Esti Kurir, 1936. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-01 / 51. szám

. m S11936 III. 1, VASÁRNAP vonatkozólag elég csak annyit fölemlíte­­n­ í*n^’ hf,Ly időben sem korlátozottan s függőségbe hoz a kormánnyal szemben­­ egy olyan osztályt, amely mindezideig — legalább el nem adósodott részében — függetlennek volt tekinthető. Csak ter­mészetes, hogy olyan politikusok, mint [Bethlen István, Rassay Károly, Eckhardt­­Tibor, Esterházy Máric és a többiek, akik a törvényalkotásban mást is látnak, mint egy kormány pillanatnyi népszerű­ségének alátámasztására szolgáló esz­közt és akik nem akarják, hogy a szavak demagógiája után a tettek demagógiája­­ következzék, kötelességüknek tartják s minden részletre kiter­jeszkedően rá­­m­utatni azokra a hibákra, azokra a ká­ros intézkedésekre, amelyek szerintük a javaslatban föllelhetők, rámutatni azokra a részeire, ahol indokolatlan jog­fosztást, gazdasági kárt, szociális igazság­talanságot és politikai hatalmi túlkapást ká­lpák benne. Az ilyen politikusok előtt az sem lehet közömbös, hogy mik lehet­nek a javaslat következményei termelési és hitelpolitikai szempontból, amely szempontokat a nagyszabású reform megalkotói, úgy látszik, teljesen figyel­men kívül hagytak­­—, egyszóval nem kell csodálkoznunk és csak megnyug­vással láthatjuk, hogy az ellenzék, részé­ről komoly, alapos és lelkiismeretes­­ munka folyik a telepítési törvényjavas-­­­lat bizottsági megvitatásánál. Minden j a kormány, amely komolyan arra törek-­­­szik, hogy egy ilyen javaslattal valóban i is pillanatnyi politikai, sikeren túl hosszú I­­időre kielégítően szabályozza, a szóban-­­ forgó kérdéseket, csak hálás lehet ezért I a komoly és higgadt kritikáért. I Mégis mit látunk? Fölemelkedik a I bizottságban a vita első szónoka,­­ Bethlen István gróf. Az a Bethlen István, akinek a jelenlegi többség sze­mében minden szava egy évtizeden át a megföllebbezhetetlen és csalhatatlan államférfi a bölcsesség megnyilvánulása volt, amely előtt csak hódolattal lehe­tett elemelni és amelyet bírálni is a­­ 'destrukció vádjával volt egyenlő. Igaz, hogy most nincsen hatalmon, de ugyan­azzal a mérséklettel, higgadt nyuga­lommal beszélt, amely felszólalásait mindig jellemezte, a frázisok ködfelhőit a reálpolitikus száraz objektivitásával oszlatta széjjel, egy hosszú kormányzat leszűrt tanulságaira és egy végrehajtott földreform­­ tapasztalataira hivatkozva boncolta a tárgyalás alatt levő javas­latot — és máris jelentkezett az ideges­ség, a türelmetlenség a kormánypárti oldalon. Beszéltek a többiek, Rassay, Eckhardt, Esterházy — beszédeik mind mellőzték a könnyű sikerek szem­pontjait és valóban kiemelték a javas­latot a maga propagandisztikus jellegé­ből, a termelés, a gazdasági és szociális érdekek, a jog és a politikai független­ség szemszögéből bírálva azt. A szociál­demokraták is a maguk radikálisabb felfogását komoly, parlamentáris hangú és szakszerű felszólalásokban juttatták kifejezésre. A javaslat egész általános­­ vitáját ez a hang jellemezte — a szinte­­ érthetetlen idegesség és türelmetlenség­­ pedig a kormánypárti oldalon nő­ttön­­ nőtt. A részletes tárgyalás során azután.­­ egyszerre előállottak a kormánypárt rég­­­széről azzal a kívánsággal, hogy a vitát­­ záros határidőn — pár napon — belül is be kell fejezni. Ebből a célból a szoká­­s­­os hétvégi szünetet is mellőzni akarták,­­ majd, amikor ebbe az ellenzék nem volt­­ hajlandó beleegyezni, arra nézve kértek s jótállást, hogy a vita három nap alatt­­ le fog folyni. Egyenesen groteszkül hat­­ az ilyen kívánság és csak a komolyság­­ teljes hiányára vall az a felfogás, hogy a több mint száz szakaszt, amelynek úgy-­­ szólván mindegyike életbevágóan fopl­­g­­os érdekekhez nyúl, le lehessen tár-­­ gyalni három nap alatt, még ha éj­jel-­­ nappal ülésezik is a bizottság. Magánál s a kívánságnál csak a megokolása gro- t teszkebb: attól félnek, hogy a Ház nem­­ tudja idejében megkezdeni a költség­­vetés tárgyalását.­­ A Gömbös-kormánynak sokkal ke­vésbé van joga, mint akárki másnak efféle ürügyekkel megpróbálkozni ki­bújni egy törvényjavaslatának beható és részletes kritikája alól. Csak arra va­gyunk bátrak emlékeztetni azokat, akik­nek rövid az emlékezetük, hogy tavaly tavasszal, közvetlenül a költségvetés tár­gyalásának ideje előtt nem féltették az urak az országot attól a veszedelemtől, hogy nem tudjuk letárgyalni a költség­­vetést, hanem nyugodtan feloszlatták a képviselőházat és rendeztek választáso­kat, amikor saját hatalmi érdekeik úgy kívánták. De azt sem állíthatják, hogy a parlament azért fogyott ki az időből, mert lázas tempójú reformalkotásokban telt el az egész esztendő. A vakációknak e mellett a dömpingje mellett, amelyben a reformkorszak a dolgozni akaró tör­vényhozókat részesíti, amikor nincs olyan pirosbetű­s ünnep a kalendárium­ban, hogy ne járna vele párhetes vagy párhónapos parlamenti szümnot, amikor legutoljára teljesen indokolatlanul ja­nuár huszadikáig tartott a karácsonyi szünidő, nem lehet ilyen érvekre hivat­kozni. Tetszett volna egy két héttel előbb jönni a telepítési javaslattal, volna akkor idő bőven. De ideihozni egy ilyen nagyfontosságú javaslatot és azután pár nap alatt, a beható megvitatás fizikai lehetősége nélkül azt ,,eli­ntézni“, a költ­ségvetést használva fel ürügyül -t- ebbe a játékba nem mehet bele az ellenzék. Nem is itt kell az okot keresni arra, hogy hát egyszerre miért olyan sürgős, minél előbb befejezni a vitát. A valódi ok­ megalkotói maguk érzik, hogy a most beterjesztett telepítési javaslat nem állja ki a szakszerű r­észletes kritika pró­báját. Nem állja meg, mert nem­ az, ami­nek hirdetik — egy széleskörű gazdasági és szociális haladást jelentő al­kotás. A kritika, a boncolgatás, folyamán pedig a nagyközönség felé is mindinkább ki­bontakozik a javaslat annak, ami a valójában, minden demagógik­us hatás­­vadászatával, az igazi megoldandó kér­dések megoldatlanul hagyásával és a kormány mindenhatóságának kiterjesz­tésével. Ezért nem kell vita, ezért nem kell kritika, csak egy kell: megszavazni mindent, ész nélkül, gondolkodás nél­kül, bírálat nélkül, amit a vezéri akarat a törvényhozás elé terjeszt. Megszavazni a sofőrt! Harmadik napjól beszél a Nép választásvédője A Scheftsik György jászlailányi mandá­tuma ellen beadott petíció tárgyalásán ma is a NÉP választásvédője beszélt. Beszédét tegnapelőtt kezdte el, de ma sem fejezte be. Még ötven oldal felolvasásával van hátra. Torzsay-Bíber Gyula elnök bejelentette, hogy miután nincs kilátás a választásvédő beszédének befejezésére, a tárgyalást hétfőn folytatják. Ezen a tárgyaláson még rövid vi­szontválasszal él Páczner Jenő, a peticioná­­lók képviselője és ezután lehet, hogy még a hétfő déli órákban sor kerül az ítélet kihir­detésére. Az Uj Főváros legújabb száma Dr. Rátkai Károly és Ludvig Dénes város­­politikai hetilapjának, az Uj Főváros­nak legújabb száma ma jelent meg rendkívül ér­dekes tartalommal. Közli, hogy a főváros hat fillér helyett­ csak 2 fillérrel emeli fel a vízdíjat. Lamotte Károly alpolgármester be­jelenti, hogy egyesítik a Gáz- és Vízművek igazgatóságát, amelyet a városháza Károly­­körúti frontján helyeznek el. Liber Endre alpolgármester „Budapest fürdőváros kiala­kulásáról"4 írt ezeroldalas könyvét ismerteti. Érdekes­ riport számol be arról a szenzációs ajánlatról, amelyet a kormány a földgáz hasznosítására nézve tett a fővárosnak. Egész sereg érdekes városházi és közgazda­sági cikk élénkíti az Új Főváros legújabb számának gazdag tartalmát. (Folytatás az 1-ső oldalról) Hogy a hatóságok végre erélyesen léptek fel, az a haditengerészet magatartásának kö­vetkezménye. Hir szerint a Tokiói-öbölben horgonyzó első hajóhad legénysége állan­dóan az ágyuk mellett állt, minden pillanat­ban készen a tüzelésre. A jövő kilátásai bizonytalanok. Nemzeti kormány alakítása nagy nehéz­ségekbe ütközik, mert aligha lehet olyan miniszterelnökjelöl­tet találni, aki a hadsereg, a haditengerészet és a polgári elemek bizalmát egyaránt bír­ja. Egyetlen puskalövés nélkül vették le a forradalmat Tokió, február 29. A felkelés leverésében a legnagyobb körül­tekintéssel jártak el, mert különben a hely­zet könnyen elmérgesedhetett volna. A had­sereg vezetői dicséretre méltó türelemről és bátorságról tettek tanúságot. Nekik köszön­hető, hogy a lázadók később már minden erőszakos fellépés­től tartózkodtak. Reggel hat órakor az ostromállapot pa­rancsnoka a csapatok közvetítői útján kö­zölte a lázadókkal, hogy n­em lesz bántódá­­suk, ha azonnal visszavonulnak kaszár­nyáikba. A felhívásnak a lázadók nagy része azon­nal eleget tett. Az ostromállapot parancsnoka azért vonako­dott rögtön erélyesebb rendszabályokhoz nyúlni, mert el akarta kerülni a fölösleges vérontást, amire a támadó fellépésnél feltét­lenül sor került volna. Kasii, Tokió katonai kormányzója reggel kilenc órakor a következő felhívást intézte a rádión keresztül a lázadókhoz: — Katonák! A császár azt parancsolja nektek, hogy térjetek vissza a laktanyákba. őszintén csodáljuk bátorságtokat és tisztjeitek iránti hű­ségteket, de adjátok meg magatokat, megtehetitek ezt szégyen nélkül, mert lisztjei­tek belátták tévedésüket. Ila nem engedel­­meskedtek, lázadóknak tekintenek benne­teket. Hagyjátok el állásaitokat és akkor ke­gyelemben részesültök. Térjetek vissza a császárhoz, a nemzethez és aggódó hozzátartozóitokhoz. A Domej-iroda jelenti: A katonai zendülést egyetlen puskalövés eldördülése nélkül sikerült elnyomni. A rendet és a nyugalmat a zendülés ideje alatt mindenütt fenn tudták tartani. A ka­tonai kormányzó 12 óra 50 perckor rádión közölte Japán népével a lázadás letörését. A zendü­lők kis tövődése azonban még mindig megszállva tartja a Szajno-szál­­lodát és a miniszterelnök hivatalos he­lyiségeit. A katonai kormányzó rádiószózatában kö­zölte, hogy felesleges vérontás elkerülése érdekében nem alkalmazta az erőszak mód­szerét a lázadókkal szemben. Okada miniszterelnök meg­menekülésének fantasztikus története Tokió, február 29. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) (Este 7 óra tokiói, délelőtt tizenegy óra középeurópai időszámítás szerint). Okada tengernagy-miniszterelnök életben van, — jelentik az esti lapok különkiadásai. A miniszterelnök, akiről a puccsisták azt hit­ték, hogy eltették őt láb alól, fantasztikus körülmények között mene­kült meg. Három napig bujdosott, míg most a lázadás leveretése után leleplezte magát és elmon­dotta csodálatos megmenekülésének körül­ményeit. Amikor a puccsisták szerdán haj­nalban körülzárták a miniszterelnökség pa­lotáját és felüzentek a miniszterelnöknek, hogy jöjjön le a kapuba, mert hősi halált kell halnia a hazáért, helyette sógora, Matszuo ezredes ment le, aki feltűnően hasonlít hozzá. A pu­ccisták meg voltak győződve arról, hogy a kapun kilépő férfi Okada miniszterelnök s gépfegyvereikből azonnal tüzelni kezd­tek rá. Matszuo ezredes holtan rogyott össze s a puccsisták ekkor már nem nézték meg köze­lebbről, hogy kit öltek meg, hanem félrelökték a holttesttet és betemették a méter magas hóba. Okada miniszterelnök közben a személyzet segítségével egy hátsó kijáraton át elmene­kült a palotából és meggyilkolt sógora maszkjában bujdosott három napon át a fő­városban. Tokió, február 29. Okada miniszterelnök szerencsés meg­meneküléséről hivatalosan következőket köz­ük: A miniszterelnök a lázadók betörésekor utolsó pillanatban el tudott menekülni és hivatali lakásá­ban rejtőzött el. Este aztán a felkelők éberségét kijátszva, si­került kiszökni a lakásból. Goto helyettes miniszterelnök ismét átveszi a belügyminisztérium vezetését. Tokióban teljes a rend és nyugalom. A katonaság ismét visszatér a laktanyákba. Az utcákon emelt torlaszokat és megerő­síté­­seket eltávolították. Az üzletek, vendéglők és szállodák megnyíltak. REGGELIG NYITVA -Tk GYÖNGYTYUK . OTCIPy Bástya­iTi­lfifon: 83-1-87 Eü i i fc 8b BwE UtCa 10 A berlini nemzetközi autókiállítás szenzációja az új áramvonalas Vle£cedes­!Bewi 1.7 literes typusa Magas teljesítményű és jutányos áru kiskocsi budapesti gyárt­óknál már látható hunyoros zenéje Telefon: 83-1-87 A budapesti gyári fióknál már látható Eladási központ: VI., Csata-utca 29. Telefon: 90-8-90 Városi lerakat: IV., Mária Valéria­ utca 10. szám. Telefon: 82-7-32­­. Helyre állt a vend Yokohama, február 29. A Magyar Távirati Iroda yokohamai kü­­­löntudósítója táviratilag jelenti a követke­zőket: A normális viszonyok helyreálltak. Az itt élő magyaroknak semmi bántódásuk­ nem történt. Tokió, február 29. (Havas.) Szemtanuk jelentése szerint a­ lázadók csapatai teljes rendben, trombitaszóval visszatértek harmadik gyalogezred laktanyájába. A csapatot egy százados és két hadnagy ve­zette. A laktanya elé érve, a százados fel­­szólította a katonákat, hogy térjenek szál­lásaikra, ő pedig egyedül a Nagata-körút felé vette útját. Későbben lázadó katonák­kal megrakott tizenkét tehergépkocsi érke­zett ugyanabba a laktanyába. Nagy csata folyik Kassza serege és az olasz csapatok között Róma, február 29. A sajtó- és propagandaügyi miniszté­rium ma a következő, 140. számú hivatalos hadijelentést adta ki. Badoglio tábornagy táviratozza: „Míg az­ első hadtest csapatai elérték Amba Aradzsit, a harmadik hadtest és az eritreai hadtest csapatai északról és délről megtámadták Kassza herceg hadseregét. Tegnap reggel óta nagy csata folyik.4* (MTI) — Idősebb embereknél, kiknek székleteik rendellenes és fájdalmas, sokszor már 3—4 evőkanálnyi természetes .Feretic József® keserűviznek nyolc napon át való használata is meghozza a normális bélkiürülést s tartós megkönnyebbülést biztosít.

Next