Esti Kurir, 1935. szeptember (13. évfolyam, 198-222. szám)

1935-09-18 / 212. szám

m 8 J j$Í0fív ] <S$í&4lÁű/£s L ttáWWU KABOS GYULA, Bús Fekete László Szerelem­ből elégtelen-kés­ek fülorvosa, a tegnap esti elő­adás után beállított az egyik lipótkörúti kávé­házba és feketét rendelt. A művész az újságokba ■temetkezve fogyasztotta el feketéjét, amikor egy­szerre azt vette észre, hogy jobbról is, balról is, minden oldalról csak őt nézik és a kávéház vendégei közül egyik-másik szelíden mosolyog, de van olyan is, aki hangosan nevel. " Kabos eleinte nem sokat törődött az egésszel. Amikor azonban látta, hogy körülötte mindig nagyobb lesz a szenzáció, ugyancsak zavarba jött és most már meg nem állta, hogy a leg­közelebb ülőtől meg ne kérdezze: — Mondja uram, mit nevetnek maguk én­­rajtam! A megszólított a nevetéstől elfúló hangon vá­laszolta: Művész úr, micsoda fület növesztett ma­jmának? Kabos a feje tetejéig elpirult. Pillanat alatt eszébe jutott, hogy a­­fülét a fülén felejtette, habosnak ugyanis, a szerep szerint, „szokatlanul nagy füle van”. A művész, hogy a szerző elő­írásának eleget tegyen, viaszból megterebélyesí­­tette a fülét, ami a normálisnál ilyenformán majdnem még egyszer nagyobb lett. Az előadás utáni sietségben ezt a pótfület magán felejtette. ★ A ROYAL SZÍNHÁZ új bérlőjének, Rákosi Tibor dr.-nak édesapja, a színházi világban nép­szerű Rákosi bácsi híres a takarékosságáról. Amiből lehet, Rákosi bácsi lecsíp egy-két fillért. Róla mesélik, hogy a Három ember a hóban színtehozása alkalmából azt a kérdést tette fel fiának, a színház igazgatójának, hogy nem volna-e untig elég két ember a hóban? Barátságtalan vita a Barátságos arcot kérek körül A­ Terézkörüli Színpad legközelebbi revüjének­­— mint jelentettük — Barátságos arcot kérek a címe. Amikor ez a cím nyilvánosságra került, a Terézkörúti Színpad igazgatósága az egyik budapesti filmvállalattól ajánlott levelet kapott, amelyben a filmvállalat arra kéri a Terézkörúti Színpadot, hogy revüjének adjon más címet, mert Karinthy Frigyes és Mihály István új film­jének, amely legközelebb forgatásra kerül, ugyancsak Barátságos arcot kérek a címe. Ro­­boz Aladár, a Terézkörúti Színpad igazgatója válaszában közölte a filmvállalattal, hogy a Barátságos arcot kérek című revü bemutatójára már a múlt szezonban sor került volna, de a múlt műsorok sikerei miatt az új revü bemuta­tójának időpontját kénytelen volt erre a sze­zonra kitelni, ami köztudomású és színházi kö­rökben tudott dolog. Roboz Aladár arra kéri tehát a filmvállalatot, hogy filmjének, amelynek forgatását még csak a jövőben kezdik el, adjon más címet. A zenetanítás racionalizálása Az elmúlt napokban narancssárga plakátok jelentek meg a főváros utcáin és hívták fel magukra a figyelmet. A plakátok újszerű zene­oktatást hirdetnek, amelynek komolysága mel­lett szól, hogy ezt az új pedagógiai rendszert és módszert olyasvalaki tervezte és igyekszik meg­valósítani, aki a Zeneművészeti Főiskolán szer­zett tanári oklevelet, még­pedig olyan mesterek vezetése mellett, mint amilyen Székely Arnold és Dohnányi Ernő. Az új iskola vezetője, Gö­rögné Sándor Margit a következőket mondotta az Esti Kurír munkatársának: — Tanítási módszerem az életnek köszönheti kialakulását. Azoknak a kívánságoknak, ame­lyekkel a zene iránt érdeklődők, vagy a zene­tanulók szülei fordulnak hozzám. Azok, akik n­em hivatásos muzsikusokat akarnak nevelni gyermekeikből, hanem azt szeretnék, ha arány­lag rövid idő alatt, nem túlságosan megerőltető munkával sajátíthatnák el a gyerekek a zenei műveltség alapelemeit és tanulhatnának meg zongorázni annyira, amennyire művelt ember­nek muzsikálni tudni legalább is kívánatos. Azt hiszem, sikerült racionalizálnom a zeneoktatást. A tanterv három éves. Kevesebb benne az etűd, a „technikázás”, sok az olyan előadási darab, amelyben a tanuló gyönyörködni tud. Fontos tantárgy a lapról való olvasás. A növendékeket megismertetjük a zeneirodalom legnevezetesebb alkotásaival, a zenetörténet alapvonalaival is és azzal, amit a zenetudományból minden műveit embernek tudnia kell. Évek óta kísérleteztem ezzel a módszerrel. Szerénytelenség nélkül állít­hatom, hogy eredménnyel. .. Görögné Sándor Margit tantervét több kiváló, országos hírű pedagógus nézte át és megfelelő­­nek találta. Az új zeneiskola Dorottyya­ utca 3 Mait nyílt meg. Isu­k ráJR!. 1935 IX. 18. SZERDA Rejtő Jenő útja az idegenlégiótól a Városi Színház színpadáig Rejtő Jenő albumából: 1. Rejtő Jenőt zugárusításért 15 napi fog­házra büntetem. Hamburg, Hauswelt rendőri büntetőbíró. 2. Rejtő Jenőt a francia gyarmati légióból elbocsátom. Gumizón Ain Szefra, Colonel Lam­ph­ur. 3. Rejtő Jenőt tiltott határátlépésért 30 napi fogházra ítélem. Klagenfurt, Altmann járási rendőrkapitány. 4. Rejtő Jenő és Sándor Jenő operettje a száz budai előadás után a Városi Színházban talált otthont. A szerzőket a ritka sikerű operettért a hálás közönség sokszor a lámpák elé hívta az Aki mer, az nyer száznegyedik előadásán. Az Aki mer, az nyer librettistája szmokingba öltözötten áll a Városi Színház színpadán és várja, mikor ér véget a taps, hogy elvonulhas­son és elmondhassa élettörténetét, amelyből egykor egészen bizonyosan regény lesz. Regény eddig is. — Csak röviden tudom elmondani, hogy tu­lajdonképpen mi történt, eddig a percig, amíg a közönség tapsol nekem a Városi Színházban. Fejezetcímeket mondok ... — Tizennyolc éves voltam, amikor Heltai Jenő kijelentette nekem, hogy író vagyok. Már­ton Miksa ajánlólevelével Berlinbe kerültem, ahol Reinhardtnál fizetés nélküli tanonc voltam. Szörnyű nélkülözések között bolyongtam Cha­­rel, Piscator, Jessner és más színbűvészek ár­nyékában, mindig éhesen és rongyos ruhában, míg végre ajánlólevél nélkül fix állást kaptam egy magyar zsoké jóvoltából: a Karlshorst mel­letti versenypályán lovakat csutakoltam. — Berlinből Hamburgba mentem, ahol hami­sított francia illatszerekkel ügynököltem Altona lokáljaiban. A rendőr persze sokszor elfogott és a zugkereskedelemért sokat ültem börtönben. Amikor Altonában már megunták parfümjei­­met, beálltam dokkmunkásnak, majd Svédor­szágba kerültem, ahol heringhalász lettem. In­nen a svéd hatóságok Franciaországba tolon­­coltak, ahol összeálltam egy orosz fiúval és édességeket árultam a Montparnasseon. Miután kiteleltem, nekivágtam az országútnak, cirkusz­­napszámos lettem, majd kikötöttem Oranban. Rövidesen a djebeli foszfát-bányában dolgoz­tam, azután jelentkeztem a légióba, ahonnan hónapok múlva mint beteget elbocsátottak. Korzika következett, ahol erődítéseken dolgoz­tam, majd Marseillen keresztül Genuába men­tem, ahol a milánói magyar konzul jóvoltából kaptam vasútjegyet hazáig. A jegyet eladtam, Klagenfurtnál átszöktem Ausztriába, ahol rög­tön harminc napot ültem... Tovább... — Bécsben kábelt raktam a Fleischmarkton, majd Svájcba kézimunkákat szállítottam, át­utaztam Pesten, ittam egy fröccsöt a Keleti­pályaudvarnál és mentem tovább. Három évig barangoltam a Keleten. — 1930-ban tértem vissza Budapestre — zsa­­kettnadrágban, vitorlavászon kabátban. Somogyi Kálmán igazgató jóvoltából elértem mint ka­­baréb­a az első keresetet, Salamon Béla révén az első sikert, Faragó Miklós segítségével az első regényjövedelmet a Világvárosi Regényeknél és végül Sebestyén Géza pártfogása révén az első egész estét betöltő premiert. — Ez volt az egész. Mi jöhet még? Elkészült Az önző óriás, Hubay Jenő új operája Mosóczi birtokán Hubay Jenő most ünne­pelte meg hetvenhetedik születésnapját. Hubay Jenő a születésnapi ünnepségre összejött szűk baráti társaságának elmondotta, hogy befejezte új operáját, a Wilde Oszkár meséből készült Az önző óriást, amelynek szövegét Márkus László és Mohácsi Jenő írták. A mesejátékban két beszélőszerep van: az óriás és egy kisfiú. Hatalmas kórusok és balett egészítik ki a szín­padi részt. Az önző óriás bemutatója a téli szezonra várható. Huby Jenő ugyancsak elmondotta még, hogy a napokban befejezte a Romain Rolland költe­ményére komponált Béke Himnusza című szim­fonikus költeményét, amelynek magyar átülte­tő­je Ferenczy Sári. A kiváló zeneművész a legjobb és legfrissebb egészségben fogadta a gratulációkat. Egyik ven­dégét, Zerkovitz Bélát az a megtiszteltetés érte, hogy Tündöklő szép vasárnap volt című versé­nek muzsikáját Hubay ott Mosócon megkompo­nálta. A legújabb Hubay—Zerkovitz-dal a na­pokban megjelenik nyomtatásban és szövege igy szól: Tündöklő szép vasárnap volt, Künn jártunk a vadvirágos réten, Adtam egy szál margarétát — Megcsókoltad — s visszaadtad nékem Gyermekkori imakönyvem közepébe zártam a virágot, És azóta nap-nap után Fellapozom azt az imádságot. Megtanultam imádkozni, Amióta a szemedbe néztem. Az angyalok meghallgatják Imádságom odafenn az Égben. Árpa kérem az Úristent: Adjon Néked minden földi jóból, (Hisz’) Templomjáró rendes ember Lett a régi istentagadóból. Mosóc, 1935 szeptember 15. Sólyom Janka a Bristolban Sólyom Janka, a kiváló dizőz hat hónapos szünet után október 1-én kezdi fellépését a Bristol-hallban. Az előkelő szálloda hallját át­alakították, kis színpadot építettek, amely egé­szen bizonyos, a magyar és külföldi sanzoniro­dalom jelentős állomása lesz. Benatzky Pestre készül Az Esernyés király kiváló komponistája, Be­­natzky Budapestre készül. Levelet írt a Bel­városi Színház igazgatóságának és bejelenti, hogy ha ideje lesz, feltétlenül ellátogat Buda­pestre, megnézi az Esernyős király Belvárosi Színház-beli előadását, amelynek elismerő kri­tikái már megérkeztek hozzá. Benatzky egyéb­ként már új operettjén dolgozik, amelynek fő­hőse egy modern Krézus. Magyarországon készül Rökk Marika új filmje Ma reggel Budapestre érkezett Alfréd Grewen, az Ufa filmgyár egyik legtekintélyesebb produk­cióvezetője, akit érdekes okok hoztak Magyar­országra. Alfréd Grewen ugyanis Rökk Marika filmjeinek produkcióvezetője és most azért jött, hogy Budapesten megbeszélje az új Rökk Marika-film részleteit. Az Ufa új magyar sztár­jának második filmje ugyanis Magyarországon készül majd. Az Ufa budapesti igazgatósága kü­lönben Alfred Grewen tiszteletére a Royal-szálló különtermében ma délután teát ad. * Balassáné Dömjén Teréz áll. kép, okleveles zongoratanárnő most kezdi a tanítást. Magán­órák és két tanítványból álló kis csoportok. Mérsékelt tandíj. Előkészítés a Zeneművészeti Főiskolára. Érdeklődés délelőtt 9—11 és 3—6 óráig. I., Csaba­ utca 9. I. em. 3. (Tel.: 548—60.) Uif&ifh­tf&eSaíia■ Óriási siker! Ásandó tábla! BkOiiIvülifi■ „100 zsidó­­ sftoriban “ hogy Faludi Sándor már jobban van és szombaton délelőtt elfoglalja hivatalát a Király Színházban, hogy a szerződésnélküli színészek ülésén sok szó esett a nyomorról, amely rettenetes erő­vel nehezedik rá a színpad szerződést vesztett tagjaira. Amikor egy szónok azt mondta, hogy nem maradt semmink, valaki közbekiáltott: „csak a böjtnapjaink ...“ hogy az új Fővárosi Orfeumban csak húsz éven aluli jegyszedőnőket alkalmaznak; hogy a párisi Opéra Cimique-t Mussolini meghívta olaszországi vendégszereplésre. Az Opéra Comique társulata nagy ünnepségek kö­zött 1936 április 6-án vendégszerepel majd Ró­mában Debussy „Polieas et Mélisande“ című da­rabjával. hogy Gárdonyi Lajos vígjátékot ír. hogy Bajor Gizi hazaérkezett Budapestre és rövidesen megkezdi próbáit a Nemzeti Színház­ban. hogy Kőszegi Teréz válik férjétől. hogy Henry Bernsteint, a híres francia drámaírót Bécsbe várják. Az új vezetés alá ke­rült Josefstadter Theater bemutatja „Remény11 című színdarabját. A darab premierjére ígérte megjelenését Bernstein, hogy a Király Színházban megkezdték a Három a kislány próbáit, hogy a bécsi városi tanács elhatározta, ut­cát nevez el Schratt Katalinról, Bécs „Gnädige Frau“-járól, aki most lett nyolcvan esztendős, hogy az ismert pesti ügyvéd, aki a színész válóperét vitte, egyben sikerrel befejezte, hono­rárium helyett színházjegyeket kap a színésztől. A színész, aki az ügyvéddel kötött megállapodá­sát lelkiismeretesen és becsületesen be akarja tartani, szerződésében kikötötte, hogy minden premierre fellépti díján kívül egy páholyt is kell kapnia. November 9-én nyílik az új Thália Az új Thália ebben a szezonban a Royal Színházban tartja meg előadásait. Az első két bemutató Tamássy Áron Énekesmadár című mesejátéka és Felkay Ferenc Vágta című da­rabja lesz. Az első előadást november 9-én tartják meg. Az említett két darabon kívül Elmer Rice, Hofmannstal, Jules Romain, We­­dekind és Jevreimoff művei kerülnek bemuta­tásra. Minden darab csak háromszor kerül színre. Az új Thália Társaságot az idén Márkus László irányítja. Az első két darabot Pünkössi Andor rendezi. Fedák Sárit és Rózsahegyi Kálmánt Bécsbe hívják Az egyik bécsi színház ajánlatot tett Fedák Sárinak és Rózsahegyi Kálmánnak hogy buda­pesti szereplésük után fogadjanak el bécsi szerződést és játsszanak Bécsben. Az ajánlatot sem Fedák Sári, sem Rózsahegyi Kálmán nem fogadta el. Farkas Imre nyilatkozata Az Esti Kurír tegnapi számában a Királyné huszárja című filmemmel kapcsolatban egy kis hír jelent meg. E hír államtisztviselői múltamat hozza kapcsolatba vidéki felvételekkel a had­gyakorlaton. A romantikus beállítás a szemé­lyem iránti kedves rokonszenv megnyilatkozása lehetett csupán. Mindenféle híreszteléssel szem­ben azonban meg kell állapítanom azt is, hogy a Királyné huszárja békebeli kis vígjáték, amelyben katonák is szerepelnek. Teljesen ön­álló új darab, semmi köze sem a Nótás kapi­tányhoz, sem bármelyik régebbi operettemhez, Farkas Imre. Affér Párisb­an Napoleon-darabok közül Paul Raynal, a kiváló francia színdarabíró Napóleon Unique címmel színdarabot írt, amely­nek bemutatóját a Comédie Francaise őszre tűzte ki. A színház most megjelent műsorrend­jéből Raynal arról értesült, hogy a darabját megelőzően felelevenítik Sardou Szókimondó asszonyság című színdarabját, amely, éppen úgy, mint az ő színműve, Napóleon életét viszi a közönség elé. Emiatt a Napóleon Unique-t elvette a Comédie Francaisetől és kijelentette, hogy Párisban nem is engedi színre kerülni. A darabot, hír szerint, Bécsben mutatják be.

Next