Esti Kurir, 1932. július (10. évfolyam, 144-170. szám)
1932-07-01 / 144. szám
Mas A sárga vihar ^ 10 fillér X. ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1932 JULIUS 1 PÉNTEK 144. SZÁM ELŐFIZETÉSI GYEDÉVRE 7.20 P. EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁKIÁBAN 1.50 Kg., JUGOSZLÁVIÁBAN 150 DINÁR, AUSZTRIÁBAN 20 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* BUDAPEST, V. VILMOS CSÁSZÁR ÚT 34 A SZERKESZTŐSÉG TELEFONSZÁMA: 28-5-36 KIADÓHIVATALI TELEFON: 12-2-88I 25-4-0S A Tábla is elrendelte Linkéné fogvatartását PIHENŐ Döntő fordulat tausaiméban Négyet - frainje megegyezés készül Pifi európai észamok egységfrontig Amerikával símben? - ja.wwwmisnftl-Hondosxiifjáénitési alap létesül Lausanne, június 16. Esti Kurír tudósítójának távirata.) X .(ovatetcu t.. .kr/iet kebeléből kiküldőn hatos bizottság k’gna... órakor ujból összeült és egészen éjfél után eg.v óráig imácskozott. Szakértők nem voltak jen „ \x • t . ... léten valamennyi delegátus sorra kormányának felfogását a jóvátétel a a.. ny. összeg nagysága tekintetében. A tanácsazást, amelynek légköre szívélyes volt, ma délőtt fél 11 órakor tovább folytatják. Herriot a tanácskozás után egy angol hírlapíró előtt kijelentette, hogy szombatig Lausanneban marad. A hét végén sürgős ügyek miatt Párizsba utazik, de kedden újból Lausanneban lesz. — Bizalmamat megőriztem — tette hozzá — és bizonyosra veszem, hogy megegyezésre jutunk. A kereskedelmi miniszterek bizottságának tegnap esti tanácskozása éjfél után fél egy órakor ért véget. A bizottság kidolgozta munkaprogramját és elhatározta, hogy két albizottságot létesít. Az egyik a pénzügyi problémákkal, a másik a gazdasági problémákkal foglalkozik. A bizottság felhívja az Egyesült Államok kormányát, hogy vegyen részt szintén ezekben a munkálatokban. A Népszövetség három megbízottat küld ki a bizottságba. A bizottságnak jogában áll, hogy igénybe vegye a genfi szakbizottság közreműködését is. A keresiskedelmi bizottság ma jelentést terjeszt a hatos bizottság elé. Lausanne-ban az érdekelt hatalmak között közvetlen tárgyalások indulnak meg a közép- és keleteurópai agrártermények árának feljebbértékelése tárgyában. Megegyezés! Párizs, június 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) .V rfíij -ti tápok lausannei jelentései szerint a ma* n. tanácskozásai nem csupán a jóvátétele ,anem a hadiadósságok kérdésére is dvxtentőségűek lesznek. A terv, amely a tanácskozások középpontjában áll, egy általános interguvernementális adósságrendezés alapját képezheti, és pedig olyan formában, hogy a várható bevételek legnagyobb része Amerikának jutna. A lapok megállapítják, hogy az európai hitelező államok végre megértették, hogy csak az összes európai alantok egységfrontja Amerikával szemben lesz képes az amerikai közvéleményt és törvényhozást az adósságok rendezésének szükségességéről meggyőzni. A francia-német megegyezést most már biztosra veszik. Lausanne, Timius. 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Az osztrák kölcsön ügye csütörtökön délután dől el. A Népszövetség vegyes bizottsága, amelyet az osztrák pénzügyi helyzet ügyében kiküldtek, délután háromórakor ül össze Masy svájci szövetségi tanácsos elnöklete alatt a lausannei Kantor,az irtaik épületében és a kölcsön ügyében meghozza végleges döntését. Párizsi jelentés szerint a kamara külügyi bizottságának előadója, Francois Albert kijelentette, hogy az Ausztriának nyújtandó kölcsön nem államkölcsön lesz, hanem azt nyilvános jegyzésre fogják bocsátani és ahhoz a feltételhez kötik, hogy Ausztria a kölcsön felhasználásánál a nemzetközi ellenőrzésnek szabad utat engedjen. Lausanne, június 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A szerdai nap Lausanneban döntő jelentőségű tárgyalások és határozatok jegyében folyt le. A délelőtt folyamán Papén birodalmi kancellár megjelent Herriot miniszterelnöknél a Palace-hotelben, a francia delegáció szállásán. A két kormányelnök négyszemközt hosszasan tanácskozott egymással és Papén csak délben hagyta el Herriot szobáját. A francia miniszterelnök igen szívélyesen búcsúzott a német kancellártól, akit egészen kocsijáig kísért. Fontos tanácskozás volt délben Schwerin- Crosigkh német és Germain-Martin francia pénzügyminiszter között. A hat meghívó nagyhatalom delegátusai délután öt órakor MacDonald elnöklete alatt közös tanácskozásra ültek össze. A közös tanácskozás permanens munkabizottságot küld ki, amely folytatja a konferencia munkálatait. Ez a munkabizottság a hat meghívó hatalom két-két tagjából áll és a bizottság elnöke MacDonald lett. Nijnjátetországot Schwerin-Crosigkh pénzügyszpiszter és dr. Gauss miniszteri tanácsos, jogivérte képviseli a bizottságban. A képviselőház most már befejezi az összeférhetetlenségi törvényjavaslat tárgyalását és a felsőházra kerülne a sor. A felsőház azonban kimondta, hogy az idén immár nem foglalkozik több törvényjavaslattal, tagjai megkezdik a nyári szünetet s majd ősszel látnak ismét munkához. Majd ősszel. .. Nem akarunk ennek az elhatározásnak túlzottan nagy konkrét jelentőséget tulajdonítani. Arról sem beszélünk, hogy mit jelentene — ha mostani áttalpalt formájában végre törvényerőre emelkednék — az összeférhetetlenségi javaslat. Hiszen, mint Rassay a Házban kifejtett^' ennek a jav ’.j■ dtileg igen-wdl Sin *. 'addig modosulla ’már a semminél is ke\« .cuTroL" . ■ De lehetetlen nem látni a fel ,j,^z (.] határozásának jelképes és jelképes^ .,ben rendkívül elszomorító jelentősége Gondoljuk meg: az összeférhetetlenség javaslat volt eddig az egyetlen a mai kormány intézkedései és törvénytervezete közt, amely kifejezetten a tízesztendő rendszer konzekvenciáinak levonásakén a közvélemény erkölcsi nyomására született. Ebben a törvényjavaslatban, vagy legalább is annak eredeti formájában joggal látta a közvélemény a purifikáción irányuló közakarat első törvényszakaszokba foglalt manifesztációját. Nem sürgős A felsőháztól mindenesetre egyebet vár volna a polgárság. A felsőháztól, melynek mai formájában való összeállítását azzal okolták meg, hogy ez a szellemi és erkölcsi magasrendűség érvényesülésének biztosítására alkalmas az alsóház „demokratikusabb“ eredetével szemben, mindenesetre azt vártuk volna, hogy hajlandó lesz vállalni a munkaidejének néhány napos meghosszabbításával járó, különben bizonyára súlyos áldozatokat azért, hogy a közéleti tisztaság garanciáit törvénybe iktassa. Úgy képzeltük, hogy az erkölcsi magasrendűségnek, a közszolgálat buzgalmának és a történelmi tradíciónak azon az előkelő színvonalán, amelyet ez a testület reprezentálni hivatott, fel sem merülhet az az ötlet, hogy egy jól megérdemelt pihenő sürgősségére való tekintettel odázzák el annak a javaslatnak a tárgyalását, amelynek éppen a legtisztább erkölcsi elvek és a legnemesebb tradíciókban fogant szellem érvényesítését kellene megvalósítania. Hiszen éppen a felsőház feladata volna megjavítani ezt a javaslatot, kiirtani belőle ami rossz, célra nem vezető, az ország múltjában gyökértelen és a köz szempontjai helyett egy pártabszolutizmus céljait szolgálja, most kellett volna a felsőháznak a maga létjogosultságát aegékesebben bebizonyítania azzal, hogy segédkezet nyújt a közélet történelmi jelntőségű purifikálásához. Nagy pillanat, döntő pillanat. De a felsőháznak nem sürgős. Hárommilliárdos újjáépítési alap létesül Lausanne, június 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Szerdán az éjszakai órákban nagy élénkség uralkodott az egyes delegációk körében és érdekesebbnél érdekesebb hírek keringtek. Mialatt a két albizottság ülése még javában folyt, az a hír terjedt el, hogy a német delegáció váratlanul új ajánlattal állott elő és a németek hajlandók három milliárd márkával megváltani a franciák jóvátételi egyenlegét. Ezt a híresztelést, amely már meglehetősen pozitív formában elterjedt, a német delegáció sajtóirodája a leghatározottabban megcáfolja. Nem cáfolta meg azonban a német delegáció sajtóirodája azt a másik híresztelést, amely szerint a hitelező államok és a német delegáció között megállapodás jött létre egy újjáépítési alap létesítésére. Németország ebbe az alapba a jóvajateli fizetések megváltása ellenében, de edyleg nem ezen a címen, három milliárd márkát fizet be, a közös alaphoz azonban hozzájárultott „ fitelező államok is. Németország a három milliárdból”- milliárdot, mint szabad befizetést feljenül befizetne, a másik két milliárdát pedig csak abban az esetben, hag 1 fiókkal telező államok az Egyesült Áll*iaimra* nem tudnának megegyezni az adósságok törlése kérdésére 11"