Esti Kurir, 1935. március (13. évfolyam, 51-74. szám)

1935-03-20 / 65. szám

­ A Mezőgazdasági Kiállítás látogatói ne mulasszák el f­érfiruha-áruházát Budapest, Vili, Rákóczi­ út 15 meglátogatni Legolcsóbban vásárolhatók a legszebb letöltők, raglonok, öltönyök, bőrkabátok, fiúöltönyök, sportruhék és raflonok Legújabb bel- és külföldi férfiszövetkülönlegességek állandóan raktáron Budapest egyik legelegánsabb f£ri!­­mha-áruháza. minőségben, szabás­ban, Ízlésben a legtökéletesebb Külön k­érnék után­! excbesgol: _ Minden!.! nézze nsg hí(*r!:c:!c'r:2t: CsKsibIK: 11935 III. 20, SZERDA i t i 11 y a r A r i i ^ i t L J £ W A w ^ A ^ eL A iiv !­iiiiihiiiii..... NAPÓLEON, AZ EMBER, A HÓDÍTÓ, A DIKTÁTOR 65 Irta: TATÁR ANDRÁS S5 copyright by esti kurír­E A találkozásnak nin-­­­csen tanúja — és kisé­­­­rete később sem olvashat­­ le semmit a császár arca- I ről. De valami útbaigazí­tást mégis ad erről a lá­togatásról az a levél,­­ amelyet Napóleon Mrl- raisonból való visszatérése után a­­ ’uileriákból ír Josephine-nek: „Ma gyöngébbnek találtalak, drága ba­­j­átnőni, mint ahogy szerettem volna. E­lég kell találnod egyensúlyodat, hogy anntarthasd magadat. Nem szabad át-­­­ngedned magad semmiféle végzetes zomorúságnak. Meg kell hogy nyűgöd­ , ál és különösen kell, hogy gondot for­­tts egészségi állapotodra, amely nek i­kem annyira szívemen fekszik. Ha igaz­­­án rakaszkodol hozzám, ha igazán szed ,­etsz engem, akkor erősnek és megelé- s­­edettnek kell mutatkoznod. Nem sza­bad kételkedned soha el nem múló­­­lyengéd baráti érzelmeimben és nagyon r­osszul kellene ismerned engem, ha azt hnnéd, hogy boldog tudok lenni, ami­kor Te boldogtalan vagy és bele tudnék érődni a helyzetbe akkor, amikor Te nem tudsz megnyugvást találni. Isten ■eled, drága barátnőm, aludj jól és gon­­dolj arra, hogy én kívánom így.. .“ éledő aktivitás jele. És ezzel egyidejű­leg a Tuileriák környékén — alkalma­sint nem is minden alap nélkül — re­besgetni kezdik, hogy a császár máris az újabb házasság gondolatával foglalko­zik. Senki sem tud azonban semmi bizo­nyosat. Csak annyi kétségtelen, hogy a császár órákat tölt fontos megbeszélés­ben négyszemközt Talleyranddal, a kü­l­­ügyek intézőjével, aki minden valószí­­n­ű :"g szerint az újabb házasságon ke- Házassági hírek Néhány nappal később ismét levél négy Malmaisonba: „Megkaptam leveledet, drága barát­­­om, — írja Napóleon. — Savárytól hallom, hogy még mindig sírsz. Ez na­gyon helytelen... Majd ha azt mondod, hogy okos vagy és megint visszanyerted m­uralmadat, akkor meg foglak láto­gatni ... Addig azonban Isten veled, barátnőm! Én is szomorú vagyok. Szük­ségem van arra, hogy Téged megelége­dettnek tudjalak és azt halljam, hogy­­ visszatért az önbizalmad ...“ Aztán praktikusan is gondoskodik az elvált feleség nyugalmáról és további gondtalan életéről, amire annál is inkább szükség van, mert hiszen na­gyon jól tudja, hogy Josephine sohasem értett a pénzzel való bánáshoz. Eddig is szinte szétfolyt a pénz az ujjai között és most — amikor a hárommillió frankot kitevő császárnői évjáradékából kell élnie — előrelátható, hogy a meggondo­lás nélküli pazarláshoz szokott Jose­­phine kezében ez a horribilis összeg is nyomtalanul el fog olvadni. Ezért tartja szükségesnek Napóleon, hogy továbbra is törődjön pénzügyeivel és ne marad­jon meg szigorúan az egyébként elég bőkezűen megszabott hárommillió fran­kos kereten belül. „Az 1810-es év folyamára, — írja egy következő levelében, — százezer frank külön kiutalást hagytam jóvá Malmai­son számára. Ezzel azt kezdhetsz, ami­hez kedved van. Úgy oszd be ezt az ösz­­szeget, ahogy a legcélravezetőbbnek tar­tod. Megbíztam továbbá Estéve inten­dánsodat, hogy amint a házeladási szer­ződés alá lesz írva, kétszázezer frankot fizessen ki számodra. Elrendeltem to­vábbá, hogy fizessék ki rubin-ékszerei­­­det is. Az intendatura majd felbecsüli őket, mert nem szeretném, ha az éksze­részek becsapnának, így is körülbelül négyszázezer frankba fog kerülni. . Azonkívül meghagytam, hogy azt az egymillió frankot, amely még a civillis­tából jár Neked, bocsássák jószágigaz­gatód rendelkezésére, hogy abból adós­ságaidat kifizethessed. Malmaison pénz­tárában is fogsz vagy ön 600.000 fran­kot találni. Azt is megtarthatod, hogy abból ezüstkészletedet és fehérnemű-ál­lományodat kiegészíthesd ... Megparan­csoltam, hogy egy szép parcellán-szer­­vizt rendeljenek számodra. Előbb azon­ban majd megtudakolják Tőled erre vonatkozó kívánságaidat, mert azt aka­rom, hogy olyan legyen, amilyent, sze­retnél.. Amikor azonban már ezekkel az ap­róságokkal tud törődni — ez ismét a ke­­resztül is a nemzetközi politika szálait bonyolítja . .. Minden ablakmélyedésben, minden szalonban folyik a találgatás. Egyesek­­ a Bonaparte-család fecsegő nőtagjait próbálják megkörnyékezni — de ki­derül, hogy ők sem tudnak többet a kí­váncsiskodóknál. •­­ Komoly politikusok, különösen azok, akik külföldön is Napóleon környezeté­ben tartózkodtak, csak mosolyognak a híreszteléseken: ők pontosan tudják, mi fog történni. Emlékeztetnek rá, hogy az erfurti császártalálkozó napjaiban Na­póleon hosszas tárgyalásokat folytatott I. Sándor cárral, még­pedig nemcsak az aktuális politika kérdéseiről , s így véleményük szerint ezek a megbeszé­lések nem vonatkozhattak másra, mint a császár tájékozódására abban az irányban, hogy a két uralkodó közti szö­vetséget nem leh­etne-e házasság útján még szorosabbra fűzni.... A még jobban beavatottak már azt is tudják, hogy Napóleon választása Anni nagyherc­gnőre, a cár fiatal húgára esett és áll­itólag I. Sándor is örömest hajlandó beleegyezését adni ehhez a frigyhez ... De vannak még ezeknél jobban érte­sültek is. És csakhamar olyasféle hírek terjednek el, hogy a császár szász­­országi követe már megbízást is kapott arra, hogy Miksa királytól megkérje leánya kezét... Az állítólag kiszemelt menyasszonyról senki sem tud semmi közelebbit — de nem is fontos, mert másnap már az egész híresztelés hát­térbe szorul amögött az újabb értesülés mögött, hogy Napóleon választása az egyik pármai nagyhercegnőre esett... kit villámcsapásszerűen ér a hir, hogy a bécsi francia követ császári ura meg­bízásából hivatalos formában lépéseket tett I. Ferenc osztrák cs­ászárnál leánya, a fiatal Mária Lujza főhercegnő megkérése ügyében. Hogy ez a fordulat mennyire várat­lanul érte a közvéleményt, mi sem bi­zonyítja jobban, mint hogy még magá­nak Mária Lujzának sincs fogalma róla mindaddig, amíg apja megbízásából Metternich úgyszólván hivatalosan nem közli vele. Hogyan is juthatna eszébe ilyesmire még csak gondolni is?!... Hiszen egé­szen kis gyermekkora óta, amióta csak az eszét bírja, egyebet sem hallott, mint a Napóleon elleni ádáz gyűlölködés és rosszakarat különböző megnyilvánulá­sait! Az udvarnál mindenki csak mint „Antikrisztust“, mint „korzikai kalan­­dort“, mint „elvetemült bitorlót“ emle­geti a francia császárt, akinek kövér, nagyhasú, legtöbbször telhetetlen pókot ábrázoló karrikatúrái sűrűn jelennek meg az újságokban ... Képzeletében nyilván úgy él ez az ember, mint valami borzalmas, vérszívó, mithológiai ször­nyeteg, amelynek elpusztítása Istennek tetsző cselekedet volna! .. . Egyébként is minden oka megvan rá, hogy ellenséges indulattal viseltessék vele szemben. Hiszen miatta kellett már kétszer is elmenekülni a szeretett Bécs­ből a szilaj és idegen lelkületű ma­gyarok közé, miatta kellett császári ap­jának és az egész uralkodóháznak a fáradságos hadjáratok és elképzelhetet­len megaláztatások hosszú sorozatát el­viselnie! ... Nem, lehetetlen, hogy ez a dolog ko­moly volna! Annyira lehetetlen, hogy az első vész­­hírre még fölényesen írja barátnőjének, Colloredo grófnő leányának: „Kotzeluch (Mária Lujza zongoraok­tatója) beszélt nekem Napóleon válásá­ról. Sőt olyasfélekép tűnt, mintha azt­­hallottam volna ki belőle, hogy engem választott ki második nejéül; ebben azonban téved, mert Napóleon bizo­nyára nem merné magát egy biztos visz­­szautasításnak kitenni és különben is, sokkal inkább akar nekünk még további fájdalmakat okozni, semhogy ilyen gon­dolata támadhasson; de még Papa túl­ságosan jó ahhoz, semhogy engem egy ilyen fontos ügyben kényszeríteni akar­hatna.“ Még határozottabban és világosabban ír ugyanaznap magának Colloredo asz­­szonynak: „­... az emberek csak fecsegjenek, én egyáltalában nem törődöm vele. Csak sajnálom azt a szegény hercegnőt, akit Napokon majd kiválaszt megának, mert annyi bizonyos, hogy én nem leszek ál­dozata a politikának!“ (Legközelebbi számainkban folytatjuk)­ ­ já­­­mm-é. Mária Lujza Mária Lujza közben medig —■ a kulisszák mögött — buzgón szövődnek a szálak, amelye­ket az egyik oldalon a ravasz Talley­­rand tart a kezében, a másik oldalon pedig egy ugyanolyan agyafúrt, hidegen számító, skrupulus és könyörület nélküli államférfi, Talleyrand mellett Európá­nak és korának talán legnagyobb diplo­matája: Metternich Kelemen herceg, az osztrák kancellár. A közvetlenül érdekelt Napóleonon és m­iluS- fc­ifi k mi Lm­­i­­rmarson­ A táncjáték története a Stúdióban Holnap, szerdán este 7 óra 50 perckor Ga­­járy István dr. „A tán­cjáték története*f enemes előadást tart. Az előadás keretében Rajter La­jos vezénylésével közreműködik az Operaház lapjaiból alakult zenekar is. A rendkívül érde­kesnek ígérkező zenés előadás műsora a kö­vetkező: 1. Ellenbogen: A jós — balett; a) Kártyazene; b) Magyar induló. 2. Doppler: Ilka — cigánymuzsika az I. felvonásból. 3. Erkel: a) Bür­k bán — balettjelenet; b) Hunyadi László­­— magyar tánc. Kedd, március 19 BUDAPEST I. 4.10: Asszonyok tanácsadója. 5.00: Vadak és vadászatok­ a Csad-tó vidékén (Bély Zia előadása). 5.25: Zongora. 6.10: Garzó Miklós franciául tanít. 6.40: Erős— Takács-szalonzenekar Kalmár Pál énekszámai­val. 7.35: Vaszary Piroska és Kürthy György előadóestje. 8.20: Gramofon. 8.30: A Walkiir III. felvonása az Operaházból. 10.45: Bura Sán­dor és cigányzenekara muzsikál. BUDAPEST II. 5.30: Földmivelési előadás. 0.05: Balázs Béla szalonzenekarának műsora. 6.30: A Walkiir I. és II. felvonása az Opera­házból, szünetben előadás Wagner operáiról. Szerda, március 20 BUDAPEST I. 6.45: Torna, utána hangleme­zek. 10.20: A tudomány műhelyéből címmel Földessy Géza felolvasást tart. 10.45: Fazekas István A barlanglakó­házat épít címmel felolvas. 12.00: Déli harangszó. 12.05: Hanglemezek. 1.40: Triumph-együttes hangversenye. 4.16: Diák­félóra. 5.05: Auer György dr. előadása Az óva­dék címen. 5.25: Venczel Béla bordalokat énekel zongorakisérettel. 8.10: Olasz lecke. 6.40: Dullier Klára hegedül zongorakisérettel. 7.15: Kovács Dénes dr. Kossuth halála és örök pihenője címen előadást tart. 7.50: Gajáry István dr. elő­adja a táncjáték történtét. 0.20: Horváth Rezső és cigányzenekar(a muzsikál, Lipóczky József énekel. 10...): Ernst Heckel felolvassa Keresztury Dezső német nyelvű előadását Bis­marck nyomdokain Magyarországon címmel. 10.50: Vajda Sándor és Pártos Ernő jazz­zenekarának műsora. BUDAPEST II. 7.05: Szerb Antal beszél Rousseau vallomásairól. 7.25: Osváth Julia érté­kel zongorakísérettel. 8.05: A cári Oroszország felbomlása címmel Rácz Kálmán előad. 8.35: Hanglemezek. 13 ó SZIHna MŰSOR Operaház (3, *48). Kedd: Walki­r (Wagner­eik. V. 97), szerda: Mária, Szent fáklya, esitt­: A nürnbergi mesterdalnokok (Wagner-ciklus VI.) (kezdete V-17 órakor), péntek: A végzet ha­talma (C 21), szombat: Siegfried (Wagner-cik­lus VH.) (kezdete *47 órakor), vasárnap dél­után: Giuditta, este: Pillangókisasszony. Nemzeti Színház (V 14, 4/1 8). Kedd: Az arany­­ember (a Nemzeti Színház barátainak elő­adása, kezdete 7 órakor) szerda: Kossuth (D 17), csütörtök: A hazug (­ 7), péntek: Az utolsó szerep, szombat: Baskircsev Mária, vas délután: A hazug, este: Az utolsó szerep. Vígszínház (*44, 8). Kedd: A három sárkány szerda: Reménység, (G bérlet), csütörtök: Re­ménység­ (K bérlet), péntek: A három sárkány szombat: Reménység, vasárnap délután: A há­rom sárkány, vasárnap este: Reménység. Magyar Színház (*44, 8). Csütörtökig minden este és vasárnap délután: Viki, péntek és szom­bat este: Szentpétervár. Belvárosi Színház (4, 8). Kedd, csütörtök és szombat: A becsület nem szégyen, szerda, péti­­ek, vasárnap délután és este: A vallomás. Kamaraszínház (Vi 4, 8). Minden este és vas délután: Százhuszas tempó. Pesti Színház (4, 8). Szombattól kezdve min­den este és vasárnap délután: Lovagias ügy. Városi Színház (4, 8). Kedd, szerda dél­után: Fekete lovas, csütörtök: Szerelmi báj­ital és Az elisondói leány (Kulturbérlet 14) péntek este: Főpróba, szombat, vasárnap dél­után és este: Simon Judit. Fővárosi Opere­színház (*44, 8). Szerdáig Kincs előadás, csütörtöktől minden este és va­sárnap délután: Grand Café. Andrássy­ úti Színház (4, 9). Péntekig min­den este: Ma éjjel szabad vagyok, szombat vasárnap délután és este: Geraldine­ , Terézkörúti Színpad (4, 9). Minden este 6 vasárnap délután: Annyi baj legyen! Bethlen-téri Színház. Minden este (‘/sül szombat (ViG), vasárnap (3 és VáG). Pénte este: Joske. Komédia Kabaré (1/15, 9). Minden este 6 vasárnap délután: Körömtanya (Roll, Solt Mende, Radó felléptével). Royal Revüszínház (4, ’/km). Minden este­­ vasárnap délután: Mimi. Megvár Missze­nkör. Vasárnap, hétfő (*44, I­­Cf: Fehér orchideák.

Next