Esti Kurir, 1934. február (12. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-01 / 25. szám

Budapest, 1934 f­őszerkesztő: RASSAY KÁROLY februári,csütörtök Megtalálták az orosz sztratoszféra­­repülőket holtan A léggömb leereszkedett,de a mentő­expedíció a gondolában mindhárom repülőt holtan találta Moszkva, január 31. (Az Esti hurir moszkvai tudósítójának távirata.) Hivatalos jelentés szerint a sztratoszféra­­repülőgép felkutatására kiküldött repülők­nek ma délelőtt sikerült még az éjszaka fo­lyamán a leereszkedett léggömböt megta­lálni. Az alumínium gondola felnyitásakor a három repülőt holtan találták. Közelebbi részletek még hiányoznak. Varsó, január 31. (A­ Lizi Kurír tudósító­jától.) Moszkvából szerzett értesülések szerint, a tegnap reggel startolt sztratoszférarepülők kedden délután 16 óra 40 perckor mért­pontos helyzetjelen­tést adtak le. A délelőtti órákban, mint is­meretes, az orosz sztratoszférarepülők húsz­­ezer méter magasság fölé emelkedtek. Ked­den délután 16 óra 50 perckor a rádióössze­­köttetésben zavarok mutatkoztak. Néhány perc múlva az Ossoaviachim fedélzetén elnémult a rádió leadóállomás. Attól kezdve Oroszország valamennyi rádió­­felvevő állomása lázas buzgalommal igyeke­zett hírt venni. A legutolsó jelentésekből azt állapították meg, hogy a repülők ballonja valószínűleg­ Kol­­lonna fölé sodródott. A rádióösszeköttetés megszakadását az erős köddel magyarázták. Az orosz aviatikai hiva­tal központjában katasztrófát sejtettek és azért azonnal repülőgépes mentőexpedíciókat szerveztek meg. Feltételezték, hogy ha a leszállás közvetle­nül az utolsó értesítés után következett be, akkor a sztratoszférarepülők a Kollonnától nagyobb távolságra levő őserdőszerű vidé­­ken érkeztek vissza a földre. Helyzetük eb­ben az esetben meglehetősen súlyos, mert majd napokig kell menni, m­íg emberlakta vidékre találnak, így Razanához juthatná­nak el legközelebb, ahonnan már vasúton mehetnének Ivollonnába. Kollonnából azonnal négy tagból álló repülőgépexpedíció szállt fel, hogy fel­kutassa a kollonai őserdők rendgetegét. A repülőgépekre erős fényszórókat szereltek fel. A süni köd, amely tegnap este Orosz­országra nehezedett, erősen akadályozta az expedíció működését. Az erős hóesés ugyancsak megnehezítette a repülőexpedíció munkáját. . A repülőgépek bázisa Razánban volt. Több gép eredmény nélkül tért vissza még az éjszaka folyamán. NEMZETI SZÍNHÁZ A Nemzeti Színház legújabb feltűnést keltő ügyének van egy része, mely na­gyobb vérveszteségek nélkül elintéző­dött. Elintéződött azzal, hogy a kor­mánybiztos-igazgató, talán a közvéle­mény nyomásának hatása alatt, talán a belátó emberek rábeszélésének engedve, talán egyszerűen csak saját közismert jóindulatától vezéreltetve, megváltoz­tatta azt az ítéletet, amelyet színházának első és másodfokú vésztörvényszékei az esztétikai véleménynyilvánítás vétségén rajtakapott főrendező ellen hoztak. Az állásvesztésből rövid néhány óra lefor­gása alatt egyhavi fizetésmegvonás lett­­— az ilyen arányú enyhítés a gyakorlat­ban pertörlésnek is beillik. Fölmerülhet utólag a kérdés, hogy micsoda tisztelete az a művészi felfogás szabadságának, amely a véleménynyilvánítást, akár át­meneti időre is, ilyen szigorú ítélettel sújtja? Szabad-e a kritikát merényletnek nézni, a különvéleményt hűtlenségnek? Kivált szabad-e akkor, amikor a vádlott, mint most történt, hangoztatja, hogy még kritikát sem óhajtott gyakorolni, hanem egyszerűen csak a maga elméleti felfogását ismertette? Ám ezeknél a kér­déseknél sürgősebben és szorongatób­­ban vár elintézésre az az ügy, amelyet sem a vészbírák szigorúsága, sem a fel­sőbb fórum engesztelékenysége nem juttatott közelebb a befejezéshez. Ez pedig magának a Nemzeti Szín­háznak ügye, amelyről mindennemű al­kalmi ítélő fórumnál megfellebbezhetet­­lenebbül ítélkezik a független kritika és a közönség. És ebből a szempontból tö­kéletesen mindegy, hogy az inkriminált cikk ildomos volt-e vagy ildomtalan, jó volt-e vagy rossz. A döntő az az ideges, ingerlékeny, a hiányzó önbizalmát meglepő agresszi­vitással pótló szellem, amelyről a szín­­ház a cikk nyomán tanúságot tett. Mi­csoda légkör uralkodhatik ott, ahol ilyen viharos sértettséggel reagálnak olyan elmefuttatásra, amelynek teore­tikus eszme-bogaiból igazán csak a leg­nagyobb fáradsággal lehet konkrét in­tézmények és személyek ellen való tá­madást kimagyarázni? Micsoda lelki­­állapotban lehetnek azok, akik olyan könnyen elhiszik, hogy meg akarták sér­teni őket, noha az állítólagos sértő vál­tig hangoztatja, sőt, műve keletkezésé­nek dátumával szinte adatszerűen iga­zolja, hogy a sértő szándék tőle távol állt? Elhisszük, a fegyelmi fórumok elégtételt vehetnek egy rendezőn a meg­történt vagy meg sem történt kritikáért. De mit változtat ez azon, hogy ama kri­tikát, még ha maga a rendező nem azo­nosítja is magát vele, a tárgyilagos szem­lélő igazságosnak érzi? Utóvégre abból, hogy valaki jó vér­­bíró, még nem következik, hogy jó Lucifer is legyen. Azzal, hogy az Ember Tragédiáját egy rendező tragédiájával próbálták tetézni, még nem oldották meg a színház tragédiáját, amelyet az ország valóban tragikusan drágán fizet meg. Mert tény, hogy amióta a politika és a protekció, némely külső hatalmak nyo­mására, teljes súlyával ráterpeszkedett a Nemzeti Színházra — amelyen külön­ben fél súlyával mindig is rajta neheze­dett —, azóta a művészi és üzleti tanács­talanságnak, a lelki egyensúly végzetes megbillenésének egyik fájdalmas jele a másik után mutatkozik. Az erélyes vész­­bírák és vádemelők bölcsen tennék, ha félelmetes energiájukat a véleménynyil­vánítók helyett inkább e beteg állapotok előidézői ellen összpontosítanák! London, január 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Washingtonból jelentik: Roosevelt elnök a dolláraláértékelési törvényjavaslat aláírása után bizalmas értekezletet tartott a kincstári hivatal és a jegybankok vezetőivel az arany­­készlet áttételéről és a dollár aláértékelésé­­ről, majd rendeletet adott ki a jegybankok aranytartalékának a kincstár által való bir­tokbavételéről. Morgenthau kincstári államtitkár, midőn később az újságírók a valutaháború lehető­ségéről kérdést intéztek hozzá, a következő­ket felelte: — Mit mondjon az olyan ember, aki tetőtől-talpig fel van fegyverkezve? Hozzátette azonban, hogy az angol-amerikai valutaháború na­gyon drága dolog lenne mindkét félre. A törvényjavaslat aláírását a ne­wyorki értéktőzsde erőteljes és tartósnak ígérkező hausse-lendü­lettel köszöntötte. A forgalom meghaladta a 4.240.000 darabot és el­tekintve a vasúti értékek további ellanyhu­­lásától, valamennyi papír emelkedett, sőt egyes ipari értékek új csú­cspontot ér­tek el 1031 óta. A nyereségbiztosító eladások sem tudták gyengíteni a szilárd és bizakodó hangula­tot. 9*0*0****+**0*0*0*0*^0**^^^0* Roos­evelt aláírta a dol­lárátértékelési javaslatot A kétnapi házassága után eltűnt tanárt megta­lálták a rendőrségen Okirathamisítás és csalás miatt letartóztatták Ma reggel Harkó Gyuláné egy ny. gimná­ziumi tanár felesége kétségbeesetten jelen­tette be a főkapitányságon, hogy férje tegnap eltűnt. A rendőrségen közölték az asszonnyal, hogy férjét, Harko Gyula ny. gimnáziumi tanárt és volt OTI-tisztviselőt egy csalási bűnüggyel kapcsolatban őri­­zetbe vették. Harko Gyula volt OTI-tisztviselő ny. gim­náziumi tanár megismerkedett egy gazdag borkereskedővel, Borsai Józseffel, akinek részvénytársaság alapítására tett ajánlatot, azzal, hogy kitűnő üzleti szerződések birto­kában van. Borsai hajlandónak mutatkozott résztvenni a részvénytársaság alapításában, mire a részvénytársaság alapítói közölték vele, hogy előbb le kell tennie négyezer pengőt egy bankban és megígérték neki, hogy havi 600 pengő jö­vedelmet biztosítanak számára. Borsai Jó­zsef­ a felszólításnak eleget te tett, a Magyar Általános Takarékpénztár Rákóczi-úti fiók­jában 4000 pengőt helyezett el és a betét­könyvet is a takarékpénztár őrizetére bízta. Borsai Jenő ezután üzleti ügyek lebonyolí­tása céljából Amerikába utazott, ahonnan rövid idővel­ ezelőtt tért vissza. Ekkor leg­nagyobb meglepetésére azt tapasztalta, hogy a Magyar Általános Takarékpénztárnál le­tétbe helyezett 4000 pengőjéből 2800 pengőt az ő tudta és beleegyezése nélkül főhettek. Feljelntésére megindult az eljárás és a rend­őrség megállapította, hogy Harkó Gyula ny. gimnáziumi tanár hamisított felhatalmazást mutatott fel a Magyar Általános Takarék­­pénztárnál és a felhatalmazáson Borsai Jenő borkereskedő neve volt hamisítva. A taka­rékpénztár a felhatalmazás alapján adta ki azután Borsai Jenő betétjéből a 2800 pengőt. Harkó Gyula kihallgatása során azzal vé­dekezett, hogy ő egy Sebő Mihály nevű em­ber részére vette fel a bankban a 2800 pen­gőt és a meghatalmazást is Sebő Mihálytól kapta, de ez a Sebő Mihály Konstantiná­­polyba utazott. Harkó Gyula szerint ő a pénzt nyugta nélkül átadta Sebő Mihálynak. A rendőrség ezt a védekezést nem fogadta el és Harkó Gyulát csalás és magánokirat­­hamisítás bűntette címén letartóztatták. Amikor Harkó Gyulánéval közölték férje letartóztatását és azt, hogy 2800 pengő el­­sikkasztásával gyanúsítják, az asszony meg­döbbenve mondotta: — Két nappal ezelőtt vett engem felesé­­gül Harkó Gyula. Most tudtam csak meg, hogy sikkasztott pénzből fedezte a lakodalmi költségeket.

Next