Esti Kurir, 1934. november (12. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-03 / 247. szám
MA: AZ IGAZI GANGSTERVILAG , Budapest, 1934 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY november 3. szombat Óriási izgalom Németországban a Saar-vidéki francia csapatösszevonások miatt »A Francia hatóságok minden intézkedést megtettek a Saar-vidékre való bevonulásra« A berlini lapok »Francia merényletről írnak London, november 2. Az angol sajtó komoly hangon foglalkozik a saarvidéki helyzettel. A Daily Herald szerint a francia kormány ígéretet akar kapni az angol kormánytól, hogy ha Franciaország csapatokat küld a Saar-vidékre, Anglia is csapatokat küldjön oda, habár csak egészen csekély állományt is. Az angol kormány — a lap értesülése szerint — eddig még nem adott beleegyező választ, de nem is utasította vissza a kérelmet, hanem egyelőre habozik. A francia szándék mögött nagyon veszedelmes terv rejlik. Franciaország eredetileg végleg magához akarta csatolni a Saarvidéket. Ezt a tervet el kellett ejteni. Most azt remélik a franciák, hogy meg tudják akadályozni a Saar-vidéknek Németországhoz való visszatérését, ha francia kézben tartanák a bányákat és francia csapatokat tartanának a hadászati határon. A terv politikai része úgy szól, hogy — mégha a népszavazás Németország javára ütne is ki — a területet addig nem adnák vissza Németországnak, amíg Németország teljes aranyértékkel viszsza nem vásárolja a bányákat. Ebben az esetben csak a francia hadsereg jelenléte akadályozhatja meg a forradalom kitörését a Saar-vidéken, ennélfogva csapatokat kell készenlétben tartani januárra, amidőn a népszavazást megtartják, nyegetés a legcsekélyebb mértékben sem hat. Csapatösszevonások a Saarvidék határán Páris, november 2. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Franciaország csapatösszevonásokat hajtott végre a Saarvidék határán. A csapatösszevonások Ilre, amelyről elsőnek a Matin adott hírt, az egész francia közvéleményben nagy feltűnést keltett és a belpolitikai válság ügye egyszerre teljesen háttérbe szorult. A francia sajtó a csapatösszevonásokra vonatkozó intézkedést azzal igyekszik megmagyarázni, hogy a Saarvidéken állítólag nemzeti szocialista puccsot készítenek elő és a nyugtalanító hírek késztették a francia kormányt, hogy keleti határait megfelelően megerősítse. A hadsereg főparancsnoksága utasította a 20. hadtest parancsnokló tábornokát, hogy a keleti határ védelmére tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ezenkívül arra nézve is intézkedés történt, hogy a nemrégiben bevonult újoncokat a lehető leggyorsabban kiképezzék. Londoni jelentés szerint a Times azt írja, hogy a francia kormány a Metzben állomásozó 20. hadosztály parancsnokló tábornokának utasítást adott arra az esetre, ha Knox dr., a saarvidéki népszövetségi kormányzóbizottság elnöke segítséget kérne. A párisi lapok vezető helyen köztik azokat a híreket, hogy a keletfranciaországi katonai hatóságok minden intézkedést megtettek a Saarvidékre való bevonulásra. A Paris Soir külpolitikusa, Gabriel Perreux a francia kormány katonai intézkedését azzal mentegeti, hogy nem a francia imperializmus lépéséről van szó, amint azt külföldön hangoztatják. Franciaországnak nincsenek háborús szándékai, — írja a lap — sem a Saarvidéken, sem más területen. Mindössze arról van szó, hogy a Népszövetség által meghatározottjátékszabályok) betartását biztosítsák. A lap figyelmezteti a franciákat arra, hogy egymás közt hagyjanak fel a viszállyal, abban a percben, amikor fontos külpolitikai döntések várhatók. A polgárháború Franciaország ellenségeinek utolsó reménye, — fejezi be a lap cikkét. Az Information cikkírója a Saar-kérdéssel foglalkozva, utal arra, hogy abban az esetben, ha fegyveres német csapatok — akár reguláris, akár irreguláris alakulatok — a katonailag semlegesített zóna határait átlépik, hogy a Saarvidék területére vonuljanak, úgy a locarnói egyezmény szankciós határozmányai életbe lépnek. k. Óriási izgalom Németországban Berlin, november 2. A német közvéleményben határtalan izgalmat okoztak a párisi lapok hírei arról, hogy «a francia keleti határon francia katonai előkészületek folynak». A lapok vezető helyen foglalkoznak a párisi hírekkel és több lap «Francia Saar-hadsereg» felírást adja cikkének. A Lokalanzeiger a következő címet adja cikkének: «Franciaország veszélyezteti a Saarvidéket». A Berliner Börsenzeitung cikkének felírása a következő: «Francia merénylet a Saar-vidék ellen?» A Lokalanzeiger cikkírója a következőket Írja: Páris úgy látszik utolsó ütőkártyáját játssza ki, hogy a küszöbönálló Saar-tárgyalásokra a maga érdekében nyomást gyakoroljon. Anglia rövidlátóan újból szekundánsszolgálatot teljesít Franciaország mellett. A Saarvidék népére azonban a francia fel Drágasági hullám Nyugatnémetországban London, november 2. (Az Esti Kurír munkatársától.) A Reuteriroda egyik Nyugat-Németországból származó jelentése óriási szenzációt idézett elő a politikai világban. A Reuter-jelentés szerint ugyanis Nyugat- Németországban nagy nyugtalanság tört ki az általános drágaság miatt. Délnyugat-Németországban a hatóságok minden nemzeti szocialista gyűlést betiltottak és ezt a tilalmat még csak nem is tartották titokban, hanem az összes újságokban hivatalosan proklamálták. A Heuter-jelentés szerint a hatóságok minden igyekezete sem tudta elérni, hogy az élelmiszerárakat a lehető legalacsonyabb nívón tartsák, az általános áremelkedést nem sikerült megakadályozni és például a húsneműek áremelkedése igen súlyosnak mutatkozik kapcsolatban az ipari munkások és alkalmazottak béreinek leszállításával és egyre csökkenő tendenciájával. A legutóbbi időben Délnyugat-Németországban a védőosztagok (S. S.) gyűléseket tartottak, amelyeknek során éles kritikák hangzottak el a drágasággal kapcsolatosan. Az S. S - mozgalomnak annál nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani, mert az S. A. csapatok nyári után az S. S.-nek jutott az a feladat, hogy rendőri és más csapatszolgálatokat végezzen. Néhány esetben a védőosztagosok civilekkel együtt tartottak gyűléseket és ezek során igen éles felszólalások történtek.. Ennek következménye volt a nyugat-németországi gyűléstilalom, amelynek már határozottan kivételes állapot-jellege van. A szenzációs Reuter-jelentés nyomán csaknem valamennyi londoni lap cikket közöl a nyugat-németországi eseményekkel kapcsolatosan. A konzervatív Daily Thelegraph szerint a nemzeti szocialista párt nagy mozgalmat tervez a drágaság ellen. A jogosulatlan árdrágításokat büntetni akarják és vizsgálatot akarnak indítani a drágaság okait illetően. A liberális Manchester Guardian azt írja, hogy a német kormány a drágaság miatt ideges, mert az áremelkedés, továbbá az árukészletek csekély mennyisége, illetve ezeknek titokban való felhalmozása az inflációs idők jellegét viselik magán. A bankokból kiveszik a pénzüket az emberek, mert a pénz az áruba menekül. A birodalmi gazdasági minisztérium kijelentette, hogy a drágaság jogosulatlan, a publikum azonban nem hisz ebben. A SAAR-VIDÉKI FELHŐK Az utóbbi esztendők folyamán Európa sok súlyos diplomáciai feszültséget és heves összecsapást ért meg, de talán valamennyinél komorabbnak ígérkezik a saarvidéki kérdés körül keletkezett ellentét. A Saarvidéket tudvalévően a versaillesi bé,keszerződés ideiglenesen elcsatolta Németországtól, nemzetközi ellenőrzés alá helyezte és kimondta, hogy, végleges hovatartozásáról későbbi idő-pontban népszavazás fog dönteni. Szénbányái hadikárpótlás címén Franciaország tulajdonába kerültek, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben a népszavazás majd visszajuttatja Németországhoz a Saar-vidéket, a németeknek a bányákat is joguk lesz visszaváltanak. A versaillesi béke óta a Saar-vidék elcsatoltsága egyik legsúlyosabb seb volt a német nemzet lelkén, de viszonylag megnyugtató volt a tudat, hogy egy idő múlva ez a terület úgyis visszakerül az anyaországhoz. A hitlerizmus uralomrajutása következtében azonban súlyos komplikációk keletkeztek ekörül. Egyik oka ennek az, hogy maguknak a birodalmi kormány fennhatóságán kívül élő németeknek társadalma megbomlott és olyan elemek, amelyek eddig fenntartás nélkül hívei voltak a németállameszmének, most legalább is el kívánják halasztatni a Saar-vidék visszacsatolását, így a marxista pártokon kívül egy katolikus szervezet is annak érdeekében fejt ki agitációt a Saar-vidéken, hogy egyelőre maradjon meg a status quo, vagyis nemzetközi igazgatás a vitás területen, s a döntő népszavazást halasszák el. A katolikus, a szociáldemokrata és a kommunista agitációval ezúttal gyakorlatilag azonos irányban halad a franciabarát propaganda is, amely egyszers mindenkorra a Saar-vidéknek a német birodalomtól való függetlenségére törekszik. A status quo pártja ellen dolgozik a horogkeresztes párt vezetése alatt összefogott német nacionalista kampány, amely természetesen arra irányul, hogy a Saar-vidéket haladéktalanul csatolják a birodalomhoz. A másik körülmény, amely miatt a saarvidéki kérdés körül különösen kiéleződtek az ellentétek, az, hogy a horogkeresztes faji imperializmus valósággal döntő presztizsügyévé avatta a Saar-vidék visszaszerzését, aminek reakciójaként viszont a horogkeresztellenes, vagy németellenes francia körökben is megerősödött az elhatározás, hogy a visszacsatolást lehetőleg elnapolják. És abban az irányban, ahogy a népszavazás döntő napja — 1935 január 13-a — mindjobban közeledik, egyre sűrűsödnek a hevesnél hevesebb incidensek, melyek megtámasztani látszanak azt az aggodalmat, hogy ez a kérdés nem lesz egyszerűen a népszavazás normális technikai lebonyolításának útján megoldható. Francia részről a németek felé és német részről a franciák felé hangzanak el mind gyakrabban a vádak, hogy puccsot készítenek elő, amelynek célja volna még a népszavazás előtt befejezett tények elé állítani a világpolitikát. Ilyen hangulatban érkeznek a hírek, hogy a Saar-vidék határán Franciaország csapatösszevonásokat hajtott végre és hogy — mint a Times, jelenti — a francia kormány a Metzben állomásozó huszadik had