Esti Kurir, 1933. február (11. évfolyam, 27-48. szám)
1933-02-02 / 27. szám
fllfl: a BORGIRE BUSÍCI ÉS SZERELÍRÓI XI. évfolyam 27. szám Budapest, 1933 Főszerkesztő: RÁSSAY KÁROLY február 2. csütörtök 1.VÁM ! ELVÉGEZTETETT végeztetett. A parlament délutáni ai ülésén Imrédy pénzügyminiszter bejelentette a Háznak azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány az államháztartás egyensúlyának biztosítására szükségeseknek tart. Nyomban az ülés után összeült a harminchármas bizottság, hogy tárgyalás alá vegye e javaslatokat. De hiába vonult fel az ellenzék az évek és tapasztalatok egész régiójával, hiába mutatott rá az intézkedések nyomán várható katasztrofális következményekre, hiába küzdött mélyen belenyúlva a hajnali órákba és hiába hangzott fel tiltakozás még olyan oldalról is, amely szilárd és megingathatatlan támasza volt eddig mindig az uralkodó rendszernek és politikájának: a bizottság többsége hozzájárult az adóemelésekhez, új adók kivetéséhez, tisztviselői fizetéscsökkentéshez. (Arról nem is beszélve, hogy az egész tárgyalást nagyon is elméleti jellegűvé tette az a különös körülmény, hogy mialatt a bizottsági tagok aggodalmakat fejtettek ki, érveket és ellenérveket sorakoztattak fel, az óramutató áthaladt az éjjelen, a hivatalos lap kinyomva várta megjelenését a kormány rendeletei már életbe is léptek. De hiszen nem is a formaságokon van a hangsúly. A kormány ezt az egyetlen utat találta meg négy hónapi bevezetés, készülődés után, ezt az egyetlen utat a gazdasági válság további kimélyülésének meggátlására. A magyar közvélemény, a magyar politikai élet, amely ezt az utat végzetesnek nemcsak hiszi, de tudja, mit sem tehetett ellene, mikor mindent megtett, ami módjában állt. Nincs fegyvere s nincs más lehetősége most, mint kifejtvén súlyos aggodalmait, felemelve tiltakozó szavát, várni az elmaradhatatlan következményeket. Hivatkozhatunk a külföldi tekintélyek egész sorára, hivatkozhatunk a hazai szaktudás sokszor elhangzott véleményére, de hivatkozhatunk magának a pénzügyminiszternek tegnapi beszédére is: a magyar polgárság túl van terhelve. Ebből a kétségbevonhatatlan tényből következik, hogy a további adóztatást, tetézett áldozatokat megrázkódtatás nélkül viselni nem tudja. Hivatkozhatunk ismét külső és belső, elméleti és gyakorlati tudósaira a közgazdaságtannak: az adók irracionális emelése nem orvossága a gazdasági válságnak, hanem mérge. Lehetetlen, hogy egy erejét vesztett és teljesítőképességének határához jutott, sőt azon már túl is lendült társadalomban újabb terhek és áldozatok ne vonják maguk után a forgalom csökkenését, a kevés vállalkozási kedv teljes hajótörését, a gazdasági élet további sorvadását, bénulását. Négy hónapja sürgetjük, követeljük az átfogó gazdasági programot, a munkanélküliséggel, köteles takarékossággal, agrárollóval, devizagazdálkodással, magángazdaság megerősítésével öszszefüggő problémák megoldását. Amit ehelyett kapunk: finánctechnikai intézkedés a deficit eltüntetésére, a legegyszerűbb — egyben legveszedelmesebb — módon: adóemeléssel, fizetéscsökkentéssel. Mint annyiszor a múltban, most is megjósoljuk: e hibás út végzetes célhoz visz. Nagyon félünk, hogy mint eddig a múlt, úgy ezután a jövő fog keservesen igazolni bennünket. Imrédy új nyilatkozatban védi és magyarázza a kormány súlyos intézkedéseit A pénzügyminiszter bejelenti a transzfer- és Stilhalkte-pénzek felhasználását új munkaalkalmak céljaira - Hármas miniszteri bizottság egész új költségvetési keretet készül konstruálni Imrédy Béla pénzügyminiszter ma délben magához kérette a sajtó képviselőit, hogy a tegnapi expozéjára, a 33-as bizottságban elmondott beszédére és az elhangzott kritikákkal kapcsolatban bizonyos felvilágosításokat, adjon, és beszéde egyes részeit kiegészítse. A miniszter bevezetőül hangsúlyozta, hogy a kormány maga is tisztában van azokkal az elvi szempontokkal, amelyek az adóemelésekkel szemben a termelés megindítását és megindítását és fejlesztését, a prosperitás megindítását tartják előbbre valónak.Viszont tekintetbe kell venni azt a tényt, hogy az államgazdaságnak napi problémái vannak, a kincstár szükségleteiről ma, holnap és holnapután is gondoskodni kell, mert az egyensúly felborulása után anarchia következik. Ötvenmillió pengő beruházásokra — A kormány a termelés megindítása érdekében — mondotta Imrédy pénzügyminiszter — a mai viszonyok között minden elképzelhető lehetőséget fölkutatott és igénybe vesz. Mert tisztában van azzal, hogy adóemelésekkel egyedül a kincstári egyensúlyt biztosítani nem lehet. A mai súlyos viszonyok között természetesen nehezebb a termelés érdekében a szükséges eszközöket előteremteni. Ami lehetséges, azt a kormány meg fogja tenni. Már tegnap említettem, hogy a transzferalapból bizonyos közmunkák céljaira 15 millió keretében módunkban lesz rendelkezni. A Népszövetség pénzügyi bizottsága ehhez hozzájárulását adta és remélni lehet, hogy ezzel a mai fagyottság állapota kezd feloldódni és a kormány számos beruházási tervéből a legjobbak kiválogatásával meg lehet indítani a gazdasági élet nekilendítését. Kilátás van arra is, hogy további 20—25 millió pengő a stilliakte-pénzekből ugyancsak a gazdasági élet megtermékenyítésére lesz felhasználható. Természetesen ezzel kapcsolatban megfelelő biztosítékok nyújtásáról is szó van. A 15 milliós transzferpénz ésa 25 milliós stillhcalte pénz már együttvéve 40 milliós alapot jelent a beruházások és közmunkák céljaira, amihez még hozzá lehet számítani azt a 10 milliós keretet is, amelyet a főváros megállapodása biztosít a gazdasági életnek. Mire fogják lehasználni az 50 milliót? — Az Ankurbelung természetesen az ipar terén indul meg és a munkaalkalmak teremtését fokozatosan teszi lehetővé. Sajnos, a mezőgazdaság számára a beruházások lehetősége nincsen megadva, viszont a gazdasági élet megmozdulása, a munkaalkalmak növekedése fokozza a mezőgazdasági termékek iránt való keresetet, ami pedig az árak alakulására hat kedvezően. Hogy milyen célokra lesznek az említett hitelkeretek felhasználhatók, erre nézve egyelőretájékozásul meg kell említeni az államvasúti beruházásokat. A MÁV elsősorban a közlekedés tökéletesítése érdekében, különösen a kisebb vonalakon be fogja vezetni a motorközlekedést.. . E motorkocsik beszerzésére fog tehát szolgálni a rendelkezésre álló összegek egy része. Tervbe van véve azután bizonyos ármentesítő munkák elvégzése. A produktív beruházások azonban nem tisztán állami közmunkákra terjednek ki, lehetőség nyílik arra ,hogy más közületek és a magángazdaság is segítséget kapjanak ezek felhasználásával, így az ipari munka megindítását szolgálja az ipari munkszervező szövetkezet, amelynek segítségével az ipar a magángazdaság területén sok hosszabb lejáratú befektetések céljaira kész mozgósítani. Szó van egyelőre a fűtőberendezések tökéletesítéséréről a házakban, ami az energiafelhasználás racionalizálását hivatott szolgálni. A miniszter azután az állami gazdaság mai struktúrájának átépítéséről beszélt s az erre vonatkozó elgondolásokat ismerteti. Mi lesz a miniszteri 3-as bizottság munkája? — Teljesen magamévá tettem azokat a kívánságokat,, amelyek az állami élet berendezésének átalakítását célozzák. Le kell faragni mindent, ami felesleges. Az igazi eredmények csak az 1934—35. évi költségvetésben fognak igazán érvényesülni. A pénzügyminiszter ezután a megtakarítások részlet kérdéseivel foglalkozott és hangsúlyozta, hogy úgy a személyi, mint a dologi kiadásoknál igen nehéz a megtakarítások gyakorlati kivitele. A 3-as miniszteri bizottság feladata lesz, egy új költségvetési keret megkonstruálása. Hogy meddig lehet leszorítani a költségvetés kereteit, ezt ma még határozottsággal nem lehet megmondani, de hogy 650 millió fölött alakul ki a végleges keret, az nyilvánvaló. A miniszter ezután a termelés és értékesítés helyesebb megoldásáról beszélt és azokról a feladatokról, amelyek ezen a téren megoldásra várnak. Huszonnyolc interpellációt jegyeztek a Ház mai ülésére Ma délelőtt három bizottság is ülésezett a képviselőházban, mintegy 80-100 képviselő fordult meg a parlamentben a délelőtti órákban. A képviselők közül nagyon sokan megállapították, hogy a délutáni ülések bevezetése egyáltalán nem gazdaságos, amennyiben a Házat délelőtt is, délután is, sőt éjjel is fűteni kell. A ma délutáni ülés napirendjén csak kisebb javaslataik szerepelnek: az üzleti hirdetések, korlátozásáról, a kábítószerek gyártásának korlátozásáról szóló javaslatok és a magyarosztrák kereskedelmi szerződésre vonatkozó külügyminszteri jelentés, fél hétkor azonban rátér a Ház az interpellációkra és minden jel arra mutat, hogy ülés a késő éjszakai vagy talán a hajnali órákba fog belenyúlni. Nem kevesebb, mint 27 interpelláció elmondására készülnek a képviselők s ha minden interpellációra egy félórát számítunk, ez azt jelenti, hogy tizenhárom és fél óra hosszat tartana az interpellációk előterjesztése. Ilyen körülmények között este fél héttől egyfolytában reggel nyolc óráig interpellálnak a Házban. Természetesen minden valószínűség szerint nem fog elhangzani valamennyi bejegyzett interpelláció, ami már azért is is fontos, mert az ülés a házszabályok értelmében csak reggel öt óráig tarthat. A mai éjszakai ülés a jelek szerint bővelkedni fog izgalmakban. Nagy érdeklődés előzi meg Györki Imre interpellációját, aki Kánia Kálmán berlini követnek külügyminiszterré történő kinevezése és Mészáros Gyula állami alkalmaztatása tárgyában intéz kérdést Gömbös miniszterelnökhöz. Interpellációja így hangzik: