ma már odáig érett, hogy nyilatkozatok egész sora bizo­nyítja : a szerteszakadozott polgári front minden posztján vannak hívei és hirdetői, politikusok, akiknek neve márka a pol­gárság egészének, vagy egy-egy rétegé­nek szemében s kereszténypárti, szabad­elvű, kormánypárti, konzervatív, párton­­kívüli oldalon nem akad többé ellenzője, sőt csak propagálója azok közt, akik a magyar közéletet nem ugródeszkának, nem hatalmi törekvések csataterének ér­zik, hanem súlyos feladatnak az ott el­foglalt posztot, mely ma a lelkiisme­­ret nehéz problémája elé állítja katonáit. Majdnem azt mondhatni: kivétel nélkül csak a mohóság és lelkiismeretlenség kivételével — a nemzeti összefogás gon­dolata mellé sorakozik a politikai élet. Csodát nyilván semmitől sem lehet m­a várni. De lehet annyit mondani, hogy akik e gondolathoz cselekvően hozzá­járulnak, megtesznek mindent, ami ma tehető. Annyi önzetlenséget a kivitelhez, amennyi lelkesedés a felajánlásban s ak­kor elmondhatja magáról e gondolat minden munkása, hogy válságos időkben önzetlenül, talán áldozattal is megcsele­kedte azt, ami erején telt, a nemzet érde­kében.* KárolyiA­zt kell tehát mondanunk s úgy érez­zük, ezt gondolja az egész közvé­lemény: most Károlyi miniszterelnökön a sor. Mert a cselekvés az ő kezében van letéve, valóra váltani az általános kíván­ságot ő tudja. Az elmúlt hónapok esemé­nyei és tapasztalatai meggyőzhették a kormányelnököt, hogy a halogatásnak, tétovázásnak politikája nemcsak hogy célhoz nem vezet, de folytonosan mé­lyebben taszít bele a válságba. A régi rendszerhez fűző szálak kímélése, akár érzelmi, akár taktikai okokból történik is, mindenre inkább alkalmas, minthogy felébressze a nemzetben a bizalomnak közérzését, amely nélkül pedig a gyógyu­lás utján el sem lehet indulni s amelyet az elmúlt tiz esztendő katasztrofálisan aláásott. Károlyi Gyula grófot, mikor kö­rülbelül félévvel ezelőtt a kabinet élére állt, kétségtelen és általános jóindulat fogadta. Ezt a jóindulatot azonban nem­csak megőrizni kell, hanem bizalomra váltani, s a bizalmat csak a határozott cselekedet keltheti fel, mélyítek nyomá­ban reménység kél. Ma letartóztatták Boros Istvánt, aki agyonlőtte sógorát,Eperjessy István fővárosi tanácsjegyzőt — .... i- i— .-M­....... Boros azt állítja, hogy veszekedés hevében önkívületi állapot­ban lőtt rá sógorára . A tanúk szerint Boros és Eperjessy között sem anyagi, sem más ellentét nem volt Vasárnap délelőtt szűkszavú jelentést ka­pott a főkapitányság, hogy a Vaskapu­ utca 7. számú házban véletlen revolveres baleset történt. Eper­jessy István dr. fővárosi tanácsjegyző, aki­­a VII. kerületi elöljáróságnál teljesít szolgálatot, hasbalőtte magát. A sebesültet a Fasor-szanatóriumba szállítot­ták. A rendőrség megindította a vizsgálatot és rendőri bizottság szállt ki a szanatóriumba Zimmermann Endre rendőrkapitány vezetésé­vel. A rendőrség értesítette a soros vizsgáló­bírót is, mert az orvosok jelentése szerint Eperjessy állapota nagyon válságos volt. A bi­zottság ki akarta hallgatni Eperjessy dr.-t, aki, mikor a szokásos figyelmeztetést közölték vele, egészen halkan ezt mondta: — Rokonomról van szó, nem kívánok ebben az ügyben vallomást tenni. Ezek után a rendőrség nyomozást indított annak megállapítására, hogy tulajdonképpen mi történt. Megállapították, hogy a Vaskapu­­utca 7. szám­ú ház valamikor Boros Soma bádogárugyáros tulajdona volt. Boros keres­kedelmi tanácsos a főváros közismert szemé­lyisége volt, évtizedekig mint városatya is sze­repelt. Házát két leánya és István nevű­ fia örö­költe. A földszint háromszobás lakásában lakott a 28 éves Boros István, aki édesapja vállalatá­nál működött, de egyúttal leventeoktató is volt, mert nagy kedvteléssel foglalkozott sporttal. Halálos vita az orvos miatt A ház első emeletén lakott Boros sógora, Eper­jessy István dr. székesfővárosi tanács­jegyző-Boros István gyengélkedett és ezért szom­baton este korán lefeküdt. De beteg volt nő­vére, Eperjessyné is, aki kissé megviselt idegei miatt ugyancsak ágyban feküdt. Éjfél után 2 óra tájban Eperjessy dr. lesietett a földszintre, benyitott sógora lakásába, engedélyt kért tőle, hogy orvosért telefo­náljon, mert felesége nem jól érzi magát Eperjessy a hálószobában levő hordozható telefonhoz lépett és azt mondta, hogy Török dr.-t kívánja felhívni. Már tárcsázott is, ami­kor Boros azt mondta, hgoy nővéréhez ne azt az orvost hívja, hanem egy másikat. Eper­jessy dr. azzal válaszolt, hogy nem enged beleszólni az ő dolgába és azt hívja, akit akar. Boros erre kihajolt az ágyból és egy ujjmozdulattal lenyomta a telefon villáját, úgyhogy az áram megszakadt. Eperjessy indu­latosan megfogta a készüléket és áttette egy kis asztalkára, hogy onnan telefonáljon. Alig kezdett el azonban tárcsázni, Boros felkelt az ágyból és a telefonkonnektorból kihúzta a du­gaszt. Ezzel újra megszakadt az áram és Eperjessy dr. nem tudott telefonálni. Indulatosan hatalmasat lökött sógorán és visszataszította az ágyba, hogy végre telefo­nálhasson. Ez az inzultus a különben is ideges Borost kihozta sodrából és — mint később a rendőrségen elmondta — önkéntelen mozdulattal az éjjeli szekré­nyen heverő pisztolyához nyúlt, amelyet minden este ki szokott tenni. — A pisztolyt — mondta Boros —, ma­gam sem tudtam miért, sógorom felé tar­tottam és elsütöttem. A revolverdörrenést senki sem hallotta. Eperjessy dr. összeesett és a vér átitatta ru­háit. Sógorához fordult és igy szólt: — Orvost kérek, gyorsan, megsebesültem. Boros kisietett a házfelügyelőhöz, hogy sietve értesítse a mentőket, mert baleset tör­tént. A házmester és több házbeli bement Bo­ros lakásába, hogy első­segélyben részesítse a sebesültet. Eperjessy csak ennyit mondott neki: — Nem én lőttem meg magamat. A rendőrség tegnap este házkutatást tartott Boros lakásán, ahol három forgópisztolyt ta­láltak. Minthogy fegyverviselési engedélye nem volt, a fegyvereket lefoglalták. Szándékos emberölés A főkapitányságon haladéktalanul meg­kezdték a tanuk kihallgatását. Többen el­mondták a két sógor közt lefolyt jelenet után történteket s a hozzátartozók közölték, hogy Eperjessy szájából hallották, hogy nem ő lőtte magát hasba. Ezek után kihallgatták Boros Istvánt. Részletesen elmondta, hogyan történt az összecsapás közte és sógora közt. — Lelőni nem akrtam — mondta azután — magam sem tudom, hogy a veszekedés hevében hogyan történt, hogy lelőttem. Bizonyéban önkívületi állapotban voltam. Eperjessy István dr.-t a Fasor-szanatórium­ban Ádám egyetemi tanár és Kallós dr. se­­bészorvos megoperálták. Az ólomgolyót meg is találták. A tanácsjegyző állapota a déli órákban válságosra fordult és délután öt órára Eperjessy meghalt. A rendőrség nyomban őrizetbe vette Boros Istvánt. Ma délelőtt Szrubián Rezső dr. rend­őr taná­csos, az intellektuális osztály vezetője elren­delte, hogy Boros és Eperjessy összes hozzá­­tartozóit hallgassák ki, hogy a két férfi mi­­lyen viszonyban élt egymással, nem volt-e köztük elkeseredett haragra ok s azt is meg­állapítani kívánja, hogy milyen természetű volt a két férfi. Ma egész sor tanút hallgattak ki, akik Borosról azt vallották, hogy meglehető­sen ingerlékeny, ideges természetű férfi, de sógorával aránylag jó viszonyban élt. Sem anyagi, sem más ellentét közük nem volt. Eperjessy István dr.-ról testvéröccse, az is­mert úszóbajnok a főkapitányságon elmondta, hogy nagyon nyugodt, higgadt férfi volt, só­gora soha nem panaszkodott. A főkapitányság Boros Istvánt szándékos em­b­erölés bűn­tett címén előzetes letartóztatásba he­lyezte. A legfoglalt bűnjeleket és a nyomozati irato­kat holnap délelőtt átküldik az ügyészségre, ahová magát Boros Istvánt is átszállítják. I Jön az illeték­amnesztia Értesülésünk szerint a pénzügyminiszté­rium a közeli napokban kiadja a hátralékot illetékek amnesztiájára vonatkozó, régen várt rendeletét. Főbb rendelkezései szerint 30 na­pon belül teljesen kamatmentesen lehet meg­fizetni az illetéktartozásokat, míg a fölemelt illetékek és bírságtartozásokat 5 pengőig tel­jesen törlik, 20 pengőig 10 százalék, 500 pen­gőig 5 százalék s ezen felül 1 százalék be­fizetés ellenében elengedik.

Next