Esti Kurir, 1936. szeptember (14. évfolyam, 200-224. szám)
1936-09-02 / 201. szám
1936 IX. 2, SZERDA 7 JituSescu bukásának hátteréről és várható eredményeiről Bukarestben is bizonytalan és ellentétes vélemények keringenek; még kevésbé láthatjuk ezeket tisztán Budapesten. De annyi bizonyos, hogy nem csakis belpolitikai okok játszották itt szerepet, nem kizárólag egyes pártok és frakciók elhatározásai. Titulescu megtestesítője annak a háborús győzelmi légkörben fogant koncepciónak, amely három utódállam legfőbb céljának Magyarország bekerítését tekinti. Ez az elgondolás egyebek között a kis- antanton belül jelentkező érdekek és törekvések ellentétei következtében vált tarthatatlanná. Kiderült, hogy e divergens tényezők feszítőereje nagyobb, semhogy a közös vagy közösnek vélt érdek közömbösíthetné őket; ennek felismerése szinte egyének, pártok, hatalmi csoportosulások igyekezetétől függetlenül juttatta Kelet- Európát a háború utáni politikának abba az uj etapjába, amelyben a Titu- lescuélxoz hasonló felfogású diplomaták szerepe elvesztette aktualitását. Titulescut történelmi szükségszerűségek lendítették ki pozíciójából; befolyása és tekintélye, mely sokáig valóban belpolitikai áramlatoktól függetlenül tudott „örök“ lenni, abban az iramban zsugorodott belpolitikai kotériák ügyévé, amelyben a hozzá fűződő külpolitikai elgondolás elvesztette átütő erejét. Lehet, hogy bukását közvetlenül előidéző belpolitikai okok következményeképpen az ultranacionalista jobboldali elemek megerősödnek, az észszerű fejlődés követelményei iránt fogékony rétegek meggyengülnek s a magyarság helyzete még az eddiginél is súlyosabbá válik Romániában — sok aggasztó jel erre vall■—, de maga az a külpolitikai konstelláció, mely a belpolitikai fordulatot lehetővé tette, mégis az érdekek, erők, lehetőségek és igazságok tisztázódása felé mutat. ~ Mi maQyacak, — mondja Marton Béla —, mi mindig tapsolunk, ha a német, vagy az olasz nemzeti egységet és fellendülést tapasztaljuk, de... -— de még mielőtt folytatnák a NÉP főtitkára legújabb nagy elmélyedést érdemlő megjegyzésének ismertetését és taglalását, már a „de“ előtti bevezető mellékmondathoz is volna kis megjegyzésünk. Mi magyarok ugyanis sokszor tapsolunk. Nem kívánhatjuk Marton Bélától, hogy minden magyarországi tenyérösszecsapás okát és alkalmát felsorolja. Félreértések elkerülése végett azonban állapítsuk meg, hogy „tapsolunk“ azoknak az óriási, nagyszerű, dicsőséges alkotásoknak láttán is, amelyekkel az egyéni méltóság és szabadság francia kultúrája, az emberség és lojalitás, a legkényesebb parlamentarizmus angliai levegője, vagy Svájc és a skandináv királyságok okos, kemény, önérzetes demokráciája ajándékozza meg az emberiséget, egy nem felülről parancsolt, de annál szervesebb és valódibb nemzeti egység jóvoltából. De Marton Béla úgy látszik kizárólag diktatórikus alkotásokra tartogatja tapsoló készségét és melankolikusan jegyzi meg, hogy ,.mikor nekünk magunknak cselekednünk kell, húzódozunk a rendet és az alkotó munkára képesítő fegyelmet biztosítani hivatott tekintélyek tiszteletétől“. Milyen tekintélyre méltóztatik gondolnia, ha szabad érdeklődnünk? Csak nem arra, amelyet mindössze az ment meg mandátumának elvesztésétől, hogy köz- szállitásai néhány száz pengővel az összeférhetetlenségi demarkációs vonal mögött maradtak? Csak nem azt lobbantja szemére a ma nyársáig mik, hogy maga szereti meghatározni, kikben tisztelje a hivatott tekintélyt s nem fogad el erre parancsot sajtóirodai pórázon rángatott sajtótól, pártfőtit- kári utasításokkal „irányított" hatóságoktól? A bankcsalók leieplezőjét hitelezők tömege rohanta meg a Hermes-bank előtt Hogy vette át a 3000 pengős jutalmat Pálinkás Imre, zsoké A Hermes Bank, mint ismeretes, tegnap jelentette be a rendőrségen, hogy az eredményes rendőri nyomozás után ígéretének megfelelően a nyomravezetőnek kifizeti az ígért jutalmat. Ma reggel kilenc órára hívták be a bankba Pálinkás Imre zsokét és liaszil István mosódatulajdonost, hogy érdemeiket jutalmazzák. Azt hitték, hogy simán és egyszerűen adhatja át a bank a manapság jelentős összegnek számiló jutalmat és két boldog embert üdvözölhetnek a szokásos ünnepélyességgel. Ehelyett a bankban ma reggel nagy meglepetéssel azt konstatálták, hogy a jutalomkiosztás városPálinkás Imrét, mert nyomra vezette a szélhámos banda kézrekeritésére a rendőrséget. Valóban zúgolódott is a tömeg, amikor nein engedték őket be a bankba. A portás erősen ellenállott, mindenkit igazoltattak a kapunál. Ezalatt az idő alatt többen felkiáltottak: —■ Most megkapom majd a pénzemet! — Nem csúszik ki a kezünk közül! Kevéssel nyolc óra után a tipikusan zso- kékiilsejü, markáns arcú, alacsony Pálinkás Imre barna sportruhában, gondtalanul sétált végig a Petőfi Sándor-ulcán, amikor hirtelen földbe gyökeredzett a lába. Meglátta ő is a várakozók tömegét, észrevette ismerőHitelezők ostromolják Pálinkás Imre zsoké autóját, miután felvette a 3000 pengŐG jutalmat. szerte szokatlan nagy izgalmat kellett, mert ■ a Hermes Bank Petőfi Sándor-utcai köz- 1 ponti épülete előtt már nyolc órakor valóságos tömeg gyűlt össze. Férfiak, nők, sportsapkás angyalföldi külsejű fiatalemberek, néhányan kerékpárral, sőt több autótaxi is. Mint kisvártatva kiderült, nem az ünneplők serege gyűlt össze a Hermes Bank előtt, hanem a szerencsés- szerencsétlen Pálinkás zsokénak nagyszámú hitelezője. Hitelezők tömege Mindenki, aki valamikor a két év óta állástalan huszonnyolcéves zsoké szolgálatára állt, akár kisebb adományokkal, vagy nagyobb kölcsönnel, vagy baráti szívességekkel, ott volt a Hermes Bank előtt már reggel nyolc órakor és várta a főhőst és az ünnepi pillanatot, a pénz átadását. Legjobban azonban a bank alkalmazottai riadtak meg, amikor a tömeget meglátták a pénzintézet előtt. Az első pillanatban azt hitték, hogy rosszindulatú publikum gyük össze a Hermes Bank előtt, féltek, hogy az alvilág bosszúálló tagjai jelentek ott meg és inzultátni akarják seit barátait, a háromezer pengős nagy csalétek miatt korán felébredt embereket. Pálinkás Imre erre meggondolta magát és hirtelen sarkon fordult s menekülni igyekezett a bank közeléből. De ezt többen észrevették és felhangzott a kiáltás: Menekülés a rendőrség elől — Olt van a nagy nyomravezető! Már szökik a pénzzel! Gyerünk utána! A morajló tömeg valóban utána vetette magát, a fürge zsoké futva menekült, de vesztére, elfogták és vitték, tuszkolták őt előre be a Hermes Bank foyerjába és ott átadták őt a portásnak, rá parancsolva: — Vigye fel ezt az urat! Pénz jár neki! De nekünk is jár a pénzből! Alig ért fel Pálinkás Imre máris elkeseredett hangulatban a bank félemeletére, mikor egy ügyvéd lépett elébe. Mellette állt Kovács Antal ügetőtréner és hivatalosan bejelentették Pálinkás Imrének: — Kovács Antalnak százötven pengővel tartozik Pálinkás ur. A bíróság is megítélte ezt a követelést. Jöttünk lefoglalni a pénzt. Pálinkás Imre elszontyolodva ment be a bank egyik titkárának szobájába, ahol, miután igazolta magát, leszámolták neki a háromezer pengőt. Ideges tekintettel, jobbra- balra kutató szemekkel lépett ki a titkári szobából. Nyomban eléje toppant Kovács Antal ügetőtréner és rászólt: — Megkaptad már a pénzt? Pálinkás Imre nyugodtságot színlelve igy szólt. — Még nem kaptam meg a pénzt, most hozzák fel a pénztárból. De az ügetötréner nem hitt a zsokénak, nekiugrott és izgatottan tapogatta a zsebét. New-York reggeli 4 kávé, v. fen. v. csokoládé. 1 sütemény, R m ® | saison gyümölcs, vaj és ásványvíz . . P || ■ | Pálinkás Imre erre meggondolta magát és igy kiáltott: — Majd bolond leszek most fizetni, amikor pénzem van. Rohant le a lépcsőn és menekült ki a bankból. Ezt természetesen észrevették a várakozó hitelezők és hangzottak feléje a felkiáltások: — lmrus, csak öt pengőt adjál nekem! Mások igy szóltak: — Csak a fél adósságodat fizesd ki, akkor elmehetsz. Pálinkás Imre úgy tett, mintha szónokolni akarna a tömeghez, de csak ennyit tudott mondani: — Ha minden adósságomat kifizetném, oda volna a háromezer pengő, még az utolsó szól ingemet is el kellene adni. Ezzel fogta magát, beugrott az együk taxiba, rákiáltott a soffőrre: — Hajtson a főkapitányságra! A várakozók serege, legázolva a fotó- riportereket, fényképezőgépeket, utánavetette magát a taxinak. Sokan kerékpáron üldözték, nem hitték el. hogy a rendőrségre megy. Pálinkás Imre azonban ravasz volt, a főkapitányság elé vitette magát, megállította ott a gépkocsit, berohant a rendőrség épületébe és miután járatos a főkapitányság labirintusaiban, egy másik oldalon lévő kijáraton csendesen és észrevétlenül, a csorbítatlan háromezer pengővel elmenekült. Ez alatt az idő alatt a csalogánya Icai mosódatulajdonos, Haszi István ugyancsak átvette a számára kiutalt ötszáz pengőt és már nyugodtan távozhatott el a Hermes Bank épületéből. Agyonlőtte magát az amerikai belügyminiszter nevelt iía Washingtonból jelentik: Amerikai társasági körökben nagy szenzációt keltett a hir, hogy lces amerikai belügyminiszter nevelt fia öngyilkos lett. A fiatalember golyót röpített fejébe és azonnal meghalt. Egy évvel ezelőtt a fiatciember édesanyja autószerencsétlenség áldozata lett s azóta a 37 éves fiatalember búskomorságba esett. Lehetségesnek tartják, hogy édesanyja elvesztése feletti elkeseredésében követte el öngyilkosságát. Hezolite-Rapid 1 tökéletes borotválkozás s ft Hezolite-Rapid víz, szappan, ecset nélkül Hezolite-Rapid 1 perc alatt Hezolite-Rapid borotválkozással Hezolite-Rapid 1 nem pattan fel Hezolite-Rapid I nem ég az arcbőre Hezolite-Rapid I pióbadoboz 24 fillér ' Hezolite-Rapid I kapható minden üzletben Hezolite-Rapid I készítője Dr. HOLCZER vegyész, || VI. Teréz körút 8. ÍSTiXüBlR