Esti Kurir, 1936. július (14. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-02 / 149. szám
1936 VII. 2. CSÜT. ái MOZIK MŰSORA: ADMIRAL (Margit-krt 5/b. Telefon 537—07): A szent és rajongója, (Hansi Knoteck, Hans Stüwe.) Odaadás. (Katherine Hepburn.) Híradó. m. 447, 4410, vas. és ünn.: 1, 944, 447, 1/410.) ANDRÁSSY (Csengery-utca és Andrássy-ut sarok. T. 261-73): örvény., (Jean Galland, Jeanne Boitel.) Asszonyi csalétek. (Ray Francis.) (944, 427, yolv, vas.: 442, 4, 447 , 4410.) Első előadás mérs. ÁTRIUM FILMPALOTA (Margit-krt 55. Tel. 530-31, 510-24). (Nyitott tető!) Csak nekem dalolj! (Grace Moore.) Fekete szempár. (Harry Baur, Simone Simon.) Híradó. (445-től folyt. Az utolsó 9 órakor.) BELVÁROSI (Irányi utca 21. Tel. 645—63): A szent és rajongója. (Hansi Knoteck, Kans Stüwe.) Donogo Tonka. (Anny Ondra.) Hír- adó. (Jobb terem: 445, 448, bal terem: 6, 44.10, vas. és ünn. jobb terem: 3, .6. 4410, bal terem: 445, 328.) Az elsőelőadás filléres. BÓDOGRAF (József-körút 63. Tel. 367—10) Odaadás. (Katherine Slipburn.) Rémület szigete. (Charles Bickford.) (4, 446, 448, 9, vas. 442-től.) Az első előadás mérs. áru. BUDAI APOLLO (Széna-tér. Telefon .367—10): örvény. (Eleanor Powell.) Broadway Melody 1936. Híradó. (/45-től folyt., utolsó 9 órakor, vasárnap 3, 6, 9.) CAPITOL, (Baross-tér 32. T. 343-37): Égő határok. (Magyarul beszélő film.) Híradók, (5, 3/18 és 3/410, vas.: 444, 426, 448, 4410.) CASINO (Eskü-ut 1. T. 831—02): A hét világcsoda. Miki mosolygó muzsikája. Walt Disney díjat nyert színes filmsorozatának gyöngyszemei. Telt Vilmos-nyitány. Hangszerháboru. Erdei Ballada. Krémes kisasszony szépségversenye. stb. Válogatott hiradóverseny. (5, 448, 4410, szombat, vas.: 444, 346, 448, 4410.) — Prolongálva! CITY (Vilmos császárul 36—38. T. 111—40): Égő határok. (Galícia 1914) (Végig magyar beszéd.) Éneklő vig fiuk. Madársziget. Híradó. (3/46, 948, 9410, szombat, vas. és ünn.: 944, 946, 948, 9410.) CORSO (Váci-u. 9): 800 személyre való átépítés miatt zárva. CORVIN (József-krt és Üllői-ut sarok. Tel. 389-88, 395-84): VIII. Henrik magánélete. Királynő huszárja. Híradó, 0/44, *47, 9.) Az első előadás mérs. helyárakkal. DAMJANICH (Damjanich-u. 1 Tel. 1-348-03): Baskircsev Mária szerelme. (Darvas Lili: Szőke Szakáll). Epizód. (Paula Wessely.) 0/45, vas. 1 942-től folyt, az utolsó előadás 9-kor kezdődik.) BÉCSI (Teréz-krt 28. Tel. 213-43, 259—52): Fekete szempár. (Harry Baur és Simone Simon.) Csak nekem dalolj! (Grace Moore.) Híradók. (Az egyes filmek kezdete: 445, 6, 3/48 és 9, az utolsó előadás kezdete 9-kor.) ELIT (Lipót-krt 16. T. 161—51): Fekete rózsák. (Lilian Harvey, Willy Fritsch.) Ravasz ez a tavasz. Hihetetlen furcsaságok. Híradó. (5, 3/48. 3/il0.) FORTUNA (Rákóczi út 22. Telefont 325—83): Pomper pusztulása. (Glória Shea, David Holt.) Rejtélyes Ázsia. Magyarul beszél. (Franck Buck) (3/43. 7. 449, vas.: 2, nao, 7, 3/410.) o _ , FÓRUM (Kossuth Lajos utca 18. Tel. 895-43, 897-07): A Gólem. A világ legérdekesebb története. (Harry Baur.) Híradók. (5, 448, /410, szombat, vas.: 444, 446, 448, 4410.) Prolongálva! , HOMEROS (Ilerminaut 7. Telefon: 901—78): A szent és rajongója. (Hansi Knoteck.) Botrány az operabálon. (Alessandro Ziliani.) (4, 3/47, 3/40, vas. 3/42-től folyt., este 8-tól a kertben.) JÓZSEFVÁROSI FILMPALOTA (Kálvária-tér 7. Tel.: 346—44). (Szentiványi Kálmán fellépi.) 1. Nagyanyó mozija. 2. Kenyér. 3. Mindenki kedvence. (Shirley Temple.) (Az egyes filmek 425, 6, 448, 9, vas. és ann. 3, 6, 9 órakor kezdődnek.) Az első előadás mérs. KERT (Aréna-út, Vilma királynő-út sarok. Tel. 130—17). Makrancos menyasszony. (Carole Lombard, Preston Foster.) Ravasz a tavasz. Világszenzáció II. Híradó, (8 és 10 órakor.) KULTUR-KERT (Kinizsi-u. 16. üllőiut sarok. Tel.: 861—93), örvény. (Jeanne Boitel ) Pygmalion. (Jenny Jugo.) (3/45, kertben: 948, 441, vas. és ann.: 2, 445, 7, 3/210, kertben: 8, 3/410.) Az első előadás mérsékelt helyárakkal. MÁRKUS PARK (Múzeum-körút 2. Tel.: 347—37). Filmen: Mámoros órák. (Tauber Richárd, Diana Napier.) Színpadon: Rott Sándor, Solti Hermin, Radó Sándor, stb. (Előadások 8 és 10 órakor.) METRÓ (Teréz-krt 60. T. 11-22-30): Titkos randevú. (William Powell, Russel.) Jouker-gyémánt története. Többet ésszel, mint lóerővel. Szigetek az Indiai-óceánon. (3/45, 3/48, 3/410, szombat, vas.: 2, 445, 3/48, 4410.) — Hűtött nézőtér. MÜJÉG (Városliget. Tel. 182-54). Édes mostoha. (Tasnádi Fekete Mária, Páger Antal.) Vig özvegy. (Jeanette MacDonald, Maurice Chevalier.) (8 és 4410 órakor folyt.) NYUGAT (Teréz-krt 41. T. 271-62): Kenyér. (King Vidor.) Hindu bestiák. (Harry Piel, Gerda Maurus.) Előkészületek az olimpiászra. (445 , 6, 6, vas.: 3, 6, 9.) Az első előadás mindennap mérs. helyáru. ODEON (Rottenbiller utca 37/6. Tel. 13-02-63): Asszonyi csalétek. (Kay Francis.) A madarász. (Wolf Albach-Betty, Maria Andercast.) Híradó. (445, 6, 9, vas.: 2-től folyt.) Az első előadás mesékért helyáru. OLYMPIA (Erzsébet-krt. 26. Tel.: 1-429-47). Prolongálva törvény. (Jeanne Boitel.) Metropolitan. (Lawrence Tibbett.) Híradó. 044, 447, 3/410, vas. 942, 445, 947, 3/410.) Az első előadás mérsékelt áru. ORIENT (Izabella-utca és Aradi-u. sarok. Tel.: 11-49-26). Audioszkóp. (Magyarul beszélő plasztikus film.) A Koronoff-ékszerek. (Myrna Loy.) Vérző aréna. (Wallace Beery.) Híradó: 0/44, 6, 9, vas. és ann. 1-től folyt.) Az első előadás mérsékelt helyárakkal. PALACE (Erzsébet-körút 8. Tel.: 365—23). Ellenség a vérben. Egy meggondolatlan csók és következményei. Külön férfiak és külön nők részére. 0/46. 448, 4410, szombat, vas.: 4, 6, 8, 10.) Prolongálva! PÁTRIA (Népszinház utca 13. Tel.: 456—73): Hindu síremlék. (Mia May, Conradt Veidt.) Mindkét rész egy előadásban. (3, 6, 9.) Vas. d. e. 10 és 4412-kor: Matiné. RÁDIUS (Nagymező u. 22-2. Tel.: 220-98 és 292-50): Jéggel hűtött nézőtér! Az uj rokon. (Perczel, Turay, Kabos.) (4, 448, 4411.) A Csúnya lány. (Muráti, Jávor, Gombaszögi.) (446, 9, szombat, vas. és ann.: 443, 446, 9.) Az előadások folytatólagosak. REX (István-út 39. Tel.: 321—75): Kismama. (Gaál Franciska.) Nagyvárosi fények. (Ch. Chaplin.) (442- től folyt., vas.: 3, 6, 9.) RIALTO (Rákóczi-út 70. T. 394-97): A szent és rajongója. (Hansi Knoteck, Hans Stüwe.) Nagyanyó mozija. (Kikiáltó: Kőváry Gyula.) 044, 447, 4410; vas.: 442, 4, 447, 4410.) Az első mézs. áru. — Este Uti-kor csak egy film. Minden hely 50 fillér. ROYAL APOLLÓ (Erzsébet-krt 45. Tel.: 419-02 és 429-46): Ez történt egy éjszaka. (Clark Gabié, Claudette Colbert.) Mazurka. (Pola Negri.) Híradók. (Az egyes filmek kezdetei: 445, 6, 448, 9,1 az utolsó előadás 9 órakor.) SAVOY (Kálvin-tér, üllői út 2. Tel.: 460—40): Hindu síremlék. (Mia May, Conrad Veidt.) Mindkét rész egy előadásban. (3, 6, 9.) Vas. d. e. 10 és 4212-kor: Matiné. SIMPLON (Horthy Miklós-ut 74. T. 691—89): Budai cukrászda. — Fehér ló. (3, 6, 9.) STÚDIÓ (Akácfa u. 4. Nemzeti Színháznál. Tel.: 408—40): Rose Marie. (Jeanette Mc.Donald, Nelson Eddy.) Mézesország. Híradók. (445, 448, 4410, vas.: 2. 445, 448, 4410.) Az első előadás félhelyárakkal. TIVOLI (Nagymező-utca 8. Telefon: 12-30-49). Hyppolit, a lakáj. (Csortos, Jávor, Erdélyi Mici.) Ámok. (Marcelle Chantal, Jean Jonell.) 0/44, 6, 9, vas. és ann. 442-től folyt.) Az előadás mérsékelt helyárakkal. TÚRÁN (Mozsár-u. és Nagymező-u. sarok. Tel.: 264—20): örvény. (Jeanne Boitel.) Metropolitan. (Lawrence Tibbet.) Híradó. (444, 447, 4410; vas.: 442, 944, 447, 4410.) URÁNIA (Rákóczi-út 21. T. 1460-45). Egy műsorban két magyar sláger! Légy jó mindhalálig. Mindent a nőért. Híradó. (Az egyes filmek kezdete: 5, 447, 8, 4410, vas.: 444, 5, 447, 8, 4410, az előadások folyt.) . Szerda, julius 1 BUDAPEST I. 2.40. Hírek, étrend, élelmiszerárak, piaci árak és árfolyamhírek. 4.15. *A régi városok gondjai.# Kalmár Gusztáv dr. előadása. 4.45. Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 5. «Erasmis és Magyarország.© Kerecsényi Dezső dr. előadása. 5.30. Takács Jenő zongorázik. 0.10. „Pályaválasztás és gazdasági élet.“ Laky Dezső dr. előadása. 6.30. ,,A pacsirta 14 operett előadása a Stúdióból. 8.40. A rádió külügyi negyedórája. 9. A rádió szalonzenekara. 10. Ikrek, időjárásjelentés. 10.20. Toll Árpád és cigányzenekara muzsikál. 11.20. Komor Géza jazz-zenekarának műsora. 12.05. Hírek. BUDAPEST II. 6.30. Párbeszéd Budapest nyári virágairól. 7. Cigányzene. 8.05. Gazdasági előadás. 8.35. Hírek. Csütörtök, július 2 BUDAPEST I. 6.45. Torna, utána öt hanglemez (zenekarok). 7.20. Étrend. 10. Hírek. 10.20 és 10.45. Felolvasás. 12. Déli harangszó, időjárásjelentés. 12.05. Katonazene, közben: Hírek. 1.20. Időjelzés, időjárásjelentés. 1.30. Ákom Lajos férfi énekötöse. 2.40. Hírek, étrend, élelmiszerárak. 4.15. Vizváry Mariska előadása a háztartásról. 4.45. Időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 5. Kilenc hanglemez (nagy zenekarok). 6. Takács Jenő előadása hanglemezekkel. 6.30. Karácsonyi Margit magyar nótákat énekel cigányzenekísérettel. 7.30. Rátz Kálmán előadása. 8. Ligeti Dezső énekel. 8.35. Liszt Ferenc tanítványairól beszél Papp Viktor. 9.40. Hirek, időjárásjelentés. 10. Scholtz János gordonkázik. 10.40. Ottlik György francia nyelvű előadása. 11. A rádió szalonzenekara hét számot muzsikál. 12.05. Hirek, BUDAPEST II. 7.30. Hat keringő, hanglemezen. 8. Radó Antal előadása. 8.30. Hirek. 8.55. A Gutenberg—Adler-jazz hangversenye. ■ 13 «■ 1 U ^J Irt A: GERGELY MÁRTA ^ — Azt már nem tudom, — mondta és kalapjához emelte a kezét. Én köszönöm jó éjszakát, és elváltunk. A hold emelkedőben volt a park fekete fái fölött. Vacsora után, mint minden este, mikor csak türsiető idő volt, sétálni mentem. A kastély felé kerültem. Nem nagyon régi, nem is nagyon nagy, barokk stilü, egyemeletes épület volt ez, városi háznak is építhették volna nyugodt, közvetlen homlokzatával. Egy városi utca házai közt talán nagynak is tűnt volna, míg itt a hársfák is túlnőttek rajta és pompás törzseikkel erősebbnek látszottak könnyed falainál. A hold a finoman rajzolt tetőre világított zöld fénnyel, én megálltam és halkan fütyülni kezdtem, mert elég messze voltam a háztól és mert mást nem tehettem. Három ablak volt világos odafönt, én nem tudtam, melyik szoba ablakai, mert még nem jártam ,a kastélyban. Nagy csönd volt itt is, szívós, igazi csönd, melyet semmi módon sem tudtam volna megtörni, ha kiabálok és dörömbölök, akkor sem, mert csak annál súlyosabbá válik. Továbbmentem a fűben zörgő levél csontvázak között. A főúton, mely a kapuhoz vezetett, námán, fiatalos ügyetlenséggel egy nagy sötét kutya ugrott elébem és hoszszúfülű fejét a kezemhez nyomta. Nem ismertem a kutyát, még sohasem láttam, a báróé volna? Nem a báróé volt. Egy asszony, fedetlen sima fejjel, kis kerek parasztkonttyal a nyaka fölöt, velem szemberfordulva állt az út közepén. Marika volt, a báró szeretője, a pályaőr felesége, lompos fekete bundában, magastermetű, testes nő, világosbarna hajjal. Ekkor láttam először és biccentve köszöntem felé. Ő meg se mozdult, egyenesen állt nagy félcipőivel a fehéres után, a házlámpafénye hajára hullott és a bunda gallérjára. Gyorsan másfelé indultam, mert az az asszony mosolygott. Hazasiettem és lámpát gyújtottam a szobámban, mely igen tágas volt, nehéz falakkal és mély ablakokkal, a park felé nézett és tulajdonképpen Szántóék nagy lakásának egy messze fekvő szobája volt, hosszú, földszintes épületben. Az asztal fölött gyöngyös lámpa függött, melybe csak nem régen vezették be a villamos áramot. Sokszor gondoltam erről a régi lámpáról, hogy lesütött szemfényével, ravaszkodóan együgyű, kék és vörös apró virágaival régi orcellánján, alapjában a csöndes, legnagyobb szenvedély ámpolnája lehetne, hiszen körülötte mindig sűrüvérű emberek éltek és aki megalkotta, az sem lehetett békés ember. Porcellánfestő volt és mint a legtöbb mindennapi ember, fenékig ismerhette az életet, azért nem tulajdonított különös jelentőséget a művészetnek. Csupa ilyen ember él a világon, csupa sürüvérű ember, ki az, akit nem lehet annak nevezni? Most körüljártam a szombámat és leültem a díványra. Szemben a könyveim, kissé rendetlenül, a régi, rosszlábú polcon, mint öreg emeletes házban, tehetetlenül várták az idő múlását. Egy légy szállt a lámpára, árnyéka a falon óriás és villámgyors fecskeként cikázott. Letettem a cipőmet, nagyot koppant. Homályosan éreztem, hogy szükségem lenne valamire, a csönd pólyába csavarta a fejem és cigarettára gyújtottam. Egypár apró dolog jutott eszembe, ami napközben tülént velem, a tanítónő arca és a kontyos asszonyé, töprengésre vagy éles érzésekre is lett volna pedig anyagom. Reggel vasárnap volt. Csak úgy, mint máskor, korán bementem az irodába és átnéztem a postát, melyet Ferkó hozott át Törökbányáról. Kilenc órakor a báró nyitott be hozzám az angol fiatalember társaságában, Szántó nem volt velük. Én nem tudok angolul, nem értettem a társalgásukat, udvariasan és figyelmesen néztem rájuk. A báró szürke ulszert viselt és néha rámpillantott szarkalábas, távoli szemével, mint aki látni akarja, ott vagyok-e még, ahol álltam. Az angol leült az írógéphez és rövid levelet szerkesztett, nevetve bajlódott a számára bizonyára szokatlan betűbeosztással. Úgy láttam, hogy az angol fiatalembernek még mozdulatai is merőben mások, mint a mi mozdulataink, de lehet, hogy csak mert tudtam róla, hogy idegen. A báró nem ült le. Nos, ő is idegen ember, ha ért is magyarul. Elnéztem kicsiny, szikár kezét, mellyel a szivart tartotta és eszembe jutott az aszszony, akit az este láttam a parkban. Ami ezek között van, az is szerelem lehet? Két ilyen ember, milyen messze esnek az élet főútvonalaitól, az egyenes elképzelésektől, ahogyan az életről például én gondolkodni szoktam. Hiába nézem a bárót, nem tudok kiokosodni rajta, éretlen gyerek vagyok hozzá képest, azonfelül még szolga is, jelentéktelen ember, akitől senki sem függ. Ő már volt miniszter is, születése óta nagy fogalmakat hordoz. Délután gyalogosan indultam el a vasárnapi széles csendben. Reggel óta az volt a tervem, hogy átmegyek Törökbányára és megmondom a tanítónőnek, hogy a báró tényleg megvette a Lámpásvölgyet. Ezért ugyan nem volt érdemes átmenni, mert ez nyilvánvaló volt, mihelyst a báró rendelkezett a völgy felől. Mégis elindultam, mert más dolgom úgyse volt és útközben gondolkodtam, hogy várjon megmondjam-e azt is, amit a földgázról hallottam — de mind márt elhatároztam, hogy erről nem beszélek. Ilyesmi az állásomba kerülhet és mi szüksége lehet a tanítónőnek arra, hogy értesüljön a báró terveiről? Egy órától fél négyig meg* állás nélkül gyalogoltam. A Lámpásvölgy ügyét egy*általán nem tartottam jelentősnek és azt gondoltam, hogy talán a tanítónő is társaság után vágyódik, azért érdeklődött a részletek iránt. Magam sem tudomé, miért, talán jó ösztönből, a Lámpásvölgy felé vettem az utam és szerencsém volt, mert a tanítónőt a tilalom ellenére is itt találtam, nem is egyedül, hanem egy fehérfejű kis öregember társaságában. Az útról láttam meg őket, jó magasról, a két kis alak odalent kerek tisztáson álldogált, zöldes és sárga, ragyogó árnyékok között. A tanítónő szürke szoknyát és világosabb szürke oblúzt viselt. Ahogy az úton fönt megálltam, rögtön észrevett, intett a mélyből meghatóan kicsiny karjával, úgy, hogy nekem pillanatra álomszerű érzés sem támadt. Vaktában lefelé indultam a hegyoldalon. Mintha tengerfenékre szállnék, egyre úgy éreztem és kis idő múlva a magányos fák között állva, nem is tudtam mingyárt, hogy merre menjek. Megbámultam az erdő földjének életét, színekben, mohákban, össze- vissza kövecses bujaságban, amilyen nyelven már ér* tettem valamit a világ néma lakóinak életéből. Nem is siettem túlságosan, de egyszercsak mégis odaértem. A tisztáson világosság fogadott, ott álltak ketten, a tani*tónő eleven, kékszemű, kissé kipirult arccal és mellettem a soványka öreg, vékony arcán valami feszült, megdöbbentő várakozással. Az öreg ember vak volt, arca nem játszott, mint másoké. — Kezét csókolom — mondtam kissé hangosan,, Kezet fogtam a tanítónővel és megmondtam nevemet a vaknak. — Nos — kérdezte a tanítónő —, valami hírt hozott nekünk? ' — Semmi érdemeset “ mondtam' készséggel. —* Csak annyit tudok, hogy a gazdám földjén állunk. ’ Most megszólalt a vak, s— A báró úr megvette a völgyet? Megvette?, A hangja repedt volt és olyan nehéz, mintha mindeét szó kimondásához egész erejére lenne szüksége* — ígéri — mondtam bizonytalanul —, talán,, B J — Nem, semmi — mondta a vak gyorsan —** a dolog úgy áll, hogy én*** de hiszen ön nem is tudja, ki vagyok. Nevem Krisztián, gyógyszerész, Irmának rokona vagyok. Minden héten kijártam ide a völgybe.* húsz esztendő óta, i ■ -« •” #*■*' " : Botjával koppantott a földön. » ű — Én szerettem volna megvenni — mondta aztán* vak arcát a fényes, lágy levegőbe emelve. A tanítónő nyugodtan állt mellettünk, én sajnálkozó képet vágtam és kissé feszengve néztem a közelálló kecses fák’ felé. Az öreg ember, szörnyű magányában, őrültként állt közöttünk. Úgy látszik, ezt ő maga is érezhette* mert elmosolyodott és igyekvő hangon mondta: — Persze én vagyok az oka, mert már megvehet* tem volna. Ha el tudom határozni magam, már meg* vehettem volna. " Ez a mondat megint tragikus tompaságba fulladt, hiába volt, hogy mosollyal indították útnak. Megmozdultam álló helyemben, a tanítónőre néztem, mert inkább vele akartam beszélgetni és majdnem hogy haragudtam a félénken beszélő vakra. — A gyerekeket persze már nem merte kihozni, kisasszony. — Ma nem is akartam — mondta a leány —, nem jövünk minden héten kirándulni. De igaza van, nem is mernék dacolni olyan úrral, mint a maga gazdája. Elindultunk a mély úton. — És más kirándulóhely nincs a környéken, ahova eztán járhatnának? — kérdeztem. r. Rámnézett mulatva. — Az egész környék csupa erdő — mondta —, talán tudja maga is? Igazán nem esünk kétségbe a maguk’ tilalma miatt, egyik völgy, vagy a másik, nem mindegy? — Nektek igazán mindegy .—■ mondta békésen a vak. A tanítónő hozzám fordult és beszélt valamit a régebbi vasárnapokról. Persze, a gyerekeket nem csak az ábécére, de a játékra és munkára is meg kell valakinek tanítani. Erre jók a vasárnapok. Délelőtt a templom, délután az erdő, a jó tanító örömmel szenteli minden idejét a gyerekeknek. Mert ki is törődik ezekkel az apróságokkal a tanítón kívül? A szülők örülnek, ha enni adhatnak nekik. — Születés és vér — mondtam a tanítónőnek — nagyrészt úgyis eldöntik az ember sorsát. — Igen? — mondta a lány. — Nos, én nem is kívánnék egyebet, mint csak azt, hogy mindenki elérje a maximumot, ami telik tőle. Teljesen beérném enynyivel. A vak ember nem beszélt, nem lehetett tudni, ránk figyel-e, vagy pedig valami másra. Megálltunk a völgy kijáratánál. — Meg fogom próbálni megvásárolni a báró úrtól a völgyet — mondta egyszerre és felénk fordult. —■ Eső után köpönyeg — mondta Irma, a tanítónő—, a báró nem azért vette meg, hogy magának most eladja. (Legközelebbi számunkban folytatjuk.)