Esti Kurir, 1932. december (10. évfolyam, 269-293. szám)
1932-12-01 / 269. szám
ÍHR: R K€M GYÖRGY R€JT€LY€ Budapest, 1932 MR: KÖZGAZDASÁGI MELLÉKLET Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY december 1. csütörtök UTÓSZÓ Két ponton találkozik felfogásunk a Hóman kultuszminiszter úréval, mikor elolvastuk tegnapi válaszát, melyet a parlamentben adott Pakots Józsefnek a debreceni egyetemi zavargások ügyében mondott beszédére. A kultuszminiszter úr rendkívül meleg érzésről tett tanúságot a keresztény egyetemi ifjúság iránt. Az ifjúság problémája nekünk is szívünkön fekszik, nehezen, sok gonddal. Csak mi nem teszünk különbséget keresztény és nem keresztény, sőt egyetemi és nem egyetemi ifjúság között, hozzánk a feltörekvő generáció minden tagja egyformán közel álló gazdasági, politikai téren vívott harcaink oroszlánrésze ennek a reménytelen jövőbe induló ifjúságnak jobb holnapjáért, elhelyezkedéséért, könnyebb és biztosabb lehetőségéért folyik. Midőn mi jogot, takarékosságot, szabadságot, észszerű gazdálkodást követelünk, akkor azt akarjuk vele elérni, hogy tisztultabb légkörben, könnyebb viszonyok közt, több és jobb lehetőséggel lépjen az életbe az ifjúság. Az ifjúság szeretetében tehát találkozik velünk a kultuszminiszter. A második pont, ahol egyetértünk vele, hogy a törvény erejének mindenképpen érvényt fog szerezni. A közelmúltban ez, sajnos, nem sikerült. De mi előrevetett bizalommal szívesen, várjuk, hogy a jövő más képet mutasson, hogy rend és törvény uralkodjék ott, ahol eddig frivol akarat szembeszállt vele. Ezen a két ponton erősnek érezheti magát a kultuszminiszter, mögötte áll az ifjúságért aggódó, rendet követelő egész közvélemény. De két másik ponton őszinte sajnálatunkra nem tudunk Hóman Bálinttal egyetérteni. Egyik az az érvelése, hogy az egyetemi hallgatók között mutatkozó szociális különbségek érthetővé, tehát mondhatni indokolttá, vagy menthetővé teszik a kilengéseket. Ezek nem a kultuszminiszter szavai, de mondatának értelme — és tegyük mindjárt hozzá: könnyen félreérthető értelme — ez.Nemcsak félreérthetőnek, de nagyon veszedelmesnek tartjuk ezt a magyarázatot, különösen olyan felelős és magas helyről, amelyen a kultuszminiszter áll.Mert ne felejtse el, hogy szociális különbségek nemcsak az egyetemi ifjak között vannak. Sőt, mint az életben sokkal tátongóbb az a szakadék, mely jómódot, vagy akár csak egyszerű polgári megélhetést az ínségtől, munkanélküliségtől, nyomorúságtól elválaszt. Ha egyetemi excesszusokat miniszteri szó minősít érthetőnek a gazdasági különbségek miatt, miért ne hivatkozzék esetleg a felelős miniszteri szóra a szociális elégedetlenség, elkeseredés, mikor valahol kirobban? Nagyon veszedelmes tételt állított fel a kultuszminiszter s olyan térre tévedt, ahová követni nem tudjuk, nem is akarjuk — csak remélni szeretnék, hogy hamar eltörlődik a magyar közvélemény emlékéből. A másik pont, ahol nem tudjuk követni: az a hallgatás, amellyel a középkori ghettó feltámadását, teljes jogú egyetemi polgároknak megszégyenítését, utolsó padba szorítását némán tudomásul vette. Ez a magatartás nem nagyon áll összhangban a törvény érvényesítéséről hangoztatott szép ígérettel — erre a hangtalan válaszra a huszadik század kulturembere nem lehet büszke. Ennyit utószónak, egy — reméljük — lezárt botrány végére. A további már a kultuszminiszter úron, a kormány erélyén és szándékának komolyságán múlik. Szelnár Aladárnak, a KMAC volt főtitkárának izgalmas csalási pere elvált feleségével Vallomás a »luxusfeleség« költekezéseiről Szelnár tagadja, hogy koholt adósságokkal ki akarta játszani volt feleségét, Horváth Opikát Abüntetőtörvényszéki Méges-tanácsa érdekes büntetőper tárgyalását tűzte ki ma délelőttre. A per vádlottja Szelmár Aladár volt, aki a budapesti autószakmában ismert nevet szerzett magának és hosszú esztendőkön keresztül a Királyi Magyar Automobil Clubnak volt az ügyvezető igazgatója. A büntető pert Szelnár Aladár ellen elvált felesége, Szelnár Aladárné született Horváth Open indította, mert a neki kikötött tartásdíj fizetése alól különféle manipulációkkal ki akart bújni. A vádirat csalás bűntettével vádolja Szelnár Aladárt és gróf Festetich Pál középiskolai tanárt mint bűnsegédet kérte vád alá helyezni. Dr. Szelnár Aladár Budapesten azon célból — mondja a vádirat —, hogy elvált feleségét, Horváth Opeát megkárosítsa, a bekövetkezett hatósági végrehajtás előtt gróf Festetich Pállal szemben fennálló 28.000 pengős adósságot koholt és ennek az adósságnak kiegyenlítéséül a Steyr-művektől 1932 október 1-én járó 800 pengős követelését gróf Festetich Pálra engedélyezte, továbbá egy tulajdonát képező 8050 pengő értékű gépkocsit a Hungária Automobil Club nevére íratott át és ugyancsak a klubtól járó havi 240 pengő fizetéséről ifj. Szelnár Aladár javára lemondott; gróf Festetich Pál pedig dr. Szelnár Aladár fenti cselekményét szándékosan előmozdította és könnyítette azáltal, hogy a 28.000 pengős engedményt, az előzményeket ismerve, elfogadta anélkül, hogy ezért ellenszolgáltatást nyújtott volna. Gróf Festetich Pál ellen a vádtanács azonban az eljárást jogerősen megszüntette, így csak Szelnár Aladár állt a bíróság elé. A 28 ezer pengő Az elnök kérdéseire Szelnár elmondta, hogy jelenleg az Országos Frontharcos Szövetség autó- és motorosztályának a vezetője. — Mennyi a fizetése? — Itt nincs fizetésem — mondja Szelnár. — Miből él tehát? — Könyveket árusítok. További vallomásában elmondja, hogy 1923 márciusában kötött házasságot Horváth Opikával, azonban 1925-ben már elváltak. Később közjegyző előtt akirdot készítettek, amely szerint feleségének havonta 640 pengő tartásdíjat fizet. Ebben az időben neki meglehetős nagy jövedelme volt, a Királyi Magyar Automobil Clubtól egyedül 1600 pengő havi fizetést húzott, de ezenkívül egyéb jövedelmei is voltak. 1928 .szeptember havában megszűnt az állása: a KMAG-nál és végkielégítésképpen két részletben összesen 32.000 pengőt kapott. A Hungária Autóklubnál vállalt 1929-ben állást havi 200 pengő fizetéssel. Elvált feleségének 1929 augusztus 1-ig, ameddig erre anyagi lehetőségei voltak, mindvégig rendesen fizetett. Amikor azonban anyagi helyzete megrendült, nem tudott már fizetni. Ugyancsak 1925-ben a Steyr-művekkel szemben fennálló követelését cédázta gróf Festetich Pálra. Előzőleg azonban adósságainak rendezésére és egy új exisztencia megteremtésére Festetich gróftól felvett 28.000 pengőt. Ezt a 28.000 pengőt egy fillérig elköltötte, amit hiteles nyugtákkal tud a bíróság előtt igazolni. Akkoriban egy könyve jelent meg, amelynek kiadásához nagyobb összeggel kellett hozzájárulni. A következő esztendőben, 1930- ban feleségével egy újabb megállapodást kötött, hogy ezentúl csak 400 pengő havi apanázst tud biztosítani számára. Amikor Bestetich Pál gróf a Steyr-műveknél vele együttesen a neki járó 28.000 pengőt felvette, az összeg felét havonkénti kifizetés mellett a gróf feleségére engedményezte. A luxusfeleség ... Az elnök Stelnár Aladárt hosszasan, faggatja a cedálás, az elszámolás és az általa vásárolt autó részletei felöl, amelyekre vonatkozólag iratokkal és más egyéb adatokkal védekezik. Vallomásának befejezése előtt még a következőket mondja: — 1923-ban lovagias kötelességemnek véltem eleget tenni, amikor nevemet őnagyságának odaadtam. Az elnök: Ez nem tartozik a tárgyhoz. — Feleségem úgynevezett lnxusfeleség volt, amit különben ő mondottmagáról, nem akart dolgozni, pedig akkor nekem szükségem lett volna munkatársra, mert nekem jómenetetű üzletem volt. Állandóan külföldön utazgatott és én havonta 2—3000 órát küldtem számára. Amikor azután lehetetlen volt további együttmaradásunk, szabadulni akartam minden áron és közösen megindítottuk a válópert. A közjegyző előtt aláírt okiratot, amelyben 640 pengő havi tartásdíj fizetésére köteleztem magamat és mulasztás esetén 1280 pengőt kell fizetnem, revolverrel kényszerítették ki belőlem. Volt feleségem azt állítja, hogy én nem fizettem neki. Ezzel szemben a kezemben lévő nyugták alapján megállapítom, hogy elválásunk óta mind a mai napig összesen 40.200 pengőt fizettem volt feleségemnek. Amikor már teljesen lerongyolódtam és nem volt egy fillérem sem, kértem a tartásdij leszállítását. Ez megtörtént és ezt is fizettem, sőt a grófra cédált összegből is kértem részére engedményezést, amit a gróf teljesített is. Végül is teljesen be kellett szüntetnem a tartásdíjat, amire azután volt feleségem elárvereztette az utolsó párnámat, apám képét és végül feljelentett, csalás vádjával ideállított a bíróság elé Szelnár Aladár ezzel befejezi vallomását,összerakja iratait, amelyek hatalmas csomót tesznek ki és helyet foglal a vádlottak padján. Ügyvédje, dr. Vajda Béla arra kéri a bíróságot, hogy a nyugtákat és iratokat, amelyekre Szelnár vallomásában hivatkozott, csatolják az iratokhoz. Szelnárné Horváth Opika vallomása Rövid barna bundában,barna kalapban áll most a bírói pulpitus elé Szelnár Aladárné Horváth Opika. Az elnök kérdéseire elmondja, hogy számadatokra nem tud visszaemlékezni, sőt pontosan a házasságkötés napját sem tudja, csak arra emlékszik, hogy 1925-ben széjjelváltak. A továbbiak során előadja, hogy amikor férje a tartásdíj fizetését beszüntette, végrehajtást vezetett ellene és fizetését is letiltotta. Több tanút hallgattak ki ezután, akik Szelnár Aladár és felesége közötti anyagi ügyekről és Szelnár Aladár anyagi ügyeiről tettek vallomást. Az elnök a tárgyalás folytatását péntekre halasztotta el. A pénteki tárgyaláson több újabb tanút fognak még kihallgatni. Madzsar Józsefet érdekes indokolással itathónapra ítélték Poll Sándor négyévi fegyházat kapott Madzsar József dr. és társai ügyében a büntetőtörvényszék Szemák-tanácsa kétnapi tárgyalás után mára tűzte ki az ítélet kihirdetését. Néhány perccel tíz óra előtt nyitotta meg Szemák tanácselnök a tárgyalást, ítéletet azonban egyelőre még nem hirdetett, hanem az egyik vádlotthoz, Háy Károlyhoz kérdést intézett, hogy a zárszó jogán kíván-e szólani, miután ez a felhívás rá vonatkozóan még nem hangzott el. Hóiy kijelentette, hogy semmit sem akar felhozni védelmére. Ezután visszavonult a bíróság és negyedórás tanácskozás után az elnök kihirdette az ítéletet. . A törvényszék ítélete szerint Poll Sándort az állami és társadalmi rend felforgatásában bűnösnek mondotta ki a törvényszék, bűnösnek mondotta ki kihágásban is, a többi vádlottat azonban csak vétségben találta büntethetőnek. Pollt négy évi és két hónapi fogházra, Tisza László dr.-t egy évi és két hónapi