Esti Kurir, 1932. július (10. évfolyam, 144-170. szám)

1932-07-01 / 144. szám

Mas A sárga vihar ^ 10 fillér X. ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1932 JULIUS 1 PÉNTEK 144. SZÁM ELŐFIZETÉSI GYEDÉVRE 7.20 P. EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁ­­KIÁBAN 1.50 Kg., JUGOSZLÁVIÁBAN 1­50 DINÁR, AUSZTRIÁBAN 20 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* BUDAPEST, V. VILMOS CSÁSZÁR­ ÚT 34 A SZERKESZTŐSÉG TELEFONSZÁMA: 28-5-36 KIADÓHIVATALI TELEFON: 12-2-88­I 25-4-0S A Tábla is elrendelte Linkéné fogvatartását PIHENŐ Döntő fordulat t­a­usaiméban Négyet - frainje megegyezés készül Pifi európai észamok egységfrontig Amerikával símben? - ja.wwwmisnftl-Hondosxiifjáénitési alap létesül Lausanne, június 16. Esti Kurír tudósítójának távirata.) X .(ovatetcu t.. .kr/iet kebeléből kiküldőn ha­tos bizottság k’gna... órakor ujból össze­ült és egészen éjfél után eg.v óráig i­mácsko­­zott. Szakértők nem voltak jen „ \x • t­­ . ... léten valamennyi delegátus sorra­­ kormányának felfogását a jóvátétel­ a a.. ny­. összeg nagysága tekintetében. A tanácsa­­zást, amelynek légköre szívélyes volt, ma dél­­őtt fél 11 órakor tovább folytatják. Herriot a tanácskozás után egy angol hír­lapíró előtt kijelentette, hogy szombatig Lausanneban marad. A hét végén sürgős ügyek miatt Párizsba utazik, de kedden újból Lau­­sanneban lesz. — Bizalmamat megőriztem — tette hozzá — és bizonyosra veszem, hogy megegye­zésre jutunk. A kereskedelmi miniszterek bizottságának tegnap esti tanácskozása éjfél után fél egy órakor ért véget. A bizottság kidolgozta mun­kaprogramját és elhatározta, hogy két albi­zottságot létesít. Az egyik a pénzügyi problé­mákkal, a másik a gazdasági problémákkal foglalkozik. A bizottság felhívja az Egyesült Államok kormányát, hogy vegyen részt szin­tén ezekben a munkálatokban. A Népszövet­ség három megbízottat küld ki a bizottságba. A bizottságnak jogában áll, hogy igénybe vegye a genfi szakbizottság közreműködé­sét is.­­ A­ kere­siskedelmi bizottság ma jelentést ter­jeszt a h­atos bizottság elé. Lau­sanne-ban az érdekelt hatalmak között közvetlen tárgyalások indulnak meg a közép- és keleteurópai agrártermények árának fel­­jebbértékelése tárgyában. Megegyezés! Párizs, június 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) .V rfíij -ti tápok lausannei jelentései szerint a m­a* n. tanácskozásai nem csupán a jóvá­tétele ,anem a hadiadósságok kérdésére is dv­­xtentőségűek lesznek. A terv, amely a tanácskozások közép­pontjában áll, egy általános interguver­­nementális adósságrendezés alapját ké­pezheti, és pedig olyan formában, hogy a várható bevételek legnagyobb része Amerikának jutna. A lapok megállapítják, hogy az európai hite­lező államok végre megértették, hogy csak az összes európai alantok egységfrontja Ame­rikával szemben lesz képes az amerikai köz­véleményt és törvényhozást az adósságok rendezésének szükségességéről meggyőzni. A francia-német megegyezést most már biztosra veszik. Lausanne, Timius. 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Az osztrák kölcsön ügye csütörtökön délután dől el. A Népszövetség vegyes bizottsága, amelyet az osztrák pénzügyi helyzet ügyében kiküldtek, délután három­­órakor ül össze Masy svájci szövetségi tanácsos elnöklete alatt a lausannei Kantor,az irtai­k épületében és a kölcsön ügyé­ben meghozza végleges döntését. Párizsi jelentés szerint a kamara külügyi bizottságának előadója, Francois Albert kije­­lentette, hogy­­ az Ausztriának nyújtandó kölcsön nem­ államkölcsön lesz, hanem azt nyilvános jegyzésre fogják bocsátani és ahhoz a feltételhez kötik, hogy Ausztria a kölcsön felhasználásánál a nemzetközi ellen­őrzésnek sz­abad utat engedjen. Lausanne, június 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.­) A szerdai nap Lausanneban döntő jelentőségű tárgyalások és határozatok jegyében folyt le. A délelőtt folyamán Papén birodalmi kancellár megjelent Herriot miniszterelnöknél a Palace-hotel­­ben, a francia delegáció szállásán. A két kormányelnök négyszemközt hosszasan tanácskozott egymással és Papén csak délben hagyta el Herriot szobáját. A francia miniszterelnök igen szívélyesen bú­csúzott a német kancellártól, akit egészen kocsijáig kísért. Fontos tanácskozás volt délben Schwerin- Crosigkh német és Germain-Martin francia pénzügyminiszter között. A hat meghívó nagyhatalom delegátusai délután öt órakor MacDonald elnöklete alatt közös tanácskozásra ültek össze. A közös ta­nácskozás permanens munkabizottságot küld ki, amely folytatja a konferencia munkálatait. Ez a munkabizottság a hat meghívó hata­lom két-két tagjából áll és a bizottság elnöke MacDonald lett. Ni­jnjátetországot Schwerin-Crosigkh pénzügy­­szpiszter és d­r. Gauss miniszteri tanácsos, jogi­­vérte képviseli a bizottságban. A képviselőház most már befejezi az összeférhetetlenségi törvényjavaslat tár­gyalását és a felsőházra kerülne a sor. A felsőház azonban kimondta, hogy az idén immár nem foglalkozik több tör­­vényjavaslattal, tagjai megkezdik a nyári szünetet s majd ősszel látnak ismét mun­kához. Majd ősszel. .. Nem akarunk ennek az elhatározás­nak túlzottan nagy konkrét jelentőséget tulajdonítani. Arról sem beszélünk, hogy mit jelentene — ha mostani áttalpalt for­májában végre törvényerőre emelkednék — az összeférhetetlenségi javaslat. Hi­szen, mint Rassay a Házban kifejtett^' ennek a jav ’.j■ dtileg igen-wdl Sin *. '­addig m­odosu­­lla ’már a semminél is ke\« .c­uTroL" . ■ De lehetetlen nem látni a fel ,j,^z (.] határozásának jelképes és jelképes^ .,­­ben rendkívül elszomorító jelentősége Gondoljuk meg: az összeférhetetlenség javaslat volt eddig az egyetlen a mai kor­mány intézkedései és törvénytervezete közt, amely kifejezetten a tízesztendő rendszer konzekvenciáinak levonásakén a közvélemény erkölcsi nyomására szüle­tett. Ebben a törvényjavaslatban, vagy legalább is annak eredeti formájában jog­gal látta a közvélemény a purifikáción irányuló közakarat első törvényszaka­szokba foglalt manifesztációját. Nem sürgős A felsőháztól mindenesetre egyebet vár volna a polgárság. A felsőháztól, melynek mai formájában való összeállítását azzal okolták meg, hogy ez a szellemi és er­kölcsi magasrendűség érvényesülésének biztosítására alkalmas az alsóház „dem­o­­kratikusabb“ eredetével szemben, min­denesetre azt vártuk volna, hogy hajlan­dó lesz vállalni a munkaidejének néhány napos meghosszabbításával járó, külön­ben bizonyára súlyos áldozatokat azért, hogy a közéleti tisztaság garanciáit tör­vénybe iktassa. Úgy képzeltük, hogy az erkölcsi magas­rendűségnek, a közszolgálat buzgalmá­nak és a történelmi tradíciónak azon az előkelő színvonalán, amelyet ez a testület reprezentálni hivatott, fel sem merülhet az az ötlet, hogy egy jól megérdemelt pi­henő sürgősségére való tekintettel odáz­zák el annak a javaslatnak a tárgyalását, amelynek éppen a legtisztább erkölcsi el­vek és a legnemesebb tradíciókban fogant szellem érvényesítését kellene megvalósí­tania. Hiszen éppen a felsőház feladata volna megjavítani ezt a javaslatot, kiir­tani belőle ami rossz, célra nem vezető, az ország múltjában gyökértelen és a köz szempontjai helyett egy pártabszolutiz­­mus céljait szolgálja, most kellett volna a felsőháznak a maga létjogosultságát a­egékesebben bebizonyítania azzal, hogy segédkezet nyújt a közélet történelmi je­­lntőségű purifikálásához. Nagy pillanat, döntő pillanat. De a felsőháznak nem sürgős. Hárommilliárdos újjáépítési alap létesül Lausanne, június 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Szerdán az éjszakai órákban nagy élénkség uralkodott az egyes delegációk körében és érdekesebbnél érdekesebb hírek keringtek. Mialatt a két albizottság ülése még javában folyt, az a hír terjedt el, hogy a német dele­gáció váratlanul új ajánlattal állott elő és a németek hajlandók három milliárd márkával megváltani a franciák jóváté­­teli egyenlegét. Ezt a híresztelést, amely már meglehetősen pozitív formában elterjedt, a német delegáció s­ajtóirodája a leghatározottabban megcáfolja. N­em cáfolta meg azonban a német delegáció sajtóirodája azt a másik híresztelést, amely szerint a hitelező államok és a ném­et delegáció között megállapodás jött létre egy újjá­építési alap létesítésére. Németország ebbe az alapba a jóvajateli fize­tések megváltása ellenében, de edyleg nem ezen a címen, három milliárd márkát fizet be, a közös alaphoz azonban hozzájárultott „ fi­­­telező államok is. Németország a három milliárdból­”-­ milliárdot, mint szabad befizetést felje­nü­l befizetne, a másik két milliár­dát pedig csak abban az esetben, ha­g 1 fiókkal telező államok az Egyesült Áll*iaimra* nem tudnának megegyezni a­z adósságok törlése kérdésére 11"

Next