Esti Kurir, 1934. november (12. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-03 / 247. szám

MA: AZ IGAZI GANGSTERVILAG ,­­ Budapest, 1934 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY november 3. szombat Óriási izgalom Németország­­ban a Saar-vidéki francia csapatösszevonások miatt »A Francia hatóságok minden intézkedést megtettek a Saar-vidékre való bevonulásra« A berlini lapok »Francia merényletről írnak London, november 2. Az angol sajtó komoly hangon foglalkozik a saarvidéki helyzettel. A Daily Herald szerint a francia kormány ígéretet akar kapni az angol kormánytól, hogy ha Franciaország csapatokat küld a Saar-vidékre, Anglia is csapatokat küldjön oda, habár csak egészen csekély állományt is. Az angol kormány — a lap értesülése szerint —­ eddig még nem adott beleegyező választ, de nem is utasította vissza a kérel­met, hanem egyelőre habozik. A francia szándék mögött nagyon vesze­delmes terv rejlik. Franciaország eredetileg végleg magához akarta csatolni a Saarvidé­ket. Ezt a tervet el kellett ejteni. Most azt remélik a franciák, hogy meg tudják akadá­lyozni a Saar-vidéknek Németországhoz való visszatérését, ha francia kézben tartanák a bányákat és francia csapatokat tartanának a hadászati határon. A terv politikai része úgy szól, hogy — mégha a népszavazás Németország javára ütne is ki — a területet addig nem adnák vissza Németországnak, amíg Németország teljes aranyértékkel visz­­sza nem vásárolja a bányákat. Ebben az esetben csak a francia hadsereg jelenléte akadályozhatja meg a forradalom kitörését a Saar-vidéken, ennélfogva csapatokat kell készenlétben tartani januárra, amidőn a népszavazást megtartják, nyegetés a legcsekélyebb mértékben sem hat. Csapatösszevonások a Saarvidék határán Páris, november 2. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Franciaország csapatösszevonásokat hajtott végre a Saarvidék határán. A csapatösszevonások Il­re,­ amelyről első­nek a Matin adott hírt, az egész francia közvéleményben nagy feltűnést keltett és a belpolitikai válság ügye egyszerre teljesen háttérbe szorult. A francia sajtó a csapat­összevonásokra vonatkozó intézkedést azzal igyekszik megmagyarázni, hogy a Saarvidéken állítólag nemzeti szocia­lista puccsot készítenek elő és a nyugtalanító hírek késztették a francia kormányt, hogy keleti határait megfelelően megerősítse. A hadsereg főparancsnoksága utasította a 20. hadtest parancsnokló tábor­nokát, hogy a keleti határ védelmére tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ezenkívül arra nézve is intézkedés történt, hogy a nemrégiben bevonult újoncokat a lehető leggyorsabban kiképezzék. Londoni jelentés szerint a Times azt írja, hogy a francia kormány a Metzben állomá­sozó 20. hadosztály parancsnokló táborno­kának utasítást adott arra az esetre, ha Knox dr., a saarvidéki népszövetségi kormányzó­bizottság elnöke segítséget kérne. A párisi lapok vezető helyen köztik azokat a híreket, hogy a kele­tfranciaországi katonai hatóságok minden intézkedést megtettek a Saar­­vidékre való bevonulásra. A Paris Soir kü­lpolitikusa, Gabriel Perreux a francia kormány katonai intézkedését azzal mentegeti, hogy nem a francia imperializmus lépéséről van szó, amint azt külföldön han­goztatják. Franciaországnak nincsenek háborús szán­dékai, — írja a lap — sem a Saarvidéken, sem más területen. Mindössze arról van szó, hogy a Népszövetség által meghatározott­­­já­tékszabályok) betartását biztosítsák. A lap figyelmezteti a franciákat arra, hogy egy­más közt hagyjanak fel a viszállyal, abban a percben, amikor fontos külpolitikai dönté­sek várhatók. A polgárháború Franciaország ellenségeinek utolsó reménye, — fejezi be a lap cikkét. Az Information cikkírója a Saar-kérdéssel foglalkozva, utal arra, hogy abban az eset­ben, ha fegyveres német csapatok — akár reguláris, akár irreguláris alakulatok — a katonailag semlegesített zóna határait át­lépik, hogy a Saarvidék területére vonulja­nak, úgy a locarnói egyezmény szankciós ha­­tározmányai életbe lépnek. k. Óriási izgalom Németországban Berlin, november 2. A német közvéleményben határtalan iz­galmat okoztak a párisi lapok hírei arról, hogy «a francia keleti határon francia ka­tonai előkészületek folynak». A lapok ve­zető helyen foglalkoznak a párisi hírekkel és több lap «Francia Saar-hadsereg» felírást adja cikkének. A Lokalanzeiger a következő címet adja cikkének: «Franciaország veszélyezteti a Saar­­vidéket». A Berliner Börsenzeitung cikkének felírása a következő: «Francia merénylet a Saar-vidék ellen?» A Lokalanzeiger cikkírója a következőket Írja: Páris úgy látszik utolsó ütőkártyáját játssza ki, hogy a küszöbönálló Saar-tárgya­­lásokra a maga érdekében nyomást gyako­roljon. Anglia rövidlátóan újból szekundánsszolgálatot teljesít Franciaország mellett. A Saarvidék népére azonban a francia fe­l Drágasági hullám Nyugatnémetországban London, november 2. (Az Esti Kurír munkatársától.) A Reuter­­iroda egyik Nyugat-Németországból származó jelentése óriási szenzációt idézett elő a politikai világban. A Reuter-jelentés szerint ugyanis Nyugat- Németországban nagy nyugtalanság tört ki az általános drágaság miatt. Délnyugat-Né­­metországban a hatóságok minden nemzeti szocialista gyűlést be­tiltottak és ezt a tilalmat még csak nem is tartották titokban, hanem az összes újságokban hiva­talosan proklamálták. A Heuter-jelentés sze­rint a hatóságok minden igyekezete sem tudta elérni, hogy az élelmiszerárakat a le­hető legalacsonyabb nívón tartsák, az általá­nos áremelkedést nem sikerült megakadá­lyozni és például a húsnemű­ek áremelkedése igen súlyos­nak mutatkozik kapcsolatban az ipari munkások és alkalmazottak béreinek leszállításával és egyre csökkenő tendenciájával. A leg­utóbbi időben Délnyugat-Németországban a védőosztagok (S. S.) gyűléseket tartottak, amelyeknek során éles kritikák hangzottak el a drágasággal kapcsolatosan. Az S. S - mozgalomnak annál nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani, mert az S. A. csapatok nyári után az S. S.-nek jutott az a feladat, hogy rendőri és más csapatszolgálatokat végezzen. Néhány esetben a védőosztagosok civilekkel együtt tartottak gyűléseket és ezek során igen éles felszólalások történtek.. Ennek kö­vetkezménye volt a nyugat-németországi gyűléstilalom, amelynek már határozottan kivételes állapot-jellege van. A szenzációs Reuter-jelentés nyomán csak­nem valamennyi londoni lap cikket közöl a nyugat-német­országi eseményekkel kapcsola­tosan. A konzervatív Daily Thelegraph sze­rint a nemzeti szocialista párt nagy mozgal­mat tervez a drágaság ellen. A jogosulatlan árdrágításokat büntetni akarják és vizsgála­tot akarnak indítani a drágaság okait illetően. A liberális Manchester Guardian azt írja, hogy a német kormány a drágaság miatt ide­ges, mert az áremelkedés, továbbá az árukészletek csekély mennyisége, illetve ezeknek titokban való felhalmozása az inflációs idők jellegét viselik magán. A bankokból kiveszik a pénzüket az embe­­­­rek, mert a pénz az áruba menekül. A birodalmi gazdasági minisztérium kije­lentette, hogy a drágaság jogosulatlan, a publikum azonban nem hisz ebben. A SAAR-VIDÉKI FELHŐK Az utóbbi esztendők folyamán Európa sok súlyos diplomáciai fe­szültséget és heves összecsapást ért meg, de talán valamennyinél komo­­rabbnak ígérkezik a saarvidéki kér­dés körül keletkezett ellentét. A Saar­­vidéket tudvalévően a versaillesi bé­,­keszerződés ideiglenesen elcsatolta Németországtól, nemzetközi ellenőr­zés alá helyezte és kimondta, hogy, végleges hovatartozásáról későbbi idő-­­pontban népszavazás fog dönteni. Szénbányái hadikárpótlás címén Franciaország tulajdonába kerültek, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben a népszavazás majd visszajuttatja Né­metországhoz a Saar-vidéket, a né­meteknek a bányákat is joguk lesz visszaváltanak. A versaillesi béke óta a Saar-vidék elcsatoltsága egyik legsúlyosabb seb volt a német nem­zet lelkén, de viszonylag megnyugtató volt a tudat, hogy egy idő múlva ez a terület úgyis visszakerül az anyaor­szághoz. A hitlerizmus uralomraju­­tása következtében azonban súlyos komplikációk keletkeztek ekörül. Egyik oka ennek az, hogy maguk­nak a birodalmi kormány fennható­ságán kívül élő németeknek társa­­dalma megbomlott és olyan elemek, amelyek eddig fenntartás nélkül hí­vei voltak a német­­állameszmének, most legalább is el kívánják halasz­­tatni a Saar-vidék visszacsatolását, így a marxista pártokon kívü­l egy katolikus szervezet is annak érde­­e­kében fejt ki­­ agitációt a Saar-vidé­ken, hogy egyelőre maradjon meg a status quo, vagyis nemzetközi igaz­gatás a vitás területen, s a döntő nép­szavazást halasszák el. A katolikus, a szociáldemokrata és a kommunista agitációval ezúttal gyakorlatilag azo­nos irányban halad a franciabarát propaganda is, amely egyszers min­­denkorra a Saar-vidéknek a német birodalomtól való függetlenségére tö­rekszik. A status quo pártja ellen dol­gozik a horogkeresztes párt vezetése alatt összefogott német nacionalista kampány, amely természetesen arra irányul, hogy a Saar-vidéket haladék­talanul csatolják a birodalomhoz. A másik körülmény, amely miatt a saarvidéki kérdés körül különösen kiéleződtek az ellentétek, az, hogy a horogkeresztes faji imperializmus valósággal döntő presztizsügyévé avatta a Saar-vidék visszaszerzését, aminek reakciójaként viszont a­ horogkeresztellenes, vagy németelle­nes francia körökben is megerősö­dött az elhatározás, hogy a vissza­csatolást lehetőleg elnapolják. És ab­ban az irányban, ahogy a népszava­zás döntő napja — 1935 január 13-a — mindjobban közeledik, egyre sűrűsödnek a hevesnél hevesebb in­cidensek, melyek megtámasztani lát­szanak azt az aggodalmat, hogy ez a kérdés nem lesz egyszerűen a nép­szavazás normális technikai lebonyo­lításának útján megoldható. Francia részről a németek felé és német rész­ről a franciák felé hangzanak el mind gyakrabban a vádak, hogy puccsot készítenek elő, amelynek célja volna még a népszavazás előtt befejezett tények elé állítani a világ­politikát. Ilyen hangulatban érkez­nek a hírek, hogy a Saar-vidék hatá­rán Franciaország csapatösszevoná­­sokat hajtott végre és hogy — mint a Times, jelenti — a fran­cia kormány a Metzben állomásozó huszadik had­

Next