Esti Kurir, 1936. szeptember (14. évfolyam, 200-224. szám)

1936-09-27 / 222. szám

fc* 1936 IX. 27, VASÁRNAP Tudomásul vesszük a belügy­miniszter mai nyilatkozatát. Érdemi részéhez szólni nem kívánunk, mert a tényeket, amelyekre a nyilatkozat csak utal, nem ismerhetjük. De megnyug­vással fogadjuk, hogy végre illetékes helyről és felelősséggel hangzik el nyi­latkozat , hogy a vádak a szociál­demokrata párt ellen konkrét formát öltvén, a túlsó oldalon is módot adott felfogásnak és álláspontnak szabatos leszögezésére. Örülünk a belügyminisz­ter nyilatkozatának, mert a maga ille­tékességével lehetőséget nyitott rá, hogy a szociáldemokrata párt leszö­gezze: a legélesebben szemben áll Moszkvával és a bolsevizmussal, nem engedi magát a nemzet egyeteméből kirekeszteni s nem engedi magát a pártpolitika számító taktikusainak offenzivájától szélsőségbe szorítani. Mind a két nyilatkozat előfeltétele volt a helyzet tisztázásának. Hinni szeret­­nék, hogy nyomukban helyreáll az ország érdekében annyira fontos nyu­galom­ Az eloszlott félreértések nyo­mán a tárgyilagosságnak kell átvenni a vezető szerepet a kis szövetségesek­től, akik minden ürüggyé kovácsolt le­hetőséget felhasználnak arra, hogy a maguk személyi vagy kis pártszem­pontjait szolgálva megfeledkezzenek a magasabbrendű egyetemes érdekekről. Szemünk­re veti a kormány félhivatalosa, hogy úttörők vagyunk, s érdemét ,szí­­vesen átengedik nekünk. Nos, mi meg a magunk részéről szívesen vállaljuk. J­ehet a kormánylap szemében nem megfelelő ízlésű megállapítás, hogy nem illik egyéni számla javára írni azt, amit a köz pénzéből fizetnek. Ha ez a megállapítás egészen újszerű és isme­retlen kezdeményezés a magyar köz­életben, akkor valóban úttörők és kez­deményezők vagyunk. És nincsen olyan udvariasság — de nem is hisz­­szük, hogy volna komoly és lelkiisme­retes politikus, aki erre az udvarias­ságra számot tartana — amely meg­engedné, hogy összecseréljük a kétféle anyagi forrást: a magánerszényt és a közpénztárt. Meg vagyunk győződve róla, hogy ezt a felfogásunkat minden felelős tényező, minden komoly köz­életi szereplő osztja. Lehetetlennek tartjuk, hogy a félhivatalos lap bármi­féle félhivatalos véleménynek adott volna kifejezést különös megállapítá­saival. Inkább hisszük, hogy egy bak­lövését akarja valamilyen módon ki­magyarázni. Felesleges a fáradság. A jó Homeros is elbóbiskolt néha, meg­eshet az még kormánypárti félhivata­losokkal is. Nem szégyen a hibát be­látni. Sokkal kevésbé előkelő dolog magyarázni próbálni, hogy de igenis helyes, ha valami érthetetlen és is­meretlen udvariassági formulába ka­paszkodva, véletlenül és túlbuzgalom­­ból megfeledkeztek a nagyon is éles határvonalról. Ha históriai emlékeink nem tévesztenek meg: előttünk is jár­tak már a magyar közéletben politiku­sok és újságírók, akik hozzánk ha­sonló „kákán-csomót-kereséssel“ igye­keztek kínos különbséget tenni magán­­pénztár és kincstár között. De ha kell, az áttörést, a kezdeményezést is vállal­juk ezen a téren. ff/ JCamify: tiltakozás hangzott el Hajdú megye törvényhatósági testületében a hivatali pártjelvény-viselés, a mohó és elisméletlen szervezkedés, a közigazga­tásnak párteszközzé való minősítése el­len. Felnyílnak a szemek az egész or­szágban, tisztán kezdenek mutatkozni egy zabolátlan pártszomjúság káros következményei. A közvélemény fel­emeli tiltakozó szavát­­ az a közvéle­mény, amelyre éppen ők nem szűntek meg folytonosan hivatkozni. .J És ja KssUi Miért nem indult Szövetség „Egész Az OTI igazgatósága nem adja ki az elnökség által megszavazott 15.000 pengőt A tavasszal rendezett (Egészségügyi kiál­lítás­ után a Turul Szövetség vezetői között felvetődött az az ötlet, hogy a kiállítás sike­rén felbuzdulva, (Magyar Egészségvonat» név alatt ez év őszén újszerű, mozgó kiállí­tást rendezzenek. Végváry József, a Turul egyik vezére s a reformnemzedék országgyű­lési képviselője csakhamar meg is indította illetékes helyeken a propagandát a Turul Szövetség égisze alatt indítandó­­egészség­­vonat­ érdekében. Az elgondolás az volt, hogy a Turul Szövetség legkésőbb szeptem­ber közepén elindítja a MÁV által ren­delkezésére bocsátott, huszonhárom ko­csiból álló vonatát, amely hatvan vidéki városban mutatná be a mgyar népegészségügy érdekeit szolgáló lát­ó OTI elnökségéhez is elérkezett a Turul fel­szólítása, amelyben az Országos Társadalom Biztosítótól húszezer pengőt kértek a vonat beren­dezéséhez. Az OTI elnöksége ez év augusztusában le is tárgyalta a Turul Szövetség kérését és úgy döntött, hogy­­csak* tizenötezer pengővel já­rul hozzá a­­Magyar Egészségvonat* beren­dezéséhez. Az OTI elnöksége határozatában kimondta, hogy a kiállítással kapcsolatban felmerülő költségeket az «öregségi, rokkant­sági biztosítási ág*, az­­egészségvédő és gyó­­gyítóeljárási alap*, valamint a «népbetegsé­gek ellen irányuló megelőző küzdelem­ alap­jaiból fogják kifizetni. Így tehát papíron már meg is szavazta az OTI a Turul-vonat részére a 15.000 pengőt, ami azonban — mint kiderült — vajmi kevés volt ahhoz, hogy az egészségvonat valóban elindulhasson a vidéki propagandaut­jára. A Turul széleskörű akciója ugyanis nem talált megfelelő visszhangra és egyes intézmények és érdekképviseletek a rájuk kivetett összeget nem voltak hajlandók kiutalni a Turul által indí­tandó egészség­vonat céljaira. Ilyen előzmények után maradt el augusz­tus 15-én az óriási sajtókampánnyal behir­detett „Magyar Egészségvonat“ ünnepélyes felavatása. Amit egyébként azóta is hiába várnak illetékes helyeken , miután a Turul Szövetségnek nem sikerült elegendő pénzt összegyűjtenie az újszerű akcióra és az egészségvonat elindítása, a jelek szerint, egyelőre meghiúsultnak tekinthető. Mi lesz a 15.000 pengővel? Ezek után természetszerűleg az OTI ve­zetősége is kínos helyzetbe került, mert hi­szen az elnökség m­ár papíron megszavazta a 15.000 pengőt, sőt arra is vállalkozott, hogy egy teljes vagont berendez OTI-propa­­ganda anyaggal. A kérdés másodfokon azonban szeptem­­ber 21-én az OTI igazgatósága elé került. A 21 igazgatóság tagjai — az előre kiszivárgott hírek szerint — már köztéről sem lelkesed­­tek a tizenötezer pengős Turul támogatásért, amelyet az elnökség határozata szerint az öregségi és rokkantsági alapból kellett volna kifizetni. Mindezek tudatában Huszár Alá­­dár, az OTI elnöke, a szeptember 21-én megtartott igazgatósági ülésen meglepetésszerűen levette a napirendről a Turul-vonat 15.000 pengős támogatá­sának kérdését, és ezzel az esetleges összeütközéseknek ele­­jét vette. Ekkor ugyanis már köztudottja* sává vált, hogy a Turul-vonat szeptemberi közepén — mint ahogy ezt eredetileg hirdet* ték — aligha indulhat el útjára... Az OTI váratlan döntése nem érte meg* lepetésszerűen a Turul Szövetség vezetőit, mert értesülésünk szerint a Turul most az­­zal a gondolattal foglalkozik, hogy­ az OTI* elnökség által megszavazott, de még ki nem­ fizetett tizenötezer pengőt az ugyancsak a szövetség által rendezett „Magyar Nép Hete"­ céljaira fordítja. A „Magyar Nép Hete“ szí­­nes plakátjai szerint, amelyek már az utcán vannak, az Iparcsarnokban rövidesen újabb nagyszabású kiállítást és kongresszust ren­­dez a Turul. Az OTI vezetősége azonban jól informált körök szerint nem hajlandó az Egészségvonat céljaira megszavazott 15.000 pengőt most más célra fordítani. Az elnökségnek ugyanis az az álláspontja, hogy az Egészségvonat a magyar nép egész­­ségügyét szolgálta volna, de miután ez az akció meghiúsult, a megszavazott 15.000 pengőt semmi esetre sem hajlandó kiadni a Turul újabb kiállítása részére, amelyet most „Magyar Nép Hete" címen hirdetnek a pla­­kátok. íjthéc pajzsban kék kereszttel: * ezzel az uj jelvénnyel hirdetnek most harcot a bolsevizmus ellen.­­ Rendben van, nem kifogásoljuk.­­ Minden bolsevizmusellenes har­­­­cot csak helyeselhetünk és bár meggyőződésünk, hogy a bolse- ■ vizmus veszedelmét nem a jel-­­ vény-epidémia megszállottjai,­­ hanem a józan, komoly hazafias rétegek kemény és határozott­­ magatartása tartja távol a társa-­­­dalomtól, mégis, amíg csak arról­­ van szó, hogy a harc folyamán­­ a jelvények száma eggyel meg-­­ szaporodik, ezen nincs okunk­­ fennakadni. Egy jelvénnyel több , vagy kevesebb, ma már nem szó-­­ mit... De ahogy az új jelvény­­ jegyében lázas és sokat sejtető , hang­hordozással behirdetett gyű- J lés toborzóját olvassuk, egyszerre csak arról kell meggyőződni, hogy ez nem egyéb, mint a Ke-­­ resztény Községi Párt gyűlése, s egy várospolitikai alakulaté,­­ amely most új jelvénnyel és a­­ bolsevizmusellenesség jelszavá­val hívja táborába a választókat.­­ Mintha egészen természetes­­ volna, hogy aki a bolsevizmus­­ elleni küzdelmet helyesli, annak • rajongania kell a tizenötéves • gazdálkodásért, melyet e párt­­ irányítói a budapesti városházán “ folytattak! Hát ez talán még­­ sincs rendjén. Talán még­sem ■ volna szabad megfeledkezni­­ azokról az ezrekről és ezrekről,­­ akik szívvel-lélekkel gyűlölik a ■ bolsevizmust — anélkül, hogy ■ okot látnának a tulságos biza- l lomra ama keresztény párti vá- i rospolitikusok iránt, akik bizo- ■ nyára maguk sem veszik rossz­néven, ha itt nem soroljuk fel ■ őket név szerint... ! ványos anyagot. A Turul­­egészségvonatát az eredeti terv szerint augusztus 15-én kellet volna ünnepélyes keretek között felavatni, s utána nyolc napig Budapesten mutatták volna be a Turul-vonat népegészségügyi anya­gát, úgyhogy abban a Szent István-heti külföldi vendégek is gyönyörködhessenek. Az OTI és a Turul-vonat Az akció elindítása után csakhamar ki­derült, hogy az egészségvonat berendezésé­hez és elindításához óriási összegek kellenek. A Turul Szövetség vezetősége azonban nem riadt vissza ettől az akadálytól és megke­reste a különböző állami-, magán-intézmé­nyeket és érdekképviseleteket, hogy bizo­nyos összeggel járuljanak hozzá a Turul propagandavonatához, így, többi között, az Hagyomány és élhetetlenség Tíz évvel ezelőtt a külföldet járó magyarok lelkendezve beszéltek a nürnbergi pincérlegé­­nyek hagyományos táncáról, a Büttnerfest­ről, a párisi varrólányok Savnte Catherine-napjáról, a bruxellesi kávéházi pincérek versenyfutásáról és a rajnai vincellértáncokról. Azután mindenki örömmel fogadta a rm­agyar népviselet és népi szokások reneszánszát, amit Paulini Béla terem­tett meg a Gyöngyös Bokrétával, mindenki örült a vidék helyi színes feltámadásának, az 1930-iki Szent Imre-év céhi körmenete után sorban je­lentkező vidéki céhi meneteknek. Ugyanekkor jelentek meg a budapesti vendéglőkben a régi magyar városok serfőző céheinek őszi sernyitó ünnepei. Mindenki örömmel fogadta a feldíszí­tett kedélyes sereskocsikat, az árvalányhajas, bőrkötényes serfurmányosokat és hordógurító legényeket, a nagyhasú, vén serfőzőmesterek, nyalka serfőzőlegények és tejfölösképű serfőző­inasok céhi címeres, céhi zászlós, céhjelvényes felvonulását, a pendülő alexandrinusokban el­mondott seres köszöntőket, melyek Kassa, Po­zsony, Nagybánya, Bártfa, Eperjes, Késmárk, Kolozsvár serfőző céhei őszi sernyitó ünnepeit elevenítették fel. A vendéglők megteltek, a ven­déglősök örültek, a vendégek jól mulattak. Az­után egyszerre vége lett a históriás szokás­­repriznek- Amit a jó stílusérzékű hagyomány megkezdett, azt abbahagyta az élhetetlenség! A szokás bevált, miért maradt abba? Forgalmat jelentett, új szín volt, mely gyökereiben régi volt, mindenkinek tetszett, örülnénk neki, ha igaz lenne, hogy állítólag az idén megint fel­támasztják vendéglőseink a kedves magyar őszi selnyitó ünnepeket. A hagyomány tőke, melyet csak élhetetlenség nem aknáz ki. Nincs hely a kínai börtönökben Londonból jelentik. A nankingi igazság­ügyminisztérium kimutatása szerint az el­múlt évben 15.000 foglyot bocsátottak sza­badon 22 kínai tartomány börtöneiből, mi­vel túlzsúfoltságuk a foglyok egészségét fe­nyegette és nem lehetett az újabb elítélteket elhelyezni. Utazzunk a nyár után a színpompás Adrián az „Adriatica** és a verőfényes Földközi-tengeren a f. Tirrenia“ hajóival Adriatica Forgalmi Iroda V, Nádor­ Utca 21. Tel. 1­265-30. V. Lipót körút 4. Tel. 1171-31 9­03 Hogy élnek a magyarok Kanadában Keszthelyről jelentik: Hoffmann Ferenc dr. egy­kori keszthelyi gazdasági akadémiai tanár hosszú távollét után most tért haza Kanadából. Kanadában ref. lelkészi, egye­­temi tanári, sőt miniszteri állást töltött be. Hoffmann Ferenc a világháborúban orosz hadifogságba került, Szibériában a vörösök halálraitélték, de megszökött és mint fütő érkezett Kanadába. Itt teológiát végzett, az egyik egyetemen előadásokat tartott és mint lelkész 15.000 magyar lelki gondozását kapta feladatul. Hoffmann Ferenc Keszt a­helyen a gazdasági akadémián és a pre­­montrei gimnáziumban előadást tartott a kanadai magyarokról. Részletesen ismertette a kinnlakó magyarok életét, szervezetét és összetartását. Kiemelte, hogy oly nagy az összetartás közöttük, hogy megszűnt minden felekezeti torzsalkodás és nemzetiségi kér­­dés. Megemlítette azt is, hogy Magyar­­országból selyemhernyókat akar kivinni s az ott még ismeretlen selyemhernyótenyész­tést meg akarja honosítani a magyarok között. GAEBIEHE­MM IV, Kossuth Lajos'U. 15 Szerencséjéről közismert! Vegyen vagy rendeljen sorsjegyet Levelezőlapon is rendelhet Vg lfi *'» 7i e3.50 p 7 P14 p 28

Next