Esti Kurir, 1936. május (14. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-12 / 109. szám

ca 1936 V. 12. KEDD A kereskedelem szabadságát követelte az OMICE közgyűlése Sesztvia Jenő elnöki programjában a mono­­polisztikus rendszert ostorozta Ünnepi keretek között folyt le vasárnap délelőtt az OMKE közgyűlése, amely betöltötte Sándor Pál elárvult elnöki székét. Az ország minden részéből gyűltek össze a kereskedők, hogy a magyar kereskedelem vezéreinek vá­lasztásánál résztvegyenek. Vértes Emil, az OMKE alelnöke nyitotta meg a közgyűlést. Kegyeletes szavakkal emlé­kezett meg Sándor Pálról és javasolta, hogy az OMKE közgyűlése jegyzőkönyvileg örö­kítse meg elhunyt elnökének tettekben, té­nyekben és eredményekben élő emlékét. Ez az emlékezés örökítse meg és ültesse el késő nemzedékek lelkébe is a magyar kereskedelem háláját Sándor Pál iránt, aki gondviselésszerű­ elhivatottsággal vezette a magyar kereskedel­met az önbecsülés útjára. Ezután javaslatára, amelyben méltatta Nagybákay Sesztina Jenőnek és Magyar Ber­talannak munkásságát, az OMKE közgyűlése egyhangúlag megválasztotta elnökének Nagy­­bákay Sesztina Jenő felsőházi tagot, ü­gyv. társelnökévé Magyar Bertalant. Alelnökök­ lettek: vitéz Barczy Gábor felsőházi tag, Kraszner Lajos, Mössmner Pál dr., Vértes Emil, Zimmer Ferenc, a vidékről pedig Berzy Sándor (Miskolc), Bernfeid Sámuel (Debrecen), Ferenczi Károly (Miskolc), Fürst Gyula (Pécs), Kontsek Géza (Debre­cen), Vértes Miksa (Szeged), Drucker Géza , Székács Imre eddigi alelnöküket az OMKE tiszteletbeli tagjaivá választották meg. Alsóterényi Auer Róbert vezetésével kül­döttség hívta meg Sesztina Jenő elnököt a közgyűlésre. Vértes Emil üdvözölte az új el­nökséget. Ezután Sesztina Jenő tartotta meg szék­foglaló beszédét. — Nem kerestem és nem gondoltam soha arra — mondotta —, hogy a magyar keres­kedőknek az OMKE-ben tömörült hatalmas tálsora engem elnökévé válasszon. De ha az én kartársaim bizalma felém fordul és el­várják, hogy nehéz időkben szerény szemé­lyemet rendelkezésre bocsássam, mint hűsé­ges kereskedő-kortársnak kötelességem oda­állni, ahol munka kifejtését várják tőlem. Ha mégis vállalkozom erre a misszióra — mert missziónak fogom fel ezt az én elnöki tisztségemet —, azért teszem, mert Sándor Pál bizalmából egy évtizeden keresztül az ő egyik közeli munkatársa voltam. — Nagy erősségünk nekünk az OMKE központi irodája. Ha elhatároztam magam e szép, de oly nehéz elnöki tisztség vállalá­sára, az is nyomatékosan latba esett, hogy biztosítva láttam magam számára az OMKE kipróbált, nagymultú irodájának szívből fa­kadó támogatását. Balkányi Kálmán, az OMKE érdemes igazgatója, régi kedves ba­rátom és munkatársam, ugyancsak az Hor­váth István jeles főtitkárunk, ők és a tit­kárság többi tagjai nyilván meg fogják könnyíteni nehéz feladatom elvégzését. — Én ott voltam, amikor a mi prófétai lelkű elhunyt vezérünk az OMKE megalapí­tásának első esztendejében eljött Debre­cenb­e. Mintha most is hallanám érces hang­ját, büszke szavait, amikor hirdette, mi az OMKE célja: fokozni a kereskedelem megbecsülését, megvédeni a kereskedőket minden jogtalan támadás ellen, növelni tisztességes keresetünket. Együtt egymásért kell harcolnunk mind­annyiunknak, akik erre a rögös keres­kedői pályára lépünk. Ne engedjük meg, hogy válaszfalat építsenek közénk és elidegenítsék a testvért a testvér­től. Sesztina elnök ezután így folytatta: Csak összefogott erővel vehetjük fel a mai meg­nehezedett időkben az eredményesség remé­nyével a munkát a kereskedelem jogos érde­keinek érvényesítéséért. Egységes fronton kell síkraszállnunk ezekért az érdekekért, félretéve minden széthúzó, kicsinyes szem­pontot. — Reménykedve nézzük a különböző gaz­dasági légsúlymérőket s ha itt-ott némi emel­kedést látunk, szívesen következtetnénk a gazdasági viszonyok tartós javulására. Ám ne áltassuk magunkat! Amíg a kereskedelmet nem helyezik vissza régi jogaiba, nem­ engedik meg, hogy működését fölösleges gátak nélkül szabadon kifejtse: addig se mezőgazda­ságnak, se iparnak, se szabad foglalko­zásoknak, sem hivatalnokoknak dolguk jól nem mehet. Már­pedig ha körülnézünk, azt kell tapasz­talnunk, hogy a kereskedelem területét rend­kívüli mértékben megszorították. Majd a szövetkezeti kérdéssel foglalkozott. — Küzdenü­nk kell minden monopo­­lisztikus, kiváltságos, az ország gazda­sági érdekeit veszélyeztető alakulással szemben. Óva intem azokat a kereskedő kartársai­mat, akik tiszavirágéletű előnyök kedvéért segédkezet nyújtanak a szindikátusok s ha­sonló monopolisztikus jellegű alakulások létrejöttéhez, megfeledkeznek arról, hogy egy tál lencséért nemcsak a saját szakmá­juk, de az egész magyar kereskedelem örök­ségét adják el.­­ Követeljük, hogy a szövetkezeti kérdés olyan törvénnyel tisztáztassék, amely meg-,­szünteti a mai kinövéseket, amely a szövet-­­kezeteket visszatéríti az altruizmus útjára. A gazdag programbeszédben azután a ke­reskedők súlyos adóbajairól szólt s a ke­reskedelem egyéb sérelmeit tette szóvá. Sesztina Jenő nagy éljenzéssel fogadott beszéde után Drucker Géza és Székács Imre köszönték meg tiszteleti taggá választásu­kat. Traeger Ernő dr. miniszteri tanácsos a miniszterelnök képviseletében szólalt ez­után fel és a következőket mondotta: — Az OMKE ma új vezetőséget kapott, de­ a tradíciók a régiek maradtak. Amikor három évvel ezelőtt Gömbös Gyula minisz­terelnök sorra járta az érdekképviseleteket és eljött az OMKE akkori díszközgyűlésére is, akkor önök azt, amit mondott, tomboló, viharos lelkesedéssel fogadták. Amit ő excellenciája a miniszterelnök akkor mondott, az ma is fennáll és amit mondott, azt önök pajzsukra ír­hatják és védőeszközként tarthatják azok elé, akik nem­ akarják Önöket megérteni. A miniszterelnök úr ön­agy m­­éltósága be­széde elsősorban a kereskedelem tisztességét hirdette. És mit akarnak Önök? Amikor a kereskedelem szabadságáért küzdenek, ugyan­akkor pajzsukra írták a kereskedelem tisz­tességét is. Önök kereskedelmet akarnak ke­reskedőkkel. A kereskedelmi érdekek meg­védése a helyes kereskedelempolitika. Ha ennek megvalósítására törekednek, nem kell félteni az OMKE jövőjét. Magyar Bertalan arra utalt, hogy amit az OMKE idáig a kereskedelem érdekében be­csülettel teljesített, az az ország érdekében áll. A közgyűlés napjának délelőttjén, mielőtt az ülést megkezdték volna, Sesztina Jenővel, az OMKE most megválasztott elnökével, va­lamint az OMKE vezetőségével együtt felke­reste Sándor Pál, az elhunyt vezér frissen hantolt sírját és ott fogadalmat tettek, hogy megőrzik a zászló tisztaságát és hogy Sándor Pál szellemében fognak tovább küzdeni azért, hogy az OMKE Sándor Pál szellemi végrendelete értelmében maradjon szabad, bátor és harcos. Mössmer Pál dr. mondott ezután köszöne­tet a megválasztott új alelnökök nevében. Neustadt Miklós terjesztette ezután elő a tisztikar kiegészítésére vonatkozó indítványt. Balkányi Kálmán dr., az OMKE ügyve­zető­ igazgatója tett ezután jelentést az egye­sület működéséről. Varannai Aurél dr. a szövetkezeti kérdés­sel foglalkozott előadásában. Ezután megindult a napirendi vita. Sesz­tina elnök zárta ezután be a közgyűlést. Az OMKB közgyűlését 250 terítékes ban­kett követte. Nem cenzúrázzák a könyveket Ezzel a feltűnő nyilatkozattal és intézke­déssel kapcsolatban kérdést intéztünk Bene­dek Marcellhez, a Könyvkiadók és Könyv­kereskedők Egyesületének főtitkárához, aki a leghatározottabban cáfolta, hogy az egyesület cenzúrát akar gyakorolni a könyv­napi könyvek fölött. — A panaszok, amelyekről elnökünk megemlékezik — mondotta —, nem hivata­los formában érkeztek hozzánk, hanem bi­zonyos minisztérium­i és előkelő fővárosi tényezők előszóval megemlítették elnökünk és egyesületünk más vezetői előtt, hogy a könyvnapra kultuszminiszteri s polgármesteri rendelkezés értelmében kiviszik az iskolás­­gyermekeket, hogy megismerhessék az író­kat és vásárolhassanak könyveket és a könyvnapi sátrakban népszerű orvosi köny­vekkel találkoznak, amelyek tisztességes, ko­moly írások, de nem gyermekek kezébe valók. A másik eset az volt, hogy néha szerelmi történeteket is találtak a gyermekek a sát­rakban. A mostani könyvnap előkészítésére tehát bizottság alakult, amelynek legfőbb célja az volt, hogy a kiadókat rávegye, hogy csak egy könyvnapi könyvet adjanak ki — ez sikerült is —, feladata a propa­ganda-költségek és az IGE segélyezésére, szolgáló összegek előteremtése és hatáskö­rébe tartozik a könyvnapi kiadmányok cí­meinek és szerzőinek átvizsgálása abból a célból, hogy ezek erkölcsi és nemzeti szem­pontból kifogástalan művek lesznek-e, de hangsúlyozom, a bizottság csak a könyvcim­eket látja, kéziratot nem, a könyveket a bizottság tagjai is csak meg­jelenésük u­tán kapják kézhez, tehát előze­tes cenzúráról szó sincs. Utasítottuk a könyv­­kereskedőket arra is, hogy ne tegyenek ki a sátrakba olyan könyvet, amelyet iskolás­gyermekeknek nem lehet megmutatni. En­nek a bizottságnak tagjai a nagy könyv­kiadók főtisztviselői, egyesületünk elnöke és én, mint főtitkár, már­pedig én nem is vál­lalkoznék olyan feladatra, amely az írói sza­badságot akarná bármilyen formában is kor­látozni. Az idei könyvnap meglepetései A júniusi könyvnapra egyébként tizenöt reprezentatív munkát adnak ki a könyv­kiadók. A Franklin Társulat Arany János köl­teményeiből ad ki két tizenhatodrét­­alakú kötetet. A Dante Asztalos Miklós és Pethő Sándor: A magyar nemzet története című művével jön ki. Az Athenaeum könyv­napi meglepetése Ady Endre: Jóslások Ma­gyarországról című, eddig könyvalakba­n még meg nem jelent tanulmány­ gyűjtemé­nye lesz Magyarország szociális és nemzeti­ségi problémáiról. Érdekes, hogy szépiroda­lom alig szerepel a könyvnapi kiadások kö­zött. Kimondottan szépirodalmi munkával­ csak a Singer és Wolfner és a Palladis vo­nul fel. Mind a kettő nőiró regényét hozza­ Az előbbi Gulácsy Irén: Förgeteg című re­gényét, az utóbbi pedig egy új fiatal írónő­nek, Katona Ilonának Árva Krisztina című történelmi regényét adja ki. Eredeti és igen érdekes lesz a Szépszó könyvnapi külön kiadása: A mai magyarok a régi magyarokról. A jelenkori magyar iro­dalom kiválóságai, közöttük Babits, Móricz Zsigmond, a két Ignotus, Hevesi András, Vámbér­i Rusztem, Horváth Tibor, Kovács Imre és mások írnak tárgyilagos tanulmá­nyokat a régi nagy magyarokról, Martino­­vitsról,­­­erbőczyről, Széchenyiről és a a többiekről. A Cserépfalvi kiadóvállalat Szabó Zoltán: Tatai helyzet című szociográfiai ta­nulmányát adja ki a könyvnapra. A szépirodalmi útleírások válfajához tar­tozik a Pemtheon könyvnapi kiadása: Fejtő Ferenc Érzelmes utazás című könyve, amely műfajilag nem regény ugyan, de szépiro­dalmi jellegű mű­ és illusztrálva jelenik meg. Az ezidei magyar könyvnapon a Liszt-évre való tekintettel Liszt-breviáriumot is ka­punk: Rózsavölgyi kiadásában, Fáik Géza tollából. A Szent István Társulat Horváthy Magyarország története c. munkát adja ki­­★ A kereskedelmi miniszter egyébként ren­deletet adott ki, amellyel megengedi, hogy a­ könyvnapokon az ország területén a könyv­kereskedők üzletei és az ideiglenesen felállí­tandó utcai könyvelárusító sátrak este hét óráig­ nyitva tarthassanak. A főváros nem avatkozik irodalmi ügyekbe Kérdést intéztünk Némethy Károly ta­nácsnokhoz, a főváros közművelődési ügy­osztálya vezetőjéhez is, hogy a főváros való­ban kifogásolt-e a múltban bizonyos könyv­napi könyveket? Némethy tanácsnok a leg­határozottabban kijelentette, hogy a főváros Virágkiállítás-belépőjegyek p 1.­ helyett 60 fillérért Kapható az Esti Kurír kiadóhivatalában, V., Vilmos császár-út 34 13 DB Nagy előkészült­ek és érdekes újítások az idei könyvnapra Június 2-án, 3-án és 4-én ismét sátrakban árulják a pesti utcákon a magyar könyvet. Az ezidei könyvnapot nagy előkészületek és érdekes újítások vezetik be. A könyvkiadók bizottságot szerveztek, amely elhatározta, hogy minden könyvkiadó csak egy reprezen­tatív munkát adhat ki a könyvnap al­kalmával, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor kor­látlan számban jelentek meg könyvnapi ki­adások. Ennek a bizottságnak azonkívül fel­adata az is, hogy erkölcsi és nemzeti szem­pontból átvizsgálja a­­könyvnapi kiadásokat. Keéry-Szánthó Andor, a Magyar Könyv­kiadók és Könyvkereskedők Egyesületeinek elnöke a könyvnappal kapcsolatban feltűnő nyilatkozatot tett, amelyben kijelentette: a könyvnapi sátrakban felhalmozott könyvek között voltak olyan tartalmű­ és szellemű írások, amelyek miatt mind a kultuszkor­­mánytól, mind Budapest székesfővárostól szemrehányást kaptak és nem tagadhatja, hogy jogosan. Szükséges és elkerülhetetlen volt tehát, hogy az egyesület kebelében alakult bizottság megvizsgálja a könyveket, amelyekért mint hivatalos könyvnapi köny­vekért mindenkivel szemben vállalhatja a felelősséget, a múltban nem emelt kifogást egyetlen könyvnapi könyv ellen sem, mert irodalmi ügyekbe nem avatkozik bele. Hangoztatta annak fontosságát, hogy a könyvnapi köny­veknek erkölcsi és nemzeti szempontból ter­mészetesen kifogástalanoknak kell lenniök, de a főváros, mint hatóság, nem vállalkozhat a könyvnapra kiadott könyvek megkritizá­­lására. . — Ami annak a kérdésnek az eldöntését illeti — mondotta a tanácsnok —, hogy va­lamely mű­ a ponyvairodalom műfajába so­rolható-e, vagy sem, az a népművelési bizott­ság hatáskörébe tartozik. Ez a bizottság azonban esztendők óta nem gyakorol sem­­miféle cenzúrát irodalmi mű­vek fölött, egy­szerűen azért nem, mert ha a könyvkiadók országos kolportázsengedélyt kérnek az álta­luk kiadott irodalmi művek terjesztésére, ezt a kolportárs jogot nem a főváros, hanem a belügyminiszter adja meg. Az Esti Kurír kiadóhivatalának telefon­­számai: 122—88, 254—05 (V., Vilmos császár­ út 34) . Cyklop Bérautó £22 I RQ A Esküvőre, temetőbe, fi® ! ■ vidékre, külföldre óra ! Va a legolcsóbban! lurfikilométer 25 fillérte! A Nemzetközi Vásár látogatói teltésten nézzék meg SCHIlUR lírfiruhia-árutlázának és uriszabóságának Rákficzi-út 15. alatti kirakatait és a Nemzetközi Vásár ruházati pavillonjában kiállított pazar kiállítású legújabb szövetekből készült öltöny, letölte: Mán sí­­mnonniün­

Next