Esti Kurir, 1935. december (13. évfolyam, 274-297. szám)

1935-12-05 / 277. szám

a­t­ia Volt egyszer egy asszony... Fendrik Ferenc első drámáját ma mutatja be a Vígszínház Első dráma! Van ebben valami bizsergető, me­legítő érzés, valami fenséges izgalom: talán a világsiker kárpitját nyitja szét, de akármi törté­nik is, rést vág azon a titokzatos leplen, amely az érvényesülést, a sikert takarja. Az első dráma — még­hozzá az olyan fiatal embernél, mint Fendrik Ferenc — új tehetségavatást is jelent­het, mindent, amit az író lázálmaiban csak ál­modhat. Mi indíthatta a Vígszínházat arra, hogy szakított hagyományaival s egy fiatal, kezdő szerzőt juttatott szóhoz, amiért különben min­den elismerést megérdemel? Azt hiszem, hogy a színház ebben az esetben nemcsak az új Írót akarta kipróbálni, hanem új színészgárdáját is. Nem tudom, hogy a színházat nem-e az utóbbi kérdés izgatta-e jobban? Az új Íróval sincs baj. Fog jó darabokat is írni, ha leveti a roman­tikus, novellisztikus, előadási mód kissé vonta­tott formáját s tudja m­ajd bonyolítani, feszültté is tenni a történetét is, főleg önmagából is ad, amivel itt ebben az eléggé ismert tárgyú drámá­ban adós maradt. De az előadás mindent pótol, helyettesít, jóvátesz, ami a darabban esetleg hiányos, kezdetleges és tapogatódzó. Kovács György az egyik új tag. A nagy igyekezet: mindent bele­vinni ebbe a szerepbe, nem téveszti meg a szak­értőt. Ebben a színészben sokkal több van, mint amit itt mutatni tudott. Van szíve, tud érezni' és tud' éreztetni. Ajtay Andor csak egy nyúlfarknyi szerepet kapott, de gyönyörűség volt a színpadon látni. Mind a kettő pompás akvizíciója a színháznak. Új szereplőnek szá­mít Lázár Mária is, de ezt a ragyogó színész­nőt a Vígszínház színpadán sem kell külön fel­fedezni. Ágay Irén friss, eleven, csupa tempe­ramentum és ötlet, fordulatos és fölényesen biztos. Beregi Oszkár, mint mindig, most is magával ragadóan kitűnő. Gárdonyi Lajos, Vágórzé Margit, Tolnai­ Klári, Egry István, Sitkén Irén és Károlyi Sári szolgáltatták a ha­misítatlan vígszínházi környezetet, Hegedűs Ti­bor rendezőtehetsége garantálta a kifogástalan előadást. A finomizlésű díszleteket Vörös Pál tervezte. (k. m.) SÓLYOM JANKA szenzációs új sanzonjai .BRISTOL HALL-B.H­ A PRIMADONNA RENDET TEREMT (Levél a szerkesztőhöz) Mélyen tisztelt Szerkesztő Úrl Dolgozó ember vagyok, nem igen telik az időmből arra, hogy színházba járjak. Az egy vasárnap délutánomat szoktam rászánni arra, hogy megnézzem az új darabokat. Legutóbb egyik zenés színházunkba kerültem, amelynek új darabjáról, főként pe­dig új,, darabjának muzsikájáról sok szépet hallottam. A hatalmas színház nézőtere szépen megtelt közönséggel, ami annyit jelent, hogy teljesen az esti előadás képét nyújtotta­m ki nézőtéren. A színpad szereplői jókedvvel ját­szottak és igazán szívvel-lélekkel szórakoztatták a vasárnap délutáni közönséget egészen egy nem várt jelenetig. Játék közben ugyanis a primadonna szereplő társaihoz fordulva meg­szólalt: «Ne játsszák túl a szerepet.» Éri a föld­szint ötödik sorában ültem és meghallottam a közbeszólást, elképzelhető, hogy az előttem ülők milyen tisztán hallhatták. Ettől a perctől kezdve, hogy pesti kifejezéssel éljek, mintha elvágták volna az egészet, a szereplők olyan kedvetlenül jártak-keltek a színpadon, hogy az előadás további részét igazán nem lehetett szó­rakozásnak nevezni. Nem tudom, hogy a pri­madonna kötelessége-e rendet teremteni a szín­padon a közönség előtt, főként olyan esetek­ben, amikor erre semmi ok nincs, legalább is­­ - a közönség szempontjából. Teljes tisztelettel. Egy vasárnap délutáni színházbajáró. Érettségi: 50 A Vígszínház Kamaraszínháza, a Pesti Szín­ház, pénteken komoly ünnepi előadáshoz érke­zik el. Fodor László Érettségi című vígjátéka ötvenedszer kerül a közönség elé. A darab si­kerére jellemző, hogy a jubiláris előadáson előreláthatóan ötvenedszer teszik ki a minden hely elkeltét jelentő táblát. * Sólyom Janka szenzációs sanzon-délutánját ismét megtartja csütörtökön a Bristolban. (*) Brada Ede táncintézetében (IV., Királyi Pál­ u. 7) új szalontánckurzus kezdődik decem­ber 9-én felnőttek részére. Balettkiképzésre fel­vétel. Vasárnaponként össztánc. sssst siiKSl Molnár Ferenc »Csoda a hegyek közt« című legendáját bemutatja a Josefstadter Theater Bécs, december 4. (Az Esti Kurír tudósítójától.) A Josefstad­­ter Theater, Reinhardt színháza szenzációs bemutatóra készül. A színház a ma kiadott jelentés szerint, az egész világot megelőzve, bemutatja Molnár Ferenc Csoda a he­gyek közt című­ legendáját. Molnár Ferencnek ez a műve két évvel ez­előtt jelent meg könyvalakban és rövid idő alatt hihetetlenül nagy példányszámban kelt el. Már akkoriban több színház tett ajánlatot Molnár Ferencnek a könyvalakban megje­lent dráma előadására, Molnár azonban minden hozzáérkező ajánlatot visszautasí­­tott azzal, hogy a Csoda a hegyek közt szín­­tehozásával bizonyos okok miatt várni kell. Úgy látszik Molnár Ferenc most végre elér­kezettnek látja az időt a Csoda a hegyek közt színpadi bemutatására és a darabot átengedte előadásra a Josef­stadter Theater igazgatójának, dr. Lothar udvari tanácsosnak. A Josefstadter Theater előadásában Albert Bassermann játssza a darab férfi­ főszerepét,­ a misztikus ügyvédet. A bemutatót még eb­ben a szezonban, legkésőbb azonban a jövő­ szezon elején tartják meg. A Josefstadter Theater kommünikéje valósággal lázba hozta az egész bécsi szín­padi világot. Akik a kéziratot ismerik, min­denfelé lelkesedéssel beszélnek Molnár le­gendájának szépségeiről és megállapítják, hogy a Csoda a hegyek közt Molnár Ferenc legérettebb színpadi alkotása. Jellemző a bécsi érdeklődésre, hogy Mol­nár Ferenc legendája körül már külön le­gendák keletkeznek. Azt beszélik, hogy a darab egy valóságban megtörtént esetet dol­goz fel. Egyesek azt is tudni vélik, hogy hol játszódott le az az esemény, amelyről Mol­nár megírta legendáját. Csónakot borított fel és tört össze a »Címzett ismeretlen« vitorlása Érdekes kártérítési per zajlott le ma a buda­pesti törvényszéken, ahol egy idősebb budapesti úriasszony, Ajacco Mihályné indított pert a Mű­­vészfilm Filmkölcsönző Vállalat ellen. A per tárgya az az esemény, amely az idei nyáron Balatonföldváron zajlott le, ahol a pesti úri­asszony csónakját, amelyben ő és huszonnégy esztendős leánya, Ajacco Lili ült , felbontotta egy vitorlás. Csónakjuk összetörött, mindket­ten a vízbe estek és az úriasszonyt csak nagy üggyel-bajjal tudták kimenteni. A balesetet kö­vetően hosszabb ideig orvosi kezelésre volt szüksége. Azon a címen kérte a kereset össze­gének megállapítását, hogy a vitorlást a Mű­­­vészfilm Filmkölcsönző Vállalat bérelte, abban az általuk gyártott film egyik színésze, Ilans Haussermann, a Burgtheater fiatal tagja ült. A Művészfilm a keresettel szemben azzal vé­dekezik, hogy a vitorlást valóban ő bérelte a szóbanforgó napon, mert a­­Címzett ismeretlent című magyar filmjük számára fényképfelvéte­leket készítettek a Balaton partján. A vitorlás­nak egy másik csónakot kellett a mese szerint felbontani, azt a csónakot, amelyben Kabos Gyula és Vaszary Pir ültek. Manővíírozás köz­ben ment neki a vitorlás a­lul közel merészkedő másik csónaknak, amelyben Ajacconé és leánya ültek. A védekezés szerint az úriasszony és leánya tudták, hogy filmfelvétel folyik a Ba­latonon, ők a hibásak tehát, ha nagyon közel mentek a vitorláshoz. Különben is szabálytalan evezésük okozta a balesetet. A bíróság az érdekes kártérítési ügyben bi­zonyítást rendelt el és a mai tárgyalást el­napolta. Rendezi: Szabolcs Ernő... A Városi Színház jubiláris operaelőadásainak sorozatában pénteken este a Zsidónőt adják. Ennek az előadásnak külön érdekessége az, amelyről a plakát nem beszél. Mint ismeretes, a Városi Színház jubiláris esztendejében az opera­­előadások rendezését Hevesi Sándor vállalta. Hevesi Sándor azonban az utóbbi időben gyön­gélkedett és így nem lehetett jelen a próbákon, így a Zsidónő próbáin sem. „Szerepébe 11 Sza­bolcs Ernő „ugrott be“, aki jelentékeny részt vett a Zsidónő színpadra állításában. Plakát néni hirdeti, a színházban nem beszélnek róla, pedig érdekes esemény ez, hiszen Szabolcs Er­nőnek, a kitűnő és sok sikert látott operett- és rovürendezőnek ez lesz az első operarendezése. Befejeződött az Új Thália vendégjátéka Az Új Thália hat napra tervezett vendég­játéka a Royal Színház színpadán tegnap estével befejeződött. Az Új Thália már megkezdte a leg­közelebbi bemutatójának, Felkay Ferenc Vágta című darabjának próbáit. Az Erdészlány a Király Színházban A Király Színház a felújított operettek nagy­sikerű sorozatában legközelebb az Erdészlány-t eleveníti fel, amely e hónap 16-án kerül a kö­zöség elé. A címszerepet Kondor Ibolya játssza. A FŐVÁROSI ORFEUM új műsorában szere­pel a világhírű Chong Yee Wah hawai artista­­csoport, amelynek három női és három férfi tagja van, három pár kínai artista, három há­zaspár és együtt utaznak a világ nagy váro­saiba. Most otthonról jöttek és a legidősebb házas­pár el akarta magával hozni kislányát, a három­­esztendős Wang Wah-ot is, aki az elutazás nap­ján megbetegedett. A kinai mama és kinai papa türelmetlenkedtek és egyik távirat a másik után ment haza Sanghajba, hogy a kinai dada minél előbb üljön vonalra és hozza magával a gyereket, akiről már a táviratokból és levelekből tudták, hogy egészséges. A kis mandulaszemű, szénfeketehajú, kerekarcú kínai baba a csoport impreszáriója és a dada kíséretében tegnap este megérkezett Budapestre. Az orfeum valamennyi artistája kint volt a pályaudvaron, Wang Wah fogadtatására. Az artista kezében matyó babák vár­tak a kislányra, aki, mikor kiszállott a vas­úti kocsiból és szüleit, valamint a fogadtatására érkezett artistákat meglátta, keserves sírásra fa­kadt. Aztán megbékült mindenkivel és ragyogó arccal nézegette a babákat, a finom bonbonokat, csokoládéhegyeket, cukordombokat, amelyekkel elhalmozták őt a szüleivel egy színpadon dolgozó artisták. EGYSZAVALA KERÜL...! G. Láng Erzsi vígjátékát csütörtökön este 8 órakor mutatja be a surí'S ROYAL SZÍNHÁZ Szereplők: Sulyok Mária, Lengyel Gizi, Zala Karola, Simon Marcsa, Erdős Ilona, Dénes György, Kü­rthy György, Sarkadi Aladár, Zátony Kálmán, Fenyő Emil, Pártos Gusztáv, Keleti László, * Mátrai József, Fáy Béla, Tamás Benő, Déri Hugó 1935 XII. 5. CSOT. A — Hogyan lesz valakiből Toscanini? — Roppant egyszerű. Lángelmének születik. — Lángelme? Nem tulozi . Ötven esztendő óta nem akadt, aki 1(1*­ségbevonta volna. —~ Hát már ötven évest — Nem. ötven éve karmester. Pontosabban a negyvenkilenc esztendeje. 1876-ban vezényelt először. ’ i. ■ — És hány éves? — Hatvannyolc. — Árulja el, köztünk marad, igazán olyott nagy karmestert? — ötven esztendő óta nincs különb nála. ! 1 — Szávai, ő korunk karmester-zsenije. ' ! · Pestiesen szólva: »úgy, ahogy mondja». — De vaj­­on lehet-e ilyet állítani? Hiszen tuda­tommal nincs, olyan mértékrendszer, amellyel ez művészi tehetség súlyát le lehetne mérni. — Nincs. De Toscaniniról egy véleményen várt Minden hozzáértő. J l — Lehetséges ez? Volt már er­re példa? I — Hogyne lett volna. Senki sem vonja kéé­­ségbe, hogy Duse volt korunk legnagyobb szi­­nészi lángelméje. Carusohoz hasonlítható énekei sem akad az utolsó fél évszázadban egy sem. Ami a színészek között Duse, a tenoristák közt Caruso, a baritonisták közt Titta Buffo, basszisták közt Saljapin, a hegedűsök közt Hul­bermann, a gordonkások közt Casals, az Tosca­­nini a karmesterek világában. •— Miben áll az ő művészete? ■‹· A zeneszerző a hangokat kottafejekbl zárta. A karmester az írásjeleket visszaváró* zsolja hangokká. — És ez olyan nehéz? · Úgy látszik. Mert ötven éve senki sem tudja utánacsinálni. Pedig sokan próbálják, elhiheti. — Olyasféle ő, mint az ezeregyéjszakás ha-’ túsz... — Ráhibázott. .. halász kinyitotta a palacr­kot, amelybe szellem volt bezárva, de nem­­tu­dott úrrá lenni a kiszabadult szellemen. Ilyen halász bőven akad a zenei életben. Toscanini abban különbözik tőlük, hogy ő a partitúrák üzemvonalainak börtönrácsát összetöri és kisza* badítja a vonalak börtönébe zárt zenét, szelle* met. Kiszabadítja, de azután is ura marad öt muzsikának. Mert ő éppen olyan hatalmas szel* lem, mint az, aki a hangokat a zenei formák­ palackjaiba, a zenei írásjelek börtönébe zárta, ő egyenrangú szellem a költőbe­. — Mi kell ahhoz, hogy évtizedeken át Inest tudja tartani kivételes rangját? — Nem sok. Mindössze tudni kell. — És minden egyes szereplésekor be kell bi* zonyítania, hogy tud? — Bizony be. Úgy van ez, mint Weiss Mari* fréd az újságírással. Egy méltán híres újságíró­ társunktól egyszer azt kérdezte Weiss Manfréd, hogy honnan veszi, amit a cikkeiben megír. Az újságíró azt felelte, hogy azt neki esetről-esetre ki kell találnia, tűnnek tehát — kérdezte Weiss Manfréd — mindig ki kell találnia valamit, hogy megéljen?» «Igen» — felelte az újságíró) «Rossz pálya — fejezte be a beszélgetést Weiss Manfréd. — Okos ember egyszer talál ki vala­­mit és egész életében megél belőle.» Í­­gy­ Anglia és az angolok nagy divatban vannak­ e pillanatban a nemzetközi filmgyártás téma­­piacán. Korda Vili. Henrik­ je után, amely az angol történelem egy darabját örökítette meg, következett az amerikai Paramount-gyár a Hindu lándzsás­sal és állított emlékoszlopot a kolóniás csapatok civilizációs munkájának. Most pedig elkövetkezett a Szudáni őrjárat, amellyel Amerika a világháború angol kémjeinek ember­feletti munkáját méltatja. Izgalmas és érdekfeszítő képekben pergeti le a néző előtt egy háborús angol kém, egy bizo­nyos Smith történetét, akit esztendőkre elszakít mindentől és mindenkitől titokzatos munkája, életét naponta százszor és százszor kockára teszi a nagy ügyért és mikor emberfeletti mun­kája után végre hazakerül,­­ a felesége is mást szeret már... Nincs más menekvés, azonnal visszamegy a háború poklába és ott is pusztul... Az izgalomtól átfűtött jelenetekben a Para­­mount színészei lelkesen és ügyesen rajzolják meg a nagy dráma minden mozzanatát. Claude Rains igen jó színész és szimpatikusan villáit­­löl a női ,főszereplő, Gertrude Michael pro­filla is.

Next