Esti Kurir, 1938. március (16. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-01 / 48. szám

1938 március 1 ­r Érdekes vallomások a Marton-perben A bizonyítás kiegészítésére vonatkozó kérelmeket elutasították Elnök: Szóval a Marton-féle tej­gazdaság esetében az történt, hogy a referensek előterjesztést tettek és ön ehhez hozzájárult. — Igen, így történt. Elnök: Itt van az Országos Tej­­gazdasági Bizottság összefoglaló je­lentése, amely a Marton-féle tej­gazdaságban történt visszásságokat tartalmazza. Kállay Miklós: Magára az OTB jelentésére nem emlékszem. De azt tudom, hogy jelentést tettek nekem, hogy a dánosi tejgazdaság ellen panaszok vannak. — Marton Béla személyét, vagy a tejgazdaságot említették önnek, amikor a panaszokról referáltak? — kérdezte az elnök, mire Kállay Miklós így felelt: — Bizonyára említették Marton Béla nevét is. Úgy említhették, hogy a Marton-féle tejgazdaságról van szó. Elnök: Emlékszik arra, hogy Hoyos Miksa gróf, az Országos Tej­­gazdasági Bizottság elnöke is emlí­tést tett önnek ezekről a panaszok­ról? — Emlékszem, hogy beszélgettem Hoyos gróffal. — Hol folytak le a beszélgeté­sek? A parlament folyosóján? — Lehetséges, hogy ott. A parla­mentben harminc-negyven emberrel is beszéltem, amikor miniszter vol­tam és így nem emlékezhetem rá, de mondom, lehetséges, hogy a parlament fo­lyosóján beszélgettünk. E beszélgetés során én azt az állás­pontot foglaltam el, amelyet mindig is hangoztattam: mivel egy exponált politikus személyéről van szó, semmiféle politikai befolyást nem engedek érvényesülni, semmiféle politikumot nem engedek bele­keverni a panaszok kivizsgálásba. Úgy kell eljárni, mintha Kis Péter vagya Nagy János ügyéről lenne szó. Elnök: Jelen volt Biedermann Imre báró is a parlament folyosóján történt beszélgetésnél? — Nem emlékszem rá. Nincsen kizárva. Elnök: Nem azt mondotta Ön Hoyos grófnak: óvatosan kell el­Ma folytatta a büntetőtörvény­szék Szemési-tanácsa annak a sajtó­pernek a tárgyalását, amelyet Mar­ton Béla indított Gál Imre, az Esti Kurir munkatársa ellen az ismeretes tejügyben. Káilag Miklós nyugalma­zott földmivelésügyi miniszter tanú­kihallgatásával kezdődött a mai tár­gyalás. Káilag az elnök kérdéseire elmon­dotta, hogy 1933—34-es években földmivelésügyi miniszter volt. Az akkor kiadott tejrendeletet elődjétől vette át, de azon igyekezett, hogy azt módosítsa, ezen dolgozott Pasteiner Alfonzzal és Lenk Jenő­vel, a minisztérium főtisztviselőivel. Járni, kényes ügyről van szó, egy országgyűlési képviselő ügyéről? — A kényes szót nem használtam, mivel ezt a jelzőt sohasem szoktam használni, legfeljebb azt mond­hattam: kellemetlen az eset, mert egy ex­ponált politikusról van szó és éppen ezért minden politikai be­folyástól mentesen kell eljárni. Elnök: Biedermann Imre báró tanúvallomása szerint Hoyos gróf a beszélgetés során sürgett, a ki­vizsgálást és méltatlankodva be­szélt arról, hogy panaszok érkeztek a Marton-féle tejgazdaság ellen és azokat ki kell vizsgálni. — Arra emlékszem, hogy Hoyos gróf eléggé kihangsúlyo­zottan foglalkozott a kérdéssel. Az elnök most maga elé szólítja a teremben tartózkodó Hoyos Miksa grófot, aki kijelenti, hogy úgy folyt le a beszélgetés, ahogy itt Kállay Miklós vallotta. Kállay Miklós kihallgatása Az elnök kérdésére ezután kije­lentette Kállay Miklós, hogy Buda­pestet zárt területté nyilvánították és csak az szállíthatott Pestre te­jet, akinek erre törzskeretet enge­délyeztek. Erre az intézkedésre azért volt szükség, hogy egyrészt a szerzett jogokat respektálják, más­részt a tejtermékeknek, elsősorban a vajnak az exportjára megfelelő alapot teremtsenek, így született meg az úgynevezett vajár kiegé­szítő alap. Elnök: Ismeri ön személyesen Marton Bélát? — Igen, ismerem — válaszolta ’Kállay. Elnök: Az Országos Tejgazdasági Bizottságnak mi volt a szerepe? Hatósági jogkörrel volt felruházva? ■Káilag Miklós: Nem tudok teljes határozottsággal már erre felelni ilyen formában. Nem emlékszem, hogy olyan intézkedést tettem­­volna, hogy a tejgazdasági bizott­ságot hatósági jogkörrel ruháztam volna fel. Elnök: A kihágásoknál sem ren­delkezett önálló hatáskörrel a tej­­gazdasági bizottság? — úgy emlékszem, a kihágások­nál bizonyos önálló hatásköre volt a bizottságnak. Elnök: A Budapestre való tej­szállítási engedélyek kiadásánál milyen szempontok érvényesültek? Közérdekű szempontok, vagy egyéb szempontok is? — Csak közérdekű szempontok érvényesülhettek. Az ügyek sablon­szerűen folytak, az Országos Tejgazdasági Bi­zottság javaslatára intézte el a minisztérium az engedélyeket. Emlékezetem szerint egy vagy két esetben hozzám kerültek az enge­dések ügyei felülbírálás céljából. — A Marton-féle tejgazdaság szál­lítási engedélyénél gyakorolt valaki politikai befolyást? — Aszolut senki befolyást nem gyakorolt. Elnök: Marton Béla eljárt önnél tejszállítási kérvénye ügyében? — Legjobb tudomásom szerint a leghatározottabban állíthatom, hogy nem járt el — hangzott a válasz. — Valamely barátja vagy isme­rőse sem járt el? — Nem emlékszem erre sem. Hogy intézték el a képviselők kérvényeit Az elnök most két aktát ad át Kállaynak és ezeket mondja: — Két akta van itt. Ezek az akták arról szólnak, hogy a Mar­ton-féle tejgazdaság kontingensének emelésére engedélyt kért és a tej­gazdaság kérvénye közvetlen a miniszterhez van szignálva. Mi volt a szokás: az OTB-hez küldték ezeket a kérvényeket, vagy pedig a minisztériumhoz? Kállay Miklós belenéz az aktákba , a következőket válaszolja: — Ezen az aktán úgynevezett miniszteri skontó van. Ennek az a magyarázata, hogy egy régebbi határozat, illetve minisztertanácsi döntés értelmében minden egyes országgyűlési kép­viselőnek a minisztériumokba ér­kező kérvényét vagy aktáját ma­gához a miniszterhez kell be­terjeszteni. Annak idején ugyanis panaszok me­rültek fel képviselők részéről, hogy ügyeiket a minisztérium nem mél­tatja figyelemre, közérdekű ügyek­ben, kérvényekben nem intézkedik a minisztérium. Ezért vezették be azt a rendszert, hogy a miniszternek kell bemutatni a képviselők aktáit és nyolc napon belül intézkedésnek kell történnie. Ezért volt miniszteri szontó a Mar­ton-féle tejgazdaság kérvényének aktáján is. Emlékezetem szerint olyan utasítást adtam, hogy ha megfelelően indokolt a Marton-féle tejgazdaság kontingensemelési kér­vénye, akkor a kontingenst emeljék fel Elnök: A minisztérium a tejszál­lítási engedélyek felemelésénél köz­­­e volt az OTB javaslatához? — Az OTB javaslatának a felül­bírálására a minisztérium hatáskö­rébe tartozott, ide tartozott tehát a kontingens emelési, illetve megvál­toztatási kérvények elbírálása is. ESTI KURÍR Áthúzás az aktán Párkány Frigyes dr. védő inté­zett ezután kérdéseket Kállay Mik­lóshoz. Az első védői kérdés így hangzott: " Amikor Marton Béla első kér­vényében kontingensének felemelé­sét kérte, a referens azt írta az aktára, hogy az OTB-hez kell áttenni a kér­vényt javaslattétel céljából. A referensnek ez az előterjesztése át van húzva az aktán. Excellenciád rendelkezésére történt ez az áthúzás? Kellay Miklós: Az áthúzásról nem tudok. Lehetséges, hogy a minisz­térium azt az álláspontot foglalta el, hogy­ a saját hatáskörében kell dön­teni, nem pedig az OTB javasla­­tára. Védő: A Marton-féle tejgazdaság beadott egy második kérvényt is, miután az első nem nyert elintézést. Ebben a második kérvényben nem is hivatkozott az elsőre, hanem más indokokkal kérte törzskereté­nek felemelését. Excellenciád, vagy talán más figyelmeztette Mártont, milyen in­dokolással kell kérni a kontingens fölemelését? Kállay Miklós: Én Marton Bélá­val leg­jobb emlékezetem szerint so­hasem beszéltem erről. Lehetséges, hogy a minisztérium kebeléből, ille­tékes osztályból figyelmeztették a Marton-féle tejgazdaságot, hogy mi­lyen indokolással kell kérni törzs­­keret-felemelést. — Vitéz Uhlarnyk Béla volt ke­gyelmes úr titkára? — kérdezte a védő. — Igen. „Emlékezetemben nincs nyoma..." Párkány Frigyes dr. védő: Ná­lam jelentkeztek tanuk, akik kije­lentették: eskü alatt hajlandók val­lani azt, hogy amikor Marton Béla excellenciás hivatalában járt, ön be­hivatta Uhlarykot és utasítást adott neki... Most hirtelen felugrik a helyéről Marton Béla ügy­védje, dr. Huszov­­szky Lajos és közbeszól: — Tiltakozom ez ellen a kérdés ellen. Ez nem felel így meg a való­ságnak!­­ — Tessék bevárni a kérdés végét" — szólt az elnök, Párkány Frigyes dr. pedig befejezte kérdését: — ... utasítást adott neki, hogy figyelő lapot állítson ki a Marton­­féle kérvény aktáihoz. Kállay Miklós: Én alaposan utánagondoltam ennek az ügynek és emlékezetemben még a nyomát sem találom annak, hogy Marton Béla valaha is járt volna nálam a minisztériumban ebben az ügy­ben. Párkány Frigyes dr.: Tanú úr azt vallotta itt, hogy olyan utasítást so­ldott a Marton-féle tejgazdaság pa­naszainak kivizsgálására, mintha Nagy János vagy Kis Péter ellen érkezett volna panasz. Ezek után azt kérdezem a tanú úrtól, hogy ha Nagy János vagy Kis Péter visszaélést követ el, kötelesség­szerűen eljárt volna-e ön? — Ilyen formában nem engedem meg a kérdés feltételét? —* szólt az elnök a védőre, aki semmisségi pa­naszt jelentett be emiatt. Majd ezt kérdezte Kállay Miklóstól: Miért nem avatkozott be a miniszter? Védő: Miért nem tartotta szük­ségesnek tanú úr, hogy utasítást adjon az eljárás megindítására a Marton-féle tejgazdaság ellen? Kállay Miklós: A miniszteri uta­sítás ebben az esetben politikai befolyásolást, az ügy kihangsúlyozását jelentette volna, nekem pedig az volt az álláspon­tom, hogy ezt el kell kerülni, az ügy menjen a maga sablonos útján, éppen úgy menjen — és itt fejelek a védő úr előbbi kérdésére —, mintha Kis János vagy Nagy Péter ügyéről lenne szó. Párkány Frigyes dr.: Ha felje­lentés érkezik, nem köteles a mi­nisztérium eljárni a tejgazdaság el­len? — Tiltakozom e kérdés ellen, mert a Marton-féle tejgazdaság ellen feljelentés nem érkezett! — szólt közbe ismét Marton ügyvédje, mire az elnök ezeket mondotta a védő­nek: — Feljelentés nem érkezett, ha­nem tájékoztató jelentésről van szó. Párkány Frigyes dr.: Hát ha tájé­koztató jelentés érkezett, köteles volt-e eljárni? Kállay Miklós: Ha a minisztérium úgy találja, hogy kivizsgálásnak van helye, természetesen saját ha­táskörében kötelességszerűen el kell járnia. Most egy igen érdekes védői kér­dés ét felelet hangzik el • Párkány Frigyes dr. ezt kérdezi Kállay Miklóstól: — Tárgyalt ön néhai Gömbös Gyula miniszterelnök úrral a Mar­ton-féle tejgazdaság ellen érkezett panaszról? Kállay Miklós így felel: Egy mi­nisztertanács szünete közben félrehívott Gömbös Gyula, meg­ .PATRIA KÁVÉHÁZBAN (holnaptól) a világhírű tenorsta Huszár Oszkár a párisi Casino de Paris attrakciója (Budapesten elöstBr) EGRESSY és 17 tagú zenekara DÉNESJÓZS! 3

Next