Esti Kurir, 1933. október (11. évfolyam, 223-248. szám)
1933-10-24 / 242. szám
9 .ÍrSKS ii: 1933 X. 24. KEDD Negyvenezer ember kilencven percig szünet nélkül tombolt a botrányos olasz-magyar futballmérkőzésen Soha nem látott hősies erőfeszítéssel inszakadásig küzdött a magyar csapat s csak minimális arányban 1:0 (1:0)-ra vesztett Korányi Lajos narkotizált állapotban, címeres válogatott trikóban a szanatóriumi ágyon A pesti utca még a késő esti órákban is az olasz-magyar mérkőzésen történtektől volt hangos. Korányi szerencsétlenségének híre általános részvétet keltett mindenütt és Orth emlékezetes balesete óta nem volt olyan izgalom a sport iránt érdeklődők tízezreinek körében, mint a tegnapi szerencsétlen mérkőzést követő estén. Az a szörnyű csattanás, amely felhallatszott a tribünökre is és amely talán egy gyönyörűen ívelő játékoskarrier tragikus összeomlását okozta, teljesen tönkretette az olasz-magyar mérkőzést, amelyre negyvenezer néző vonult fel, de amelyre hatvanezer is felvonult volna, ha Budapest olyan stadionnal rendelkeznék, mint Bécs vagy az olasz városok. Ez a szerencsétlenség deprimálta, a végletekig elkeserítette, felizgatta és lázba hozta a lelkes és szép játékra áhítozó tízezreket és leírhatatlanul borzalmas hatással volt a Korányi pályán maradt tíz társára. Annál sajnálatosabb volt, hogy a félidőben bizonyos funkcionáriusok, akiknek a társuk tragikus sorsa felett mélyen megrendült játékosokat kellett volna vigasztalni, ezeket a hősiesen küzdő fiukat lehetetlen tanácsaikkal a végletekig felizgatták, úgy hogy csak a magyar játékosok csodálatos fegyelmezettségének köszönhető, hogy hatalmas botrányba nem fulladt a mérkőzés. Rendőrlovak gázolnak ,17:1 a tömegbe ! Meg kell mondani végre azoknak, akik nem tudnák: a közönség teljesen ártatlan abban a tekintetben, hogy a 60—70.000 nézőt befogadni képes nemzeti stadion még nem épült fel. Annál feltűnőbb, hogy a közönséget, főleg olasz-magyar mérkőzések alkalmából következetesen tüntetők gyanánt kezelik és karhatalommal nehezítik meg, hogy drágán megfizetett jegyével bejusson a pályára. Ami legutóbb a Hungária-uti pályánjátszódott le, az tegnap az Üllői úton megismétlődött. . Rendőrlovak gázoltak a tömegbe és míg a kocsiútról gyalogos rendőrök feltartott gumibottal szorították fel a közönséget a gyalogjáróra, addig a gyalogjárón ficánkoló rendőrlovak zárták el a közlekedést és szorították vissza az embere ket a kocsiútra. A gyönyörű verőfényes őszi napban rendőrkardok villogtak, éspedig nemcsak a pálya körül, hanem a pályán belül is. Meg kell végre tanulni, hogy lehetetlen dolog válogatott mérkőzésen két-három bejárattal elintézni a közlekedést, amikor az új Prater-Stadionban például harminc kapun keresztül is be lehet jutni a pályára. Ilyen kezdetleges rendezés mellett nem csoda, ha a pálya és környéke ostromállapot képét mutatja. Az osztrák-magyar amatőrmérkőzést megnyerték a magyar fiúk, a fizikailag sokkal erősebb, szálas osztrák legényekkel szemben. Az első félidőben az osztrákok támadtak többet,és megnyerték a félidőt 2:1-re. A második félidőben a magyar csapat és a rendőrség támadott sokat. A klubház körüli állóhely-részen ugyanis olyan torlódás támadt, hogy a közönség be akart nyomulni a korzóra. Közben a félvonal-pályán akadt volna még némi hely, azonban kevés volt a bejárat és a közönséget nem tudták arányosan elosztani. A tömeg már-már áttörte a kerítést és többen már be is ugráltak a korzóra, amikor a rendőrök kirántották kardjaikat és a szemben lévő nagy tribünön kitört a felháborodás, mert úgy látszott, mintha rendőrök kardlapoznák a közönséget.A klubház közelében lejátszódott tömegjelenetek után ismét a magyar csapat vette túl a támadó szerepét és az utolsó percben szinte összecsuklott. Nyomban orvosok, trénerek, masszőrök, játékosok gyűrűje vette körül és egy pillanat múlva futótűzként terjedt el a hír: Korányi lábát törte! Nádas szövetségi kapitány halálsápadtan, szócsővel a kezében rohan végig a határvonalon és a közönség felé fordulva szócsövön keresztül kiáltja százszor is: — Korányi sípcsontját törte! Azután átmegy a másik oldalra és szinte önkívületi állapotban ott is kihirdeti a tragikus eseményt. A rendőrkapitány, aki a salakpályán sétál, ugyancsak felkiált a nagytribün felé: — Sípcsonttörés! Most annak ellenére, hogy az egész magyar támadás Polgár áttörő stílusára van beállítva. .— Polgár hátramegy hátvédet játszani Korányi helyett, így természetesen megbomlik a magyar csatárkor játéka. A hatalmas embergyűrű egy pillanatig dermedten figyeli az eseményeket, azután elementáris erővel tör ki a tüntetés. Az olaszokat is teljesen megzavarja a szerencsétlenség. Most fülsiketítő zsivajban folyik a játék, a rendőrök feltörött gumibottal igyekeznek megtisztítani a salakpályát. * Hatalmas botrány fenyeget. Szándékosságról senki sem beszél, de az olaszoknak mégis kellemetlen tehet, hogy éppen Cesarini volt okozója a balesetnek. Cesarinit nem régen egy esztendőre tiltották el a játéktól botrányos viselkedése miatt. A közönség követeli a győzelmet rúgott góllal 3:2-re legyőzték a robusztus külsejű osztrákokat. Ezután jött a nagy meccs: tomboló tetszés fogadta az olaszokat és a szokásos formaságok után játékra álltak fel a csapatok. Olaszország: Combi — Rosetta, Caligairis —Pizziolo, Monti, Bertolini-— Guarisi, Cesarini, Borés II., Ferrari, Orsi. Magyarország: Háda — Korányi, Bíró — Szalay, Sárosi, Palotás — Mikes, Takács II., Polgár, Toldi, Kemény. Máskor a tomboló hangorkán mintegy varázsszóra megszűnik a mérkőzés kezdetét jelző bírói sípszóra — most különös jelenségnek vagyunk a tanúi, a hangorkán tovább tart, sőt egyre szélesedik, erősödik, a szócsövekkel felszerelt nézők tízezrei fergeteges hajrával dobják harcba a magyar fiúkat, akik úgy érzik, hogy a közönség követeli a győzelmet. Mennek is a támadások, az ügyes Kemény egyelőre még önzetlen és tálalja a labdákat, Toldi azonban a nagy izgalomban elesik, majd pedig a léc fölé vágja a labdát, a rendkívül agilis Takács villámgyorsan lő kapásból, de a labda a Springer-szobor körül felállított ,,szükségtribün“ felé gurul... Meg kell állapítani, hogy az olaszok eközben nem mutattak sokat. Nem mondjuk azt, hogy a harminc éven felüli veteránok mondottak csődöt, mertJosélia és Caligaris, a legrégibb olasz válogatottak, kolosszális munkát végeznek, s mint később majd kiderül, Bertolinival és az állandóan a védelembe húzódó Ferrarival együtt ők akadályozták meg a nagyon esedékes magyar győzelmet. De a csapat a maga egészében sablonos, színtelen játékot produkált. A prágai Slavia-Juventus-mérkőzésen Cesarini példátlan vakmerőséggel a nyílt színen knockautolta a játékvezetőt, a bécsi Braunt. Azóta Cesarini nem játszhatott a válogatott csapatban sem. Bár most is otthon hagyták volna! Most kiderül, hogy a magyar csapat tíz emberrel sem rosszabb az olaszoknál. A tíz piros trikós magyar ínszakadásig küzd. Az olasz játékosok közül először Caligaris, majd Cesarini kerülnek a földre és másodpercekig hemperegnek ott, mire a közönség tomboló felháborodásban tör ki. — Fiuj, álhalottaki Szimulánsok ... A közönség tombol, Cesarini tovább hempereg. Az olaszok azt állítják, hogy Cesarinit vesén rúgták. A rendőrök megint megjelennek a gumibottal. Mr. Rous elveszti a „kontenanszot“ A közönség pillanatra sem nyugszik meg, Kous angol bíró ellen is tüntetnek. Az angol játékvezető beleesik abba a hibába, hogy angol mintára megengedi a kemény játékot, viszont az alattomos, titkos faultokhoz nem ért, miután ez a brit földön nem divatos. Az embernek az az impressziója, hogy a bíró nem érti az egészet, ami a pályán történik, a játékosok ügyet sem vetnek a bíró jelenlétére. Aránylag kevesen veszik észre, hogy a magyar fiúk olyan erényekről tesznek tanúságot, amelyeket már évek óta nem láttunk magyar pályán. Ez az ember hatalmas elkeseredéstől tüzelve, pillanatnyi szünet nélkül, önfeláldozóan, mindent kockáztatva küzd és különösen az óbudai Biró remekel, amint ellenállhatatlanul rombolja szét egymás után a támadásokat. Temperamentuma azonban most is túlteng, mint Bécsben és egyetlen védelmi hibája — ugyancsak bécsi mintára — elég ahhoz, hogy az A katasztrófa A katasztrófa a tizenötödik percben következett be: Korányi pontosan a félpályán öszszefutott Gesarinivel, az olaszok jobbösszekötőjével, mindketten a földre kerültek, de míg Cesarini rögtön felpattant onnan, addig Korányi elterült a földön és olaszok megnyerték a mérkőzést . Cesarini és Boréi ügyesen helyet cserélnek és miközben I Biró nem tud megállni a ,,svungtól“, a fiatal torinói center mint valami tréning- mérkőzésen, nyugodtan és pontosan küldi a labdát a jobb sarokba. Orkánszerű füttykoncert, egyetlen taps sem hallatszik. A félidőben Dinnyés képviselő, továbbá a békebeli válogatottak, Potya, Pataki, Bródy, Blum vigasztalják a magyar csapatot, míg egyes funkcionáriusok izgatják a játékosokat. Monti „produkálja magát" A második félidő a tíz magyar játékos hősies erőfeszítésének jegyében telik el. Az olaszok megzavartan, szárnyszegetten, nagyon rosszul játszanak, annyi rossz passzt az egész elmúlt szezonban nem adhattak ezek a világhírű játékosok, mint ezúttal. Csak a Rosetti—Caligaris bekk-pár dolgozik masszív biztonsággal, a régi Fogl-gátra emlékeztető falanxként. Bertolini, aki törülközéivel Turbánt kötött a fejére, csodálatos gyorsaságával, Ferrari pedig gépszerű szorgal■lmával segítenek a két hátvédnek és ez a négy játékos a második félidő 45 percének idegizgató küzdelme után megakadályozza a végig hatalmas iramot diktáló és az utolsó pillanatig lankadatlan szorgalommal viaskodó magyar csapat győzelmét. A második félidőben újból fergeteges botrány tör ki, mert az argentin Monti példátlan módon kvalifikálhatatlan mozdulatokat tesz a B-tribün felé, miközben saját magával nagyon meg lehet elégedve, mert a futballpályán nálunk még sosem látott produkciót a közönség tombolása közepette még egyszer megismétli! Amikor Rous kettőt sípol, a közönség dermedt csendben marad a helyén — a Bauwens* botrány nem ismétlődik meg. Közben Korányi narkotizált állapotban, 4 válogatott címeres trikójában fekszik a szanatóriumi ágyon, törött lábán az ideiglenest gipszkötéssel...* A banketten azolasz Mauro, aki foglalkotzására nézve ügyvéd, színészi erővel előadott szónoklatot tartott, amelynek végén maga is rendkívül elérzékenyült. Fischer háromszoros éljent vezényelt az olaszokra, de mivel a profik sötét arccal néztek maguk elé, az ama-tőrök végezték el helyettük a kötelező tiszteletadást. Biró a bor mellett elkeseredetten jelentette ki: — Hejh, megmutattam volna annak a Cet sarininek, de nem tudtam eszközölni, mert nem is jött a közelembe. Közben az olaszok már elfelejtették a meccset, egyre a telefonhoz siettek és az iránt érdeklődtek, győzött-e Carnera?! ... El lehet mondani, hogy a ragyogó őszi délután, amely a futball hatalmas manifesztációjának indult, végeredményben nem volt propagandája a futbalnak. Somogyi Vilmos. ................. ................. Kedden, október 24-én kezdődik az Esti Kurír új nagyszabású keresztrejtvény versenye KÉRDEZZ! - FELELEK! Kétszáz pompás ajándék kerül a pályázók között kisorsolásra Az ESTI KURÍR rendkívül népszerű rejtvénysorozatai között méltán nagy érdeklődésre tarthat számot október 24-én, kedden kezdődő nagyszabású keresztrejtvény versenyünk, amely újszerűségénél fogva bizonyára egy csapásra meg fogja hódítani a rejtvényfejtők ezreit. KÉRDEZZ! - FELELEK! a címe ennek a páratlan érdekességű sorozatnak, melyet öt héten keresztül mindig kedden, csütörtökön és szombaton fogunk közölni. Az ESTI KURÍR 200 nagyszerű díjjal jutalmazza a megfejtők buzgóságát. Nagyszámú készpénznyereményen kívül csupa olyan hasznos és értékes jutalom szerepel a díjak jegyzékében, amely mindenki számára egész biztosan nagy örömet fog szerezni. Rádiókészülékek, táskagramofonok, lakberendezési tárgyak, ezüsttárgyak, zsúrterítők, finom tokaji borok, diszkótésű könyvek, színház- és mozijegyek stb., stb. jutalmazzák a helyes megfejtőket. Nagyszabású és a maga nemében tökéletesen újszerű keresztrejtvény versenyünk részletes pályázati feltételeit annak megindulásával egyidejűleg fogjuk közölni. I .I Az ESTI KURÍR szerkesztősége