Esti Kurir, 1936. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1936-02-01 / 26. szám
szám Budapest, 1936 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY február 1, Szombat Kondylisz tábornok, a sörös király-puccs vezére hirtelen meghalt Athén, január 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.)Görögország volt kormányzója, Kondylisz tábornok pénteken délelőtt váratlanul meghalt. Kondylisz nevéhez fűződik a görög monarchia visszaállítása s ő volt a miniszterelnöke annak a kormánynak, amely a múlt év novemberében , puccsszerűen átvette a Caldariszkormánytól az államügyek intézését, hogy azután kikiáltsa a görög királyság visszaállítását, mielőtt még a népszavazás megtörtént volna. A királyság kikiáltásától György király hazatéréséig Kondylisz tábornok a kormányzói címet viselte és teljhatalommal gyakorolta a lemondásra kényszerített Zaimisz köztársasági elnök helyett a legfőbb állami hatalmat. Kondylisz tábornok már hosszabb idő óta betegeskedett s régi asztmája állandóan kinozta. Pénteken délelőtt hirtelen tisbamna támadt s délelőtt tizenegy órakor szivszélhűdés érte. Ivandyics tábornokot a szivszélhűdés akkor ölte meg, amikor éppen Mercuri képviselővel folytatott tárgyalást. Halálának hire gyorsan terjedt el az egész országban és mindenütt nagy megdöbbenést keltett. Athén, január 31. Demerdzisz miniszterelnök hétfőn az egyik athéni klinikán könnyebb műtétnek veti alá magát. A műtétet balszemén végzik. Litvinov, Starhemberg és Borisz király tárgyalásai Flandinnal A francia—román tárgyalásokat a Quais d'Orsayn más nemzetközi természetű tárgyalások is követik, amelyeket Flandin külügyminiszter több államférfival folytat s amelyeknek jórészt azok lesznek a tárgyai, mint a román uralkodóval folytatandó megbeszéléseknek. Starhemberg herceg, osztrák alkancelláron és Litvinov orosz külügyi népbiztoson kívül a legközelebbi napokban Pafiliszra várják Rüzsdi Arasz török külügyminisztert is, továbbá Borisz bolgár ki Irályt. Enyítést érdemel, hogy Károly román király párisi látogatásával kapcsolatban az egyik párisi lap megemlékezik arról is, hogy Antonescu román pénzügyminiszter péntek este elutazik Parisba, hogy a francia kereskedelmi miniszterrel tárgyalást folytasson a francia—román kereskedelmi és gazdasági egyezmény megkötéséről. Litvinov orosz külügyi népbiztos küszöbönálló látogatásával kapcsolatban a Petit Journal tudni véli, hogy Litvinov mindenekelőtt az orosz-francia kölcsönös segélynyújtási egyezmény mielőbbi ratifikálását szeretné elérni. A kamara elnöksége egyébként sál® csütör V Károly és Borisz király, Starhemberg, Titulescu és Litvinov tárgyalásai Párisban Starhemberg Brüsszelben meglátogatja Ottó királyfit. Az új középeurópai helyzet kialakulása Páris, január 31. (Az Esti Kurír tudósítójának jelentése.) A francia sajtó érdeklődésének előterében azok a nemzetközi tárgyalások állanak, amelyeket a londoni nagy temetésről hazautazó államférfiak folytatnak a legközelebbi napokban Párisban. Mint ismeretes, ezek a tárgyalások már Londonban megindultak Európa vezető külpolitikusai között. Londonban kedd óta szünet nélkül folytak tanácskozások Európa fontos külpolitikai kérdéseiről s ezekbe VIII. Edward király is belekapcsolódott. Már a londoni tanácskozásokról megírták az angol lapok, hogy azoknak messze kiható jelentőségük lesz, mert e megbeszélésekben nagy szerepet játszott a középeurópai helyzet új kialakulása. A párisi tárgyalások középpontjában most Károlyi román király és Titulescu állanak. Károly román király Titulescu külügyminiszter kíséretében a péntekre virradó éjszaka megérkezett a francia fővárosba. A lapok úgy tudják, hogy a román uralkodó három-négy napig marad majd a francia fővárosban s annak ellenére, hogy a látogatásnak kifejezetten magánjellege van, fontos politikai jelentőséget tulajdonítanak a látogatásnak. A román király 1030-ban történt trónralépése óta most tartózkodik első alkalommal a francia fővárosban. A román király Lebrun köztársasági elnökkel, Sarraut miniszterelnökkel és Flandin külügyminiszterrel találkozik majd. Nagyon fontos diplomáciai megbeszélésekre kerül a sor — írják a párisi lapok — amelyeken behatóan megvizsgálják majd Középeurópa státusát. tökön úgy határozott, hogy a február 6-iki, csütörtöki ülés napirendjére tűzi a franciaorosz, szerződés ratifikálásának kérdését. A Jour ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a kormánynak most már be kell váltania ígéretét, amelyet megalakulásakor az orosz külügyi népbiztosnak adott. Az egyezményt a legsürgősebben ratifikálni kell s semmi sem mutathatja világosabban Flandin és a kormány behódolását a népi front előtt, mint az, hogy Moszkva parancsát teljesíti. A Matin jelentése szerint Károly román király párisi tárgyalásai elsősorban a románszovjet kapcsolatok kérdéséről lesz szó és e kérdésnek különös jelentősége azáltal lesz, hogy a francia-szovjet segélynyújtási egyezmény parlamenti jóváhagyása küszöbön áll. A francia-szovjet és cseh-szovjet segélynyújtási egyezmények megkötése óta — írja a lap — szovjet-román egyezmény megkötéséről is szó van. Romániában azonban élénk aggodalommal fogadják ezt a tervet. A Petit Journal úgy tudja, hogy Károly király azért jött Párisba, hogy itt bizonyos megnyugtató kijelentéseket kapjon. Az Oeuvre értesülése szerint Románia csak akkor határozza el magát román-szovjet egyezmény megkötésére, ha a francia törvényhozás már jóváhagyta a francia-szovjet egyezményt. Paris, január 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Károly román király tiszteletére Lebrun köztársasági elnök ma délelőtt az Elyséepalotában reggelit adott. A román uralkodó viszonzásul hétfőn este a román követségen ebéden látja vendégül a köztársaság elnökét. ar I (folytatása a SL oldalon),** **. s Kereskedelmi Hitbizományok (A. Gy.) A hitbizományi javaslat vitájának folyamán ismételten halljuk emlegetni az ipari és kereskedelmi hitbizományokat. Valahányszor elhangzik a hitbizományok eltörlésének követelése, úgyszólván mindig fölhangzik a csata* kiáltás: „mi lesz az ipari és kereskedel* mi hitbizományokkal?“ Tisztázzuk a fo* galmakat! Az ipari hitbizományok emle* getése a nagyipar ellen irányul, szembe* állítva annak prosperitását a mezőgaz* daságnak, elsősorban a nagybirtoknak a helyzetével. Itt azonban — jó- vagy, rosszhiszeműen — alapvető tévedés, vagy megtévesztés forog fenn. A nagyiparnál nincsenek hitbizományszerű megkötöttségek. A gyár a szabad forgalom, szabad verseny tárgyául szolgál,csak úgy, mint a szabad nagybirtok. Akik a hitbizományok eltörlését kivánják, nem a nagybirtokok megszüntetését követelik, hanem csak azt, hogy a birtokkötöttség megszűnésével szabaddá,, forgalom- és versenyképessé legyen és szűnjön meg az öröklési jog kiváltságos, tárgya lenni. Más lapra tartoznak a jog-, birtokpolitikai kérdések, amelyeket az magántulajdon elvének a közérdek kívánalmaival összeegyeztethető tisztelet-, bentartásával kell megoldani, de amelyek nem jelentik a nagybirtok teljes megszüntetését. Éppen ezeken a hasábokon volt alkalmunk minden, az ipar, a kereskedelem és a földbirtok szocializálását célzó újabb szélsőjobboldali irányzatokkal szembeszállni. Az olyan nagybirtok, amely szabad verseny mellett életképesnek bizonyul, éppen úgy fenntartandó, mint az a nagyipar, amely úgyis magától elpusztul, mihelyt nem versenyképes. A kartellek és monopóliumok ellen, mint amelyek a szabad versenyt gátolják és egyes iparágaknak kiváltságos helyzetet teremtenek a közösség rovására, mi komolyan harcolunk. Mindenesetre komolyabban, mint a kormány, amely egyfelől nyugodtan tűri pártjának demagógiáját, de ugyanakkor óvakodik minden komoly és elhatározó lépéstől. Ő tudja, miért. Más kérdéssel állunk szemben, ha a kereskedelmi hitbizományok létezését vizsgáljuk. Jogi értelemben vett hitbizományszerű intézmények természetesen itt sincsenek, de újabb időben mindinkább érvényesülnek és testet öltenek azok az elgondolások, amelyek épp oly privilégiumot jelenteneka kereskedelem terén egyes alakulatoknak a többség rovására, mint amilyeneket élvez a többi nagybirtokok között a hitbizomány. Ha elolvassuk, hogy elsősorban a mezőgazdasági cikkek exportjánál fokozatosan hogy törnek elő bizonyos régi és újkeletű szövetkezetek, hogy lépésről lépésre hogy szorítják ki a legális kereskedelmet működési területéről, meg kell állapítanunk, hogy a külkereskedelem terén valóban kialakulóban van, sőt nagyrészt már ki is alakult egy versenyen fölül álló kiváltságos réteg. Mert tévedés volna azt hinni, hogy ezek az alakulatok a szabad verseny törvényei szerint nagyobb üzleti agilitásukkal, új piacok szerzésével, jobb árak biztosításával, a termelés megszervezésével biztosították maguknak az ország exportjának oroszlánrészét. Ha ez így volna, nem emelhetnénk ellenük kifogást. Lássuk azokban, hogy miképpen jött létre ezeknek a vezető szerepe az exportkereskedelem terén. Először is nagy pénzáldozatokkal az adófizetők pénzéből, tehát a kereső