Esti Kurir, 1936. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-16 / 12. szám

ÍÉJ1936 1.16, CSÜTÖRTÖK 1sxiKuMR! mit szól hozzá ? ■ HHHBn ■ A PRAGER TAGBLATT tudósítóját kiutasí­tották Berlinből. A rendőrfőnökség határo­zatának indokolása többek között a követ­kezőket mondja: «... Mint a Prager Tag­blatt képviselője állandóan, de mindenek­­felett az utóbbi hetekben és hónapokban lapjának olyan tudósításokat küldött, ame­lyek megtévesztő képet adnak a német bi­rodalomban uralkodó viszonyokról és alkal­masak arra, hogy ne csak a nemzetközi lég­kört mérgezzék meg, de Németország életbe­vágó érdekeinek is ártsanak... A mostani idők túlságosan komolyak ahhoz, semhogy egy állam tétlenül nézzen olyan passzív cselekedeteket, vagy megnyilatkozásokat, amelyek érdekeit bent, vagy határain kívül sértik. Ennek következtében egy külföldi tu­dósítónak minden korlátozás nélkül szabad a német birodalomban történő minden ese­ményről lapját értesíteni, az állam védelmét és biztonságát érintő ügyek kivételével. Ez vonatkozik a külső, valamint belső politikai, gazdasági, kulturális jellegű eseményekre és ügyekre, valamint a kormánypolitikára.­ A Prager Tagblatt tudósítója írásban fe­jezte ki tiltakozását az intézkedéssel szem­ben. Kijelenti, hogy a szemrehányásokat nem fogadja el jogosultaknak. «Megállapí­­tom — írja —, hogy mindig arra töreked­tem, hogy a Németországban uralkodó álla­potokról az igazságnak szigorúan megfele­lően tudósítsam lapomat... Semmikép m­eg nem érdemlem azt a szemrehányást, hogy a nemzetközi légkört mérgeztem és Német­ország életbevágóan fontos érdekeinek ár­tottam. Mélyen sért, hogy ilyen ürügy szol­gáljon kiutasításom indokául, holott véle­ményem szerint ez egész más okból követ­kezett be. Sajnálatos módon: egyetlen egy tényt sem hoz fel az indokolás bizonyítékul amellett, hogy újságírói tevékenységem a nemzetközi légkört megmérgezte volna ...» & A KURIER POZNANSKI Írja: Melyik rendszer jobb: az erős kormány, vagy az erős jog? Mi vezet inkább a nemzet és ál­lam hatalmához? Hatalmas államot nem le­­h­et építeni úgy, hogy az államot a kormány­nyal azonosítjuk. A civilizáció mai legfon­tosabb alapfeltétele a jogi intézmények ál­landósága. Ezek biztosítják a nemzet élet­­feltételeit. Nem szabad, hogy Damokles­­kardként az állandó változás veszélye függ­jön feje felett olyan szervek részéről, ame­lyek nincsenek ellenőrzésnek alávetve.* SCHUSCHNIGG osztrák kancellár és Károly román király utazásával kapcsolatban a horogkereszt hivatalos esti lapja, az An­­griff kifogásolja, hogy «az utazásoknak eb­ben az olimpiászában még­­ mindig meg­próbálják figyelmen kívül hagyni a leg­nagyobb dunai államot, Németországot. A közeli hetekben — írja — a legnagyobb fi­gyelemmel kell a Duna medencéjében in­duló és érkező különvonatokat figyelnünk. Abban a mértékben, amint Olaszország adós marad Ausztriának áruszállításaiért, abban a mértékben, amint Olaszország ki­válásával Starhemberg Hollrwehk­jének bel­politikai befolyása csökken, abban a mér­tékben fogja Ausztria Olaszország védel­mét Franciaországéval és délkeleteurópai szövetségeseivel felcserélni.* EGY IFJÚSÁGI nagygyűlésen Frick német birodalmi belügyminiszter többek között a következőket mondotta: «A német ifjúság nevelését illetően a Hitler-ifjúság illetékes­ségét kell egyedül igénybe vennünk. Ezen a téren a nacionalszocialista állam totális­ kö­vetelését abszolút érvényre kell juttatni. A nacionalszocialista államban jövőre senki nem lehet tisztviselő, aki nem­ volt Hitler- Ifjuságba és így az államifjúságba be­szervezve.* Ki írta alá a garancia­­levelet? Bálint előadásával szemben Kaufmann ki­jelentette: — Én ilyen megállapodást nem kötöttem, ilyen garancialevelet nem írtam alá és nem adtam Bálint Sándornak. Miután Kaufmann Bernát erre a vallomá­sára esküt tett, meglepő fordulat következett az ügyben. A legközelebbi tárgyaláson Bálint Sándor becsatolta azt a garancia­levelet, amelyet Kaufmann valóban alá­írt és bejelentette, hogy Kaufmann ellen hamis eskü miatt bűnvádi feljelentést tett a rendőr­ségen. Bálint bejelentésére újabb fordulat követ­. Gyenge Anna és Dohnányi a Vadászok hangversenyén. Január 21-én este fél 9 órakor a volt magyar vadászzászlóaljak bajtársi körei egy Budapesten felállítandó vadászszobor alapja javára díszhangversenyt rendeznek a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Közre­működnek: Gyenge Anna (Anne Roselle), dr. Dohnányi Ernő, Závodszky Zoltán, Kiss Fe­renc, a Magyar Ének Nyolcas és az 1-es honvé­dek zenekara. — Estély a budai reformátusoknál. Ma, ja­nuár 15-én, este 7 órakor a Haypál Benő-emlék­­alapítvány (Iskola­ u. 16)­­nagytermében vallásos estélyt tartanak, amelyen a bevezető gyüleke­zeti énekkar után Gárdos Kornélia szaval, Vad­­nai Alice hegedül, dr. Bary Zoltán királyi ügyész előadást tart Néhány őszinte szó a hazugságról címmel, végül Haypál Béla bibliát magyaráz. Mindenkit szívesen látnak. — A Borsszem Jankó január 15-i száma mindvégig mulattató tartalommal jelent meg. Politikai és társadalmi rajzok, *Ami Marton utasításaiból kimaradt­, új báli slágerek, ver­sek, viccek és adomák tarkítják a lapot. Érde­kes keresztrejtvény 16 szép jutalommal. A Bors­szem Jankó kapható utcai árusoknál, pavilo­nokban és pályaudvarokon is. Kérjen mutat­ványszámot. Budapest, VI., Mozsár­ utca 9. 9­6 Mért tartóztatták le Bálint Sándor budapesti pezsgőgyárost Amerikában Hetvenezer pengős per 50.000 üveg pezsgő körül Hamisították-e a garancialevelet Néhány esztendővel ezelőtt élénk feltűnést keltett egy budapesti vállalkozó amerikai pezsgőüzletének terve és az ekörül támadt különböző bűnügyi bonyodalmak. A nagy pezsgőüzlet tervéből most érdekes polgári per keletkezett. Tudvalévően 1933-ban tör­tént, hogy Amerikában megszüntették a szesz­tilalmat. A prohibica megszűnte után egy dúsgazdag magyar származású amerikai vál­lalkozó, Theodor Kaufmann levelet kapott pesti rokonaitól. A rokonok megírták neki, hogy van Budapesten egy Bálint Gábor nevű pezsgőgyáros, aki szenzációs pezsgőgyártási szabadalommal rendelkezik. Ez a szabadalom lehetővé teszi, hogy a kaliforniai szőlőből odakint Amerikában elsőrangú pezsgőt lehet előállítani és így fantasztikus üzleti lehető­ség rejtőzik Bálint Sándor pezsgőszabadalma mögött. Csakhamar megindult a levelezés közvetlenül Bálint és Kaufmann között is. Hosszas levelezés után Budapestre érkezett a dúsgazdag amerikai vállalkozó fia, Michel Kaufmann, aki elvileg megállapodott Bálint­tal abban, hogy Bálint kiutazik Newyorkba, útiköltségre 800 dollárt kap és odakint fel­állítják a nagy pezsgőgyárat, amely Bálint szabadalma szerint készíti a pezsgőt. Kínos kalandok Amerikában Bálint el is utazott Amerikába, s ami azután ott történt a pezsgőgyár alapítása körül, az már a budapesti törvényszéken indult nagyszabású polgári perben derült ki. Bálint ugyanis pár hónappal később vissza­tért Amerikából Budapestre és itt 70.000 pengős kártérítési pert indított Theodor Kaufmann itt élő fivére, Kaufmann Bernát háztulajdonos ellen. Keresetében elmon­dotta, hogy az ő receptje alapján felállítot­ták a pezsgőgyárat, de amikor a pezsgő­­gyártás titkát Kaufmannék megszerezték, őt le­fogatták, elvették 1500 dollárját és ad­­­dig tartották fogva, amíg nem sztornírozta azt a megállapodást, amelyet Kaufmannék­­kal kötött pezsgőgyártásra. Elmondotta Bálint keresetében azt is, hogy miután sza­badult, bűnvádi fel­jelentést tett egy sherif és több detektív ellen, akik őt jogtalanul le­tartóztatták és pénzét elvették. Kaufmann Bernát a keresettel szemben előadta a bíróság előtt azt, hogy Bálint Amerikában tényleg készített 50.000 üveg pezsgőt a saját szabadalma szerint. Ez a ha­talmas pezsgőmennyiség azonban két hét alatt megsavanyodott és hasz­nálhatatlanná vált. A pezsgőgyártási vállalkozásba Kauf­mannék 40.000 dollárt fektettek bele, óriási pezsgőgyárat csináltak és csak akkor derült ki, hogy az egész Bálint-féle szabadalom kö­zönséges blöff, amikor az 50.000 üveg pezsgő megromlott. Ilyenformán tehát Bálint 1.000 dollár kárt okozott nekik. Ami Bálint letar­tóztatását illeti, ahhoz nekik nem volt sem­mi közük. Bálint valóban bűnvádi feljelen­tést tett egy sherif és több detektív ellen, de Essex­ megye Grand Jury-je felmentette a sherifet és a detektíveket, mert bebizonyoso­dott, hogy Bálint alaptalanul jelentette fel őket. Az érdekes kártérítési per további során a bíróság azt kívánta tisztázni, hogy Bálint miért követel 70.000 pengő kártérítést az amerikai vállalkozó pesti fivérétől, Kauf­mann Bernáttól, az Amerikában történt dol­gokért." Erre vonatkozóan Bálint Sándor ezeket adta elő a törvényszék előtt: " Amikor a tárgyalások megindultak köztem és Kaufmannék között, Kaufmann Bernát írásbeli garanciát vállalt arra, hogy ha én kiutazom Amerikába és ott Theodor Kaufmann nem teljesíti a velem kötött meg­állapodást, ő — Kaufmann Bernát — ne­kem minden hónapért, amelyet Amerikában töltök, 2000 dollárt fizet. Tekintve, hogy Theodor Kaufmann a megállapodást nem teljesítette és én 10 hónapig voltam odakint, nekem 20.000 dollár, vagyis 70.000 pengő jár­­kezett a perben. Kaufmann Bernát írásszak­értők meghallgatását kérte arra, hogy a ga­­rancialevélen lévő aláírás közönséges hami­sítvány. A törvényszék el is rendelte az Írás­szakértők meghallgatását. Szontag Emil, Hor­váth Jenő és Kulcsár József hites Írásszak­értőkhöz került a garancialevél. Az Írásszak­értők hosszas vizsgálat után azt állapították meg, hogy a garancialevelet nem Kaufmann Ber­nát írta alá,­­ hanem valaki odahamisította az ő nevét. Az írásszakértők kihallgatása után áj, Bernfeld Imre, Kaufmann Bernát ügyvédje bejelentette a bíróságnak, hogy most már ő tett feljelentést a rendőrségen magánokirat­­hamisítás miatt és kérte a törvényszéket, hogy Bálint keresetét utasítsa el, mert az tel­jesen alaptalan. A törvényszék a bonyodalmas, érdekes perben most hirdette ki az ítéletet: Bálint Sándort 70.000 pengős kártérí­tési követelésével elutasította. Az ítélet megokolása szerint a garancia­­levélről megállapították, hogy hamisítványt és Bálint egyéb elfogadható adatokkal nem tudta kártérítési követelését bizonyítani, ezért őt el kellett utasítani. Így végződött a törvényszék előtt az ér­dekes per, amely munkát ad még a felsőbb bíróságoknak is, miután Bálint fellebbezett az elutasító ítélet ellen. Özv. Boschán Lipótné sz. Scheiber Ilona felesége, Boschán György fia, Grünspan Béláné sz. Boschán Anna leánya, özv. Scheiber Ignácné anyósa, testvérei és az egész gyászoló rokon­ság mélységes fájdalommal tudatják, hogy hőn szeretett férje, édesapjuk, szeretett rokonuk, BOSCHÁN Lírd, oki. gépészmérnök, a Magyar Radiátorgyár Rt. ügyv. igazgatója, Választott Bírósági tag munkás életének 59-ik, boldog házas­ságának 30-ik évében folyó hó 14-én, hosszas szenvedés után elköltözött az élők sorából. Drága halottunkat f. hó 16-án dél­után 2 órakor kisérjük utolsó útjára a rákoskeresztúri izr. temető halottas­házából. Emléke szivünkben örökké élni fog! Minden külön értesítés helyett. Özv. Márer Sándorné szül. Spitzer Irma a maga és édesanyja özv. Spitzer Béláné, valamint testvé­rei, sógorai, sógornői és nagyszámú rokonsága ne­vében fájdalomtól porig sújtva tudatja, hogy hőn szeretett férje, illetve veje Márer Sándor életének 53-ik, legboldogabb házasságának 24 ik évében súlyos szenvedés után Mezőtúron elhunyt. Temetése Mezőtúron f. hó 16 án délután 1­ 71 óra­kor a gyászházból.

Next