Esti Kurir, 1933. augusztus (11. évfolyam, 172-196. szám)
1933-08-01 / 172. szám
MA: JÁNOS FŐHERCEG XI. évfolyam 172. szám Budapest, 1933 10 fillér Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY augusztus 1. kedd I OPTIKAI CSALÓDÁS Gömbös Gyula miniszterelnök úgy Szólván a magyar közvélemény osztatlan helyeslése közben indult el Rómába és utjának eredményei ellen sem lehet kifogást emelni. Nem tartozunk ugyan azok közé, akik az úthoz vérmes reményeket fűztek; kevésbé tarthatunk azokkal, akik bizonyára a miniszterelnök ízlésének sem megfelelő módon olyan hangszerelésű fogadtatást siettek neki rendezni, mint amilyennel valamikor világhódító körútról hazatérő hadvezéreknek hódoltak... Ez azonban mellékes. A lényeges az olasz-magyar barátság megerősödése, amely, ma, miután a római és a párizsi kormány között a diplomáciai súrlódások megszűntek, megelégedést kelt azokban is, akikezelőtt az olasz barátság túlzott és egyoldalú hangoztatásától Franciaország és a többi nyugati nagyhatalom rokonszenvét féltették. Az itt konkrét eredményeiről egyébként csak annyit tu, hogy Fabinyi kereskedelemügyi ki fog utazni Rómába a kiüli kapcsolatok megerősítése .At az eredményt sem keveselreméljük, hogy Olaszországbaaz erkölcsi támogatás, szinesülendő értékén, a jövőben gazdasági téren is nagy hasznára lesz Magyarországnak. De nem hagyhatjuk szó nélkül a miniszterelnöknek azokat a kijelentéseit, amelyekkel Olaszország kétségtelen külpolitikai sikereit egy belpolitikai rendszernek, a fasizmusnak érdemévé nyilvánította. Nem is szólva arról, hogy milyen ugzik az ilyen beállításéppen arról az oldalról, ahonnan mindig a legridegebben tagadni szokták az okozati összefüggés lehetőségét is egy ország belpolitikai rendszere és külpolitikai helyzete közt: az események egyáltalában nem azt bizonyítják, mintha Olaszország a maga külföldi tekintélyének a megnövekedését a fasizmusnak köszönhetné. Gondoljunk csak azokra a nemrég múlt időkre, amikor a nemzetközi közvélemény képviselői nem a teljes bizalom és feltétlen elismerés hangján nyilatkoztak a római kormány magatartásáról. Ami azóta Olaszország külpolitikai helyzetét hatalmas mértékben megjavította, az nem a fasizmus volt, hanem többek között a horogkereszt németországi győzelme és az Anschluss-kérdés kiéleződése, mely a fasiszta kormányt is Franciaország és a többi demokratikus hatalom mellé állította az Ausztria függetlenségéért és létéért való küzdelemben, valamint az a békeszerző szándék és konciliáns józanság, amely Mussolini külpolitikai vonalvezetését az utóbbi időben jellemzi. Az olasz tekintély növeléséhez a fasizmus elsősorban annyiban járult hozzá, hogy fenntartotta az országban a rendet. Ez maga is érdem, elismerjük. De meggyőződésünk, melyet számtalan példával igazolhatunk, hogy ehhez magához nem kell fasizmus, mert Angliában, Franciaországban és a skandináv országokban például a demokratikus alkotmány eszközeivel legalább ugyanilyen mértékben biztosítják a jog és a nyugalom rendjét... Gömbös Gyula ugyan kijelentette másutt azt is, hogy nem gondol a fasiszta rendszer Magyarországra való átplántálására , s ez mindenesetre megnyugtató, de az olyan optikai csalódásoktól, melyekről fentemlített kijelentései tanúskodnak, mindenesetre őrizkednie kell, ha a világpolitikai események valóságos mozgató erőit a magyar nemzet szempontjából kívánja megítélni. Borzalmas robbanás a levegőbe röpítette ma Brünnben a négyemeletes Európa-szállodát Eddig két halottat és egy súlyos sebesültet ástak ki a romok alól - akrazitpatron okozta a robbanást? Brünn, július 31. (Az Esti Kurír tudósítójánál, távirata.) A város legforgalmasabb pontján, a Szabadságtér és a János utca sarkán épült Európa-szálloda épületében ma reggel háromnegyed nyolc órakor borzalmas erejű robbanás történt, amelyek ereje megreszkettette az összes környékbeli házukat. Egész Brünnben hallható volt a hatalmas robbanás, amelynek pillanatában , hatvan méter magasságig feltörő lángnyelvek csaptak ki a szálloda épületéből. A robbanás hatása szörnyű volt. A négyemeletes szállodaépület Jánosutcai frontja első emeletétől a tetejéig elpusztult és a rombadőlt épületrészek hatalmas robajjal zuhantak alá a János utcába. Az első emelet, amelyen kávéház volt, ugyancsak teljesen megsemmisült. A kávéház nagy tükörablakai millió darabra törtek és a robbanás ereje kiszakította rámáikból az ablaktáblákat. Kimentették a szálloda tulajdonosnőjét A szálloda épülete oly súlyosan megsérült, hogy minden pillanatban tartani kell az egész épület beomlásától. A robbanás óriási erejét legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy , , a környező házaknak nemcsak ablakai zúzódtak pozdorjává, de a robbanás ereje letépte a házuk falának vakolatát is, úgyhogy mindenütt a puszta téglák meredeznek. A robbanás hírére azonnal mozgósították a mentőket és tűzoltókat, akik katonaság és rendőrség segítségével haladéktalanul hozzáláttak a mentési és biztosító munkálatokhoz. A romok közül sikerült élve kimenteni Schiopp asszonyt, az Europa-szálloda tulajdonosnőjét. Eddig még nem lehetett megállapítani, hogy a szerencsétlenségnek hány emberélet esett áldozatul, mert az összedőlt szálloda romjai közül csak két, felismerhetetlenségig megcsonkított holttestet hoztak ki: egy fiatal anyának és gyermekének holttestét. Azt hiszik, hogy a romok alatt még többen fekszenek eltemetve, de egyelőre gondolni sem lehet arra, hogyhozzájuk férjenek, mert a szálloda bedőléssel fenyeget. líráim, július .31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Az Európa-szállodában történt robbanás egész Brünnben megdöbbentést és izgalmat keltett. A robbanás okát eddig még nem sikerült megállapítani és csak annyi bizonyos, hogy a súlyos szerencsétlenséget nem világítógázrobbanás okozta, hanem valószínűleg robbanótöltény— a jelek szerint ekrazit — felrobbanása által keletkezett a szerencsétlenség. Brünnben az a hír terjedt el, hogy az aszszony, akinek holttestét gyermekének felismerhetetlenségig összeroncsolt tetemével együtt találták meg, öngyilkossági szándékból chrazittöltényt robbantott fel. Ennek a hírnek a valódiságát eddig még nem lehetett ellenőrizni. Öngyilkosság okozta a katasztrófát (Az Esti Kurír tudósítójának telefonjelentése.) Az Esti Kurír munkatársa ma délben felhívta a bronni rendőrséget, ahol a szörnyű robbanási katasztrófáról a következő információkat kapta: — A robbanás reggel háromnegyed 8 óra után történt. Az Európa-szálloda a földszint kivételével a levegőbe röpült. A robbanás időpontjában a szállodában 12 vendég tartózkodott. A robbanás az első emeleti 7-es számú szobából indult ki, ezt már ma délelőtt megállapította a helyszínre kiszállt bizottság. Eddig egy halálos áldozatot sikerült a romok alól kiásni, a gyermeknek a holttestét, aki a 7-es számú szobában lakott anyjával és apjával. Az anyát és az apát eddig nem lehetett megtalálni. Valószínűleg mind a kettő holtan fekszik a romok alatt. A rendőrség feltevése szerint a robbanást ekrazil patron okozta, feltehető, hogy a 7-es szobában lakó család öngyilkossági szándékkal nagy mennyiségű ekrázitot robbantott fel. A szálloda a Masaryk utca sarkán áll. A robbanás következtében a környező épületek súlyosan megrongálódtak. A halottak számát pontosancsak napok múlva, a romok eltakarítása után lehet megállapítani. Brünn, július 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Kora délután egy újabb holttestet húztak li a romok alól. A nő valószínüleg a s szoba lakója. A revízió kérdése erősen foglalkoztatja ma a világsajtót Bukarest, július 31. Az Adeverul hosszú cikkben foglalkozik Gömbös miniszterelnök római látogatásával és kivonatban közlitöbb budapesti lap megállapításait a látogatással kapcsolatban, amelyek szerint az olasz közvéleménny a revízió kérdését teljesen magáévá tette és elismeri a magyarok nemzeti törekvéseinek jogosságát. A lap Romániára nézve rendkívül fontosnak találja a kérdést, mert hiszen a revízió egészen közelről érinti Romániát és abban az esetben, ha Franciaország nem emeli fel kellő eréllyel szaval, könnyen elképzelhető — írja a lap —, hogy hova jutunk. Tehát nekövessünk struccpolitikát, homokba dugva fejünket! Ha a kisantarít ölhetett kézzel nézi a revízió napirendre kerülését, ha ez még csak a nagyhatalmak diplomáciájának keretén belül is történik, ez nagy veszélyt jelent Romániára , és, a kisantant számára és az eurrópai háború malvát rejti magában. A kisantantnak tisztán kell látnia a revízió kérdésében és össze kell fognia szövetségeseivel a fenyegető veszély ellen. * A revízió eszméje újabban mindig ott üti fel fejét, ahol arra a legkevésbé számítunk. Nem csodálatos, hogy éppen Olaszország, amely szintén Magyarország utódállamai közé tartozik, exponálja magát a revízió mellett? Németország régóta a revízió hívének vallja magát és most is a revízió mellett foglal állást. Nincs kizárva, hogy az eszme szolgálatába szegődik majd Anglia is, amit igazol Sir John Simon külügyminiszterbeszámolója. A kisantantnak tehát résen kell lennie, hogy az egyelőre csak látszólagos veszély ne válhassék valóra. Berlin, július 31. ‘A' Deutsche Allgemeine , Zeitung római tudósítója hosszabb jelentésben foglalkozik Gömbös Gyula miniszterelnök római útjával ,és többek között a következőket írja: Hála Mussolini kitartó erélyűnek és Gömbös egyenes és öntudatos politikai vonalvezetésének, a világ kezd számolni, mint elsőrendű tényezővel, az olasz-magyar barátsággal, jóllehet az nem szövetség. Ennek Németország is teljes tudatában van. Aggodalomra azonban semmi okunk nincs, mert baráti érzelmeink mindkét nemzet részéről viszonzásra találnak."■ 1