Esti Kurir, 1933. október (11. évfolyam, 223-248. szám)
1933-10-17 / 236. szám
1b 1933 X. 17, KEDD I Kommunista monstrepör Berlinben • Berlin, október 16. Az Esti Kurír tudósítóinak távirata, Szenzációs kommunista monstre-bítnpör főtárgyalását kezdte meg hétfőn a berlini esküdtbíróság a törvényszéki palota nagy esküdtszéki tárgyalótermében. Nem kevesebb, mint ötvennégy kommunista ül a vádlottak padján, akiket azzal vádolnak, hogy január 30-án, Hitler Adolf kancellári kinevezési napján részt vettek egy utcai zavargásban, amelynek során meggyilkolták Markovski nemzeti szocialista rohamosztagparancsnokot és Zauzitz rendőrűrmestert. A vádlottak közül tizenhárman fiatalkorúak. A főtárgyalás több napig tart. Szervusz, apuskám, merre van Szumátra? (A pesti aszfaltról a keletindiai dzsungelekbe!) Igazán nem vicc a párizsi École des langues orientales tudós diplomájával, vagy a British Itoyal Society támogatásával, vagy a Rockefeller-foundation ösztöndíjával a misztikus Keletre rándulni, térkép és szakkönyv segítségével fölmérni, megismerni és leírni egy idegen világot. De tessék, kérem, innen a pesti aszfaltról, ahol a kaja és a pia már megfogyatkozott, alighogy kinőtt az ember a srác-sorból, felkapni akár a ringlispilre, egy keletindiai hajóra s elmenni a «krissz»-ek, ámokfutók, kinai-maláj-holland keverék ültetvényes és dzsungeles világába s ott 28-ra állítani az egész epe- és csokoládészinü társaságot. Ez igen, ez expedíció, ez útleírás. Székely László pompás műve, Az őserdőktől az ültetvényekig sokkal több, mint amit a címe mond és sokkal több, mint egy remek útleírás. Valóságosan: felfedezés. De nemcsak Szumátra felfedezése, hanem a pesti aszfalté is. A pesti aszfalt a szumátrai dsungelek tükrében. Az érzelmek, cinikus, életrevaló, fantaszta, de reális pesti aszfalt fiatalembere olyan egyszerűen vágódik ki Szumátrába, mint az Angol-parkba. S ahogy az Angol-parkban összetör mindent a dühöngök konyháján, puhalövéssel fényképezi le magát, hullámvasutazik, kering, forog s minden trükkből győztesen kerül ki, úgy Szumátrán is úrrá lesz a maláji misztikum, a holland nagyétvágyú ültetvényes szellem, a kínai ravaszkodás fölött, alkalmazkodik annyira, hogy el ne tapossák, de rákényszeríti a pesti aszfalt világszemléletét a dsungelre. S lehet a pesti aszfaltról akármiféle véleményünk, egy biztos: jobb szemű, kedvesebb, humorosabb, ötletesebb, pontosabb megfigyelőt a világ egy tája, se aszfaltja, se dsungelje nem terem, mint éppen a pesti aszfalt. Valami legényes, kedves humor villan a pesti fiú szeméből minden tárgyra, amely tekintetétől mindjárt valami különös reliefet kap. S ennek az exotikus világnak képe nemhogy ferde vagy hazug, hanem éppen a pesti aszfalt fia szemének remek fotografáló képessége folytán pontosabb, mint sok hoszszúszakállú, nagyképű útirajz. Igen! Székely László könyvével (most jelent meg a Dantenál) új műfaj született a kalandos útleírásokban. Az őserdőktől az ültetvényekig felveszi a versenyt nagyhírű német, angol és amerikai klasszikus világcsavargók humorával is, megfigyeléseinek pontosságával és színességével is. Gimes Lajos sikere Hollandiában, öt hónapi tanulmányul értékes anyagával és jelentős művészi sikerek emlékével érkezett haza Gimes Lajos festőművész Hollandiából. Három kiállítást rendezett: Hágában, Groningenben és Hertogenboschban, az utóbbi városban ( mint főkiállító Kunffy Lajos, Zádor István, Iványi Grüinwald és Kárai) társaságában szerzett a magyar képzőművészetnek megbecsülést. A holland sajtó nagy elismerésének sok eredménye között szerepel egy jótékonysági sorsjáték vezetőségének az a ténye, hogy a nyeremények közé száz darab rézkarcot rendelt Gimes Lajos művei közöl. Külön megbecsülést jelent az is, hogy a Hágában rendezettHolland Hét” csupa honi művész munkái között Gimesnek néhány holland tárgyú festménye is helyet kapott. Gimes Lajos a tél folyamán számol be külföldi stúdiumairól. a CSMKVMRI DUÓ este 10-től Budapest legintimebb szórakozóhelyén, a vT., Podmaniczky u. 8. CMPRI... SÜSSEK? játssza a legújabb slágereket ! t . Egy harminc évig tartó házasság viharos epilógusa zajlott le ma a budapesti központi járásbíróságon Etey járásbíró előtt. A pert Jánosy Andorné indította férje ellen, akitől havi 120 pengő nőtartási díjat követelt azzal a megokolással, hogy férje magaviselete tehetetlenné tette a további együttélést és különválásuk óta nem gondoskodik róla. Jánosy Andorné keresetében egész különös momentumokra hivatkozik, amelyek őt harminc év után a házasság felbontására késztették. Elmondja, hogy harminc évvel ezelőtt, mint előkelő családból származó vidéki lány, tekintélyes hozománnyal ment feleségül az akkor még szerény fizetésű Jánosy Andorhoz- aki egy részvénytársaság gyakornoka volt. Harminc év alatt a gyakornokból a részvénytársaság aligazgatója lett, úgyhogy a legrendezettebb anyagi viszonyok között s a legnagyobb egyetértésben éltek ■— egészen a legutolsó évekig. JDisédetjárás: a budai utcórban — Néhány évvel ezelőtt — folytatja az aszszony férjemen súlyos idegbaj tünetei mutatkoztak. Indokolatlanul féltékenykedni kezdett és olyan brutális jeleneteket rögtönzött, amelyek lehetetlenné tették, hogy vele egy hálószobában tartózkodjak. Éppen ezért, budai villánk egyik távoleső szobájába költöztem, de ugyanekkor Mária nevű huszonnégy éves leányom állandóan a szomszéd szobában tartózkodott. Ez év tavaszán egy éjszaka revolverlövés zajára riadtam fel álmomból. A golyó szobám falába fúródott s én a félelemtől félájultan mozdulni sem mertem, úgyhogy a lövöldöző kilétét nem sikerült megállapítanom. — Ezek a jelenetek azonban éjszakáról éjszakára ismétlődtek. Hol hangos ajtócsapkodásra, edénycsörömpölésre, kopogtatásra, futkosásra, hol újabb revolverlövések zajára riadtam fel álmomból. Egyik éjszaka végül is elhatároztam, hogy férjem segítségét kérem s ezért bementem a villa másik végén lévő hálószobájába. Férjemet legnagyobb meglepetésemre nem találtam ágyában. Most már gyanakodni kezdtem, hogy ki rendezi az éjszakai botrányokat s ezért lányomat és szobalányunkat megbíztam, hogy a következő éjszakákon maradjanak ébren s figyeljék meg, honnan erednek a lövések és a hangos dörömbölések. Mária lányom és a szobalány csakhamar megállapították, hogy a viharos éjszakai jeleneteket férjem rendezi, aki a késő éjszakai órákban, állítólagos udvarlóim után kutat. Ezt később szóvá is tettem férjem előtt, aki erre lányom jelenlétében torkon ragadott, letepert a földre s agyonveréssel fenyegetett. — A szeretőid után kutatok, azért félsz! — kiáltotta lányom előtt, anélkül, hogy harmincéves házasságunk alatt a legkisebb gyamokot szolgáltattam volna. — Ez a jelenet végleg megérlelte bennem az elhatározást, — folytatta Jánosyné —, hogy elköltözzem férjem házából, ahol helyzetem tűrhetetlenné vált. Egyébként jellemző férjeim idegállapotára, hogy mikor elköltözésem után néhány nappal megjelentem a villában, hogy ruháimat és saját tulajdonomat képező ékszereimet elvigyem, 5 lopás bűntette címén följelentést tett ellenem. Ezután a férj, Jánosy Andor, részvénytársasági aligazgató adta elő védekezését Mindenekelőtt tiltakozott az ellen, mintha ő a feleségét idegrohamai közben bántalmazta volna. — Feleségem minden ok és alap nélkül hagyott el harmincévi házasság után, igy tehát kérem a nőtartási kereset elutasítását A tzszedelmes éveimoc — Ma hatvanöt éves vagyok — folytatta Jánosy. — Az tény, hogy idegeimet a felfokozott munka és a legutóbbi években ismétlődő családi jelenetek rendkívül megrongálták Ez azonban még nem jelenti azt, hogy idegbeteg lennék s betegségem a velem való együttélést lehetetlenné tenné. Ellenben bizonyítani kívánom, hogy feleségem, aki ma a "veszedikari életkorban" van, s még mindig csinos, elegáns asszony, az utóbbi időben feltűnő módon elhidegült tőlem. — Egyre-másra kaptam a névtelen leveleket, amelyekben arra figyelmeztettek, hogy feleségemnek udvarlói vannak s egyik lovagja gyakran a késő éjszakai órákban is a villában tartózkodik, anélkül, hogy én erről tudnék. Gyanúmat megerősítette, hogy éjszaka rendszeresen lépések és ajtónyitások, illetve zárások zaját hallottam a villa túlsó végéből, ahol feleségem lakott. Erre elhatároztam, hogy felfedem a titkot és a villa kertjének egyik bokrába húzódva figyeltem. Mikor azután a kavicson lépések neszét hallottam, riasztólövéseket adtam le s lehet, hogy az egyik golyó véletlenül feleségem szobájába talált. Ebben azonban nem volt semmi célzatosság. Csupán azt akartam megállapítani, hogy az éjszakai látogató feleségemet, vagy a szobalányt keresi-e fel? — Ebből sem elmebajra, sem brutalitásra nem lehet következtetni. Ezután felvonultak a tanúk. Elsősorban is Jánosy Máriát, a házastársak egyetlen leánygyermekét hallgatta ki a bíróság. A leány súlyos, terhelő vallomást tett apja ellen. Elmondotta, hogy Jánosy, nyilván ismétlődő idegrohamaiban, éjszakánként formális hajszát rendezett a villában s a kertben nemlétező kísértetek vagy lovagok után. — Hogy anyámat rettegésben tartsa, lövöldözni kezdett, ajtókat csapkodott, tányérokat vágott a földhöz, úgy hogy valamennyien álmatlanul töltöttük az éjszakákat. Mikor aztán emiatt anyám felelősségre vonta, ő olyan súlyosan meggyanusította, hogy anyám, aki harminc évig hűséges, kitartó élettársa és betegségében önfeláldozó hitvese volt apámnak — összecsomagolt és elköltözött a házból. A többi tanuk ugyancsak megerősítették az asszony, illetve a leány előadását, hogy a férj feldúlt idegállapotában állandó éjszakai jeleneteket rendezett s úgyszólván éjféltől hajnalig nem létező csábitók vagy betörők után kutatott. A tanuk egyben megerősítették azt is, hogy Jánosyné, bár valóban még mindig csinos asszony, hűségesen kitartott 65 éves férje mellett s házassága alatt soha udvarlói, barátai nem voltak. A bíróság végül is ítéletet hirdetett, amely szerint Jánosy Andort havi 120 pengős nőtartás fizetésére kötelezte. Az ítéletellen a férj fellebbezést jelentett be. — Házasság. Klauber Vera, Klauber Lajos bankigazgató leánya és Molnár István igazgató tegnap tartották meg esküvőjüket Baján. — Mi volt a legnagyobb öröme 1033-ban? ezt azörömpályázatot hirdeti meg a Dolgozó Asszonyok Lapja. A válaszok közül a legjobbakat értékes, hasznos díjakkal jutalmazza. A pályázat feltételeit ismerteti az október 15-iki szám, melyben érdekes cikkeket írtak Szenes Tilda, Zilda Erzsébet, Dénes Erzsébet, Fülöp Margit, Csillag Panna. A lap megjelenik havonta kétszer. Előfizetés negyedévre 2 , 50 f., félévre 5 pengő. Szerkesztőség és kiadóhivatal I., Ferry Oszkár u. 78. Telefon: 519—29. Mutatványszám kapható. Bódékban árusítják. tiszaáai áisédetfácás, tovadazés, csaiddi botmáf egy kidai ídíiban A hatvanöt éves férj hirtelen feltámadt féltékenysége harminc évi házasság után — A leány az apja ellen Á üAriit UJ mPiNGUS KtGENYE