Esti Kurir, 1935. március (13. évfolyam, 51-74. szám)

1935-03-19 / 64. szám

! Váratlanul meggazdagod­ni csak egy Ifinyeremény által lehet! Most van alkalma erre ! Vegyen va­­y rendeljen a szsrencsot hozó KÉSS SORSJEGYEK közül. Hivatalos árak : Nvo1c°d 1 Neorved | FA! I c* 3 B |­­t | i7 F | *4 b Kiss Károly és Tsa­bank részvénytársaság IV., Kossuth Lajos­ utca­­ (Ferenciek temploma melleit) 11935 III. 19. KEDDI ÉLJEN A CSÁSZÁR! ElMllllllllllllllllllllllllllllltlllllllllllllllllllllllMlllllllllllllllPllIM NAPÓLEON, AZ EMBER, A HÓDÍTÓ, A DIKTÁTOR Irtás TATÁR ANDRÁS 54 copyright bt esti kubir­ s ' A ceremóniának azon­ban előírás szerint le kell folynia — s ezzel még a félájult Josephine is tisz­tában van. A kezében tar­­t­í­tott papírlapot tehát, amelyre elmondandó be­szédének szövege van fel­jegyezve, odanyújtja a mellette álló Regnauld de Saint-Jean d’Angely állam­titkárnak, aki azután helyette olvassa fel a könnyek között megfogalmazott sorokat: — Felséges császári uram, szeretett férjem engedélyével kijelenteni, hogy én, akinek nincsen többé reményem arra, hogy gyermekeim lehessenek, akik azután az ő politikájának és Franciaor­szág érdekeinek ügyét tovább vihetnék, kész vagyok arra, hogy vonzalmam és önfeláldozásomnak olyan bizonyítékát adjam, amilyet még sohasem adott senki ezen a világon. Köszönöm neki minden irányomban tanúsított jóságát. Az ő keze koronázott meg engem és ezen a trónon, amelyre emelt, mindig magam mellett éreztem a francia nép szeretetének és irántam való hajlandóságának megnyi­latkozásait. Ezeket az érzéseket azzal akarom meghálálni, hogy beleegyez­zem annak a házasságnak a felbontá­sába, amely Franciaország jólétének szempontjából a jövőben akadály volna, mert megfosztaná attól a szerencséit hogy egy napon ama nagy ember utód­jának kormányzata alá kerülhessen, akit az isteni Gondviselés választott ki arra,­­ hogy eltörölje egy borzalmas forrada­­lom nyomorúságait és régi fényébe állítsa vissza az Oltárt, a Trónt és a Köz­rendet. "T. Házasságom felbontása azon­ban mit sem fog változtatni szivem érzé­sein. A császár bennem mindig meg­­ fogja találni legigazabb barátnőjét. .Tól tudom, hogy ez a politika­ diktálta elha­tározás milyen fájdalmat okozhatott az ő szivének is, de azt is tudom, hogy mindketten büszkék vagyunk túra az ál­dozatra, amelyet a Haza jóléte érdeké­ben hozunk ... * Éjszaka A felolvasás alatt Josephine — aki már nem tud tovább megállni a lábán - a császárnői trónszék selyemkárpit­jának dőlve zokog. Még azoknak a szíve is meg kell hogy essen rajta, akik gyű­lölik és magukban örülnek a bukásának. Amikor azonban Cambavéres kancel­lár előterjeszti az aláírandó válási ok­mányokat, Josephine már megint össze­szedte magát s bámulatraméltó akarat­erővel felemelkedve a székből, odalép a kis asztalkához s megfogva az aranytol­­lat, sápadt arccal, de remegés nélküli kézzel kanyarintja oda Napóleon jelleg­zetes kézjegye alá: Josephine de Beau­­harnais... Ezzel elérkezett az út végére. Mert minden, ami ezután történhetik vele, már csak fájdalmas emlék és lemondás lehet... A válási okiratokat — a szuverén uralkodócsaládok jogszokásának meg­felelően — most sorban aláírják a csá­szári ház tagjai is, majd tanúképen a szenátus és államtanács elnökei, vala­mint négy marsall.. . Ezzel végetér a hivatalos ceremónia. Cambacéres kan­cellár karját nyújtja a roskadozó José­­phine-nek, Napóleon peddig a marsallok csoportján keresztül haladva, lassú lép­tekkel elhagyja a tróntermet. Egyenesen magánlakosztályába vonul vissza, ahol Constant, a meghitt komor­nyik levetkőzteti és a császár rögtön ágyba is fekszik, hogy a nap izgalmait — amelyek még az ő vasidegeit is meg­viselték — kipihenje. Mindig híres volt arról, hogy a legvál­ságosabb órákban is, nagy történelmi események küszöbén, sorsdöntő csaták előestéjén tetszés szerinti időben tudott aludni, akár egy sebtében hevenyészett tábori fekvőhelyen, vagy egy földre te­rített kopott katonaköpönyegen is. .. Most azonban, bármennyire szeretné, nem jön álom szemére. Hasztalan hánykolódik a hatalmas mennyezetes ágyban — égő szemei csak nem­ akarnak elnehezedni és az erőszak­kal lecsukott pillákon keresztül is szün­telenül egy vízió élességével látja maga előtt Josephine-t, sápadtan, könnyekkel küzködve, egyedül és elhagyatottan ... Hiába mondja magának, hogy min­dennek így kellett történnie és hogy az események ilyetén alakulásáért nemcsak kizárólag őt terheli a felelősség. Ez a gondolat sem hoz megnyugvást. A szíve nyugtalanul zakatol a mellében és időnként olyan érzése vann, mintha ezt az érző, lázadozó izomcsomót valami jeges kéz markolása szorítaná össze .. . Hirtelen felkönyököl. Alig hallható, suhanó, óvatosan közeledő lépések ne­szére lesz figyelmes. Még csak annyi ideje van, hogy ösz­­tönszerű­en elgondolja magában, hogy a hűséges fekete Rustam ezen az éjsza­kán is ott posztol az ajtaja előtt, mint azóta mindig, hogy Egyiptomból magá­val hozta . . Aztán tekintete önkéntele­nül az ajtóra szegeződik, amely lassan, nesztelenül feltárul és a küszöbön meg­jelenik Josephine sápadt, összetört, szá­nalmas alakja ..." A császár némán, megdöbbenten kö­nyököl fel az ágyban. Egyetlen szó sem esik. Minek is volna? Mit mondhatnak még egymás­nak? Hiszen azokat a szavakat, amelyek életükben még fontossággal bírhattak, már mind-mind sokszor és újra elmon­dották egymásnak!... Josephine közelebb lép és hirtelen zo­kogva roskad le az ágy előtti medvebőr szőnyegre, amelyet Napóleon az erfurti császártalálkozó alkalmával kapott aján­dékba I. Sándortól, a minden oroszok cárjától... És a fehér medvebőrön kí­sértetiesen vonaglik a szerencsétlen kreol asszony sötét alakja, mintha csak legá­­zoltan és halálos vergődésben nyújtaná ki mégegyszer karját ura felé ... Napóleon maga is megindultan hajlik fölébe. Gyöngéden simogatja a kibom­­lott hajat, igyekszik letörölni az omló könnyeket, amelyek fel­tarthatatlanul szántanak végig a fájdalmasan szép ar­con ... Aztán elül a zokogás, a két em­ber — aki valamikor annyira szerette egymást — még egy utolsó csókban, egy utolsó ölelésben fonódik össze és ez a néma búcsú, amely úgyszólván csak pillanatokig tart, döntő határkövet je­lez mindkettőjük életében. A jelenség eltűnik — hangtalanul, úgy, ahogy jött. És ezzel a kísérteties, terítő éjszakai látogatással véget ér Na­póleon és Josephine változatos, öröm­ben és fájdalomban gazdag szerelmi re­génye. Josephine elmegy Másnap, december tizenhatodikán reggel Josephine örökre elhagyja a Tuileriákat. A fogatok előállnak a császári lakosz­tály hatalmas lépcsőfeljárója elé, hogy a császárnőt és kíséretét Malmaisonba vigyék. Napóleon maga kíséri le elvált nejét egészen a lépcső aljáig, ezzel is kimu­tatni igyekezvén azt a megbecsülést és szeretetet, amelyet irányában érez. Amikor azonban a végső búcsúra ke­rülne a sor, Josephine nem tud többé uralkodni magán, ismét könnyekbe tör ki és felindulása oly erős, hogy hirtelen meginogva, ájultan roskad a hozzáugró Méneval udvarmester karjaiba. Napóleon zavarodottan és megdüb­­benten áll. A szájtátó udvari népség előtt azonban kényelmetlen számára a jele­net — ezért int Mánevahiak, aki az esz­méletlen császárnőt gyöngéden beemeli a kocsiba, ő maga pedig megfordul és határozott léptekkel felsiet vissza a lép­csőn. Josephine úgyszólván ugyanabban a pillanatban magához tér. De már csak a kiesi üvegablakán keresztül láthatja császári urát, akinek alakja eltűnik egy szárnyas ajtó mögött. A következő pil­lanatban a lovak megindulnak és a fé­nyes, aranycirádás udvari fogat elrobog Malmaison felé... Az államérdek tehát megkapta az ál­dozatát — de a válás nyomán fájdal­mas üresség marad vissza Napóleon lel­kében. Hiába hajtotta meg fejét a paran­csoló kényszerűség előtt, Josephine mégis csak az a nő marad számára, akit mindig szeretett és akihez szívének min­den jó érzésével még most is ragaszko­dik. Egyedül maradva bezárkózik magán­lakosztályába és három teljes napon ke­resztül senkit sem fogad. Mintha csak gyászolná az elveszített asszonyt — nem törődik semmivel, nem foglalkozik semmivel, csak jár föl-alá gondolataiba­n mélyedve az elárvult termeken keresz­tül. Három napon át birodalmának ha­talmas gépezete tétlenül pihen — nin­csenek fogadások, nincsenek rendeletek, megbeszélések, kihallgatások . . . Aztán úgy érzi, hogy ezzel még min­dig nem teljesítette kötelességét. Alig néhány nap múlva hirtelen kiadja a rendelkezést, hogy a fogatok álljanak elő: elmegy meglátogatni Josephine-t a malmaisoni kastélyba. (Legközelebbi számunkban folytatjuk! Temusziai vásár alkalmával gazdászkabát.. .. 30.­sportöltöny......43.­divattagján.....56.­Fehér M. Miksa Budapest legszebb férfiruhaáruháza IV. Károly­ körút 12 Öltönyök tiszta gyapjúszövetből mérték után 48 óra alatt készülnek! Önnek is segítenie kell A RÁKBETEGSÉG elleni küzdelmünkben! Szenzációs könyvújdonság! Most jelent meg! MIT KELL TUDNI A MÉHRÁKRÓL? Irta: Dr. Földes Lajos főorvos. Ara 1.20 P. Komoly felvilágosító szóval rámutat a méhrákot megelőző összes tünetekre, miként lehet ezen szörnyű betegség ellen védekezni és ha az előzetes védeke­zésről már lekéstünk, mit lehet még tenni, hogy a betegség el ne hatalmasodjék. Ezt a célt óhajtja szolgálni e könyv. Kapható az Esti Kurír kiadóhivatalában, V., Vilmos császár-ut­al. Filharmonikusok a mikrofon előtt A budapesti Stúdió ma, hétfőn este 7 óra 30 perckor a Filharmóniai Társaság hangverse­nyét közvetíti az Operaházból. A hangverse­nyen, amelyet Breisach Pál vezényel, közre­működik Schuhmann Erzsébet is. 1. Beetho­ven: Házavató­­ nyitány. 2. Bach: a) Es ist vollbracht; b) Bist du bei mir. 3. Mozart: a) Figaro házassága — Susanne áriája; b) Halleluja. 4. Bach: Brandenburgi koncert. No. 3. 5. Brahms: I. szimfóniája. A Wal tűr a rádióban Holnap, kedden este 6.30-kor Budapest 11. a Walkiir I. és II. felvonását, 9.35-kor Buda­pest I. a Walkiir III. felvonását közvetíti. Siegmund .............Max Lorenz Wotan .........................Rudolf Boekelmann Sieglinde.......Bálk­y Anna Brü­nhilda ...... Némethy Ella Hunding..................... . Koréh Endre Frieka .........................Budanovits Mária Walkürök: Relle Gabriella, Réthy Eszter, Halász Gitta, Ruday Mária, Egerszeghy Gitta, Tasnády Mária, Tornyi Aranka, Tutsek Piroski. Hétfő, március 16 BUDAPEST I. 4.10: Sik Sándor előadása diá­koknak. 5.00: Hegedűs Lóránt előadása Petőfi­ről és Kossuthról 5.30: Pertis Pali és cigány­­zenekara. 6.00: Német nyelvlecke. 6.30: Lakatos Árpád szaxofonozik zongorakísérettel. 7.00: Zlahy Lajos Pipafüst című elbeszélésének fel­olvasása. 7.30: Filharmonikus hangverseny az Opera­házból. 10.10: Bachmann­­s­a Imik v intett. II. CD: Horváth Gyula és cigányzenekara mu­zsikál. BUDAPEST II. 8.05: Pertis Pali és cigány­zenekara muzsikál. 6.50: Hanglemezek. 7.45: Dányi Mihály dr. előadása a reumáról. 8.20: Eugen Stepar balalajkazenekara. Kedd, március 19 BUDAPEST I. 6.45: Torna, utána hangleme­zek. 10.20: Felolvasás az ön világgazdasági sze­repéről. 10.45: Felolvasás A leányszoba címmel. 12.05: Zengő Singer Ibolya hegedül. Ferenc Anikó énekel zongorak­ísérettel. 1.30: Aradi Farkas Sándor és cigányzenekara muzsikál. 4.10: Asszonyok tanácsadója. 5.00: Vadak és vadászatok a Csad-tó vidékén (Bély Zia elő­adásai. 5.25: K. Comensoli Mária zongorázik. 4.10: Garzó Miklós franciául tanít. 6.40: Erős — Takács-szalon zenekar Kalmár Pál énekszámai­val. 7.35: Vaszary Piroska és Kiirb­y György előadóestje. 8.20: Gramofon. 9.30: A Walkiir III. felvonása az Operaházból. 10.45: Bura Sán­dor és cigányzenekara muzsikál. BUDAPEST II. 5.30: Földmivelési előadás. 6.05: Balázs Béla szalonzenekarának műsora. 6.30: A Walki­r I. és II. felvonása az Opera­házból, szünetben előadás Wagner operáiról. f­ szló MŰSOR Cp .. (3, 3,:6.. K.n­ő: Vili. hilttarn­óniai­­ fdld: IV, 1 (Wagner-ciklus V.) (kezd. Vsz-kor), szerda: Márta, Szent fáklya, csütörtök: A nürnbergi I,­esterdalnokok (Wagner-ciklus VI.) (kezdete Va7 órakor), péntek: A végzet ha­tár­­a (C 21), szombat: Siegfried­ (Wagner-cik­­lus VII.) (kezdete Vé1 órakor), vasárnap dél­után: Giuaitta, este: Fillangókisasszony. Nemzeti Színház (N 4, V 18). Hétfő: Az utolsó szerep, kedd: Az aranyén­bér (a Nem­­zeti Szín­ház barátainak előadása, kezd. 7-kor), szerda: Kossuth (D 17), csütörtök: A hazug (N 7., pén­tek: Az utolsó szerep, szombat: *Raskircsev Má­ria, vasárnap délután: A hazug, vasárnap este: Az utolsó szerep. Vígszínház 0/14. 8). Hétfő: Reménység (A bér­let), kedd: A három sárkány, szerda: Remény­ség (A bérlet), csütörtök: Reménység (A bér­let), péntek: A három sárkány, szombat: Re­ménység, vasárnap délután: A három sárkány, vasárnap este: Reménység. Magyar Színház (1/­ 4, 8). Csütörtökig minden este és vasárnap délután: Viki, péntek és szom­bat este: Szentpétervár. Belvárosi Színház (4, 8). Hétfő, szerda, pén­tek, vasárnap délután és este: A vallomás, kedd, csütörtök és szombat: A becsület nem szégyen. Kamaraszínház (*/14, 8). Minden este és vas. délután: Százhuszas tempó. Pesti Színház (4, 8). Szombattól kezdve min­den este és vasárnap délután: Lovagias ügy. Városi Színház (4, 8). Hétfő, kedd, szerda délután: Fekete lovas, csütörtök: Szerelmi báj­ital és Az elisondói leány (Kulturbérlet 14), péntek este: Főpróba, szombat, vasárnap dél­után és este: Simon Judit. Fővárosi Operettszínház ('/14. 8). Szerdáig: Nincs előadás, csütörtöktől minden este és va­sáraim délután: Grand Café. Andrássy-úli Színház (4, 9). Péntekig min­den este: Ma éjjel szabad vagyok, szombat,­ vasárnap délután és este: Geraldine. Terézkörúti Színpad (4, 9). Minden este és vasárnap délután: Annyi baj legyen. Bethlen-Hun Színház. Minden este (1/10), szombat (V26), vasárnap (3 és V26). Péntek este: Joske. Komédia Kabaré (V1 5, 9). Minden este és vasárnap délután: Körömtanya (Rott, Solti, Monde, Radó felléptével). Royal Revoszinhez (4, V1v) Minden este és vasárnap délután: Mimi. Maayar Műszaikör. Vasárnap 1, 6, 8): Balerina. is .

Next