Esti Kurir, 1935. december (13. évfolyam, 274-297. szám)
1935-12-05 / 277. szám
atia Volt egyszer egy asszony... Fendrik Ferenc első drámáját ma mutatja be a Vígszínház Első dráma! Van ebben valami bizsergető, melegítő érzés, valami fenséges izgalom: talán a világsiker kárpitját nyitja szét, de akármi történik is, rést vág azon a titokzatos leplen, amely az érvényesülést, a sikert takarja. Az első dráma — méghozzá az olyan fiatal embernél, mint Fendrik Ferenc — új tehetségavatást is jelenthet, mindent, amit az író lázálmaiban csak álmodhat. Mi indíthatta a Vígszínházat arra, hogy szakított hagyományaival s egy fiatal, kezdő szerzőt juttatott szóhoz, amiért különben minden elismerést megérdemel? Azt hiszem, hogy a színház ebben az esetben nemcsak az új Írót akarta kipróbálni, hanem új színészgárdáját is. Nem tudom, hogy a színházat nem-e az utóbbi kérdés izgatta-e jobban? Az új Íróval sincs baj. Fog jó darabokat is írni, ha leveti a romantikus, novellisztikus, előadási mód kissé vontatott formáját s tudja majd bonyolítani, feszültté is tenni a történetét is, főleg önmagából is ad, amivel itt ebben az eléggé ismert tárgyú drámában adós maradt. De az előadás mindent pótol, helyettesít, jóvátesz, ami a darabban esetleg hiányos, kezdetleges és tapogatódzó. Kovács György az egyik új tag. A nagy igyekezet: mindent belevinni ebbe a szerepbe, nem téveszti meg a szakértőt. Ebben a színészben sokkal több van, mint amit itt mutatni tudott. Van szíve, tud érezni' és tud' éreztetni. Ajtay Andor csak egy nyúlfarknyi szerepet kapott, de gyönyörűség volt a színpadon látni. Mind a kettő pompás akvizíciója a színháznak. Új szereplőnek számít Lázár Mária is, de ezt a ragyogó színésznőt a Vígszínház színpadán sem kell külön felfedezni. Ágay Irén friss, eleven, csupa temperamentum és ötlet, fordulatos és fölényesen biztos. Beregi Oszkár, mint mindig, most is magával ragadóan kitűnő. Gárdonyi Lajos, Vágórzé Margit, Tolnai Klári, Egry István, Sitkén Irén és Károlyi Sári szolgáltatták a hamisítatlan vígszínházi környezetet, Hegedűs Tibor rendezőtehetsége garantálta a kifogástalan előadást. A finomizlésű díszleteket Vörös Pál tervezte. (k. m.) SÓLYOM JANKA szenzációs új sanzonjai .BRISTOL HALL-B.H A PRIMADONNA RENDET TEREMT (Levél a szerkesztőhöz) Mélyen tisztelt Szerkesztő Úrl Dolgozó ember vagyok, nem igen telik az időmből arra, hogy színházba járjak. Az egy vasárnap délutánomat szoktam rászánni arra, hogy megnézzem az új darabokat. Legutóbb egyik zenés színházunkba kerültem, amelynek új darabjáról, főként pedig új,, darabjának muzsikájáról sok szépet hallottam. A hatalmas színház nézőtere szépen megtelt közönséggel, ami annyit jelent, hogy teljesen az esti előadás képét nyújtottam ki nézőtéren. A színpad szereplői jókedvvel játszottak és igazán szívvel-lélekkel szórakoztatták a vasárnap délutáni közönséget egészen egy nem várt jelenetig. Játék közben ugyanis a primadonna szereplő társaihoz fordulva megszólalt: «Ne játsszák túl a szerepet.» Éri a földszint ötödik sorában ültem és meghallottam a közbeszólást, elképzelhető, hogy az előttem ülők milyen tisztán hallhatták. Ettől a perctől kezdve, hogy pesti kifejezéssel éljek, mintha elvágták volna az egészet, a szereplők olyan kedvetlenül jártak-keltek a színpadon, hogy az előadás további részét igazán nem lehetett szórakozásnak nevezni. Nem tudom, hogy a primadonna kötelessége-e rendet teremteni a színpadon a közönség előtt, főként olyan esetekben, amikor erre semmi ok nincs, legalább is - a közönség szempontjából. Teljes tisztelettel. Egy vasárnap délutáni színházbajáró. Érettségi: 50 A Vígszínház Kamaraszínháza, a Pesti Színház, pénteken komoly ünnepi előadáshoz érkezik el. Fodor László Érettségi című vígjátéka ötvenedszer kerül a közönség elé. A darab sikerére jellemző, hogy a jubiláris előadáson előreláthatóan ötvenedszer teszik ki a minden hely elkeltét jelentő táblát. * Sólyom Janka szenzációs sanzon-délutánját ismét megtartja csütörtökön a Bristolban. (*) Brada Ede táncintézetében (IV., Királyi Pál u. 7) új szalontánckurzus kezdődik december 9-én felnőttek részére. Balettkiképzésre felvétel. Vasárnaponként össztánc. sssst siiKSl Molnár Ferenc »Csoda a hegyek közt« című legendáját bemutatja a Josefstadter Theater Bécs, december 4. (Az Esti Kurír tudósítójától.) A Josefstadter Theater, Reinhardt színháza szenzációs bemutatóra készül. A színház a ma kiadott jelentés szerint, az egész világot megelőzve, bemutatja Molnár Ferenc Csoda a hegyek közt című legendáját. Molnár Ferencnek ez a műve két évvel ezelőtt jelent meg könyvalakban és rövid idő alatt hihetetlenül nagy példányszámban kelt el. Már akkoriban több színház tett ajánlatot Molnár Ferencnek a könyvalakban megjelent dráma előadására, Molnár azonban minden hozzáérkező ajánlatot visszautasított azzal, hogy a Csoda a hegyek közt színtehozásával bizonyos okok miatt várni kell. Úgy látszik Molnár Ferenc most végre elérkezettnek látja az időt a Csoda a hegyek közt színpadi bemutatására és a darabot átengedte előadásra a Josefstadter Theater igazgatójának, dr. Lothar udvari tanácsosnak. A Josefstadter Theater előadásában Albert Bassermann játssza a darab férfi főszerepét, a misztikus ügyvédet. A bemutatót még ebben a szezonban, legkésőbb azonban a jövő szezon elején tartják meg. A Josefstadter Theater kommünikéje valósággal lázba hozta az egész bécsi színpadi világot. Akik a kéziratot ismerik, mindenfelé lelkesedéssel beszélnek Molnár legendájának szépségeiről és megállapítják, hogy a Csoda a hegyek közt Molnár Ferenc legérettebb színpadi alkotása. Jellemző a bécsi érdeklődésre, hogy Molnár Ferenc legendája körül már külön legendák keletkeznek. Azt beszélik, hogy a darab egy valóságban megtörtént esetet dolgoz fel. Egyesek azt is tudni vélik, hogy hol játszódott le az az esemény, amelyről Molnár megírta legendáját. Csónakot borított fel és tört össze a »Címzett ismeretlen« vitorlása Érdekes kártérítési per zajlott le ma a budapesti törvényszéken, ahol egy idősebb budapesti úriasszony, Ajacco Mihályné indított pert a Művészfilm Filmkölcsönző Vállalat ellen. A per tárgya az az esemény, amely az idei nyáron Balatonföldváron zajlott le, ahol a pesti úriasszony csónakját, amelyben ő és huszonnégy esztendős leánya, Ajacco Lili ült , felbontotta egy vitorlás. Csónakjuk összetörött, mindketten a vízbe estek és az úriasszonyt csak nagy üggyel-bajjal tudták kimenteni. A balesetet követően hosszabb ideig orvosi kezelésre volt szüksége. Azon a címen kérte a kereset összegének megállapítását, hogy a vitorlást a Művészfilm Filmkölcsönző Vállalat bérelte, abban az általuk gyártott film egyik színésze, Ilans Haussermann, a Burgtheater fiatal tagja ült. A Művészfilm a keresettel szemben azzal védekezik, hogy a vitorlást valóban ő bérelte a szóbanforgó napon, mert aCímzett ismeretlent című magyar filmjük számára fényképfelvételeket készítettek a Balaton partján. A vitorlásnak egy másik csónakot kellett a mese szerint felbontani, azt a csónakot, amelyben Kabos Gyula és Vaszary Pir ültek. Manővíírozás közben ment neki a vitorlás alul közel merészkedő másik csónaknak, amelyben Ajacconé és leánya ültek. A védekezés szerint az úriasszony és leánya tudták, hogy filmfelvétel folyik a Balatonon, ők a hibásak tehát, ha nagyon közel mentek a vitorláshoz. Különben is szabálytalan evezésük okozta a balesetet. A bíróság az érdekes kártérítési ügyben bizonyítást rendelt el és a mai tárgyalást elnapolta. Rendezi: Szabolcs Ernő... A Városi Színház jubiláris operaelőadásainak sorozatában pénteken este a Zsidónőt adják. Ennek az előadásnak külön érdekessége az, amelyről a plakát nem beszél. Mint ismeretes, a Városi Színház jubiláris esztendejében az operaelőadások rendezését Hevesi Sándor vállalta. Hevesi Sándor azonban az utóbbi időben gyöngélkedett és így nem lehetett jelen a próbákon, így a Zsidónő próbáin sem. „Szerepébe 11 Szabolcs Ernő „ugrott be“, aki jelentékeny részt vett a Zsidónő színpadra állításában. Plakát néni hirdeti, a színházban nem beszélnek róla, pedig érdekes esemény ez, hiszen Szabolcs Ernőnek, a kitűnő és sok sikert látott operett- és rovürendezőnek ez lesz az első operarendezése. Befejeződött az Új Thália vendégjátéka Az Új Thália hat napra tervezett vendégjátéka a Royal Színház színpadán tegnap estével befejeződött. Az Új Thália már megkezdte a legközelebbi bemutatójának, Felkay Ferenc Vágta című darabjának próbáit. Az Erdészlány a Király Színházban A Király Színház a felújított operettek nagysikerű sorozatában legközelebb az Erdészlány-t eleveníti fel, amely e hónap 16-án kerül a közöség elé. A címszerepet Kondor Ibolya játssza. A FŐVÁROSI ORFEUM új műsorában szerepel a világhírű Chong Yee Wah hawai artistacsoport, amelynek három női és három férfi tagja van, három pár kínai artista, három házaspár és együtt utaznak a világ nagy városaiba. Most otthonról jöttek és a legidősebb házaspár el akarta magával hozni kislányát, a háromesztendős Wang Wah-ot is, aki az elutazás napján megbetegedett. A kinai mama és kinai papa türelmetlenkedtek és egyik távirat a másik után ment haza Sanghajba, hogy a kinai dada minél előbb üljön vonalra és hozza magával a gyereket, akiről már a táviratokból és levelekből tudták, hogy egészséges. A kis mandulaszemű, szénfeketehajú, kerekarcú kínai baba a csoport impreszáriója és a dada kíséretében tegnap este megérkezett Budapestre. Az orfeum valamennyi artistája kint volt a pályaudvaron, Wang Wah fogadtatására. Az artista kezében matyó babák vártak a kislányra, aki, mikor kiszállott a vasúti kocsiból és szüleit, valamint a fogadtatására érkezett artistákat meglátta, keserves sírásra fakadt. Aztán megbékült mindenkivel és ragyogó arccal nézegette a babákat, a finom bonbonokat, csokoládéhegyeket, cukordombokat, amelyekkel elhalmozták őt a szüleivel egy színpadon dolgozó artisták. EGYSZAVALA KERÜL...! G. Láng Erzsi vígjátékát csütörtökön este 8 órakor mutatja be a surí'S ROYAL SZÍNHÁZ Szereplők: Sulyok Mária, Lengyel Gizi, Zala Karola, Simon Marcsa, Erdős Ilona, Dénes György, Kürthy György, Sarkadi Aladár, Zátony Kálmán, Fenyő Emil, Pártos Gusztáv, Keleti László, * Mátrai József, Fáy Béla, Tamás Benő, Déri Hugó 1935 XII. 5. CSOT. A — Hogyan lesz valakiből Toscanini? — Roppant egyszerű. Lángelmének születik. — Lángelme? Nem tulozi . Ötven esztendő óta nem akadt, aki 1(1*ségbevonta volna. —~ Hát már ötven évest — Nem. ötven éve karmester. Pontosabban a negyvenkilenc esztendeje. 1876-ban vezényelt először. ’ i. ■ — És hány éves? — Hatvannyolc. — Árulja el, köztünk marad, igazán olyott nagy karmestert? — ötven esztendő óta nincs különb nála. ! 1 — Szávai, ő korunk karmester-zsenije. ' ! · Pestiesen szólva: »úgy, ahogy mondja». — De vajon lehet-e ilyet állítani? Hiszen tudatommal nincs, olyan mértékrendszer, amellyel ez művészi tehetség súlyát le lehetne mérni. — Nincs. De Toscaniniról egy véleményen várt Minden hozzáértő. J l — Lehetséges ez? Volt már erre példa? I — Hogyne lett volna. Senki sem vonja kééségbe, hogy Duse volt korunk legnagyobb szinészi lángelméje. Carusohoz hasonlítható énekei sem akad az utolsó fél évszázadban egy sem. Ami a színészek között Duse, a tenoristák közt Caruso, a baritonisták közt Titta Buffo, basszisták közt Saljapin, a hegedűsök közt Hulbermann, a gordonkások közt Casals, az Toscanini a karmesterek világában. •— Miben áll az ő művészete? ■‹· A zeneszerző a hangokat kottafejekbl zárta. A karmester az írásjeleket visszaváró* zsolja hangokká. — És ez olyan nehéz? · Úgy látszik. Mert ötven éve senki sem tudja utánacsinálni. Pedig sokan próbálják, elhiheti. — Olyasféle ő, mint az ezeregyéjszakás ha-’ túsz... — Ráhibázott. .. halász kinyitotta a palacrkot, amelybe szellem volt bezárva, de nemtudott úrrá lenni a kiszabadult szellemen. Ilyen halász bőven akad a zenei életben. Toscanini abban különbözik tőlük, hogy ő a partitúrák üzemvonalainak börtönrácsát összetöri és kisza* badítja a vonalak börtönébe zárt zenét, szelle* met. Kiszabadítja, de azután is ura marad öt muzsikának. Mert ő éppen olyan hatalmas szel* lem, mint az, aki a hangokat a zenei formák palackjaiba, a zenei írásjelek börtönébe zárta, ő egyenrangú szellem a költőbe. — Mi kell ahhoz, hogy évtizedeken át Inest tudja tartani kivételes rangját? — Nem sok. Mindössze tudni kell. — És minden egyes szereplésekor be kell bi* zonyítania, hogy tud? — Bizony be. Úgy van ez, mint Weiss Mari* fréd az újságírással. Egy méltán híres újságíró társunktól egyszer azt kérdezte Weiss Manfréd, hogy honnan veszi, amit a cikkeiben megír. Az újságíró azt felelte, hogy azt neki esetről-esetre ki kell találnia, tűnnek tehát — kérdezte Weiss Manfréd — mindig ki kell találnia valamit, hogy megéljen?» «Igen» — felelte az újságíró) «Rossz pálya — fejezte be a beszélgetést Weiss Manfréd. — Okos ember egyszer talál ki valamit és egész életében megél belőle.» Így Anglia és az angolok nagy divatban vannak e pillanatban a nemzetközi filmgyártás témapiacán. Korda Vili. Henrik je után, amely az angol történelem egy darabját örökítette meg, következett az amerikai Paramount-gyár a Hindu lándzsással és állított emlékoszlopot a kolóniás csapatok civilizációs munkájának. Most pedig elkövetkezett a Szudáni őrjárat, amellyel Amerika a világháború angol kémjeinek emberfeletti munkáját méltatja. Izgalmas és érdekfeszítő képekben pergeti le a néző előtt egy háborús angol kém, egy bizonyos Smith történetét, akit esztendőkre elszakít mindentől és mindenkitől titokzatos munkája, életét naponta százszor és százszor kockára teszi a nagy ügyért és mikor emberfeletti munkája után végre hazakerül, a felesége is mást szeret már... Nincs más menekvés, azonnal visszamegy a háború poklába és ott is pusztul... Az izgalomtól átfűtött jelenetekben a Paramount színészei lelkesen és ügyesen rajzolják meg a nagy dráma minden mozzanatát. Claude Rains igen jó színész és szimpatikusan villáitlöl a női ,főszereplő, Gertrude Michael profilla is.