Esti Kurir, 1937. augusztus (15. évfolyam, 173-197. szám)

1937-08-29 / 196. szám

4 i dr., Szolnok polgármestere, Morvay I István felsőházi tag, a győri Ke-­­­reskedelmi és Iparkamara elnöke és dr. Losonczy István orsz. képvi­selő, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara üdvözölték a­­ kongresz­­szust, majd Csató Dávid dr., a Szolnoki Kereskedelmi Társulat fél­százados jubileumáról emlékezett pieg és Vértes Emil, az OMKE al­­elnöke köszöntötte a jubiláló tár­sulatot. Az értekezlet bizottságainak ki­jelölése után a tanácskozásokat délben félbeszakították. Nem kell az „egykéz” A délutáni tanácskozásokon kerül sor azokra a kérdésekre, amelyek­nek tárgyalását izgalommal várja az ország kereskedőinek szolnoki parlamentje. Az Esti Kurír munkatársa arról értesül, hogy Balkányi, az OMKE ügyv. igazgatója fogja ismertetni a kongresszusnak a szövetkezetekkel szemben viselt álláspontját. A ma­gyar kereskedelem ugyanis nem áll szemben a szövetkezeti gondolattal, hanem az állami beavatkozás ellen védekezik. Javasolni fogja, hogy a szövetkezetek valóban a kis­emberek szövetkezései legyenek. Biztosítandó volna a szövetkeze­tek függetlensége. Meg kell szün­tetni minden állami érdekeltséget a szövetkezeteknél. Meg kell szün­tetni a szövetkezetek adókedvezmé­nyeit. A szövetkezetekbe tömörül­tek már amúgy is előnyös helyzet­ben vannak azáltal, hogy egységet alkotnak, a további kedvezés már tisztességtelen versenyhez vezetne. Meg kell szüntetni a szövetkezeti inkompatililitást. Ami pedig az utóbbi időben sokat vitatott egykéz­­rendszert illeti, a hagyma, a gyógy­szer, a paprika stb. továbbá a Me­­csér-féle egykéz­kísérletekre való hivatkozással határozati javaslatot terjeszt a kongresszus elé, amely­nek értelmében kéri, hogy a kongresszus követelje a kor­mánytól az egykézrendszer tel­jes megszüntetését. A kongresszuson szerepel a keres­kedelmi pályára való nevelés elő­feltételeiről, az export ügyeiről, a kereskedelem adóterheiről és a tűzi­fáról szóló kérdések megvitatása. Rácz Géza. Az öreg nyelvmester igazsága Hallgassuk csak, mit mond Gáspár Bernát nyelvmester, mert érdemes hall­gatni reá... — Mikor 1919-ben nálunk minden felfordult s jobbat úgysem lehetett kez­deni, elhatároztam, hogy valami ma­radandót teremtek, tudásomtól és ké­pességemtől telhetően. Először Kossuth Lajos amerikai és angol beszédeit fordítottam le ma­gyarra, miután olyan sokan vannak, akik nem értik, miért nőtt olyan nagy­­ra Kossuth az angol és az amerikai kö­zönség előtt. Ezek a beszédek mindent megmagyaráznak. Azután Az ember tragédiáját fordítottam le angolra — jambusokban, ötszáz zamatos, jó régi népdalt és mű­dalt angolra, franciára és németre ültettem át, majd isko­láinknak legérdekesebb magyar verseit angolra és franciára, — ezekben Ma­gyarország elmondja baját a háború után. — Az volt a szándékom, hogy sa­ját költségemen, a neglvmester öreg napjaira félretett filléreiből amerikai körútra megyek, műveimet az ottani magyarok segítségével kinyomatom — mert ez itthon támogatás híján nem sikerült — s egyik amerikai városból a másikba haladva terjesztem a ma­gyar kultúrát és Magyarország igazsá­gát, esetleg úgy, hogy a dalokat, ver­seket színészek elő is adják. — A szándék azonban szándék ma­radt, a terv nem sikerült. Nyolc esz­tendőn át nem sikerült amerikai út­levelet kapnom, folyton azt a választ kaptam, hogy csak a rokonok mehet­nek ki oda, már pedig nekem senki vérrokonom nincsen Amerikában. Gáspár Bernát, ma már hetven­­esztendős nyelvtanár, aki több generá­ciót tanított és a magyar társadalmi és politikai életnek számtalan repre­zentánsát vezette be a külföldi nyelvek rejtelmeibe, ma már nem is vállal­kozna a hosszú és küzdelmes ameri­kai útra. Most már pihenni szeretne, de ugyanakkor nem tud belenyugodni abba, hogy évtizedes munkásságának eredményei haszon nélkül porosodja­nak és ne kapjanak aktív szerepet a magyar propaganda szolgálatában. Hogy pedig fordításai vissza tudják adni az eredeti művek értékeit és szépségeit, erről nagyon sok levél és írás beszél Gáspár Bernát zsebében — már egymaga ez is nagyértékű kéz­­iratgyűjtemény. Itt van például Ap­­ponyi Albert levele erről, majd Rákosi Jenő sorai. Kossuth Lajos Angliában és Amerikában tartott angol beszédei­nek egy részét még 1905-ben fordí­totta le Gáspár Bernát , Kossuth Fe­renc megbízásából. A fehérhaju, de most is még igen aktív nyelvtanár tanítványainak so­rába tartozott Vázsonyi Vilmos, Lévay József, Csók István, Vubay Jenő s például Herczeg Ferenc is vele fordít­­tatta le regényeit angol nyelvre. De hiába voltak mindezeken felül még az Akadémia elnökének, Csernoch her­cegprímásnak s az amerikai nagykö­vetnek ajánlósorai , Gáspár Bernát nem indulhatott el amerikai útjára. Most már megbarátkozott azzal, hogy nem megy. Csak azt szeretné, hogy az államnak felajánlott, annyira gazdag és bő fordításanyaga, amely élete minden munkáját magában fog­lalja — ne vesszen kárba. És még megérje, hogy az általa lefordított iro­dalmi művek elindulnak propaganda­­útjukra a szélrózsa minden irányába — Magyarország mellett. Ez a vágya. És nem mondja, de talán gondolja, reméli és várja, hogy hetvenesztendős korában valami anyagi ellenszolgáltatást is kap az államtól sokesztendős lelkes és ön­zetlen munkájáért. Talán egy sze­rény kis penziót, amely szűkös, de gondtalan öregséget biztosít számára a még hátralevő esztendőkre ... --------------------­SZERKESZTŐ ASZTALÁRÓL FURCSA ÉS MULATSÁGOS „nem­zetközi bonyodalom“ játszódott le teg­nap a swanseai rendőrbíróság előtt, ahol Eino Tuormin 22 éves finn ten­gerész állott vádlottként. Tuormin a „Listet“ nevű hajó legénységéhez tar­tozott és a rendőr azért vette őrizetbe, mert botrányos részeg állapotban ta­lálta a parton. Rögtön a tárgyalás ele­jén kiderült, hogy a kihallgatás némi nehézségekbe ütközik, mert Tuormin a finnen kivil semmilyen más nyelven nem beszél, viszont ezen a nyelven a bíróság egyik tagja sem tudott. Gyor­san mozgósították tehát a hites bíró­sági tolmácsokat. Itt azonban újabb ne­hézség merült fel: az egyik tolmács csak svédül és angolul tudott, a másik csak finnül és svédül. A kihallgatást te­hát a következőképpen kellett megol­dani: a bíró feltette a kérdést angolul annak a tolmácsnak, aki angolul és svédül tudott. Ez a tolmács lefordí­totta a kérdést a másik tolmácsnak, aki svédül és finnül tudott és ez a máso­dik tolmács közvetítette azután a kér­dést végül is a vádlotthoz. Ugyanilyen módon — csak persze megfordított sorrendben — történt a felelet. Jó másfél órába telt iyen körülmények között, amik a „botrányos részegség“ ügye tisztázódott és a rendőrbíró né­hány shilling pénzbüntetésre ítélte a vádlottat, az ítélet végrehajtását azon­ban a finn matróz büntetlen előéletére való tekintettel felfüggesztette. Amikor az ítéletet közölték a vádlottal, — a megfelelő körülményes módon, a tol­mácsok segítségével — Tourmin min­denki legnagyobb megrökönyödésére hangosan így szólt: „Al right!“ Kide­rült, hogy ez a két szó volt minden an­gol tudománya.★ AZ ANGOL KIRÁLYKORONÁZÁS óta új divat ütötte fel fejét London­ban, a Piccaditlyn és más előkelő üz­leti utcákban az üzletek tele vannak szebbnél szebb és drágábbnál drágább fehérneműkkel, amelyeken egy apró korona a díszítés. Ugyanezt a díszítő motívumot alkalmazzák ékszereken és mindennapi használati tárgyakon is, sőt egy riporter beszámol róla, hogy néhány nappal ezelőtt egy divatos tár­sasági helyen látott egy előkelő höl­gyet, akinek körmére apró koronács­­kák voltak festve.★ AZ 1819-­ NAGY AMERIKAI kolera­­járvány idején a pittsburgi St. Michael római katolikus hitközség fogadal­mat tett, hogy a kolerától megmene­kült hívek emlékére évenként­­kole­­ranapot­ rendez. Most tartották meg a 88-adik ilyen ünnepet, ame­lyen reggel misét, délután pedig kü­lön istentiszteletet tartottak a kolera­­járvány emlékére.★ ÉRDEKES STATISZTIKÁT közöl az egyik nagy angol napilap azokról az összegről, amelyeket a londoni idegenforgalom eredményez. Külön fejezetet szentel a kimutatás a pincé­rek, taxisofförök s általában a kiszol­gáló személyzetnek adott borravalók­nak, amelynek összegét évi négymillió fontra becsüli. Ez a hallatlan összeg — amely magyar pénzben csaknem százmillió pengőt tesz ki — a lap tu­dósítója szerint a következőképpen oszlik meg: a pincérek borravalója évente 1,800.000 fontra, a hotelsze­mélyzetnek adott borravaló évi 1,100.000 fontra, a taxisofförök bor­ravalója 800.000 fontra, a bárleányok­nak adott társaságpénz 320.000 fontra rúg, míg a koldusoknak juttatott ado­mányokat évi 260.000 fontra becsü­lik.★ NEW YORK KÖZELÉBEN fekszik az elég látogatott Seabright tengeri fürdő, amelynek a napokban különös szen­zációja akadt: a tenger hullámai egy csaknem huszonöt méter hosszúságú­ élettelen bálna testét vetették ki a partra. A környék lakói azóta eláraszt­ják panaszaikkal a helyi hatóságokat, mert a bálna miatt — amely elviselhe­tetlen szagot áraszt — nem vehetik igénybe a strandot és nem fürödhetnek a tengerben. Olvassa el naponta az ESTI KURÍR kishirdetéseit. Bizto­san akad köztük, ami Önt érdekli! !­rr mjtóVAR HÉTFŐ ARA: 6­4 OLDALAS ZÖLD , SPORTMELLÉKLETTEL FILLÉR 12 NAGY OLDAL! 1937 augusztus 29 Tömeges megbetegedések egy német gőzösön Newyork, augusztus 28. A Hamburg-Amerikai Hajóstársa­ság «Hansa» nevű gőzösének tizen­hat matrózát magas lázzal kórházba szállították. A tengerészek rosszul­­létét minden valószínűség szerint az okozta, hogy a hajó elindulása előtt Hamburgban a szokásos mó­don kifüstölték a hajó egyes részeit. Az utasok és a legénység az egész után semmiféle betegségi tünetet nem észleltek és csak a hajó New Yorkba érkezése után mutatkozott­ a tengerészeknél a magas láz. Álla­potuk szerencsére nem komoly. NEHÉZ ETIKETTKÉRDÉSEK FARUK KIRÁLY HÁZASSÁGA ELŐTT Kairó, augusztus 28. (Az Esti Kurír tudósítójának táv­irata.) Az egyiptomi egyházi és kor­mányhatóságoknak nagy gondot okoz Faruk király esküvőjének előkészítése. Az udvar és az egyház fejeinek az etikett-kérdések okoznak komoly gon­dokat. A legsúlyosabb probléma most az, hogy Faruk király ifjú arája, a tizenhatéves Sazi Naz Sulfi­ar, aki most a Fanda nevet kapta a királytól, megjelenhet-e fátyol nélkül a nyilvá­nosság előtt. Amennyiben a jövendőbeli fiatal uralkodónő esküvő után fátyol nélkül jelenne meg a nyilvánosság előtt, ez szakítást jelentene a régi vallási tra­díciókkal, amelyekhez Faruk király apja, Fuad király annyira ragaszko­dott. Valószínű, hogy az új királyné Nazli királyné példáját követi és, nem éli majd a mohamedán asszonyok exclusív háreméletét, viszont azonban nem fog mutatkozni férjével a királyi palota falain kívül. Ennek a fontos etikettproblémának eldöntésébe természetesen az ifjú ki­rályi jegyespárnak is beleszólása lesz még. Azt bizonyosra veszik, hogy ebben az évben már nem tartják meg Faruk király esküvőjét, ki esküvői szertartás színhelyéül a mantazai nyá­ri palotát jelölték ki, amelynek gyö­nyörű parkjában az ifjú menyasszony gyermekkorában gyakran játszadozott. A mohamedán vallás törvényei ér­telmében a menyasszony nem jelenhet meg az esküvőn és Faruk király apó­sával, Jusszef bej Zulfi­arral fogja aláírni a házassági okiratot. A király pasává nevezi ki apósát. A királyi es­küvőn a hivatalos funkciókat L. Ma­­­ raghy sejk, az azari egyetem rektora, az egyiptomi muzulmánok feje fogja ellátni. Tüzet okozott az eső elől menekülő kis galamb Tegnap este 8 óra tájban tűzoltó­autók szirénáztak végig a Rákóczi­­úton s hatalmas néptömeg szeme­­láttára ostromolták meg vízsuga­­raikkal a Heilig-harisnyaház emeletma­gasságban lévő, hatalmas lángok­kal lobogó neonfényreklám szer­kezetét. Több tűzoltóautó sorakozott fel egymás mellett az úttesten és bi­zony csak hosszú, fáradtságos mun­kával sikerült a makacsul égő, füs­tölgő, sziporkázó reklámszerkezet tüzet eloltani. Oltás után a futóla­gos tűzvizsgálat is megállapította, hogy rövidzárlat okozta a tüzet, de hogy a rövidzárlat miért követke­zett be, arra nem tudtak magyará­zatot találni. Ma délelőtt azután kiderült a dolog. Azok a munkások, akik a tönkrement üvegbetűket újakkal cserélték fel, csodálkozva emeltek ki a reklámszerkezet úgynevezett „dobjából“ egy kis maroknyi szü­r­­késfeh­ér rongyosoméhoz hasoz­ta tollpamacsot. Alaposabb vizsgálat megállapította, hogy egy fiatal kis galamb agyonégett, megszenesedett teste, így tehát kiderült, hogy a teg­napi csepergős, esős időben az ázott tollú, vizes szárnyú kis madár az eső elől valahogy bejutott a ne­onszerkezet dobnak nevezett­ ré­szébe és ott kiterjesztett, nedves szárnyaival szinte hidat alkotott a villanyáram két pólusa között, így az áram keresztülroh­ant a kis ga­lamb testén, agyonégette, megszene­­sítette, de egyben rövidzárlat is keletkezett s az égő galambtollak­ról a lángok átcsaptak a kábelve­zetékekre is. Ma délben nagy tömeg bámulta a Sleilig-harisnyaház kirakata alatt a járda szélén fekvő kis megszene­sedett galambtestet, amely a tűz­­ tulajdonképpeni oka, de amelyet­­ ezért semilyen hatóság sem tud fe-■ lelősségre vonni... (font)­­ist Javul az óceánrepü-ü­­lések időrekordja­­- Newyork, augusztus 28. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Az­ Atlanti-óceán északi része fölött megindult menetrend- ’ szerű angol-amerikai repülőjáratok nagy sikernek bizonyultak. Most * már második hónapja közlekednek’­:­ a menetrendszerű repülőgépek a nyugatirországi Foynes és az új-­­­fundlandi Bothwood kikötője kö­zött s bár úgy az amerikai, mint az angol partról minden héten két gép indul az Atlanti-óceán átrepülé­­sésére, mindeddig még egyetlen baleset sem történt s a repülőgépek pontosan megérkeztek az óceánia túlsó felére. Az óceán átrepülésének idő­­rekordja is állandóan javul. A vállalkozásban résztvevő angol­­ légiforgalmi társaság két gépe egymással versenyez az újabb re­kordok felállításában. Az egyik gép, a­­Caledonian leg­utóbb 16 óra 3 perc alatt tette meg­­ az utat az európai partoktól Ameri­káig s pénteken a másik gép, a­­ Cambria» további háromnegyed­. órával javította meg ezt a rekordot. -

Next