Esti Kurir, 1935. szeptember (13. évfolyam, 198-222. szám)
1935-09-18 / 212. szám
tÉRtti 1935 IX. 18. SZERDA &jUdMiO Á legy.m szabad szó szerint idéznünk Antal István sajtófőnök-államtitkár úr beszédéből. „A legitimista akciót — mondotta — tehát ma nem tekinthetjük reálpolitikai akciónak, amint nem tekinti annak olyan körültekintő reálpolitikus sem, mint Bethlen István gróf és nem tekinti annak Schuschnigg osztrák kancellár sem, aki pedig van olyan jó legitimista, mint a bicskei plébános, vagy a megbukott dombóvári népképviselő.“ Szószerint idéztünk a miniszterelnök megbízásából Kőszegen megjelent és szónokolt sajtófőnök-államtitkár úr beszédéből, mert szívesen tartjuk magunkat a hiteles szöveghez. Hogy Bethlen István grófnak, aki ezúttal a „körültekintő reálpolitikus“ elismerő jelzőjét kapja Antal Istvántól, mi a véleménye a legitimista akcióról, azt mi nem tudjuk. El kell fogadnunk a sajtófőnök úr megállapításait, már csak azért is, mert a Bethlen István gróf és közötte lévő kapcsolat közismerten könnyűvé teszi számára, hogy Bethlen István gróf felfogásáról a leghitelesebben tájékozódjék. Ám a sajtófőnök-államtitkár úr nem maradt meg honi földön. Átruccant a külpolitika terére, azzal a vidor természetességgel, amely cselekedeteit általában jellemzi. És tulajdonított egy külföldi kormányfőnek, annak nyilván tudta és beleegyezése nélkül bizonyos intenciót egy egész Európát közvetlenül és nem csekély súllyal érintő kérdésben. És hozta ezzel egy barátságos állam kancellárját abba a nem kellemes helyzetbe, hogy ezt a kétségtelenül súlyos tapintatlanságot kénytelen legyen szándékkal figyelmen kívül hagyni, mint olyan megnyilatkozást, amelynek illetéktelensége és jelentéktelensége felmenti őt az alól, hogy válaszra érdemesítse.* /// Ami mármost a sajtófőnök államtitkár úrnak a „bicskei plébános“ kitételét illeti, azt a kétségtelen lekicsinylést, amellyel magához, a született államférfihoz mérte Griger Miklóst, a magyar közéletnek ezt a régi, érdemes, tanult, műveit alakját — ez nem szorul bővebb kommentárra. Csak jellemző magára az államtitkársajtófőnök úrra, arra a gondolatvilágra, amelyben él és amelyből szokás szerint csak úgy sisteregnek a kereszténységről szóló jelszavak. Persze, ha politikai ellenfélről van szó, akkor más hangsúlyt kap a beszéd, akkor csak úgy odaveti a ritka képességű államtitkár úr fitymáló hangsúllyal a „bicskei plébánost“. Pedig, hogy honnan jön valaki a politikába és hová vonul vissza, ha közéleti működése szünetel, vagy szűnt , azt a sajtófőnök-államtitkár úr több türelemmel is megítélhetné. Griger Miklós katolikus lelkipásztor volt, mielőtt a politika arénájába lépett és most, hogy a legutóbb megtartott nyíltszavazásos választások nem engedélyeztek neki mandátumot, ismét magas papi hivatását teljesíti. Van ez talán olyan dicső és előkelő dolog, mint OKH-ügyésznek lenni. És a „megbukott népképviselő“ gunyoros jelzője sem ejthet szégyenfoltot senkin. Akkor, amikor Antal István államtitkár és sajtófőnök úr vezére elítéli a lélektiprást, amikor már fel nem sorolható számban tettek ünnepélyes hitet és vallomást a kormány tagjai, a miniszterelnökkel az élükön, a titkos választójog mellett és amikor a titkos választójog helyett még mindig a nyílt szavazás gyakorlati eszközével élnek a hatalom megteremtésére; amikor ettől az eszköztől eltérni szemmel láthatóan nincs kedvükre — és az ember megérti, hogy miért —, akkor az olyan képviselő aki a nyílt szavazás összes fogásaival szemben megbukott, joggal tarthatja magát olyan politikusnak, akit a nyílt szavazás kegyeltjeivel mindig nyugodtan össze lehet mérni. 7 Hogyan született meg a rokonság egy régi bécsi udvari bálon a walesi herceg és a Rhédey család között Régi arcképek, elsárgult írások Bert sok néni székely ládájában - „Rhédey vér, azért szereti a cigányt ! . .. (Mint egy megelevenedő regény, olyan a Rhédey-család története. Tele romantikával, szép gesztusokkal, úri bolondságokkal, virtuskodással, huncut székely tréfákkal és felmulatott húszezer holdakkal. Az utódok már egy ultramodern, beépített szekrényes kis budai lakás nappalijában döngetik a családi sírbolt ajtaját, keltegetik néhány percnyi életre az ősöket és a múltat mindössze a többszázesztendős székelyfaragású faláda képviseli a sarokban, tele a régi írások sárgult lapjaival. A láda tartalmát ritkán riogatják, nincs idő az ősökkel való foglalatoskodásra — az utódoknak kenyeret kell keresni. Csak egy utód csinált «nagy karriert® — egy rokon. Teck Mary hercegnő. Abból angol királyné lett. A malesi herceg édesanyja. Néhány nappal ezelőtt beszélgettünk özvegy Paksy Józsefnével, aki a grófi ágon utolsó sarja a Rhédey nemzetségnek. De van a régi székely családnak egy másik ága is, amely nem viseli a grófi címet. Ez a nemesi ág — ma már azonban itt is csak egyetlen sarj él, az ő halála után ezen az ágon is megfordítják a családi címert a kripta ajtaján. Börtsök Samuné, a nagybányai festőiskola híres tanárának özvegye — az utolsó Rhédeylány. A férfiak már valamennyien elhaltak. Börtsöknének van egy kedves és tudós leánya: Lídia, aki a budafoki polgári iskola tanárnője — ő az egyetlen kertésze ma a nagy családjának, ő ismeri a történetüket: minden kis ágacska születését, örömét és szenvedését. Egy romantikus házasság ő meséli, ahogy alább következik.) — Az ős, akin keresztül a Rhédeyek rokonságba kerültek az angol királyi családdal: Claudia grófnő. Ő volt a mai angol királyné nagyanyja. Édesanyám nagyapja, Rhédey Lajos unokatestvére volt Claudiának, aki Württemberg Sándor herceghez ment feleségül. De hogyan! ... (A faragott székely ládából régi írások, foszladozó szélű, régi újságok kerülnek elő. Minderről a romantikus házasságról beszélnek. A színhely Bécs, a múlt század elején Európa központja. Mindenki ide tódul, csalogatja őket a Habsburgok fénye, a nagy udvari élet. Az egyik udvari bálon megjelenik a gyönyörű szép és nagyon fiatal Rhédey Claudia grófnő is, Biharország egyik leggazdagabb földbirtokosának a lánya. És ott van a császári lovasgárda fiatal kapitánya: Württemberg Sándor herceg. A württembergi király öccse. Egynéhány valcer és francia négyes után fellobban a szerelem s röviddel a forró báli éjszaka után a württembergi herceg megkéri a magyar grófkisasszony kezét...) — Csakhogy ez a házasság nem ment olyan simán! Az apa, Rhédey Lajos nem adta beleegyezését. A württembergi király ugyanis nemismerte el egyenrangúnak öccse választottját, mire a leány apjából kitört a székely gőg és kijelentette, hogy neki pedig a württembergi király nem imponál, ő sokkal régebbre vissza tudja vezetni a családfáját. Az ő famíliájában két erdélyi fejedelem ős szerepel, a családot alapító Aba Sámuelről nem is szólva. Hiába volt a leány minden rimánkodása, a házasságot csak akkor köthették meg, amikor Rhédey Lajos gróf meghalt Claudia a házasságkötéssel egyidőben a Hohenstein-grófságot kapta a württembergi királytól, de gyermekei már hercegek lettek: a Teck hercegek. — Nagyon boldogan éltek, de nem sokáig. Hat esztendővel a házasságkötés után Grácban, ahová Württemberg Sándor ezredét áthelyezték, falkavadászaton vett részt a fiatalasszony. Egy szerencsétlen fordulónál lebukott lováról és a késő délutáni szürkületben az egész lovastársaság átgázolt rajta. Agyontaposták a lovak. Utolsó kívánsága az volt, hogy holttestét vigyék haza Magyarországra, Erdélybe, ahol született és nevelkedett. A férje teljesítette is felesége végső óhaját: négylovas gyászhintó vitte Rhédey Claudia holttestét Grácból Erdőszentgyörgyre. A bakon Sándor Móric gróf ült, Württemberg Sándor legjobb barátja — ő hajtotta a lovakat, végig a hosszú uton ... A „szegény rokon") az angol király koronázásán (Württemberg Sándor és Rhédey Claudia egyik fiának, Teck Ferenc hercegnek leánya a mai angol királyné. A Teck hercegek a világháború kitörésekor, hogy szakítsanak minden német kapcsolattal, letették nevüket és felvették a Cambridge nevet. Bizonyíték erre itt a Szentpétery utcai lakásban egy sereg levél — valamennyit a Cambridge hercegek küldték és kondoleáltak az utolsó fihéczey-lánynak, Börtsök Samunénak, amikor férje meghalt.) — Az angol királyné erősen tartja a rokonságot a magyar Rhédeyekkel. Sok magyarországi családi relikviát is őriz, többek között az erdélyi fejedelem Rhédey Ferencnek trónszékét és feleségének, Bethlen Druzsianna grófnőnek óriási értéket reprezentáló gyöngyfülbevalóját. Huszonöt esztendővel ezelőtt egyik ünnepségen viselte is ezt a fülbevalót Mary királyné, akinek koronázásán a Rhédey-család nevében Fráter Lóránd, a híres nótaköltő-huszárliszt és akkor országgyűlési képviselő jelent meg. Az ő anyja is Rhédey-lány volt ugyanis. Eleinte ügyet sem vetettek az egyszerű, fekete díszmagyarba öltözött ,szegény rokonrak a pompás egyenruhában csillogó lordok és egyéb udvari főméltóságok, de amikor a nagyopera díszelőadásán a királyi páholyban az uj király háta mögött egve- 8 dal ez az egyszerűen öltözött magyar ur A foglalhatott helyet, rögtön felment az ázsiója ... (Múlnak a félórák, már romantikus nagy folyóvá dagad a mese a régelmúlt Rhédeyekről, a nemesi ág gőgös kurucairól, akik nem vették fel a grófi címet, mert nem akartak semmit elfogadni a Habsburgoktól. És szerették a bort, a muzsikát, a cigányt. A régi krónikák sokat mesélnek egy bizonyos Rhédeyről, aki a haragja elől fára menekülő francia szakácsot verébként puffantotta le, mert nem tudott neki kedvére való tejespulisztikat főzni. A másik Rhédey Simonyi óbester leg-obb barátja volt és egy télen át egész ezredes vel látta vendégül a generálist, mert az nem kapott szabadságot és nem távozhatott a csapatától, így hát inkább a csapatot is magával hozta. Mit számított ez a Rhédeyeknél? — gazdagok voltak, nagyon gazdagok. A sok mulatozásban azonban elúszott a nagy vagyon s mig a dédapának húszezer holdja volt, a nagyapának már csak nyolc jutott, a fiúnak kettő, a kései utódnak pedig, aki most itt ősei emlékét idézi — már csak az életfilozófia maradt. Egyéb semmi...) — Én azért lettem számtanszakos tanárnő, hogyha a nagyapáink nem tudtak számolni, én megtanuljak!... (A Pesten járt híres rokont nem keresték fél Nem akarták zavarni az inkognitóját, szóráskozását.) — Nem azért jött, hogy öregasszonyokat látogasson — tér napirendre a kérdés fölött mosolyogva Börtsök néni, — meg aztán jön ő még sokszor Pestre! Rhédey-vér az, ért mondom magának lelkem, azért szereti a a cigányt, meg az igazi magyar mulatságot... Ádám László Rhédey Claudia grófnő, az angol királyné nagyanyja A walesi herceg gyerekkori képe (Börtsök Samuné, Rhédey Gabriella tulajdona) linjilisztalin- és szappanmentes csodamosó. Minden anyagot egy perc alatt hófehérre, ragyogó tisztává mos anélkül, hogy az anyag színe, minősége megváltozna. Jó műselyem csipke harisnya bársony nesztyű függönyük Műanyagokat sül mosás után újjávarázsol Háztartásban szőnyegmosásra nélkülözhetetlen. Hogy mindenki olcsón kipróbálhassa egy eredeti 26 filléres csomag " rövid ideig fillér fiég ma vele meg