Esti Kurir, 1936. május (14. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-14 / 111. szám

ra . A csehszlovákiai magyarság veszedelmei a felsőház előtt Interpelláció a csehszlovák nemzetvédelmi javaslat miatt - Széchenyi Aladár gróf búcsúztatója A felsőház ma délelőtt ülést tartott, ame­lyen a Földhitelintézetről és a beruházások­ról szóló törvényjavaslatokat tárgyalta. Beöthy László elnök megemlékezett arról, hogy Frigyes királyi herceg most tölti be ki­magasló érdemekben gazdag életének 80-ik évét. Bejelentette, hogy a felsőháznak egy küldöttsége jelent meg tegnap Magyaróváron és Frigyes főherceg előtt a felsőház benső­séges szerencsekivánatainak adott kifejezést. Mi ellen harcolt Széchenyi Aladár Az elnök ezután Széchenyi Aladár grófról emlékezett meg kegyeletes szavakkal: — A legnagyobb magyar nemzetségéből származott — mondotta —­, abból a nagy történelmi­­ családból, amely hazánknak már annyi kiválóságot adott és életének leg­szebb dicsérete éppen az, hogy mindenkor hű maradt elődeinek fenkölt hagyományai­hoz. A politikai érvényesülés kapui korán megnyíltak előtte, de ő sohasem járt az egyéni érvényesülésnek azon az útján, amely legtöbbször, ha nem is az elvek tel­jes feladását, de legalább is azok össze­egyeztetését követeli meg. Egész értelmi és erkölcsi jelleme, lényé­nek egész beállítottsága élő tiltakozás volt minden hatalmi önkény és minden igazságtalanság ellen, érthető tehát, hogy a törvényhozás házaiban lelkének egész odaadásával két magasztos célért küzdött évtizedeken keresztül: az al­kotmányos szabadság és a társadalmi józan haladás érdekében. Sorsának különös sze­szélye, hogy ő, aki a béke boldog éveiben f ném­zetünk alkotmányos jogainak teljessé­géért és társadalmi életünk kirívó ellentétei­nek kiegyenlítéséért harcolt, Trianon után az önrendelkezési jogát visszanyert nemzetnél fájón tapasztalta alkotmánya integritásának hiányát és nem egyszer szive sugallatát kö­vetve, erős bírálatot volt kénytelen mondani a jelszavakká vált újítások felett. Meggyőző­désének fanatikusa volt, nem kereste a har­cot, de nem is tért ki soha előle. Szigorú ön­kritikával követte lelkiismerete szavát, s ha tévedett, volt ereje azt férfiasan bevallani. Jellegzetes, tiszteletreméltó alakja immár be­olvad őseinek galériájába, de nemes emlé­két és mindvégig példásan kötelességtudó törvényhozói működését őszinte kegyeletünk őrizi. Szontágh Jenő intézett ezután interpellá­ciót a külügyminiszterhez a csehszlovák nemzetvédelmi javaslat ügyében. — A csehszlovák köztársaság déli hatá­rán — folytatta Szontágh —, Pozsonytól Ungvárig, Munkácsig, sőt Máramarosszigetig a magyar kisebbség egy tömör sávban él. Ezen a sávon legnagyobbrészt tiszta magya­rok laknak és ahol idegennyelvű bpszik­em­­lések vannak, ott is a túlnyomó nagy több­ség magyar. Az úgynevezett nemzetvédelmi javaslat szerint ez a talán egymilliót is megközelítő magyar kisebbség ennek a törvénynek az életbelépése után többé egy nyugodt percet sem élvez, mert a legközelebbi napokban már tör­vénnyé váló javaslatban foglalt rendelkezé­sek szerint a magyarok egzisztenciája attól függ, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság vájjon nem bélyegzi-e őket megbízhatatlan elemnek. A törvényjavaslat szerint kisajá­títás útján, kárpótlás ellenében elvehetik tő­lük azt a földet, amelyet valamelyik ősü­k talán ezer esztendővel ezelőtt szerzett, elve­hetik a házukat, amelyben talán a dédapjuk született, elvehetik ipartelepüket, gyártele­püket és bányájukat. Ezen túlmenőleg a közigazgatási hatóság intézkedése alapján kiutasíthatják őket az említett területsávból. — Ha el is vesztettük illúziónkat — mon­dotta Szontágh Jenő —, ez nem jelenti azt, hogy feladjuk azokat a jogokat, amelyek bennünket megilletnek. A csehszlovák nemzetvédelmi javaslat beleütközik a fennálló vám- és kereske­delmi szerződéseinkbe, flagráns meg­sértése a békeszerződésben részünkre biztosított kisebbségi jogoknak. Ezenkívül a nemzetközi jogban évszázadok óta lefektetett és majdnem dogmaként tisz­telt elveknek valóságos arculcsapása. — Hat hete annak — folytatta a szónok —, hogy a csehszlovák javaslatot beterjesz­tették. A német és a lengyel lapok részlete­sen beszéltek róla, nálunk néhány ellenzéki lapban jelentek meg hírek, a kormány sajtó­jában azonban semmi sem volt. Ez nem he­lyes, mert ez bizonyos struccpolitika. Ezért intézem a miniszterelnökhöz és a külügy­miniszterhez azt a kérdést: van-e tudomása a csehszlovák nemzet­védelmi javaslatról és ha van, milyen lépéseket szándékozik tenni, hogy a fennálló kereskedelmi és vám­­szerződésekbe, a trianoni szerződésbe, a nemzeti kisebbségek jogaiba, de ezenfelül a legelemibb nemzetközi jog sarkalatos alap­­elveibe ütköző határozmányok tényleges végrehajtásának elejét vegye. Kánya Kálmán külügyminiszter válaszá­ban kéri a Házat, hogy tekintettel a kérdés nagy fontosságára és horderejére, a felszó­lalásra adandó válaszát az általuk kezde­ményezett tanulmány befejezése utáni idő­pontra halaszthassa. Azt hiszi, hogy már igen rövid időn belül abban a helyibben lesz, hogy Lontagh Jenő interpellációjára ki­­merítő választ adhat. (Helyeslés.) A felsőház ezután Szijj Bálint mentelmi bejelentését tárgyalja és kimondja, hogy Szijj Bálint mentelmi jogát nem sértették meg. Törvényjavaslat a cseh­szlovákiai magyarok ellen A felsőhöz Széchenyi Aladár gróf emlé­két jegyzőkönyvileg örökítette meg. A földhitelintézetek egyesítése Mutschenbacher Emil ismerteti az Orszá­gos Földhitelintézetről szóló törvényjavasla­tot, amely a Magyar Földhitelintézetnek, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének és a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének egyesítéséről szól. A három intézet egyesítését a célszerűségi elgondolás teszi szükségessé. Fabinyi Tihamár pénzügyminiszter szó­lalt fel ezután. A javaslat jelentőségét ab­ban látja, hogy ez az első lépés a magyar hitelélet racionalizálása felé. A racionalizálás első csoportjába tartozik a vidéki pénzinté­zetek problémája és örvendetes jelenségnek tartja, hogy az utóbbi időben az általános világválság óta a vidéki pénzintézetek egyharmadrésze minden botrány nélkül számolt fel. A racionalizálás második probléma­köre a központi agrárintézetek kérdése. Itt is szükség van racionalizálásra, mert a három nagy agrár­hitelintézet túlméretezett. A Ma­gyar Földhitelintézet annak idején nagy hiányt pótolt, de az akkori elgondolás nem felel meg a mai helyzetnek és az új intéz­ményt nem lehetett egy beteg intézménnyel inficiálni. Ugyanez áll a LEBOSz esetére is. A FAKSz-ot azért nem olvasztották be, mert ez lényegileg nem is tartozik ide. A FAKSz igen kitűnően működik és örülhet­nénk, ha minden intézményünk ilyen rela­tív sikerrel végezné feladatát. Az új intéz­mény már július 1-én megkezdheti működé­sét. A kormánynak ezt a lépését a külföldön, is megértéssel fogadták, ami a bizalmat nö­veli. A javaslatot általánosságban és részletei­ben elfogadta a felsőház, majd vita nélkül tudomásul vették az egyes közmunkák költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslatot.# focnaa­ffifptem­iiiiiliiS [TUANE LES­PINS !| HOTEL COURBET­METROPOL Összkomfort. Kitűnő konyhája és italai híresek. Mérsékelt árak! | NIZZA | HOTEL GRINALDI elsőrangú szálló, a tengertől 2 perc, komfort, égési éven át nyitva. Időszerű árak a HOTEL BRICE Promenade des Angisig és a kaszinók közelében. Igen jó szálloda. Több mint 100 modern szoba. Kert. Égés* éven át üzemben. Teljes penzió 35 franktól. HOTEL SUISSE Quai des Flats Um*. Legszebb kilátás. Kitűnő konyha* Teljes ellátás 40 franktól HOTEL WESTMINSTER Promenade des Anglais. Pensió 55 - 85 franc. HOTEL DE LOUVRE Pensió 40 franktól Riviérára utazóid .Nincs valutagondja,kényelmesen utazhat, mert minden valutakérdést, szállodafoglalást elintéz az Esti Kurír Utazási Irodája Budapest, V. Vilmos császár út 34. Tel.: 25-4-05 | EINGELBERGI Hotel Schweizerhof Központi fekvésű, legajánlhatóbb családi szálloda- Kitűnő vezetésű konyha. Penzióárak 10.-1r franktól. Regina-Ti­lis Hotel Jő sport- és családi szálloda. Francia konyha. — Tánc. — Minden modern kényelem. — Penzióár 13.— franktól. GRAND HOTEL Legelsgrangu, kényelemben és ellátásban kitűnő. — Hangversenyterem. — Penzióárak lő.—? franktól. Hotel Central polgári ház. Hírneves konyha Pensio 9.— frank (télen), 8.—frank (nyáron) HOTEL PONTRESINA Előkelő sportszálloda legnagyobb ké­nyelemmel. 200 szoba. Elsőrangú konyha Teljes pensio 14 franktól Elsőrangú tárcasílet. Hangverseny. Bár A legideálisabb rivierai klima Dubrovnikben (Ragusa) a dalmát partok gyöngyén Grand Hotel Imperia­­sarai ■ 1936 V. 14, CSÜT. A csütörtöki ügetőversenyek A Nemzeti díj áll a holnapi program közép­pontjában, mely kis mezőnye mellett is érde­kes versenynek ígérkezik. Az egyes futamokra a következőket jelöljük: I. Katinka—Pandúr S. II. Handy Volo—Ida III. Deull—Lepojka IV. Kuruc-fogat—Limba-fogat V. Ipoly—Bajnok S. VI. Marb­or—Röpke VII. Prókátor—Torkos Vili. Orsolya—Glória IX. Balta—Drégely X. Bakafántos—­fonás-hajt. Fogadjon Gyöngy Lajos fogadási irodájában VI., Andrássy-út 45 Telefon 26-3-35 és 14­­ 72 Fiók: II., Margit-körut 6/b. Telefon 61-2-55

Next