Esti Kurir, 1932. november (10. évfolyam, 245-268. szám)

1932-11-03 / 245. szám

!W l ' -mfl: R K€K GYON­CY R€JT€LY€ ( m­f Budapest, 1932 Főszerkesztő: RÁSSAY KÁROLY november 3. csütörtök MR. TYLER Mr. Tyler most publikált újabb jelentése nem sok jót mond nekünk, nem sok kedvező megállapítást tesz a magyar gazdálkodásról, nem sok biztatót pénzügyi és gazdasági hely­zetünkről. Sőt, megállapításai sokkal súlyo­sabbak, mint aminek voltak az előzők, ame­lyekben szintén a magyar pénzügyi gazdál­kodás hibáit tárta fel baráti jóakarattal és sok objektivitással. Mr. Tyler költségvetési bírálata alapos munka, amely mindenben fedi a tényeket és őszintén állapítja meg azokat az igazságokat, amelyek nagy­­részé­vel eddig is tisztában voltunk. Adatai szerint a költségvetés számos meg­takarításként feltüntetett tétele tulajdonkép­pen elhalasztott kiadást reprezentál. Megálla­pítja azt is, hogy ebben a költségvetési év­ben már az első három hónapban is 6,5 mil­lió pengő költségvetésen kívüli kiadás volt és hogy az állami üzemek egyensúlya még ked­vezőtlenebbül alakult, ha figyelembe vesz­­szü­k, hogy 3,7 millió pengő kiadás folyósí­tását egyszerűen elhalasztották. Szomorú tény, amire Mr. Tyler jelentése rámutat, hogy az új költségvetési év első negyedében 16,­ millióval romlott a költségvetési helyzet, ami annyit jelent, hogy nem sikerült a tény­leges előirányzatokat biztosítani, s a való­­ságban egy 16,1 milliós hiány mutatkozik egyenleg gyanánt. Annál inkább figyelmet érdemel ez a meg­állapítás, mert az új pénzügyi kormány pro­gramjának alapja a költségvetési egyensúly, am­elynek biztosítását minden körülmények között ígéri. Miként tudja biztosítani a vál­tozatlan pénzügyi politika alapján? Erre a kérdésre hiába várunk választ. A jelentésből az a tanulság bontakozik ki, hogy revideálni kell az új költségvetést is, ha azt akarjuk, hogy államháztartásunk egyensúlya valóban biztosítva legyen. Ha ez a­ revízió nem történik meg, akkor államház­tartásunkban megmarad az eddigi rendszer, amely nyakunkra hozta a katasztrofális defi­citet, amely az 1931/32. költségvetési évben 160 millió pengő volt, így azonban tovább­vinni az állam­háztartását nem lehet, mert ez az adóképesség romlása és a pénzforrások egyre fokozódó, szűkülése következtében tel­jesen lehetetlenné válik. Nincs ma már más út, mint­ a reális gazdálkodás terére lépni, olyan költségvetési keretet teremteni, amely a valóságos helyzetnek megfelel és az or­szág teherbíróképességét minden vonatko­zásban figyelembe veszi. Ma ilyen pénzügyi gazdálkodás megterem­tése a legelsőrendis gyakorlati feladat, amely sürgősebb minden a nemzeti munkatervinél. Gyors és döntő fontosságú intézkedésekre és elhatározásokra van szük­ség. Ködös utópiák helyett a gyakorlati szükségességek jelölik meg a legfontosabb kormányzati politika céljait. Csak hálásak lehetünk tehát Mr. Tylernek, hogy ismételten figyelmeztet most bennünket helyzetünk szomorú valóságára és arra, hogy amiként eddig gazdálkodtunk, úgy tovább gazdálkodni nem lehet. Az ál­lamháztartás egyensúlyának igazi biztosí­tása nem egyszerű pénzügyi művelet és nem is csupán a kék ceruza dolga, hanem az ál­lami élet minden területére kiterjedő mun­kát kiván, amely a kormányszervek meg­felelő foglalkoztatását egy időre alaposan igénybe venné. És ez a feladat van olyan nagy jelentő­ségű, hogy a kormány munkásságát legna­gyobb részben lekösse. Hiszen ezzel a költ­ségvetési problémával függ össze a közigaz­gatás leegyszerűsítése, az üzemek reorgani­zálása és fölöslegesek megszüntetése, a vas­­útpolitika reformja, a balettaprobléma el­tüntetése, stb. Ebből a munkából követ­kezne az is, amit Mr. Tyler szintén hang­súlyoz, hogy még sokat lehetne tenni az adófizetők terheinek könnyítéséért. Íme ennyi gyakorlati tevékenységre nyílik alka­lom az államháztartási problémák körül De megragadja-e ezt az alkalmat a kor­mány?. . Véres összeütközés Lon­­donban a munkanélküliek és a rendőrök között az angol parlament előtt Tizenkétezer rendőr vonult fel a tüntető munka­­nélküliek ellen­­ Hatvan ember megsebesült London, november 2. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Kedden este a parlament környékén kiújul­tak a munkanélküli-tüntetések. Annak el­lenére, hogy a rendőrség teljesen lezárta a parlament környékét, a késő esti órákban a munkanélküliek mégis megkísérelték, hogy felvonulja­nak a parlament elé és tüntessenek a kormány ellen. A munkanélküliek egyenként surrantak át a kordonon és csak a parlament közvetlen közelében kezdtek ismét csoportosulni. Mi­után a parlament valamennyi kapuja zárva volt, azonkívül minden kapu előtt erős rend­őrosztagok álltak őrséget, egyetlen tüntetőnek sem sikerült beha­tolnia az épületbe. Este nyolc óra tájban a kordonon átszivár­gón tüntetők fenyegető magatartást kezdtek tanúsítani, mire a rendőrök többszöri hiába­­való felszólítás után erőszakkal léptek fel és visszaszorították a tüntetőket a parla­ment felé vezető utcákba. Fél kilenc óra tájban minden forgalmat be­szüntettek a parlament előtti téren és a White Hall környékén. A szomszédos ut­cákban, különösen pedig a Trafalgar Square környékén, később is folytatódtak a tünte­tések. A munkanélküliek újból és újból ösz­­szeverődtek és megkísérelték, hogy a rend­őrkordont áttörjék és bejussanak a parla­mentbe. Kisebb-nagyobb összeütközések voltak, amelyeknek során néhány tüntető könnyebb sebesüléseket is szenvedett. A tüntetők egy része este 10 óra tájban fosztogatni kezdett a Trafigar Square-en, mire a rendőrparancs­nok kiadta az utasítást az utca megtisztítá­­sára. A rendőrosztagok megindultak végig a Trafalgar Square-en és mindenkit a mellék­utcákba szorítottak. Ez az akció sem ment természetesen összecsapások nélkül s megint számos sebesülés is történt. Éjféltájban végre helyreállt a rend s a tüntető munkanélküliek szétszéledtek. Az alsóház esti ülésén is történt egy inci­dens. Hirtelen felálott a karzaton egy fiatalember és hangosan kiáltozni kezdett, hogy enged­jék be a parlamentbe a munkanélküliek küldöttségét és terjesszék be sürgősen a munkanélküliek állami segélyezéséről szóló törvény reformját. A teremőrök lefogták a fiatalembert és eltá­­volították a parlamentből. A keddi nap eseményei nagy hatást gya­koroltak az alsóház tagjaira, ami érthető is, hiszen évek óta nem volt példa olyan tömeges felvonulásra a parlament ellen, mint kedden este. A képviselők körében az a vélemény alakul­ ki, hogy a kormány könyörtelen szigorral jár ugyan el a rendbontókkal szemben, emellett azonban hajlandó lesz a munkanél­küliek helyzetének könnyítésére. Arról most már szó sincs, hogy a kormány beterjeszti az alsóházban a konzervatív részről javasolt törvényt, amely további megtakarításokra kötelezte volna az államot a munkanélküliek állami biztosítása terén. . London, november 2. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Kedden délután minisztertanács volt a Dow­­ning Streeten, amelyen memorandumot dol­goztak­ ki a leszerelési kérdésről. A memo­randum részletesen ismerteti az angol kor­mány álláspontját a leszerelési probléma összes aktuális kérdéseiben. A szerda reggeli londoni lapok határozott javulásról imák s remélik, hogy a leszerelési konferencia tanácskozásaiban a németek is rövidesen újból részt vesznek. A kedvező fordulatot attól a tanácskozástól várják, amely a legközelebbi napokban lesz az amerikai kormány leszerelési fődelegá­tusa, Norman Davis és Neurath báró ném­et külügyminiszter között. Tizenkétezer rendőrt mozgósított Scotland­ Yard L­ondon, november 2. Az éhségtüntetők tervezett felvonulása a­­ parlament elé, kudarcába fulladt. A rendőrség szétoszlatta a parlament előtt összegyűlt tömeget és elkobozta kérvényüket, amelyet a parlamentben akartak átnyújtani. A Scotland Yard 12.000 rendőrt mozgósított. A parlament épületét erős rendőri készült­ség szállta meg és a közeli földalatt a vil­lamosállomásokat lezárták. A tömeg néhány kirakatablakot betört, autókat fordított fel, a villamosok tábláit lesza­kította, rakétákat sütött el és néhány, újságírót, akik a nyilvános tele­fonállomásokról telefonáltak, véresre vert. Lovas és gyalogos rendőrség állította helyre a rendet. Hatvan zavargót letartóztattak. Mintegy húsz személy megsebesült, közöttük egy rendőr. Reggel 1 órára teljesen helyreállt a rend. London, november 2. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Kedden még éjfél után is a Trafalgar- Square közelében új összecsődülések vol­tak. A lovarendőrök gumibotokkal állítot­ták helyre a rendet. A zavargások­ legdrámaibb pontja a Nel­son-szobor körül játszódott le. Minthogy a rendőrség gumibotokkal nem tudta a töme­get az emlékoszlop környékéről eltávolítani, lovasrendrőséget rendeltek oda. A rendőrség galoppban érkezett, fello­vagolt a szobor lépcsőire és így sikerült gum­ibotokkal a tömeget szétkergetnie. Előretör a munkáspárt London, november 2. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Kedden egész Angliában és Walesben mint­egy 300 városi tanácsot választottak. A munkáspárt mintegy húsz mandátu­mot nyert, míg a konzervatívok 13, a liberálisok 1, a függetlenek 6 mandátumot vesztettek. ­ A reformáció emlékünnepe Október 31-én, a reformáció emléknap­ján, Luther Márton fellépésének 415. év­fordulójára országos istentiszteleteket és ün­nepélyeket tartottak minden protestáns gyülekezetben. A fővárosi protestáns­ egye­sületek, a Bethlen Gábor­ Szövetség, a Luther-Szövetség, a Kálvin-Szövetség és a Dávid Ferenc­ Egylet hétfőn este ",a Pesti Vigadóban rendezték közös reformáció em­lékünnepüket, többezer főnyi közönség rész­vételével. Az emlékünnepélyt Pesthy Pál dr. ny­. miniszter, a Bethlen Gábor Szövetség elnöke nyitotta. Utána Farkas István, a ti­­száninneni református egyházkerület püspöke mondott magasszárnyalású beszédet. Dénes Zoltán dr. miniszteri tanácsos, Tóth György kúriai bíró beszédei után az ünneplő közönség a Szilágyi Dezső-téri evangélikus templomban és a Deák-téri református temp­lomban tartottak esti összejövetelt. A budai Szilágyi Dezső­ téri templomban dr. I­uky Endre főgondnok, külügyminiszter nyitotta meg a reformációs ünnepélyt. Az ünnepélyen Mágocs Károly lelkész imája után Szalay L­ajos orgonaművész, Bartos Gyula, a Nem­zeti Színház tagja, Szatmáry Margit hegedű­­művésznő működtek közre. A bensőséges emlékünnepély után Haypál Béla budai re­formátus lelkész mondott nagyhatású beszél­det. Országszerte mindenütt hasonló ünnepé­­­lyességgel ülték meg a reformáció nevezetes emlékünnepét.

Next