Esti Kurir, 1936. április (14. évfolyam, 76-98. szám)

1936-04-17 / 88. szám

1936 IV. 17. PÉNTEK mit szól hozzád mmmmmmummmmmm­m Szemelvények a hirhedt antiszemita in­­cclap, a Stürmer levelesládájából: „Kedves Stürmer! 1935 november köze­pén egy kis jelenet játszódott le Z­orst köz­ség leltárában a szántóföldön. Steegerné asszony veszett össze ott egy pártbajtárssal. Avval vádolta meg a pártbajtársat, hogy őt­­Megverte. Tanúk állítják, hogy Steegerné asszony vallomása nem igaz. Egy idő után Steegerné asszony Sack zsidó orvost kereste fel. 1038 február 8-án a következő számlát küldte a pártbajtársának: „Nyugta hat már­káról, kezelésért és bizonylatkiállításért. Harminc márka fájdalomdij-követelés. Öt márka követelés orv újságokért. — Steegerné magatartása annál inkább is elítélendő, mert egy volt pártbajtárs és osztagvezető fele­sége." «KEDVES STÍ­RMER! Eppingenben nem kedvezőtlenek a lakásviszonyok. Más vá­rosokban ellentétben, különböző lakások üresen állnak, így például múlt év novem­ber óta kiadatlan Sámuel Binumann zsidó­nál egy négyszobás lakás. Annál inkább csodálkozunk tehát, hogy egy eppingeni Zsidó még mindig állami (!) házban lakhat. Moritz Hochherr zsidó a nácionalszocialista hatalomrajutás negyedik esztendejében még mindig ötszobás lakásban lakik az itteni posta épületében! Ötven márka nevetséges bért fizet önért! Sok német néptárs örülne, hogyha óljatt szép és olcsó lakást kaphatna, mint Hoehberr zsidó az eppingeni állami postaépületen.» éKEDVES STI’BMEly Itt küldöm neked a thraseer Zeitung február 15-i számát. Eb­ben olvashatod, amint a lap tulajdonosa és szerkesztője, Erik Woltersdorf nyilváno­san gratulál Rafael Michaelis szövetzsidó­nak. •­Százesztendős üzleti jubileum.. — Így szól a cikk. —­­E hó 18-án volt száz eszten­deje, hogy Herrvaan Michael is megalapította Itt a maga kézmű­áru üzletét. Ma fia a tu­lajdonos, akinek a jubileum alkalmából a berlini kereskedelmi és iparkamara okleve­ let nyújtott át­. — Későbbi számában az új­ság visszavonta ezt a jelentést és azt írta, hogy a zsidó cég nem kapott oklevelek» „KEDVES STÜRMER! Grmmingheimben Kari Ztim­ néptárs, mint a községi tanács fa­i« és mezőgazdasági tanácsadó működik. Pártbajtársnak is nevezi magát. 1936 feb­ruár közepén Kari Ztim egy tehenet akart riadni Manasse zsidónak. A zsidó megláto­gatta Zirnt és meg is alkudott vele. De hogy a nyilvánosság meg ne tudja, hogy Zirin egy zsidóval üzleteket köt, megálla­podtak abban, hogy a tehenet egy német kereskedő fogja elhozni. Mint halljuk, a körzetve­zető megtudta az eseményt, és meg vagyunik győződve róla, hogy az egyetlen helyes lépést fogja megtenni: Ki a zsidó­­bérenc Zürm­el a pártból!" esz „EGY DÁN I'JSAGIRO Londonban találko­zott Gerda von Bülow német baronesszel; azt írja: a baronessz anyja dán, atyja né­met tengerészttiszt volt, aki a háborúban esett el. A fiatal bárókisasszony nagyon muzikális. Londoni tartózkodását az teszi szükségessé, hogy hegedűtanárának, aki zenetanári lángelme, három esztendővel ez­előtt el kellett hagynia Berlint, hogy — új hazát keressen! Ez a hölgy tehát egy nem­zet legnemesebbjei és legjobbjai közül való, aki egy hazátlan zsidó, vagy marxista után fut, mintha már jó német muzsikusok nem is léteznének! Vagy talán azt reméli, hogy a Jeruzsálem­ Salamon Templomában kap állást?" Utazási ügyben forduljon az Esti J­unk­ Utazási Osztályához. Mindent elintéz Ön helyett Kedvező fejlődést mutat a polgármester jelentésében a főváros márciusi élete A közigazgatási bizottság áprilisi ülése a húsvéti ünnepek miatt eltolódott. Sipőcz Jenő dr. főpolgármester ma küldötte szét a meg­hívókat a bizottság tagjainak a keddi napra. Szendy Károly polgármester egyébként ma hozta nyilvánosságra a főváros már­ciusi közigazgatási állapotáról szóló je­lentését. A városgazdasági ügyosztály működésével összefüggésben örömmel számol be a polgár­­mester arról, hogy az elmúlt hónapban erőteljes fejlődést mutatott az idegenforgalom. A legkülönbözőbb államokból érkeztek ven­dégek, minthogy pedig a külügyminisztérium újabb vízummentességeket biztosított, re­mélhető, hogy az idegenforgalmi fejlődés to­vább fokozódik. Az Idegenforgalmi Hivatal mozgalmas munkát folytatott, egyrészt a budavári jubileumi ünnepségek, másrészt a Júniusi Hetek és a Szent István-heti ünnep­ségek előkészítésére. A bécsi idegenforgalmi iroda újból bebizonyította életrevalóságát, amit az is igazol, hogy a múlt hónapban 1286 embernek adott Budapestet illető fel­világosításokat.­­*­ A jelentés adatokat közöl a fürdők és a források forgalmáról is. A Gellért-fürdő személyforgalmában je­lentékeny emelkedés mutatkozik, de a Rudas-fürdőnél is hasonló a helyzet. Hosszú idő óta először fordult elő az is, hogy a Széchenyi-gyógyfürdő forgalma és bevétele is tekintélyes mértékben emelke­dett. Az üzemi ügyosztály működéséről szólva, jelenti a polgármester, hogy a Vízműveknél a rekonstrukciós munkák program szerint haladnak előre. A Duna alatti alagutak egyikében a lépcsők építését végezték, a má­sik alagútnál pedig a csővezetékek elhelye­zésére szolgáló bakokat szerelték fel. Erő­sen előrehaladt a békásmegyeri vízműtelep szerelési munkája is. A Gázművek produktumának mennyisége a múlt évhez képest mintegy 450.000 köbmé­terrel esett. Az Elektromosművek által tér- f­melt á­r­amint­ennyi­ség azonban négy és fél mil­lió kilowatt órával többet tett ki, mint ta­valy. A többletnek megfelelően emelkedtek a bevételek is. Az ipari és közlekedési ügyosztály munka­körét ismertetve, beszámol a jelentés a Nem­zetközi Vásár előkészítéséről is. A közleke­dési vállalat ügyeit tárja ezután fel a jelentés. A Beszkárt személyszállítási bevételei közel 11%-kal magasabbak voltak az el­múlt hónapban, mint 1935 márciusában. Mintegy 8%-os b­evételi emelkedés mutatko­­zott az Autóbuszüzemnél is, a trolleybusznál pedig a bevételi többlet 32%-ot tett ki. A ked­­vezőbb volt a HÉV üzletmenete is, amennyi-­­ben itt is 8,4%-os bevételi többlettel lehetett­ számolni. Kedvezően befolyásolta a bevételeket az is, hogy az ipari munkásságot ezidőszerint job­­ban tudják foglalkoztatni, mint tavaly. A szociálpolitikai ügyosztály­ működéséről jelenti a polgármester, hogy az új lakbérleti szabályrendeletet felterjesztették a miniszté­riumba, majd közli, hogy az Angyalföldi-úti m­enhely szeretetotthonná való átalakítása megtörtént. Tovább folyt a múlt hónapban a lej­tszóraiztatás és reggeliztetés a fővárosi is­kolákban, folyamatban volt továbbá az ebé­deltetési akció és a többi jótékonysági ak­ció is. |4 | A Népművelési Bizottság múlt havi tevé­kenységéről is részletes adatokat szol­gáltat a jelentés, amely örömmel állapítja meg, hogy a Szabadegyetem hallgatóinak­ száma jelentékenyen emelkedik. A Hirdető Vállalat fennállásának huszonötéves forduló­járól is megemlékezik a jelentés, méltatva a vállalat üzleti eredményeit is. A városrendezési ügyosztály és a magas­építési ügyosztály munkásságáról közöl még adatokat a polgármester, majd jelenti, hogy, március folyamán 4.804.583 P értékű közmunkát adott a főváros vállalatba. Ebből az összegből 876.000 pengő a közélel­mezési ügyosztály, 689.000 pengő az útépítési ügyosztály, 668.000 pengő a Beszkárt, 620.000 pengő az Elektromosművek, 572.000 pengő a városgazdasági ügyosztály hatáskörébe tarto­zott. — Székely Ferenc temetése. A Belvárosi Takarékpénztár Rt. Abbáziában elhunyt elnökének, Székely Ferencnek holttetemét hazahozatta és az intézet Apponyi­ téri szék­házában fogja felravataloztatni. Az ünnepé­lyes gyászszertartást április 19-én, vasárnap délelőtt fél. 11 órakor fogják ugyanott meg­tartani és onnan kísérik a halottat utolsó­ útjára, a rákoskeresztúri szr. temetőbe. A legnagyobb magyar filmsiker! EMBER a HÍD flLflTT 3. hétre prolongálta­t­ik hétre prolongálta Holnap, péntektől DÉCSI • KAMARA • ÁTRIUM... csütörtökön este órai kezdettel a kitűnő áprilisi műsor keretében 12 legszebb mannegun részvételével MKIHÍR CIPRI-BRR Teréz-körút 34. (Dessewffy-v. sarok) 11 N­yolc napra ítélték anyát, aki gyermekeit otthagyta a lakáskvatalban A büntetés végrehajtását, tekintettel a fiatal anya elkeseredett lelkiállapotára, felfüggesztette a bíróság Könnyes szemmel hallgatta végig a tárgyaló­terem közönsége azt a megható bűnpert, amelyet ma délben tárgyalt a bü­ntetőtörvényszék friedl Gyula tanácsa. A vádlottak padján sápadt arcú, filigrán fiatal asszony ült. Karján fehér ruhás, mosolygó, szőke kis­gyermek. A másféléves kis­gyermek nagy kék szeméből csodálkozás látszik. Az anyja ijedten ül a padon, izgalommal várja, mikor kezdődik a főtárgyalás. Nem kell sokáig várnia, bevonul a bíróság és Ricai elnök maga elé szólítja a vádlott asszonyt, Barna Lajos állás­talan szabósegéd fiatal feleségét. Latoska bemondta a címet — kétrendbeli családi állás elleni bűntettel vá­dolja magát az ügyészség — szól az elnök. — A vád szerint tavaly novemberben a belügyminisz­térium ötödik emeletén levő lakáshivatalban hagyta két kis­gyermekét: az ötéves Lajost és a tizennnégyhónapos Sárit Elismeri bűnösségét? Az asszony halkan földreszegzett tekintettel válaszol: — Elismerem, hogy bűnös vagyok. — Hát maga nem tudja, hogy ilyet nem sza­bad csinálni? Miért tette?. — Férjemnek urai volt állása. Nyomorogtunk. Kilakoltattak bennünket a tél beálltának küszö­bén. A szomszédok könyörü­letből pár napra adtak szállást, én pedig a belügyminisztériumba siettem, hogy szükséglakást kérjek. Elmentem az V. emeletre a 192-es szobába, elmondottam súlyos helyzetemet, de nem tudtak segíteni raj­tam, azt mondották: nincs szükséglakás. Erre annyira elkeseredtem, hogy letettem két kis gyermekemet és elrohantam ... — Hova rohant? — kérdi az elnök. — Öngyilkos akartam lenni — mondja az asszony sírásba csukló hangon. — Nem akartam túlélni, hogy ne lássam többé gyermekeimet.. . Órákig szaladgáltam a városban, aztán mégis csak hazamentem. Visszahozták a gyermekei­met is. A szomorú bűnügy egyetlen tanúja állott ez­után a bíróság elé. Nagy XXXI. István rendőr, aki így vallott: A Bécsikapu-téren teljesítettem szolgálatot november 5-én. Odasietett hozzám a belügy­minisztérium egyik altisztje és azt mondotta, hogy azonnal siessek vele a minisztériumba, mert egy óvatlan pillanatban egy fiatal asszony otthagyta két kisgyermekét, aztán elrohant. Az altiszttel felsiettem a minisztérium ötödik eme­letére. Ott találtam a folyosón a gyermekeket. — Persze sírtak szegénykék — szól közbe az elnök, mire a rendőr így válaszol: — Igen, eleinte sírtak, de én igyekeztem ked­veskedni nekik. Cukrot, perecet vettem a gye­rekeknek, mire megnyugodtak és az ötesztendős kis Lajos értelmesen megmondta a lakásuk címét. — Látja, látja tiarnáné — szól az elnök a könnyes szemű fiatalasszonyhoz — ez a rendőr milyen jó volt a maga gyermekeihez, maga pe­dig a gyermekek anyja sorsukra hagyta őket. Vannak emberek, akik a föld minden kincsét odaadnák egy gyermekért, maga pedig két szép gyermekével így bánt el. Barnáné nem­­felel, csendesen sirdogál, a rendőr pedig így folytatja vallomását: — A kis Lajos bemondása alapján sikerült megállapítanom, hogy hol laknak a gyerme­kek. A belügyminisztérium egyik takarítónőjét megkértem: vegye a karjára a kisebbik gyere­ket, én pedig a nagyobbikat kezénél fogva ve­zetve elindultam a kerületi kapitányságra. In­nen azután visszavittük a gyermekeket a szü­leikhez. Soha tör! A rendőr kihallgatása után az elnök megkérdi Barna Lajosnétól: — Kapott maga azóta lakást? — Miután a gyermekeimet visszahozták, há­rom hétig a jószivü szomszédok gondoskodtak rólunk, ők adtak lakást számunkra. Később az­tán a Mária Valéria-telepen szükséglakást utaltak ki számunkra, azóta ott lakunk. Ezzel a bizonyítási eljárás befejeződött és az ügyész vádbeszédében ennyit mond: — Fenntartom a vádat. A bíróság ítélethozatalra vonul vissza. Mialatt a bírák tanácskoznak, Barnáné kislánya ott ját­szadozik az elnöki emelvény előtt, nagyokat ka­cag, aztán karjára kapja a kisgyereket az anyja, bevonul a bíróság és elhangzik az ítélet. — A törvényszék, a vádtól eltérően, gyermek­­elhagyás vétségében mondja ki bűnösnek Barna Lajosnét és ezért nidokcnapi fogházra ítéli el, de a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggeszti. Az indokolás szerint nyomatékos enyhítő körülményként mérlegelte a törvényszék­ a fiatal anya elkeseredett lelkiállapotát, szorult anyagi helyzetét és ezért, a vádtól eltérően, enyhébb cselekménynek minősítette tettét s a­ nyomás enyhítő körülményekre való tekintettel a büntetés végrehajtásának felfüggesztését is­ szükségesnek tartotta. Miután elhangzott az ítélet, az elnök így szól Barna Lajosáéhoz: — Remélem, többé nem feledkezik meg anyai kötelességéről, többé nem fog ilyet csinálni. — Ígérem, hogy nem fogok! — mondja Bonus Lajosné, aztán magához szorítja kis gyermekét és elsiet a tárgyalóteremből.

Next