Esti Kurir, 1934. március (12. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-25 / 68. szám

1934 III. 25,VASÁRNAP. K­ényes Bonyozalma a két ellentétes válóperi ítélet körül Mikor Romániában a férj , Magyarországon az asszony hibájából bontották fel a házasságot Egy erdélyi család regénye bontakozott ki aból a nőtartási perből, amelyet most tárgyalt a járásbíróság. A tárgya­láson ismertetett adatok így mondják el ezt az érdekes regényt: Még a háború idején történt, hogy Fenyves Imre dr., egy nagyválla­­lat főtisztviselője, Buda­pesten megismerkedett egy erdélyi urileánnyal, Hilinger­ Bertával, aki­nek szülei dúsgazdag földbirtokosok voltak. A főtisztviselő később Erdélybe került és itt be­járatos lett a leány szüleinek házába. Félévig tartó ismeretség után megkérte a leány kezét. A szülök azonban ellenezték a házasságot. Az apa kijelentette, hogy semmiképpen sem egyezik bele a házasságba, mert Fenyvesnek nincs módjában önállóan eltartani a leányát, már­pedig ő csak olyan emberhez adja egyet­len gyermekét, aki úgy tud gondoskodni sorsá­ról, ahogy eddig ő gondoskodott. De ellenezték a házasságot azért is, mert a leány alig tizen­nyolc esztendős volt, túlságosan fiatalnak tar­tották a szülők arra, hogy férjhez menjen. A fiatalok most már titokban találkoztak és titokban tartották meg az esküvőjüket is. Miután a házasságkötés megtörtént, eleinte bo­nyodalmak keletkeztek a szülői beleegyezést igazoló okirat körül. A leány édesapja azonban e bonyodalmak során elismerte, hogy ő állította ki a házasságkötéshez szükséges beleegyező nyilatkozatot és így nem lettek következményei a titokban kötött házasságnak. De ugyanekkor közölte a leányával, hogy többé nem akar róla tudni, kitagadta. Az első válóper A leányt, aki szerette szüleit, megdöbbentette az apa elhatározása, de még­sem hagyta el fér­jét. A házasságból fiúgyermek született s a fiatal házastársak a háború befejezéséig tá­vol a szülői háztól, de nagy szerelemben éltek egymással, mindaddig, amíg a férjet Pestre nem szólította a hivatása. Nem sokkal azután, hogy Erdélyt Romániá­hoz csatolták, a férj Budapestre költözött azzal, hogy az asszony mihelyt lehetséges lesz, kö­vetni fogja Budapestre férjét, aki addig is gon­doskodik róla. A háborút követő zűrzavaros viszonyok alatt a férj keresete alig volt elég arra, hogy magát eltartsa s így csak igen szű­kösen gondoskodhatott Erdélyben maradt fele­ségéről. A fiatalasszony végső kétségbeesésében és nélkülözésében apjához fordult segítségért. — Nem a magam sorsa, hanem gyermekem jövője miatt kérem a segítségüket — mondotta szüleinek —, mert nem tudok gondoskodni gyermekemről. Az apa hajlandó volt segíteni a leányát, de csak egy feltétellel: ha azonnal válópert indít a férje ellen, akit az apa most már még jobban meggyűlölt, mert otthagyta leányát s nem tudott gondos­kodni eltartásáról. Az asszony, aki rajongásig szerette férjét, de gyermeke sorsa rendkívül aggasztotta, hosszas töprengés után megállapo­dott az édesapjával: ha az apa biztosítja a gyermek felnevelését s ráíratja a vagyonát, be­adja a válópert. Az apa és leánya közjegyzőhöz mentek és itt az apa visszavonta leánya kitaga­dását és kötelezte magát arra, hogy vagyonának nagy részét unokájára hagyja s addig, amig a kis unoka felnő, anyja lesz a vagyon haszonélvezője. De mindez csak akkor áll fenn, ha az asszony nem tér vissza férjéhez s beadja a válópert. Ilyen előzmények után indította m­eg a váló­pert a férje ellen s a román bíróság a férj hibájából fel is bontotta a házasságot. A második Nem sok idő telt el a válóper befejezése után s az asszonynak gyermekével együtt el kellett hagynia Románia területét, Pestre költözött. Alig hogy a fővárosba ékrezett, első dolga volt férje után érdeklődni. Mindenütt kereste-kutatta fér­jét, akitől már a román bíróság elválasztotta, de nem talált rá. Később azután megtudta, hogy a férj időközben ugyancsak válópert indított ellene hűtlen elhagyás címén. Íte v­álóper a pesti­ törvényszék előtt folyt le s miután­“'5''v­álóperben­­ az derüt ki, hogy a hű­tlenül elhagyott férj se­hol sem tudja feleségét feltalálni, nem tudta a bíróság sem felkutatni az asszonyt, a feleség hibájából bontották fel a házasságot. Ilyenformán most már két bírói fórum bontotta fel a házasságot: a román bíróság a férj hibájából, a magyar bíróság az asszony hibájából. Az azonban nem derült ki, hogy a férj tudta-e, hogy otthon tar­tózkodik-e a felesége, amikor bejelentette, hogy tartózkodási helye ismeretlen. A Pestre költözött fiatalasszony nemsokára megtudta azt is, hogy férje a válóper befejezése után egy dúsgazdag pesti úrileánnyal kötött házasságot és nagy bérházat kapott hozományul. A fiatalasszony tanácstalanul, kétségbeesetten fordult szüleihez, de a szülők nem segítettek rajta. Az apa megtudta, hogy leánya mást sem tett Pesten, mint elvált férje után kutatott, megtudta, hogy ismét érintkezést keresett vele, mire leányát ismét kitagadta és megsemmisítette a közjegyző­­előtt kötött megállapodást. A sze­rencsétlen asszony, miután elvesztette a férj szeretetét és szülei támogatását, az árvaszékhez fordult, ahol gyermeke számára tartásdíjat követelt. Előadta az árvaszék elött, hogy képtelen gyer­mekét iskoláztatni, nevelni, feltárta életének egész kálváriáját és arra kérte az árvaszéket, hogy havi 160 pengő gyermektartás megfizeté­sére kötelezze az elvált férjet. A férj az asszony követelésével szemben azzal védekezett, hogy a házasságot az asszony hibá­jából bontották fel s azzal a meglepő védekezés­sel is előállott, hogy a fiú időközben már tizen­hat esztendős lett, rendkívül rossz előmenetelt tanúsít az iskolában, minden osztályt ismétel s így érdemtelen arra, hogy iskoláztatására külö­nös gondot fordítsanak. Az árvaszék azonban nem tette, magáévá ezt a furcsa érvelést és kötelezte az apát, hogy gyermeke sorsáról gondoskodjék és havi 100 pengőt fizessen részére. Miután az árvaszék előtt a gyermektartási per lezajlott, az anya ügyvédje, dr. Székely László utján nőtartási pert indított férje ellen. Az asszony a járásbíróság előtt is elmondotta szomorú életregényét, a férj az asszony kerese­tének elutasítását kérte itt is. A járásbíróság jövő hónap elején hirdeti ki ítéletét. Ha temaradt a, ABBAZIAJ ÜSSE ÉDEN ♦» QUISISANA na tomaraai m­as szállodák irodájában, mert rendkívüli kedvezmények mellett utazhat egyénileg. Felvilágosítás, pengéifizetés: VI., Teréz körút tő., K­. emelet 3. Telefon: 184­83 UN­EM I HOTEljmROPOlj Ili ilibriS III Palsi Elsőrangú ház 300 szobával, hideg-meleg fa­*8 Hl Vil­ig 60 M lvóviz, telefon. — Szoba 6.50 Schillingtől Három napos kirándulás husvétkor ^ mu&LtM Indulás márc. 81. nagyszombaton reggel jjjfjlP*1* Érkezés április 2-án, hétfőn este Utazás hipermodern luxusautókárral ^ DáCTlfátali eflü Budapesttől Budapestig jjc KGJSAwlJluSi Ülj m­inden költséggel _ P 03* Felvilágosítás és prospektus az Esti Kurir Utazási Osz­tályánál V., Vilmos császár ut 34. — Telefon: 25—4—05 Március 25-én induló —IIIHIIIIMBHIIIHIHIMWII1 Ilii Ilii lill II MII II lil IIWIW | IWIM III l—lif" ágii—HUH ■■ abbáziai Uü­lönvonatunk utasainak figyelmébe Ezúton is közöljük, hogy az ESTI KURÍR különvonata Abbáziába március 25-én reggel 7.05 órakor indul a Keleti­pályaudvarról és Fiuméba este 20.36 órakor érkezik meg. A visszaindulás Fiuméból április 4-én reggel 8.45 órakor történik és Budapestre a különvonat 22.56-kor érkezik. ____________Étkezőkocsi van a vonaton ÁTMENETI KABÁTBAN MÉRTÉK UTÁNI ÖLTÖNYBEN VÍZHATLAN BAGLÁNBAN ROTHBERGER isis FAERBER A IV., VÁCI­ UTCA 6 VOLT, MARAD « Lg SZ A VEZETŐ MARKAI o OLCSÓ ÁRAK! ^ÁLLYOVÁI«^ZTÉK! ! U Elfogták a román határon és Budapestre hozták Mészáros Lászlót és feleségét, a kifosztott írónő házvezetőnőjét Tegnap délután Lőkösháza közelében a román határszélen elfogták és ma délelőtt Budapestre szállították Mészáros László volt huszártisztet és fe­leségét, a holland származású Spéci Mária házvezetőnőt, aki Segesvári Gabriella írónő alkalmazásá­ban állott. Mészáros László ugyanis néhány nappal ezelőtt kifosztotta az írónő Olasz fasu-ban lévő lakását, mialatt az úriasszony a Tátrában tartózko­dott. A lakás kifosztása után az elzüllött hu­szártiszt, aki előkelő családból származik, feleségével együtt megszökött Budapestről. Tegnap a gyulai rendőrség értesítette a bu­dapesti főkapitányságot, hogy a rádión le­adott elfogatóparancs alapján elfogták a szélhámos házaspárt, amikor át akart szökni román területre. Mészáros László és felesége Lőkösházára utaztak és innen kerülő úton akartak átjutni a határon. Elek község határában azonban a vámőrök észrevették a csomagokat cipelő házaspárt és igazolásra szólították fel őket. Miután Mészáros László és felesége nem tudták magukat kellőképpen igazolni, bekí­sérték őket a gyulai rendőrkapitányságra, ahol kiderült, hogy a budapesti rendőrség rádió útján körözi őket. Mészáros László azzal a mesével állott elő, hogy Elek község­ben egy régi üzletfelét akarták meglátogatni, de védekezését természetesen nem fogadták el, hanem feleségével együtt letartóztatták, nyomban útnak indították őket Budapest felé és m­a délelőtt már a budapesti főkapitány­ságon hallgatják ki őket. Mészáros László menteni igyekezett feleségét a lopás vádja alól, hangoztatta, hogy felesége hűségesen vezette az Írónő háztartását és nem tudott arról, hogy ő kifosztotta a lakást. Amikor ugyanis az Írónő a Tátrában tar­tózkodott, ő megkérte feleségét, hogy utaz­zon le Szeghalomra, az ottani internátusban levő fiához. Azt mondotta, hogy ő majd ké­sőbb utazik utána. Felesége távollétében hatolt be aztán a lezárt lakásba, ahonnan ezüst,neműse­­ket és egyéb értéktárgyakat lopott el és a holmikat elzálogosította. Utóbb levélben ér­tesítette az írónő hozzátartozóit, hogy a la­kást kifosztották, de ebben a levélben is han­goztatta, hogy felesége nem bűnös. Szerinte ez a levél volt az oka, hogy elfogták, mert még nem tudta elhagyni az ország terü­letét, amikor a rendőrség már kiadhatta el­lene a rádiókörözést. A volt huszártisztet feleségével együtt elő­zetes letartóztatásba helyezték. Pénzt nem találtak náluk, azt állítják, hogy mindent el­költöttek, de lehet, hogy nagyobb összeget elrejtettek. A rendőrség ebben az irányban is kiterjesztette a nyomozást. 11 — Az ipolyparti csempészüldözés. Erről itt tudósításunkban szerepelt Németh Fe­renc soffőr neve, akit le is tartóztattak. Megállapítjuk, hogy a letartóztatott sof­őr nem a Madách-u. h1. sz. alatt lakik, hanem Rózsa­ u. 82. sz. alatt. A Madách-utcai Né­meth Ferenc egyik tulajdonosa az autónak, amelyet az ő tudtán kívül vittek be a csem­pészkalandba. — Bánóczi László előadása. A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületében (V., Mér­leg­ utca 2, félem. 8) hétfőn, március hó 26-án este 7 órakor dr. Bánóczi László „Színházi problémák" címen előadást tart.

Next