Esti Kurir, 1932. augusztus (10. évfolyam, 171-194. szám)

1932-08-02 / 171. szám

Mai Királyi kékszakáll » 10 miér X. ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1932 AUGUSZTUS 2 KEDD 171. SZÁM ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY BÓRA 2.40 P, NEGYEDÉVRE 7.20 P EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁ­­KIÁBAN 1.50 Kg., JUGOSZLÁVIÁBAN 1­50 DINÁR, AUSZTRIÁBAN 20 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG ÉS KIAD­ÓHIVATAL* BUDAPEST, V. VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 34 A SZERKESZTŐSÉG TELEFONSZÁMA: 28-5-36 KIADÓHIVATALI TELEFON: 12-2-88­­I 25-4-05 Három új olimpiai rekord Los Angelesben BEBIZONYULT... A német birodalmi képviselőválasztás eredményéből, mely — hiába szépítenek ■,— meglehetősen aggasztó képét mutatja egy nagyku­lturájú, nagymultú és nagy­­hivatású nemzet politikai életének, min­den népnek, minden országnak le kell vonnia a megcáfolhatatlan tanulságokat. Először is azt, hogy a moszkvai interna­­cionáléhoz tartozó, kommunista pártok szervezkedését demokratikus ország sem engedheti meg. Ezt bizonyítják a tények, bizonyítja az új birodalmi gyűlés össze­tétele, bizonyítja az, hogy parlamenti pár­tok harcában most olyan pártnak jut majd ott a döntő szó, amelynek alapvető elve a parlamentarizmus megtagadása. Nincs olyan nemes doktrína, nincs olyan elvi meggondolás, melynél ne kellene, hogy erősebb legyen az elemi létérdek követe­lése, hogy akinek legfőbb célja egy szer­vezet megbontásában és elpusztításában áll, azt ennek a szervezetnek könyörtele­nül ki kell vetnie magából. Érdeke ez az egész társadalomnak, de érdeke főként a szociáldemokrata munkásságnak, melyet Németországban éppen az tesz guverne­­mentális akcióra képtelenné, hogy a kom­munista párt agitációja milliókat hódított el tőle és gyúrt a demokratikus politikai küzdelemben hasznavehetetlen masszává. A másik tanulság a bizonytalan kon­cepciójú, tetterő nélkül irányított, vagy merőben osztály-, csoport- és klikkérde­kekre alapított politika csődjéből bonta­kozik ki. Németország azért esett áldoza­tul egyfelől a szélsőségek torzsalkodásá­nak, másfelől a szükségrendeletek önké­nyének, mert nem volt olyan politikai alakulat, amelynek céljait, eszméit és szervezeteit a társadalom széles rétegei, osztálybeli, felekezeti és származásbeli különbség nélkül, keretnek fogadhatták volna el a maguk számára s amelytől a legértékesebb nemzeti erők legalább ideiglenes összefogását remélhették volna. A tétovaság és koncepciótlanság, mely hol egy bizarr jelszóhoz menekülve pró­bálja önmagát leplezni, hol egyetlen tár­sadalmi vagy gazdasági réteg preponde­­ranciájának megteremtésében keresi az egész nemzetet érdeklő kérdések megol­dását, hol pedig régi, korhadt és csak kí­nos erőszakkal konzervált keretek szug­­gesztiójában bízik, keservesen megbosz­­szulta magát. És bebizonyult, hogy civi­lizált nemzetet hozzá méltó metódusok­kal kormányozni nem is képes más ala­kulat, csak az, amelynek van bátorsága lemondani a megmerevedett intézmények tehetetlenségi erejének támogatásáról, van bátorsága új és átfogó elgondolással lépni a közvélemény elé, erejét a nép széles rétegeinek bizalmára alapítani és szembe­szállni a kényelmes és át nem gondolt olcsó és demagóg jelszavakkal. A bátor és átfogó erejű lendület, az em­beri és nemzeti érdekekbe ágyazott kon­cepció az, ami a magyar közéletből is leginkább hiányzik. S ez késztet minket arra, hogy a németországi hírek keltette aggodalmat — józan, hazafias önzéssel — elsősorban önmagunk felé fordítsuk. Berlin, augusztus 1. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata. A birodalmi választási főbiztos reggel 9 óra­kor kiadott hivatalos jelentése szerint az új birodalmi gyűlésnek 607 képvise­lője lesz. A reggeli órákban újabb számadatok érkez­tek, így elsősorban a pályaudvarokon felállí­tott választási irodákból, amelyekben csak éjfélkor zárták le a szavazást s ezek az­­ adatok módosították az első ideiglenes ered­ményt. A 607 új képviselő pártok szerin a következőképpen oszlik meg: Nyereség vág. Mandátumok veszteség száma mandátu­mokban Az érvényes szavazatok közül (36.845.270 sz­avazat) az egyes pártokra esett: szociál­demokratákra 21,6 százalék, nemzeti szocia­listákra 37.2%, kommunistákra 14.3%, cen­trumra 12.4%, német nemzeti pártra 5%, német néppártra 1.2%, a gazdasági pártra 0.4%, az állampártra 1%, a bajor néppártra 3%, a landvollipártra 0.2%, a keresztény­szocialista népszolgálatra 1%, a német-han­noveriekre 0.1%, a szocialista (disszidens) munkáspártra 0.2%, a radikális középosztály­pártra 0.2%, a württembergi pártra 0.2%, a német parasztpártra 0.4%. A választások ideiglenes hivatalos végered­ménye — a szavazatok számát illetően — a következő: Szavazat Szocialista párt 7,951.245 Nemzeti szocialisták 13,732.777 Kommunista párt 5,278.094 Centrum 4,586.501 Német nemzeti néppárt 2,172.941 Német néppárt 434.548 Gazdasági párt 140.061 Vilampart 011,0­0 Bajor néppárt 1,190.453 Landvolk 91.284 Keresztényszocialista népszolgálat 364.749 Népjogpárt 40.887 Német parasztpárt 137.081 Landbund 96.859 Német-hannoveri párt 46.873 Szocialista munkáspárt 72.169 Radikális középosztálypárt 8.733 Szétforgácsolt szavazatok száma 122.246 , Véres merényletek és munkaképtelen parlament Hitterék előretörése után A kommunisták is megerősödtek — Egyik pártcsoportnak sincs abszolút több­sége — Papén a helyén marad és szük­­ségrendeletekkel fog kormányozni A német birodalmi képviselőválasztás végleges eredménye Nemzeti szocialista párt 230 +120 Szociáldemokrata párt 133 — 3 Kommunista párt 89 4- 11 C­entrumpárt 76 +7 Német nemzeti párt­­37 — 5 Lajor néppárt 20 +1 Német néppárt 7 — 20 Ulampárt 4 — 12 Keresztényszocialista párt 4 — 10 Gazdasági párt 2 — 21 Német parasztpárt 2 — 3­1 Württembergi párt­szövetség 2 — 1 .andvolltpárt 1 — 15 Abszolút többség: • elképzelhetetlen A választások eredményéből az az egy két­ségtelen biztossággal megállapítható, hogy az új birodalmi gyűlésben kormányképes többsé­get semmiféle plattform alapján nem lehet alakítani, mert nincs mód arra, hogy a három nagy csoport közül (a moszkvai szellemű, az alkotmányos demokrácia alapján álló és a reakciós csoportok közül) bármelyik is abszo­­lu­t többséget szerezzen a másik kettővel szem­ben s mert ezek között a csoportok között olyan mély ellentétek vannak, amelyeknek át­hidalása még ideiglenesen, taktikai lépések ér­dekében is nehezen képzelhető el. Az új biro­dalmi gyűlésre az a tény nyomja rá legjelleg­zetesebb bélyegét, hogy a szélső­jobb- és szélső­baloldali felfor­gatás pártjainak, a horogkereszteseknek és bolsevistáknak együtt 319 mandátu­muk, tehát abszolút többségük van. Egy jobboldali koalíció, melyben Hitlereken, Hugenbergéken és a néppárton kívül a kon­zervatív párttöredékeket is beleszámítanék, 280 mandátumnál többet semmi esetre sem tudna összeszedni, tehát szintén nem kapná meg a többséget. Még kevésbé számíthat erre az úgynevezett weimari koalíció, mely még akkor is, ha — ami különben is nehezen kép­zelhető el —, Hugenbergékkel kiegészül, ki­sebbségben marad a kommunistákkal és nem­zeti szocialistákkal szemben. A kommunisták­kal legföljebb — de ez is inkább csak elméleti feltevés! — a szociáldemokrata párt szövet­­kezhetik, többsége azonban ennek a „vörös front”-nak sem lenne. Maradna tehát az az eshetőség, hogy a centrum s a többi katolikus párt kiab­ál Hitlerékkel, de az utóbbi hetek eseményei után, amelyeknek során Brüning és a szélsőjobboldal között annyi éles és heves összetűzés támadt, ez is valószínűtlenebbnek látszik, mint valaha. Az új birodalmi gyűlés életképtelenségek legeklatánsabb jele az, hogy a reakciós és a demokratikus pártcso­­portok harcában az úgynevezett mérlegnyelv szerepét a hatalmasan megnövekedett számú bolsevista párt tölti be, tehát a kommunistáktól függ minden esetben, hogy a demokrácia vagy a reakció párt­jai által támogatott javaslat jut-e több­ségre. Ilyen körülmények között legvalószínűbb­

Next