Esti Kurir, 1937. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-02 / 26. szám

HAVAZ­ÁS A Meteorológiai Intézet jelenti hétfőn délben. Budapesten déli 12 óra­kor a hőmérséklet 14 Celsius-fok volt. Várható időjárás a kö­vetkező huszonnégy órára: Köd. Főképp az ország nyugati felében havazás és ónos eső. A hőmérsék­let nyugaton kissé emel­kedik, keleten a hideg vál­tozatlanul tovább tart. Lengyelország fokozot­tan fegyverkezik Varsó, február 1. (Az Esti Kurír tudósítójának­­távirata.) A lengyel kormány a leg­nagyobb erőfeszítéseket teszi, hogy az ország megadhassa a helyét az általános fegyverkezési versenyben. A lengyel hadfelszerelésre eddig szánt hatalmas összegeken felül most további egymilliárd zlotyt akarnak fordítani a lengyel had­­korszerűbbé tételére s a pót­­hitelek nyújtásáról szóló törvény­­javaslatot már be is terjesztenék a parlamentben. N­égy éven át éven­ként 250 millió zloty is póthitelről van szó. A folyó évben esedékes­ első hitelrészletet a nemrégen föl­vett nagy francia kölcsönből fede­zik. * CÁFOLJÁK LENINNÉ LETARTÓZT­ATÁSÁT Moszkva, február 1. (Az Esti Kurír tudósítójának táv­irata.) A szovjet kormány cáfolja azokat a híreket, hogy Lenin özve­gyét letartóztatták volna. Leninné, a hétfőn kiadott hivatalos közle­mény szerint, szabadlábon van és vidéken gazdálkodik. * Öngyilkos leit Navnsin orosz szaki­ró gyilkosa? Paris, február 15 T-i csapáson halad a rendőrség nyomozása Navasin orosz gazda­sági szakiró­­meggyilkolása ügyé­ben. Tegnap Parisban öngyilkosságot követett el és meghalt egy Polo­­revszki nevű orosz ember , amikor az öngyilkosságot a hatóság embe­rei felfedezték, a lakásban olyan jelekre bukkantak, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az öngyilkosnak volt valami köze a Navasin ellen elkövetett rejtélyes gyilkossághoz. Az öngyilkos lakásán szokatlanul nagyméretű levelezést találtak, me­lyet most tanulmányoznak a rend­őrségen. Előfizetés ! / Budapest, 1937 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY február 2. kedd Hírek a kormány újjáalakításáról „A H­ITLEH-BESZÉD­­ NEM JELENTI LÉNYEGES HALADÁST”­ ANGOL VÉLEMÉNY ÉS FRANCIA FELELET A SZOMBATI BESZÉDBE — ÜTKÖZŐPONT AZ OROSZ KÉRDÉS ♦ London, február 1. Az angol külügyi hivatal hír szerint arra az állás­pontra helyezkedik, hogy Hitler beszéde nem jelent lé­nyeges haladást az általános európai rendezés szempont­jából. Mindamellett megelégedéssel állapítják meg, hogy Németország Angliával és Franciaországgal szemben egyaránt barátságos szándékkal viseltetik, bár rámutat­nak arra, hogy a beszéd nem tartalmaz újabb gyakorlati javaslatokat, amelyek alapján Nagybritannia további lépéseket tehetne. A lapok általában örömmel üdvözlik Hitlernek azt a meg­állapítását, hogy most már nem kell további meglepetésektől tar­tani, ugyanakkor azonban hangsúlyozzák, a német kancel­lár semmiféle gyakorlati indítványt nem tett az európai helyzet rendezésére. Ez a beszéd —­ írja a DailyTelegraph — vajmi kevés olyan momentumot tartalmaz, ami biztató kilátásokat nyújtana az általános rendezésre irányuló további tárgyalásokra. Sajná­lattal állapítja meg Nagybritannia közvéleménye, hogy Hitler még az eddiginél is erélyesebb módon utasította vissza a tervezett általános biztonságnak bármilyen rendszerét. A Daily Mail örömmel üdvözli a beszédet és megállapítja, hogy Londonban kedvezően fogadták Hitler beszédének mérsé­kelt hangját. A kormány néhány napon belül dönteni fog afelett, hogy milyen további lépések lehetségesek, visszautasította az együttes nem­zetközi biztonság elvét, amikor kijelentette, hogy Németország semmiféle biztonsági egyezményt nem hajlandó kötni Szovjetorosz­­országgal. Delbos külügyminiszter vasárnapi beszédének Oroszországra vonatko­zó része is teljes egészében azt az álláspontot szögezi le, hogy Orosz­országot nem zárhatják ki a kol­lektív biztonság rendszeréből. "A francia lapok rámutatnak arra, hogy Delbos beszédében hangsú-­­lyozottan jelentette ki, hogy „ve­szélyes és önkényes lenne azt akarni, hogy a nemzetközi közös­­ségből kizárjanak egy több mint kétszázmilliós lakosságú országot, amely egyébként nem gondol má­sok kizárására s amely ugyanúgy mint mi, a béke szükségétől és óhajától van áthatva.» ... . ■t P­im: Oroszországot nem lehet kizárni Paris, február 1. Hitler kancellár szombati beszéde nagy feltűnést keltett Európaszerte. Párisban a beszéd meglehetős ve­gyes fogadtatásra talált. Politikai kö­rökben főleg az keltett nagy csaló­dást, h­ogy a kancellár nem vála­­szolt egyetlen szóval sem Leon Ulum miniszterelnök múlt vasárnapi beszédére. A beszéd szövegét kom­mentárokkal együtt majdnem vala­mennyi párisi lap teljes terjedel­mében hozza. A sajtó legnagyobb része azon a véleményen van, hogy a német kancellár beszéde negatív volt. A külügyminisztériumhoz közel­álló körökben abban foglalják össze a kormány véleményét, hogy a be­széd hangja mérsékelt volt és nem tartalmazott semmi fenyegetést. Hitler kancellár a béke fenntar­tásának szükségét hangoztatta, nem utasította vissza a tárgyalá­sok lehetőségét, de ugyanakkor azonban nem adott semmiféle konstruktív tervet. A francia miniszterelnök a be­széd elhangzása után ,rögtön tanács­kozásokat kezdett Volemkin párisi orosz nagykövettel,­ Blum és Pa­­temkin a beszéd Oroszországra vo­natkozó részéről tanácskoztak. A megbeszélésekkel kapcsolatban Pa­risban az a vélemény alakult ki, hogy a kollektív biztonság alapján álló francia-orosz politikát nem lehet összhangba hozni a kancel­lár beszélővel, tekintettel arra, hogy Hitler a leghatározottabban Delbos beszéd­e Delbos francia külügyminiszter vasárnap a chateaurouxi hősi em­lékmű leleplezésén hosszú beszédet mondott és részletesen válaszolt Hitler külpolitikai fejtegetéseire. — Franciaország fő célja to­vábbra is a béke marad — mon­dotta Delbos külügyminiszter. — Minden népnek együtt kell dolgoznia a béke érdekében és minden ország kormányának leg­­elsőrendű feladata, hogy biztosítsa országa békéjét. Éppen ezért nem kételkedem azoknak az ünnepélyes nyilatkozatoknak az őszinteségé­ben, amelyekkel Hitler kancellár éppen tegnap erősítette meg béke­akaratát. A nézeteltérések nem a célra vonatkoznak, hanem a mód­szerekre. Ezeket a módszereket kell tehát egymáshoz közelebb hozni, bármilyen eltérőnek vagy ellentétesnek látszanak is. Készség­gel állapítom meg, hogy Hitler beszédében nincs semmi támadás Franciaország ellen és hogy a kancellár azt mondotta, hogy Németország és Franciaország kö­zött nem lehet alap semmiféle vi­tára Ez a mi gondolatunk és a mi óhajunk is! De nemcsak mi vagyunk — né­metek és franciák — egyedül a világon, a béke fenntartásának olyan általános feltételei vannak, amelyek túlterjednek mindkét országon. E feltételek és szabályok közé tar­tozik szerintünk az, hogy tartsuk tiszteletben a szerződéseket. Amikor a kancellár utalt korábbi szerződésm­egtagadásokra és ezek­hez egyedül saját kezdeményezé­séből újabb felmondásokat fű­zött, ezzel nem erősítette meg a bizalmat, amely az aláírások ér­vényén nyugszik. A nemzetközi együttműködés tár­gyalásokat és megállapodásokat foglal magában és ezek a megálla­podások nagy nehézségekkel fenye­getnek, ha Németországnak az a nézete, hogy a fegyverkezés — igaz, hogy védelmi célú fegyverkezés —■ kérdésének is az egyedüli bírája. — Készséggel elismerem azon­ban, hogy a kancellár beszéde egyébként sokkal pozitívebb része­ket is tartalmaz éppen a leszerelés kérdésében, amelyről helyesen mondja, hogy egész kiterjedésében kell megvizsgálni. Mi ugyanígy gon­dolkodunk, amikor a leszerelési ál­talános értekezlet egy behívását kér­jük. Különösen megragadta figyel­memet ez a kijelentése: «A béke a mi legfőbb javunk. Németország minden tőle telhetőt megtesz, hogy ennek művéhez hozzájáruljon.» Ami minket illet, tudjuk, hogy a végső megállapodás biztosításához nem szükséges, hogy a tárgyalók már kezdetben azonos nézetekből induljanak ki és készek vagyunk és maradunk minden erőfeszítésre, amely a kibékülést és közeledést célozza. Egyedüli feltételünk az, hogy ezek az erőfeszítések ne irányul­janak senki ellen sem. Amikor ezt mondom, Szovjet-Oroszor­­szágra gondolok.­­ Rá akarok térni most egy má­sik kérdésre, amely általános kér­dés és ugyanakkor francia-német kérdés. Amikor azt mondjuk, hogy Európa gazdasági újjáépítésének az a feltétele, hogy békés légkör ala­kuljon ki, hogy nyilvánossá tegyük és ellenőrzés alá helyezzük a fegy­verkezéseket, hogy Folytatása a 4. oldalon.)

Next