Esti Kurir, 1934. március (12. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-25 / 68. szám
1934 III. 25,VASÁRNAP. Kényes Bonyozalma a két ellentétes válóperi ítélet körül Mikor Romániában a férj , Magyarországon az asszony hibájából bontották fel a házasságot Egy erdélyi család regénye bontakozott ki aból a nőtartási perből, amelyet most tárgyalt a járásbíróság. A tárgyaláson ismertetett adatok így mondják el ezt az érdekes regényt: Még a háború idején történt, hogy Fenyves Imre dr., egy nagyvállalat főtisztviselője, Budapesten megismerkedett egy erdélyi urileánnyal, Hilinger Bertával, akinek szülei dúsgazdag földbirtokosok voltak. A főtisztviselő később Erdélybe került és itt bejáratos lett a leány szüleinek házába. Félévig tartó ismeretség után megkérte a leány kezét. A szülök azonban ellenezték a házasságot. Az apa kijelentette, hogy semmiképpen sem egyezik bele a házasságba, mert Fenyvesnek nincs módjában önállóan eltartani a leányát, márpedig ő csak olyan emberhez adja egyetlen gyermekét, aki úgy tud gondoskodni sorsáról, ahogy eddig ő gondoskodott. De ellenezték a házasságot azért is, mert a leány alig tizennyolc esztendős volt, túlságosan fiatalnak tartották a szülők arra, hogy férjhez menjen. A fiatalok most már titokban találkoztak és titokban tartották meg az esküvőjüket is. Miután a házasságkötés megtörtént, eleinte bonyodalmak keletkeztek a szülői beleegyezést igazoló okirat körül. A leány édesapja azonban e bonyodalmak során elismerte, hogy ő állította ki a házasságkötéshez szükséges beleegyező nyilatkozatot és így nem lettek következményei a titokban kötött házasságnak. De ugyanekkor közölte a leányával, hogy többé nem akar róla tudni, kitagadta. Az első válóper A leányt, aki szerette szüleit, megdöbbentette az apa elhatározása, de mégsem hagyta el férjét. A házasságból fiúgyermek született s a fiatal házastársak a háború befejezéséig távol a szülői háztól, de nagy szerelemben éltek egymással, mindaddig, amíg a férjet Pestre nem szólította a hivatása. Nem sokkal azután, hogy Erdélyt Romániához csatolták, a férj Budapestre költözött azzal, hogy az asszony mihelyt lehetséges lesz, követni fogja Budapestre férjét, aki addig is gondoskodik róla. A háborút követő zűrzavaros viszonyok alatt a férj keresete alig volt elég arra, hogy magát eltartsa s így csak igen szűkösen gondoskodhatott Erdélyben maradt feleségéről. A fiatalasszony végső kétségbeesésében és nélkülözésében apjához fordult segítségért. — Nem a magam sorsa, hanem gyermekem jövője miatt kérem a segítségüket — mondotta szüleinek —, mert nem tudok gondoskodni gyermekemről. Az apa hajlandó volt segíteni a leányát, de csak egy feltétellel: ha azonnal válópert indít a férje ellen, akit az apa most már még jobban meggyűlölt, mert otthagyta leányát s nem tudott gondoskodni eltartásáról. Az asszony, aki rajongásig szerette férjét, de gyermeke sorsa rendkívül aggasztotta, hosszas töprengés után megállapodott az édesapjával: ha az apa biztosítja a gyermek felnevelését s ráíratja a vagyonát, beadja a válópert. Az apa és leánya közjegyzőhöz mentek és itt az apa visszavonta leánya kitagadását és kötelezte magát arra, hogy vagyonának nagy részét unokájára hagyja s addig, amig a kis unoka felnő, anyja lesz a vagyon haszonélvezője. De mindez csak akkor áll fenn, ha az asszony nem tér vissza férjéhez s beadja a válópert. Ilyen előzmények után indította meg a válópert a férje ellen s a román bíróság a férj hibájából fel is bontotta a házasságot. A második Nem sok idő telt el a válóper befejezése után s az asszonynak gyermekével együtt el kellett hagynia Románia területét, Pestre költözött. Alig hogy a fővárosba ékrezett, első dolga volt férje után érdeklődni. Mindenütt kereste-kutatta férjét, akitől már a román bíróság elválasztotta, de nem talált rá. Később azután megtudta, hogy a férj időközben ugyancsak válópert indított ellene hűtlen elhagyás címén. Íte válóper a pesti törvényszék előtt folyt le s miután“'5''válóperben az derüt ki, hogy a hűtlenül elhagyott férj sehol sem tudja feleségét feltalálni, nem tudta a bíróság sem felkutatni az asszonyt, a feleség hibájából bontották fel a házasságot. Ilyenformán most már két bírói fórum bontotta fel a házasságot: a román bíróság a férj hibájából, a magyar bíróság az asszony hibájából. Az azonban nem derült ki, hogy a férj tudta-e, hogy otthon tartózkodik-e a felesége, amikor bejelentette, hogy tartózkodási helye ismeretlen. A Pestre költözött fiatalasszony nemsokára megtudta azt is, hogy férje a válóper befejezése után egy dúsgazdag pesti úrileánnyal kötött házasságot és nagy bérházat kapott hozományul. A fiatalasszony tanácstalanul, kétségbeesetten fordult szüleihez, de a szülők nem segítettek rajta. Az apa megtudta, hogy leánya mást sem tett Pesten, mint elvált férje után kutatott, megtudta, hogy ismét érintkezést keresett vele, mire leányát ismét kitagadta és megsemmisítette a közjegyzőelőtt kötött megállapodást. A szerencsétlen asszony, miután elvesztette a férj szeretetét és szülei támogatását, az árvaszékhez fordult, ahol gyermeke számára tartásdíjat követelt. Előadta az árvaszék elött, hogy képtelen gyermekét iskoláztatni, nevelni, feltárta életének egész kálváriáját és arra kérte az árvaszéket, hogy havi 160 pengő gyermektartás megfizetésére kötelezze az elvált férjet. A férj az asszony követelésével szemben azzal védekezett, hogy a házasságot az asszony hibájából bontották fel s azzal a meglepő védekezéssel is előállott, hogy a fiú időközben már tizenhat esztendős lett, rendkívül rossz előmenetelt tanúsít az iskolában, minden osztályt ismétel s így érdemtelen arra, hogy iskoláztatására különös gondot fordítsanak. Az árvaszék azonban nem tette, magáévá ezt a furcsa érvelést és kötelezte az apát, hogy gyermeke sorsáról gondoskodjék és havi 100 pengőt fizessen részére. Miután az árvaszék előtt a gyermektartási per lezajlott, az anya ügyvédje, dr. Székely László utján nőtartási pert indított férje ellen. Az asszony a járásbíróság előtt is elmondotta szomorú életregényét, a férj az asszony keresetének elutasítását kérte itt is. A járásbíróság jövő hónap elején hirdeti ki ítéletét. Ha temaradt a, ABBAZIAJ ÜSSE ÉDEN ♦» QUISISANA na tomaraai mas szállodák irodájában, mert rendkívüli kedvezmények mellett utazhat egyénileg. Felvilágosítás, pengéifizetés: VI., Teréz körút tő., K. emelet 3. Telefon: 18483 UNEM I HOTEljmROPOlj Ili ilibriS III Palsi Elsőrangú ház 300 szobával, hideg-meleg fa*8 Hl Vilig 60 M lvóviz, telefon. — Szoba 6.50 Schillingtől Három napos kirándulás husvétkor ^ mu&LtM Indulás márc. 81. nagyszombaton reggel jjjfjlP*1* Érkezés április 2-án, hétfőn este Utazás hipermodern luxusautókárral ^ DáCTlfátali eflü Budapesttől Budapestig jjc KGJSAwlJluSi Ülj minden költséggel _ P 03* Felvilágosítás és prospektus az Esti Kurir Utazási Osztályánál V., Vilmos császár ut 34. — Telefon: 25—4—05 Március 25-én induló —IIIHIIIIMBHIIIHIHIMWII1 Ilii Ilii lill II MII II lil IIWIW | IWIM III l—lif" ágii—HUH ■■ abbáziai Uülönvonatunk utasainak figyelmébe Ezúton is közöljük, hogy az ESTI KURÍR különvonata Abbáziába március 25-én reggel 7.05 órakor indul a Keletipályaudvarról és Fiuméba este 20.36 órakor érkezik meg. A visszaindulás Fiuméból április 4-én reggel 8.45 órakor történik és Budapestre a különvonat 22.56-kor érkezik. ____________Étkezőkocsi van a vonaton ÁTMENETI KABÁTBAN MÉRTÉK UTÁNI ÖLTÖNYBEN VÍZHATLAN BAGLÁNBAN ROTHBERGER isis FAERBER A IV., VÁCI UTCA 6 VOLT, MARAD « Lg SZ A VEZETŐ MARKAI o OLCSÓ ÁRAK! ^ÁLLYOVÁI«^ZTÉK! ! U Elfogták a román határon és Budapestre hozták Mészáros Lászlót és feleségét, a kifosztott írónő házvezetőnőjét Tegnap délután Lőkösháza közelében a román határszélen elfogták és ma délelőtt Budapestre szállították Mészáros László volt huszártisztet és feleségét, a holland származású Spéci Mária házvezetőnőt, aki Segesvári Gabriella írónő alkalmazásában állott. Mészáros László ugyanis néhány nappal ezelőtt kifosztotta az írónő Olasz fasu-ban lévő lakását, mialatt az úriasszony a Tátrában tartózkodott. A lakás kifosztása után az elzüllött huszártiszt, aki előkelő családból származik, feleségével együtt megszökött Budapestről. Tegnap a gyulai rendőrség értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy a rádión leadott elfogatóparancs alapján elfogták a szélhámos házaspárt, amikor át akart szökni román területre. Mészáros László és felesége Lőkösházára utaztak és innen kerülő úton akartak átjutni a határon. Elek község határában azonban a vámőrök észrevették a csomagokat cipelő házaspárt és igazolásra szólították fel őket. Miután Mészáros László és felesége nem tudták magukat kellőképpen igazolni, bekísérték őket a gyulai rendőrkapitányságra, ahol kiderült, hogy a budapesti rendőrség rádió útján körözi őket. Mészáros László azzal a mesével állott elő, hogy Elek községben egy régi üzletfelét akarták meglátogatni, de védekezését természetesen nem fogadták el, hanem feleségével együtt letartóztatták, nyomban útnak indították őket Budapest felé és ma délelőtt már a budapesti főkapitányságon hallgatják ki őket. Mészáros László menteni igyekezett feleségét a lopás vádja alól, hangoztatta, hogy felesége hűségesen vezette az Írónő háztartását és nem tudott arról, hogy ő kifosztotta a lakást. Amikor ugyanis az Írónő a Tátrában tartózkodott, ő megkérte feleségét, hogy utazzon le Szeghalomra, az ottani internátusban levő fiához. Azt mondotta, hogy ő majd később utazik utána. Felesége távollétében hatolt be aztán a lezárt lakásba, ahonnan ezüst,neműseket és egyéb értéktárgyakat lopott el és a holmikat elzálogosította. Utóbb levélben értesítette az írónő hozzátartozóit, hogy a lakást kifosztották, de ebben a levélben is hangoztatta, hogy felesége nem bűnös. Szerinte ez a levél volt az oka, hogy elfogták, mert még nem tudta elhagyni az ország területét, amikor a rendőrség már kiadhatta ellene a rádiókörözést. A volt huszártisztet feleségével együtt előzetes letartóztatásba helyezték. Pénzt nem találtak náluk, azt állítják, hogy mindent elköltöttek, de lehet, hogy nagyobb összeget elrejtettek. A rendőrség ebben az irányban is kiterjesztette a nyomozást. 11 — Az ipolyparti csempészüldözés. Erről itt tudósításunkban szerepelt Németh Ferenc soffőr neve, akit le is tartóztattak. Megállapítjuk, hogy a letartóztatott sofőr nem a Madách-u. h1. sz. alatt lakik, hanem Rózsa u. 82. sz. alatt. A Madách-utcai Németh Ferenc egyik tulajdonosa az autónak, amelyet az ő tudtán kívül vittek be a csempészkalandba. — Bánóczi László előadása. A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületében (V., Mérleg utca 2, félem. 8) hétfőn, március hó 26-án este 7 órakor dr. Bánóczi László „Színházi problémák" címen előadást tart.