Esti Kurir, 1935. október (13. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-01 / 223. szám

‘X c-1 » ' ^ ' ‘ * | | Külön munkatárswift jelentés&Zwessziniából | | MB: SÖTÉT TITKOK OROSZORSZf­GB MA: TELJES ÜGETŐPROGRAM XIII. évfolyam _____________^ ^ ~£§xSHwfiL Budapest, 1935 Főszerkesztő: RÁSSAY KÁROLY október 1.kedd Megsemmisítették Budapest déli kerü­letének választását Verebély Jenő választási elnök és két bizott­sági tag választójogát egy évre felfüggesztették és választás lesz a déli kerületben A közigazgatási bíróság Balass-tanácsa ma délelőtt tíz órára hirdette a Budapest déli kerületi választás ellen beadott panasz tár­gyalásának folytatását. A mai tárgyalás iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg, mert az általános vélemény az volt, hogy még ma ítélethirdetésre kerül a sor. Az érdeklődés csak fokozódott, amikor hire terjedt, hogy a flandis-tanács már reggel nyolc óra óta együtt van és tanácskozik. Háromnegyed tíz órakor megtelt a közigazgatási bíróság I. számú tanácsterme. A panaszosok képvise­lője, Pa­ár Hugó és a kormánypárti védő, Brükler Elemér elfoglalták helyeiket. Néhány perccel tíz óra előtt már a folyo­sók is zsúfolva voltak izgatott érdeklődők­kel. Tíz óra már elmúlt és a bíróság még mindig tanálkozott. Izgalmas várakozásban teltek a percek. Tíz óra tizennyolc perckor vonultak l­e a tanács tagjai a tanácste­rembe, élükön Baláss Kornél elnökkel. A­­ tárgyalás megnyitása után Szaláss tanácsel­nök közölte, hogy a felek beterjesztették költségeiket és megkérdezte a választási vé­dőket, hogy saját felükkel szemben is kí­­vánják-e bíróilag megállapíttatni költségei­ket. Szőke Gyula, a Wolff-párt választási védője bejelentette ezt a kívánságát, vizsgálni, hogy a szóban lévő választó melyik párt lajstromára szavazott. A panaszt tehát nem lehet megtagadni azoktól a választóktól, akik résztvettek a választásban. A választást védők különböző, címeken emeltek kifogást a panasztók ellen, de a bí­róság ezeket a kifogásokat sem vehette figyel­­embe. Az alaki kifogások elutasításának in­­dokolása­­ után az elnök rátért az ítélet indo­kolása érdemi részének­­ ismertetésére. A pa­nasztók abban látják­­ a választási törvény megsértését, hogy a választási bizottság se­gédmunkaerőkként alkalmazott, fővárosi, tisztviselőktől nem vett ki esküt, segéd­­munkaerökként írásszakértőket és detektíve­­ket alkalmazott, az ajánlások felülvizsgálatá­nál nem a választói névjegyzéket használta fel, a nagy pártok ajánlásait fogadta el, a panasztók pártjának több mint ötezer érvényes ajánlása közül pedig az aján­lások komoly vizsgálata nélkül 1600-at utasított pótlásra, a pótajánlások közül pedig csak 900 ajánlást fogadott el érvényesnek és nem je­lölték meg, hogy melyik aláírásokat fogad­ták el és melyeket nem. Az első panaszra vonatkozólag megállapítja a bíróság, hogy a választási törvényben nincs olyan ren­delkezés, amely a választási bizottságot el­tiltaná attól, hogy az ajánlások elbírálása céljából segédmunkaerőket igénybevehes­­­sen. A törvény az ajánlások elbírálására rendkívül rövid időt ad, ez kényszeríti te­hát a bizottságot a segédm­unkaerők igény­­bevételére. Esküt tett közigazgatási tisztvi­selők felhasznáása, tehát nem ütközik a törvénybe. Nem tekinthető szabálytalan­ságnak az sem, hogy a segédmunkaerők­­ként felhasznált fővárosi tisztviselőktől a bizottság külön esküt nem vett ki. I a közigazgatási bíróság érvénytelennek mondta ki. A tanácselnök ezután a panasz tárgyalá­sát befejezettnek nyilvánította és kijelentette, hogy a bíróság , tanácskozás és határozathozatal céljából visszavonul. Mialatt a tanács tagjai visszavonultak, az összezsúfolt hallgatóság­ból kitört az izgalom, mert hiszen most már nyilvánvalóvá vált, hogy rövid időn belül megtörténik az ítélet kihirdetése. Több mint egyórás szünet következett, amely a legna­­­gyobb izgalomban telt el. Pontosan déli fél­­tizenkét órakor nyílt meg a tanácsterem hátsó ajtaja és vonultak be újból a tanács tagjai. Baláss Kornél tanácselnök kihirdette a bí­róság ítéletét és ezeknél a szavaknál: „A köz­­igazgatósági bíróság a panasznak helyt ad ... — éljenzésben tört ki a hallgatóság. A ta­nácselnök erélyes hangon kért csendet, majd felolvasta az ítéletet, amely szerint a közigazgatási bíróság érvénytelennek mondja ki az 1935 április 6-án és 7-én lefolyt Budapest déli kerületi választást. A hallgatóság most ismét éljenezni kezdett, mire a tanácselnök ezeket mondotta: — Tessék csendben maradni, mert külön­ben kiüríttetem a termet. A közigazgatási bíróság ítélete a pa­naszlók képviselőjének,­ Biber Jenőnek 6500 pengős költséget ítélt meg és ezenkívül a védekező Vsetty Bélát, Uesel Istvánt, vitéz Tóth Andrást, Petrovácz Gyulát, Müller An­talt és Szabó Józsefet egyetemlegesen köte­lezte arra, hogy 3300 pengő eljárási költsé­get fizesenek meg. Óriási feltűnést keltett az ítéletnek az a része, amely szerint Verebély Jenő­ választási elnöknek és Zsellér Imre, valamint Jeszenszky Jenő választási bizottsági tagoknak választói jogosultságát egy évre felfüggesztik. Szőke Gyula kiadását és munkadíját a köz­igazgatási bíróság saját megbízóival szem­ben 2000 pengőben álllapította meg. Ezután következett a hosszú és részletes indokolás felolvasása. A hallgatóság egy része a folyosóra tódult, ahol izgatottan vi­tatták meg a közigazgatási bíróság ítéleté­nek jelentőségét. Megállapították, hogy az ítélet nemcsak a szavazást, hanem az egész választást érvénytelennek mon­dotta ki, ami azt jelenti, hogy Budapest déli kerületében teljesen új választás következik, új ajánlásokkal és az új választásban bármely párt részt­­vehet, amely megszerzi a szükséges számú aláírásokat. Élénken kommentálták a fo­lyosón, a közigazgatási bíróság ítéletének azt a részét is, amely Verebély Jenő választási elnöknek választói és választhatói jogosult­ságát egy évre felfüggeszti. • •• Az indokolás Az indokolás részletesen foglalkozik mindenekelőtt azokkal az alaki kifogások­kal, amelyeket a választást védők a petíció­val szemben tettek. A választást védők hivat­koztak többek között arra, hogy nem illeti meg a panasz joga azokat a választópolgá­rokat, akik a megválasztott képviselőkre szavaztak a választás folyamán, mert a jó erkölcsökkel nehezen egyeztethető össze az, hogy az a szavazó támadhatja meg a vá­­laszást, aki a győztes félre szavaz. A köz­­igazgatási bíróság megállapítása szerint ez az eset csak akkor áll fenn, amikor meg­állapítható, hogy a választó kire szavazott. Ez azonban csak nyílt kerületben történhe­tik meg, lajstromos kerületben azonban a szavazás szavazólapokkal történik, a titkos­ság megsértése nélkül nem lehet tehát meg­ Detektiveket nem szabad alkalmazni A második panaszra vonatkozólag meg­állapítja a bíróság, hogy az a körülmény, hogy a választási bizottság írásszakértőket vett igénybe, nem tekinthető szabálytalan­ságnak. Erről csak akkor lehetne szó, ha az írásszakértőktől olyasmire kérnének véle­ményt, amire véleményt nem adhat. Kifogást emelni azonban nem­ lehet az ellen, hogy az aláírások hamis voltát írásszakértőkkel állapíttatják meg. A detektívek alkalmazását a bíróság nem látja megengedhetőnek, mert a nyomozás nem feladata a bizottságnak. Ha a bizottság­nak aggálya van, akkor a törvény értelmé­ben csak annyit tehet, hogy az ajánlási ivet a választási eljárás befejezése után bűnvádi eljárás folyamatba tétele­ céljából (Folytatás a 2. oldalon) I­­­ l­jabb ítélet A közigazgatási bíróság ma megsem­misítette Budapest déli kerületének vál­­asztását és ugyanebben az ítéletében egy évre felfüggesztette a déli kerületi vá­lasztási bizottság elnökének és két tag­ ,­jának választói és választhatói jogosult­ságát. Nemcsak Budapest déli kerületé­nek százezer választója, de az egész or­szág politikai közvéleménye mély tiszte­lettel hajlik meg a közigazgatási bíróság ítélete előtt és veszi örömmel és lelkese­déssel tudomásul azt a határozott, félre­értést nem ismerő, a magyar bíróság leg­ragyogóbb tradícióira emlékeztető igaz­­ságtevési metódust, amellyel pálcát tört a választások alkalmával elkövetett tör­,­vénysértések és törvényszegések sorozata felett. Az elmúlt hetek alatt az eléje ke­rült panaszok közül eddig három ügy­ben hozott határozatot a közigazgatási bíróság és mind a három ügyben érvény­telennek nyilvánította ki a választást és új választást rendelt el. A magyar köz­vélemény a felszabadulás érzésével és az igazságba vetett rendíthetetlen hitének szárnyalásával fogadja ezeket az ítélete­ket. A három megsemmisített választás közül­ kettő titkosan választó­kerületben folyt le. A választások után, amikor az ellenzék a kormánypárt győzelmi jelen­téseivel­ szemben rámutatott arra, hogy nyílt választás mellett az ország közvéle­ménye nem nyilatkozhatik meg szabai­don, a kor­­ánypárt elsősorban a titkos kerületekben elért eredményekre hivat­­kozott ellenérvül. A közigazgatási bíró­ság ítéleteiből most már megállapíthatja az ország,­hogyan dolgoztak és milyen eszközöket vettek igénybe a népakarat meghamisítására még a titkos kerüle­tekben is.­­Az elmúlt tizenöt esztendő u­tán a ha­talmi befolyással, terrorral és törvény­­sértésekkel lefolytatott választások után a törvény és az igazság szava visszaadja a magyar nép bizalmát a magyar tör­vények sérthetetlenségében. Végre kezd felszakadni a homály a látszat-alkotmá­nyosság tornyai felett és megvilágosodik az alap, amelyre a kormány a maga többségi hatalmát felépíti. Elhangzott a szó, amely visszaállítja a magyar nép politikai önrendelkezési jogát s amely a közigazgatási bíróság ítéletének megfel­lebbezhetetlen tekintélyével deklarálja,, hogy a politikai jogok a nép legszentebb tulajdonai és azt éppen úgy nem lehet büntetlenül elkobozni, mint ahogy nem lehet valakit büntetlenül a magántulaj­donán alapuló,­jogaiban megsérteni. A közigazgatási bíróság mai ítélete azt je­­­lenti, hogy a törvény­ hatályával szemben nem biztosíthat mentességet a hatalom kegyének és bizalmának élvezete sem. De ha a közigazgatási bíróság ítélete súlyos ítéletet mond a jelenlegi kor­mányzati rendszer választási metódusai felett, egyben halálos ítélete az egész választójogi rendszernek is. Egy tör­vény, amelynek rendelkezései lehetősé­geket nyújtanak a törvénysértések ilyen mérvű és ilyen arányú elkövetésére, nem maradhat fenn tovább anélkül, hogy ennek megszégyenítő hatása a kor­mányzati rendszeren túl n­e borítana ár­nyat magára az országra is. Ezt át kell érezniük mindazoknak, akik még ezek után is bátorságot mernének mutatni egy új választójogi törvény megalkotásá­nak elgáncsolására.

Next