Esti Kurir, 1936. április (14. évfolyam, 76-98. szám)

1936-04-01 / 76. szám

#11936 IV. 1. SZERDA I Láng Lajos élesen bírálta az iparü­gyi javaslatot a felsőházban »A kaució követelése nem egyéb, mint vagyonhoz kötött numerus clausus* — »A kormány javaslata nem segít a kézműiparosságon« A felsőház Széchenyi Bertalan gróf elnök­lésével m­a délelőtt az iparügyi novelláról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Varsányi Emil előadó arról beszélt, hogy a törvényjavaslat a gyengébbeket védelmezi és emeli a kisiparosság erkölcsi és szellemi színvonalát. A javaslat elfogadását kérte. Láng Lajos a felsőház állandó érdeklődése közben indokolta meg, hogy a javaslatot azért nem fogadja el, mert az nem alkalmas az egyébként általa is helyeselt intenciók megvalósítására. Meredek az átmenet a mai állapottal szemben, amikor az önálló iparos­­mesterség tízeséhez nem kellett iskolai kép­zettség, sem az úgynevezett mestervizsgának letétele. A mostani javaslat néhol magas is­kolai képzettséget és kötelező mestervizsgát kíván egy olyan társadalmi rétegtől, amely­nek 10 százaléka még elemi iskolai végzett­séggel­ sem rendelkezik, 79 százalékának csak 4 elemi végzettsége van és csupán 7 százaléka olyan, amely polgári iskolai végzettséggel ren­delkezik. Teljesen indokolatlan, hogy magas kaució letételét kívánják meg a rend­kívül nehéz helyzetben élő iparososz­tálytól. Az iparosság kétharmad része, több mint 90.000 önálló iparos, egyetlen alkalmazottat sem foglalkoztat. Azt kell megvizsgálni, vár­jon, ha a javaslatból törvény lesz, a kisipa­rosnak nagyobb lesz-e a forgalma, több lesz-e a megrendelése és fokozottabb lesz-e az ellen­álló ereje. Ezekre a kérdésekre csak tagadó ■választ tud adni. Lehetetlenné teszi a javaslat a kézműiparosnak a tőkéssel való társasviszo­nyát, mert a jövőben társasviszonyba csak képesítéssel bíró kézműiparossal szabad lépni. A javaslat megvédi a tulajdonostársat a kizsákmányoló társsal szemben, de lehetet­lenné teszi a képesítéssel rendelkező egyénre, hogy tulajdonossá legyen és visszalöki őt a segéd-, vagy a proletársorba. Az iparosok erkölcsi színvonalának védelme Korlátolt felelősségű társaság az erről szóló törvény szerint „bárminő gazdasági célra alakulhat", a novella viszont erről a társas formáról egyáltalában nem vesz tu­domást. Kereskedő és gyáros korlátolt fele­lősség mellett is dolgozhat, viszont az iparos korlátlanul, utolsó ruhadarabjával is felelős ügyleteiért. Ez nem az iparososztály felsegítése, hanem ellenkezőleg az iparosság bü­ntetése. Egyene­sen bizarr az iparososztály erkölcsi színvo­­nalának az a védelme, amely lényegében büntetés, mert aki vizsgálat alatt áll, az nem kaphat iparigazolványt, vagy akit ál­lamellenes, szeméremsértő vagy­ nyereség­­vágyból elkövetett cselekményeiért elítéltek, az a büntetés kiállása után még három évig nem űzheti kenyérkereseti foglalkozását. Ez a birói ítélettel­­szemben egy külön pótbüntetés. Magyarországon egyetlen tekintély érintet­len: a birói tekintély. Hia a magyar bíróság elítél valakit és mellékbüntetéssel is sújt, emellett még büntetést is rászabni túlságo­san radikális intézkedés. A fedhetetlen életmód megkövetelése egyenesen komikus esetekre vezet. Aki a vé­letlenül birtokába került idegen ingó dol­got nem adja vissza, az a büntetés kitölté­sét követő három évig nem kaphat igazol­ványt, de aki embert ölt, arra ez a megszo­rítás nem vonatkozik. Aki egy pornográf ké­pet kiállít, nem kaphat iparigazolványt, mert nem fedhetetlen előéletű, viszont, aki felgyújt egy falut, az emellett még ipar­igazolványhoz is juthat. Ha valaki legitimista, vagy köztársasági propagandát űz, a büntetés kitöltése után sem juthat iparigazolványhoz, de aki vasúti hidat robbant, az még lehet önálló iparos. A javaslatnak ez a rendelkezése ellentét­ben áll az általános jogelvekkel. Ellenzi ezt a rendelkezést azért is, mert a kisembert sújtja, a nagytőkést viszont nem. Brutálisan antiszociális ez az intézkedés, csak azt a kézmű­­vesi párost sújtja, aki 15 munkásnál kisebb alkalmazottal dolgozik, aki nagyobb ipart űz, annál az iparengedély kiadását az elítélés nem gátolja. A javaslatnak az a ren­delkezése, hogy a meglévő igazolványt el le­het venni szakmai megbízhatatlanság okából, ha az igazolványtulajdonost három éven be­lül kétszer elítélték, megengedhetetlen függőségi viszonyt terem­t. Az ipari numerus clausus Élesen támadta Láng Lajos az ipari nume­rus clausust. Nincs semmi jelentősége annak, hogy az ipartestületek kérték a numerus clau­sus behozatalát, mert a birtokon belül lévők nem érdektelenek. Aki feltolakszik a villamosra, az hirdeti a leghangosabban, hogy már nincs több hely. Beláthatatlan következményei lesznek a numerus clausus­­nak, vissza fogunk térni a cél­rendszerhez, amely különböző monopóliumokban éli ki magát. Rendkívül veszedelmes intézkedés ez és nem áll az, hogy kiirtja a kontárkodást, sőt in­kább kitenyészti. Apponyi György gróf mon­dotta el a képviselőházban, hogy Egerben minden igényt kielégítő szálloda épü­lt, amely sohasem épülhetett volna meg, ha a szálloda­­iparban kimondták volna a numerus clau­sust. Verseny és konkurrencia nélkül nin­csen haladás. A kaució megkívánása sem egyéb, mint a vagyonhoz kötött numerus clausus. Minden numerus clausus gyűlöletes, de a leggyű­löle­­tesebb az, amely nem értelmi képesség, nem származás, hanem vagyoni megalapozottság szerint tesz különbséget kenyérkereseti fog­lalkozások között. Az úgynevezett mestervizsga behozatala csak zavart idéz elő. Kérdezi a minisztert: miért nem respektálja a szerzett jogokat. Súlyos sérelme a javaslat­nak, hogy a kereskedőtől elveszi a rendelés felvételének eddigi jogát és a ruhakereskedő a jövőben nem vehet mértéket. Ez már ide­genforgalmi szempontból is káros, mert az idegen nem fogja felkeresni a perifériákon lakó kisiparost és ha a kereskedőnél nem ren­delhet, inkább lemond a rendelésről. Nagyon helytelen az a felfogás, hogy a túlzott szabadság, a gazdasági liberaliz­mus tette volna tönkre a kisipart. A technika fejlődése és a gyáripar növe­kedése bizonyos kézművesiparokat kétségte­lenül elsorvasztott, de ez nem írható a gaz­dasági liberalizmus terhére. A zsir­l­penge súlyosan megkárosította a borbélyipart, vi­szont a bubifrizura hihetetlen mértékben megnövelte a női fodrászatot. Kézművesiparra mindig szükség lesz, a kormány javaslata azonban nem segít az iparosságon. Nemcsak a kiskereskedőnek kell megen­gedni, hogy korlátolt felelősség mellett foly­tassa üzemét, hanem a kézmű­vesiparnak is. Ez a novella is tele van belső ellent­mondásokkal és ha az 1922-es törvénnyel szemben a kor­mányzat beterjesztette ezt az ipari novellát, nagyon rövid idő múlva kénytelen lesz újabb novellát hozni a mostani novellával szemben. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Székács Antal azzal a megállapítással kezdi beszédét, hogy a kézművesipar szomorú helyzetének egyik oka az, hogy nem rendel­kezik kellő kereskedelmi ismerettel. Helyte­leníti a zárt szám intézményének egyes ipar­ágakban való bevezetését. Az iparosság és kereskedelem körében komoly aggodalmat kelt a megbízhatat­­lansági szakasz. A túlzott állami beavatkozás nem lehet áldá­sos az egyetemes gazdasági érdekek szem­pontjából sem. A kereskedelem fájdalmasan érzi, hogy még szerzett jogok elvonásával is megszűkítik működését. A kereskedelmet Gömbös Gyula miniszterelnök ma délben­­ hosszabb kihallgatáson volt Horthy­­ Miklós kormányzónál.­­ Az audiencián, amely másfél óra hosszat­­ tartott, Gömbös miniszterelnök részletesen­­ beszámolt a kormányzónak Mussolini J­elasz miniszterelnökkel, valamint­­ Napokon keresztül nagyarányú nyomo­zást folytatott a valutarendőrség egy sző­­nyegcsem­pészési és pengőkiajánlási ügyben. A nyomozás során több gyanúsítottat őri­zetbe vettek, mert a vizsgálat azt állapította meg, hogy bűnös valutamanipulációkkal és a vámhivatalok megkerülésével nagy értékű keleti szőnyegeket csempésztek az országba. A nyomozás egy része most két szőnyegkereskedő előzetes letartóz­tatásával zárult le. Ebben az ügyben a következő hi­vatalos közlést adták ki m­a délután: „A budapesti királyi ügyészség fizetési eszközökkel elkövetett visszaélés bűntette miatt Österreicher Nándor budapesti sző­nyegkereskedőt és Kupfrstein József buda­pesti szőnyegügynököt előzetes letartóztatásba helyezte. Österreicher Nándor ugyanis 1934— 35. években Wienben különböző szőnyegbe­korlátozó rendelkezések miatt a törvényja­­vaslatot nem fogadja el. Szterényi József báró nem osztja azoknak­ a nézetét, akik azt vallják, hogy minden bajnak az oka a liberalizmus, de azt el kell ismerni, hogy hiba volt, amikor 1872-ben az addigi céhrendszerről minden átmenet nél­kül áttértek az ipari szabadságra. A megszorítások nem állanak ellentétben a liberális gazdasági politikával, hiszen a libe­rális politika kötötte képesítéshez az ipar gyakorlását. Ebből a szempontból ez a tör­vényjavaslat csak az 1884. évi törvény to­vábbfejlesztését jelenti. Helyesli a mester­­vizsga bevezetését. Nem a numerus clausus intézményét ki­fogásolja, ami már szerepel az ipari köz­jogunkban és ami az engedélyhez kötött iparoknál feltétlenül szükséges is, hanem azt kifogásolja, hogy ennek a jognak a gya­korlását bizonyos esetekben átruházzák a miniszterre és ezzel a centralisztikus irány­zatot növelik. Tiltakozik az ipari reáljogok megszük­- ■z­tetése ellen. A törvényjavaslatot elfogadja. Morvay István helyesli azokat az intézke­déseket, amelyek a kisiparosság képzettségét kívánják fejleszteni. A törvényjavaslatot el­fogadja. A felsőház holnap délelőtt folytatja az ipari törvényjavaslat tárgyalását. Schuschnigg osztrák kancellárral Ró­mában folytatott tárgyalásairól, a tanácskozások eredményéről, valamint az aláírt jegyzőkönyvekről. Gömbös miniszter­elnök a képviselőház és a külügyi bizottságai előtt valószínűleg csak a húsvéti szünet után ismerteti a római tárgyalások eredményét.­reskedőknél körülbelül 41.000 osztrák schil­­lingért, Kupferstein József pedig 1935 végén és 1936 elején ugyancsak Wienben több alkalommal körülbelül 10.000 osztrák schil­­lingért keleti, perzsa szőnyegeket vásároltak és ezeket a szőnyegeket azután Magyaror­szágba becsempészték. Úgy österreicher Nándor, mint Kupferstein József alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy pengőkiajánlás útján jutottak a szőnye­gekért kifizetett schillingek birtokába. A további nyomozás még folyamatban van.1* Halálos lórugás Szolnokról jelentik: Olasz János puszta­kengyeli gazdasági cseléd lovakat akart be­fogni. Közben az egyik ló fejberugta. Olasz koponyaalapi törést szenvedett és azonnal­­ meghalt. Gömbös ma másfélórás kihallgatáson Jelesig meg a kormányfőnél Nagyarányú szőnyegcsem­pészés miatt letartóztattak két szőnyegkereskedőt Aggodalmas a meg­­bízhatatlansági szakasz Belatiny Artúr kifogásolja, hogy a javas­lat a kézművesipar érdekében olyan rendel­kezéseket tartalmaz, amelyek közelről érin­tik a kereskedelmet. Kívánatosnak tartja a szerzett jogok tiszteletben tartását. A javas­latot elfogadja. 3 ­lte t­imdif! Még nincs kész a játékra, amíg nem visel N­Mi!E·És tenniscipőt. Bármilyen jó a játékos, megfelelő cipő nélkül kétsé­ges a sikere. Szakemberek megállapítása, hogy az EMERGÉ tenniscipő légáteresztő, bordázattal erő­sített felsőrésze és gumitalpa tökéletes tartósságot jelent. Az EMERGÉ tenniscipő rugalmas, könnyű mozgást biztosít, ára olcsó, tehát nélkülözhetetlen. Vigyázz! Ü ÍMIÜ­E védjegy = 11 ÍHI EÍR©íl minőség! GYÁRTJA A MAGYAR RUGGYANTAÁR­UGYÁR , _________ __________L

Next