Esti Kurir, 1934. április (12. évfolyam, 73-95. szám)
1934-04-01 / 73. szám
MR: HAJSZA EGY HALOTT UTÁN Budapest, 1934 Főszerkesztő: RÁSSAY KÁROLY április 1, vasárnap FELTÁMADÁS Volt-e valaha is 1934 esztendeje nagyobb szüksége az embernek a feltámadás hitet és reményt sugárzó szimbólumára? Volt-e valaha is kor, amelyben sóvárabb szemek és szomjasabb tekintetek tapadtak a képre, amelyen megnyílik a föld és a megrémült őrök tehetetlen dárdáinak riadalmában kiszáll sírjából az Isten fia? Voltak-e idők, amelyek mélyebbre temettek a föld alá minden reményt, szépséget, jóságot, isteni fényt? Fordult-e el valaha is az ember ennyire istenétől? Látott-e isten szolgája vagy tudós történetíró ilyen éveket és ilyen évtizedeket, amelyeknek fájdalmait és szenvedéseit csak az a remény enyhíthetné, csak az a hit tehetné elviselhetővé, hogy a konok és keserű földről fel lehet nézni a tiszta és tündöklő égre és amelyek ennyire megfeledkeztek a hitről és ennyire elhagyták a reményt? Hogy szinte már nem is tudja vagy nem akarja tudni az ember, hogy van nagyobb erő és nagyobb hatalom a páncélok és dárdák erejénél és nem is emlékszik arra, hogy a sírok megnyílhatnak, a földi hatalmasságok lába alatt, hogy ami el van temetve és el van tiporva, új életre kelhet, hogy az igazságot nem lehet megfeszíteni, az örök embert nem lehet elpusztítani, az életet nem lehet kriptába zárni. Mert minden fűszálban, amely kibukik a földből, minden virágban, amely ég felé kínálja színét, minden fában, amely ágainak vágyakozásában magasba tör, újra születik és kiüti a dárdákat az őrök kezéből. Talán évtizedek, talán évszázadok után is fogják tanítani és magyarázni e kort, amely mérges gázok jellegével takarta el az eget, amely hitének csillagát lelopta az égről és minden reményét beleépítette páncélos hajók bordázatába és hadigépek vasfogaiba. Amely szemétdombra hajította még régi könyveit is, melyeknek meséi őriztek gyermeki, de mély történeteket arról, hogy a legerősebb hajót is felboríthatja a szolid és gyenge víz s a gyilkos nyilat is eltérítheti utjából egy lehelletnyi szellő. Íme a kor — fogják tanítani — amely bálványokat emelt magának a szenvedélyből, gyűlöletből, amely ájtatos szívvel hódolt a gépnek, amely legjobban tudott gyilkolni, amely levetette magáról a munka ruháját és az alázat saruit és magára öltötte az erőszak zubbonyát és a durvaság bakancsait. Amely istenné emelte az embert. Amely a szegényt ellenségévé kiáltotta ki és megnyitotta útját a kufárnak a templomba. Amely üszköt dobott az emberek közé, az emberek alkata, haja színe, vérének összetétele, születésének helye szerint osztályozta isten teremtményeit. Amely nem ismerte az egyenlő ember jogát, egyenlő szenvedését. Amely a változatosságban nem a teremtés zsenijének csodáját ünnepelte, hanem azt hitte, hogy meg kell gyilkolni a rózsát, mert más az illata, mint a szegfűnek és le kell bontani a hegyet, mert a Völgyekben csörgedeznek a patakok, ki Vámháború veszélye fenyeget Németország és Olaszország közt A német behozatali tilalmak visszhangja Rómában Mussolini érdekes nyilatkozata a békeszerződések ellen Róma, március 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A német behozatali korlátozások, amelyeket a devizapiac súlyos helyzetével indokolnak, olasz gazdasági kár elvben nyugtalanságot keltettek. A Giornale D'Italia ezzel kapcsolatban azt írja, hogy Németországot figyelmeztetni kell arra, hogy külkereskedelmi mérlege Olaszországgal szemben erősen aktív és ha ezek a korlátozások továbbra is fennmaradnak, úgy Olaszország kénytelen lesz, érdekei megvédése céljából elemetülszabályokat életbeléptetnk A Tribuna vezércikke hasonló megállapításra jut. Róma, március 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Politikai és gazdasági körökben óriási feltűnést keltett a Giornale d'Italia és a Tribuna cikke, mely erélyes rendszabályokat követel a német behozatali korlátozásokkal szemben. Mind politikai, mind gazdasági körökben attól tartanak, hogy Németország és Olaszország között ki fog tűnni a vámháború abban az esetben, ha Németország meg nem változtatja gazdasági politikáját Olaszországgal szemben. A behozatali korlátozások ipari és kereskedelémi körökben nagy visszatetszést szültek, eddig elfoglalt álláspontját elejtse, így nem beszélt „definitív“ német felfegyverkezésről, hanem „defenzív“ felfegyverkezésről és ez mégis csak más. Hangoztatta ezután, hogy az olasz terv tulajdonképpen a legjobban megközelíti a francia álláspontot, úgyhogy nem érti, miért nem fogadja azt el Franciaország. A Duce ezután utalt a leszerelési értekezlet fonákságaira. A leszerelést elérhetetlen célnak mondja és helyesebbnek tartaná, ha a genfi értekezlet szerényebben „a fegyverkezések korlátozására és arányosítására irányuló értekezletnek" mondaná magát. Arra a kérdésre, várjon a szerződések revízióját áthághatatlan akadálynak tartja-e, Mussolini kijelentette, hogy a revízió mindig aktuális, főleg azoknak az országoknak számára, amelyek a mostani európai határmegállapodásokat sínylik .A békeszerződések igazságtalanságokat teremtettek. Ezeket a szerződéseket egyébként aláírásukkor egyáltalában nem tekintették örökéletűeknek. Nem gondolkozott így róluk Franciaország sem, de Benes és Masaryk ki is jelentették, hogy bizonyos feltételek mellett, politikai és gazdasági kiegyenlítések előfeltételezésével, a revízió kérdését fontolóra lehetne venni. Iriusooni érdekes nyilatkozata a római paktumról és a revízióról Párizs, március 31. A Petit Soir közli Rómába küldött különtudósítójának, Perreuxnak intervjúját Mussolini miniszterelnökkel Mussolini ,.A két latin testvér** kifejezésről szólva a következőket mondotta: Gyakran megesik, hogy szomszédok és rokonok között ellentétek merülnek fel. De a franciák és olaszok között nemcsak arról van szó, a két ország között bizonyos lélektani különbségek is vannak, így például Olaszországban nem ismerik azt a fogalmat, amelyet a franciák blague szóval jelölnek meg. Olaszország történelmében és irodalmában az ironikus műfaj nem virágzik. De hagyjuk az érzelmi kérdéseket és térjünk át az érdekek megbeszélésére. Mussolini ezután hangoztatta, hogy Franciaország és Olaszország között a morális légkör javult, mert a két ország bizonyos kérdéseket egyformán ítél meg. Kifejezte azt a reményét, hogy immár neki fognak látni a tizenöt esztendő óta függőben levő francia-olasz kérdések megvitatásához és megoldásához. Az általános világhelyzetet Mussolini egyáltalában nem tartja katasztrofálisnak és nem hisz küszöbönálló háborúban. A fasiszta kormány semmiesetre sem fogja a tüzet előidézni, mert a fasiszta rendszernek még sok erkölcsi és anyagi kérdést kell megoldania, amihez hosszú békekorszak szükséges. Mussolini hangoztatta ezután, hogy a Rómában aláírt jegyzőkönyvek senki ellen nem irányulnak, hanem ellenkezőleg kezdetét jelentik a középeurópai együttműködésnek, amelyen mindenki, aki kívánja, részt vehet. A Circc ezután hangoztatta, hogy legutóbbi nagy beszédét meglehetősen eltorzították. Egyáltalában nem gondol arra, amit állítottak, hogy tudniillik a leszerelési kérdésben kell szárítani a kutakat, mert a tűz lángja magasba igyekszik és meg kell fojtani a szelíd bárányt, mert jobban ordít az oroszlán. Volt-e még kor, amely annyira elfeledkezett a világosságról, amely felváltja a sötétséget, amelyben nagyobb dicsősége volt a cromatalpnak és kevesebb a gondolatnak, az eszmének, amelyet Isten ültetett az emberbe. Amely jobban hitt a föld alá temetett igazságban és a kripták szánalmas őreiben, mint Isten fiában, aki harmadnapra feltámadott. Jobban tisztelte az apró földi hatalmasságokat, a komor fegyverei embertelenségét, mint a kék égbolt szelíd mosolyát, amely az örök reményt üzeni a földre. A reményt, az egyetlent reményt, amelyben az ember nem csatlatkozhatik, hogy a feltámadás harmadnapra el nem marad. (B. L. ) Csökkentik a magyar külföldi adósságfok kamatlábát London, március 31. (Magyar Távirati Iroda.) Az angol és amerikai bankok bizottsága egyrészről, a Magyar Nemzeti Bank,, a Magyar Külföldi, Hitelek Nemzeti Bizottsága és a Pénzintézeti Központ másrészről megállapodtak a magyar hitelrögzítő egyezmény meghosszabbításában. Az új egyezményt parafálták és rövidesen Budapesten aláírják. A felek a fennálló hitelrögzítő egyezménybizonyos módosításaiban állapodtak meg, amelyek a hitelező és adós közös hasznára fognak válni. Az új egyezmény a kamatláb bizonyos leszállításáról intézkedik, másrészt a magyar hatóságok lehetségesnek találták, hogy elfogadják az angol és amerikai bizottságok javaslatainak különböző pontjait. Az egyezmény 1935 április 1-éig lesz érvényben, de bizonyos esetekben mind a két fél három hónap leteltével megszüntetheti a Meleg idő lesz húsvétkor A Meteorológiai Intézet jelenti: Gyenge északi szél, változó felhőzet, egyes helyeken esetleg kisebb záporeső. A hőmérséklet alig változik.