Esti Kurir, 1936. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-19 / 41. szám

f 1936 II. 19. SZERDA |snEuffIK lőragadás ■ ide vagy oda, mit akar a ■ a Sárga, mit várhat a Darkó, mennyi a J J hozomány, hol a rejtekhely, mi a ki-­j J látás, milyen fokú a szerelem, kinek­­ van igaza, mihez van joga a szívnek, a­mihez gondos szülőnek — mindez na- i gyon érdekes kérdés, fontos is lehet,­­ ■ de itt most nem kívánunk beleszólni. ■ ■ Csak csodálkozunk. Bátorkodunk cso- ■ * dálkozni azon, hogy egy fiú és egy I ■ leány ügyében az egész politikai rend- | 1 őrséget úgy mozgósították, mintha egy j 2 ágyúval és gépfegyverrel fölszerelt ál- f 1 lamellenes összeesküvést kellene leszc- * | relni. Emlékszünk: Hain Péter detek- ■ 2 t­vfőfelügyelő nevével sokat találkoz­­i­k­tünk a lapokban, mikor a mai angol ■ ■ királyt kisérte Budapesten. Most ő se- ■ ■­lenik meg személyesen egy olyan «köz- ■ ■ Ügy» döntő pillanatában, mint amilyen ( 2 az, hogy fölkeresnek vidéken egy úri-­­ lányt, aki mindenáron feleségül akar­­ menni egy ifjú tisztviselőhöz. Szakkép- | J tett, hivatott nyomozók, karhatalmi ! J szervek napok óta egyebet sem tettek, j J csak ebben az ügyben loholtak, kom-­­ J hinnünk, versengtek, taktikáztak, sztra- * tégiáztak, hadakoztak. Nincs ebben ■ J mégis valami túlzás? r>**■ *» ■■ ■ ■■■■■■• m m m ■■ ■■■■■ m m m m m m m m Perlrott Csaba új képei Néhány évi elvonultság után, újra nyilvános­ság elé lép Perlrott Csaba Vilmos festő, a leg­régibb küzdő, harcos tagja a Nyolcak csoport­jának. Perlrott Csaba Vilmos azok közé a ke­vés modernek közé tartozik, akik küzdelmes, kereső útjukon egyetlen pillanatra sem szakad­tak el a natúrétól, sőt, hogy most, harminc esztendő távlatában nézzük majd Perlrott al­kotásait, csak megerősödik az a hitünk, hogy a tárgyilagos természetszemlélet nélkül nincs spirituális művészet. Ő maga mondja: Ezek a képeim azt mutatják, hogy szükségét éreztem t annak, hogy visszatérjek művészi kutatásaim­hoz, tapasztalatokban, anyagban növelve azo­kat, jobban megrajzoljam, az egyik alkotástól a másikig jobban tökéletesítve keressem a leg­alkalmasabb eszközöket, a természet ábrázolá­sára. Emellett a művészi hitvallás mellett azután természetesen bőven van alkalma a művésznek a meglátások egyéni kifejezésére. Perlrott Csaba Vilmos szerényen csak ennyit mond új művei­ről: Én sohasem játszom kiagyalt, verejtékes elméletekkel, mindig komolyan, önfegyelmezet­ten igyekszem megközelíteni etikai elgondolá­saimat. Majd a kiállításon bizonyul be, hogy nem volna-e joga Perlrott­ Csabának többet is mon­dania magáról. (k. m.) A Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára igaz­gatósága, felü­gyelőbizottsága és tiszt­viselőkara fájdalmas megilletődéssel jelenti, hogy érdemekben gazdag, nagynevű igazgatósági tagja, Tórési ny. államtitkár úr Re hó 17-én váratlanul elhunyt.­­ A megboldogult évek hosszú során is át, előbb mint társaságunk vezető fi igazgatója, nagyvonalú irányító munks­kásságot fejtett ki, később pedig mint­­ igazgatóságunk tagja, vállalatunkat igen értékes támogatásban részesítette. Benne nemcsak az egész kivételes képességekkel megáldott munkatársat, hanem az igazán minden nemes em­beri tulajdonsággal felruházott egész férfit is siratjuk, akinek távozása be­­tölthetetlen űrt hagyott hátra. Nagyon rokonszenves egyéniségének felejthetetlen emlékét hálás tisztelet­tel és igaz kegyelettel zárjuk szí­vünkbe. A holnapi ülésen dönt a szegedi egyetem tanácsa a kereszt ügyében A szegedi Turul feltűnő nyilatkozata Szeged, február 18. (Az Esti Kurír tudósítójának tele­fon jelen­tése.) Megérkezett Szegedre a kultuszminisz­ternek a szegedi egyetemi ifjúság kereszt­memorandumára vonatkozó határozata. A kultuszminiszter tudvalévően az egyetem ta­nácsára bízta, hogy döntsön a keresztnek az egyetem tantermeiben való kitűzése ügyé­ben. Értesülésünk szerint Ditróy Gábor rek­tor a szerda déli tanácsülés elé terjeszti a kultuszminiszter leiratát. A szegedi egyetemen teljes rendben, nyu­galomban folynak a tanítások. Elterjedt an­nak a híre, hogy az egyetem testnevelési in­tézetében annak ellené­re, hogy a rektor uta­sítást adott a keresztek levételére, továbbra is fenn vannak a keresztek. A rektor utasí­tását a testnevelési intézménynek is elküld­ték, azzal, hogy a kereszteket végső döntésig le kell venni a tantermek faláról. Annak­idején a miniszter álláspontjának kifejtését várták, most pedig az egyetem tanácsának bevárandó határozatára hivatkoztak. Ebben az ügyben kérdést intéztünk dr. Szentpétery Zsigmond egyetemi tanárhoz, a Testnevelési Intézet vezetőjéhez, aki azonban kitért a válasz elől, azzal, hogy ez a kérdés,az egytemnek szi­gorú belügye, arról nincs módjában nyi­latkozni, mindenesetre be kell várnia a ta­nács döntését. A keresztmozgalom ügyében a Turul baj­társi szövetség feltűnő nyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozat, amelyet a Magyar Táv­irati Iroda is kiadott, a következőket tartal­mazza: «A Turul Szövetség szegedi kerületének rendkívüli vezértanácsi tábora megdöbbe­néssel vett tudomást arról a támadásról, a medvét a Nemzeti Újság és a Szegedi Új Nemzedék című lapok legutóbbi számában a Ferenc József Tudományegyetem tanácsá­nak a kereszt kifüggesztésével kapcsolatos határozata alkalmából az egyetemi tanács és annak név szerint megnevezett tagjai dr. Zsolnay Béla, dr. Szentgyörgyi Albert, dr. Gelley József, dr. Győrffy István és dr. Kiss Albert ellen ismételten intéztek. Ezen az ala­pon a támadásokat a Turul Szövetség sze­gedi kerületének vezértanácsi tábora a legerélyesebben visszautasítja és az egyetemi tanács, illetve fent megneve­zett tagjai iránt, akik közül dr. Kiss Albert protektor, dr. Gelley József, a szövetség ke­rületi magisterei, tiszteletteljes ragaszkodását és bizalmát nyilvánítja. Különösen furcsának tartjuk azt, hogy az említett két lap, amikor sokkal nagyobb horderejű és országos jelen­tőséggel bíró kérdésekkel kellene foglalkoz­nia, tudós professzorokat kíván kioktatni és kritikát gyakorol a tanács határozatai felett. Fontosnak tartjuk kijelenteni a követke­zőket: olyan egyének nyilatkoztak, akik nem voltak hajlandók önmagukat megnevezni és úgy nyilatkoztak, mintha az egész egyetemi ifjúság felkent vezérei lennének és mintha ők képviselnék az egész egyetemi ifjúság álláspontját. Ezzel szemben mint a Turul­ Szövetség, mint az egyetemi ifjúság első és legnagyobb szervezetének felelős vezetői ki­jelentjük, hogy az egyetemi ifjúság nagy többsége ha­tározottan elítéli a kereszt kitételének ezt a puccsszerű és törvényellenes módját, mert ebben a kereszt meghurcolását, profa­­nizálását és a keresztény ifjúság egységének megbontását látjuk. Nem akarunk azzal fog­lalkozni, hogy kik akarják az ügy ilyen utakra való terelésével a helyzetet elmérgesí­­teni, azt azonban határozottan állíthatjuk, hogy nem lehetnek tiszta céljaik azoknak, akik ilyen fogásokkal a keresztény egyetemi ifjúság egységének megbontására törekedve, az egyetem felelős vezetőit meghurcolják és az ifjúságot felettes hatóságai ellen izgatják. Kijelentjük végezetül és ismételten, hogy bizalommal és nyugalommal meg fog­juk várni az illetékes egyetemi hatóság döntését, annak minden tekintetben ma­gunkat alávetjük. Az egyetemi tanácsot és a tanácsnak durván megsértett tagjait teljes bizalmunkról és leg­mélyebb tiszteletünkről biztosítjuk. A Turul Szövetség szegedi kerületi vezér­­sége nevében dr. Gyürki Gyula, a Turul Szövetség szenátora, a szegedi kerület ezidei vezére." .Mély fájdalommal jelentjük, hogy Dr. Berliner Vilmos úr társaságunk igazgatója 1936 február 17-én elhunyt. Intézetünk, melynél példátlan odaadással egy emberöltő óra műkö­dött és mindazok, akik intézetünkhöz tartoznak, mondhatatlanul sokat köszönnek neki! Nagy munkáját, melyben a végtelen áldozatkészség szel­leme vezette, dacolva a hosszantartó nehéz betegséggel, haláláig pihenés nélkül végezte. Elhunytéval tehetségben, erőben és jóságban messze kimagasló egyéniség hagyott el bennünket. Aki ismerte, tudja, hogy mit vesztettünk és nem fogja emlékét elfeledni. Drága halottunkat csütörtökön, február hó 20-án, déli 12 órakor temetjük a wieni Zentralfriedhofban, a IV. kapunál. Phönix Életbiztosító Társaság magyaror­szági igazgatósága ■ 4 Dénes Testvérek elektro­technikai cég fizetésképte­lenségi ügye az OHE előtt Különféle családi zavarok, öngyilkosság és egyéb belső meg­hasonlások előzték meg azt a­ fizetésképtelenséget, amelyet pár hét­tel ezelőtt jelentett be a Dénes Testvérek elektrotechnikai és fémárugyár is. Ma tárgyalták a nagy port felvert fizetés­képtelenségi ügyet az Országos Hitelvédő Egyletben, dr. György Ernő igazgató elnök­lete alatt. Az előterjesztett szakértői jelentésből ki­tűnt, hogy a céget 1922-ben alakították át részvénytársasággá és alaptőkéjét 1926-ban az aranymérleg-készítés alkalmával 150.000 pengőben állapították meg és a cégnek 19.662 pengő összegű tőketartaléka is volt. A részvénytársaság részvényei az elhalt két főnök feleségeinek, özv. Dénes Sándorné­­nak és özv. Dénes Istvánnénak és ezek egy­­egy leányának tulajdonában voltak. 1933 június havában özv. Dénes Sándorné, a férje után kapott biztosítási összeg egy ré­széből 25.000 pengőért megvásárolta az özv. Dénes Istvánná és leánya tulajdonát képező részvényeket. A vétel után a részvények tulajdonosa 75 százalékban özv. Dénes Sándorné és 25 százalékban ennek leánya, Dénes Klára lett. Özv. Dénes Sándorné 1934-ben férjhez ment Besnyő Lászlóhoz. Besnyő Lászlónak a cégbe való belépésével új éra kezdődött, ami azon­ban semmi esetre sem vált a cég javára. Bes­­nyőt kinevezték ügyvezető igazgatónak havi 400 pengő fizetéssel. A részvénytársaságnak szakértői megállapítása szerint 33 alkalma­zottja van, akiknek végkielégítési összege 30 ezer pengőt meghalad. A két özvegy havonta 1800 pengőt vett ki az üzletből, Besnyő Lászlóné és férje kivéte pedig 10 hónap alatt körül­belül 42.000 pengő körül mozog. A státusz szerint a cég aktívái 123.333 pen­gőt, a passzívák összege 169.217 pengőt tesznek ki. A vagyonhiány 45.885 pengő, ami körülbelül megegyezik azokkal a ki­vétekkel, amelyeket Besnyő László és neje az üzletből eszközöltek. A szakértő szerint a cég állandó veszteséggel dolgozott, amely veszteségek 1936 január 1-én már 152.000 pengőre rúgtak. A cég aktívái megállapít­hatóan a passzívak növekedésével állandó csökkenést mutatnak. A céggel szemben a hitelezők bizalma az utóbbi időben állan­dóan­­ csökkent, az elfogadványok összege mind jobban emelkedett és a szakértői meg­állapítás szerint a céggel szemben való bi­zalmatlanság teljesen indokolt is volt, mert­ a vállalat mérlegei csak mesterséges eszkö­zök igénybevételével mutattak a valóságnál kisebb veszteséget. Hozzájárult a cég fizetésképtelenségéhez az a belső harc is, amit az igazgató és a részvénytöbbség tulajdonosai között meg­indult, amelynek a folyománya lett azután az, hogy 1936 január elején Besnyő Lászlót igazgatói működésétől felmentették. Hiány­­­zott a szakértő szerint az erőskezű és szak­szerű vezetés és a vállalat anyagi helyzeté­vel arányban nem álló vagyoni kivétek hoz­zájárultak a fizetésképtelenség siettetéséhez. A hitelezők ezután tárgyalás alá vették a cég 50 százalékos ajánlatát és úgy határoztak, hogy ezen ajánlat alap­ján nem tárgyalnak s 10 napi haladékot ad­tak az adós cégnek újabb és kellően bizto­sított ajánlat előterjesztésére. " is . I■­ ­ chajlatlatt, igazán■ megdöbbentő, hogy mit nem merészelnek ezek a hús­ipari munkások! Nem óhajtanak fi­rfizetéses NEP-embert az élük­re. Azt képzelik, hogy olyan szer­vezetet, olyan elnököt, olyan ve­zetőt választhatnak, amilyent kedvük tartja! Égnek áll az em­ber hajaszála! Hogy lehetnek olyan elvakultak, hogy nem bíz­nak az előkelő helyről kijelölt munkásvezérben, aki pedig fize­tést is kap azért, hogy bízzanak benne?! Ez mindennek a teteje. Ez még felbőszítőbb annál is, hogy az iparosok nem hajlan­dók lelkesedni a NEP-uralomért, mely helyeiket elveszi és a Han­gyáinak ajándékozza. A Budapesti Motor Yacht Club hétfőn tartotta idei rendes közgyűlését. Gróf Andrássy Mihály­ elnök hosszabb beszédben em­lékezett meg a múlt év sporteseményeiről, majd­ Luzárus Lajos főtitkár ismertette az év sport­eseményeit s az adatok sokaságával igazolta a motorcsónaksport fejlődését. A pénztári jelen­tés tudomásulvétele után a választás közfelkiál­tással történt. Gróf Andrássy Mihály zárószavai után a közgyűlés elhatározta, hogy a klub má­sodik évi fennállása alkalmából a kormányzót, és a miniszterelnököt táviratilag üdvözli. A köz­gyűlés ezután köszönetet szavazott gróf And-­­rássy Mihály elnöknek működéséért s ezután a közgyűlés véget ért. M 1 Özv. Frischmann Gyuláné szül. Grúber I Gizella, leánya Renée, Tauszig Ferencné fi­a és unokája, Kitty megtört szívvel jelen- B­e tik, hogy forrón szeretett férje, a legjobb új apa és nagyapa , Friedman­n Gyula url­a hosszú szenvedés után életének 78-ik,­­ boldog házasságának 48-ik évében f. hó Hj H Drága halottunkat f. hó 19-én, szerdán éj fél 1 órakor fogjuk a rákoskeresztu­fi izr. fi­ai temetőben örök nyugalomra kísérni. Grúber Nina, Jung Nándor és neje, Járai I® ca Rudolf és gyászoló testvérei és barátai. ifj

Next