Esti Kurir, 1938. április (16. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-09 / 80. szám

Sajtókamara és színművészeti kamara A törvényjavaslat szószerinti szö­vege a következő: 1. §• Felhatalmaztatik a m. kio. mi­nisztérium , hogy a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatá­lyosabb biztosítása végett szükséges és halaszthatatlanul sürgős intézke­déseket a jelen törvény kihirdetésétől szá­mított három­ hónap alatt az alábbi §§-okban megjelölt tárgy­körben és alapelvek szerint rende­letben tegye meg, abban az esetben is, ha az intézkedés egyébként a törvényhozás ügykörébe tartoznék. 2. §. Utasíttatik a m­. kir. miniszté­rium, hogy a) akár időszaki, akár nem idő­szaki lap kiadója, szerkesztője vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársai részére sajtóka­­mara; b) színművészek, filmszínészek, színházi és filmrendezők, úgyszin­tén színművészeti és filmművészeti ügyvezetők és ügykezelők, valamint színházaknál és a filmiparban al­kalmazott művészi segédszemélyzet (karszemélyzet) részére színművé­szeti kamara felállításáról gondos­kodjék. Akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársa csak az lehet, aki a sajtókamara tagja. Színháznál, mozgófényképet elő­állító vállalatnál az 1. bekezdés b) pontjában meghatározott foglalko­zások körében rendező, előadó vagy művészeti segédszemélyzet tagja­ként csak azt szabad alkalmazni, aki a színművészeti kamara tagja. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. 3. §. A sajtókamarának, úgyszintén a színművészeti kamarának tagja csak magyar állampolgár lehet. A tagság egyéb feltételeit a m. kir. minisztérium rendeletben állapítja meg. I A kamarák tagjai csak 20 százalékban lehetnek zsidók 4. §. A színművészeti kamara tagjaiul | A sajtókamara, úgyszintén a­­ zsidók csak olyan arányban ve- KW, I­W 88 AP/L­i­ge 1­2 Numerus clausus a vállalatoknál 8. §. Az 1937. évi XXI. t.-c. hatálya alá eső olyan vállalatnál, amelynél a tisztviselői, kereskedősegédi vagy más értelmiségi munkakörben fog­lalkoztatottak száma tíz vagy en­nél több, a 4. §. 1. bekezdése alá eső személyeket csak olyan arány­ban szabad alkalmazni, hogy szá­muk a vállalatnál értelmiségi mun­kakörben foglalkoztatottak számá­nak 20 százalékát ne haladja meg; bármi címen kifizetett illetményük évi összege pedig nem haladhatja meg az értelmiségi munkakörben alkalmazottak t­ermi címen járó illetményei évi összegének 20 szá­zalékát. ■ J . . . ___ Az a vállalat, amelynél az értelmi­ségi munkakörben foglalkoztatottak számában a 4. §. 1. bekezdése alá eső személyek száma az előző be­kezdésben meghatározott arány­számnál nagyobb, a 4. §. 1. bekez­dése alá eső személyi értelmiségi munkakörben csupán az újonnan fölvett tagok 5 százaléka erejéig ve­het fel mindaddig, amíg a 4. §. 1. bekezdése alá eső személyek száma az értelmiségi munkakörben az elő­ző bekezdésben meghatározott arányszámot meghaladja. Az arányszám egyenletes elérésé­nek részletes szabályait a m. kir. minisztérium rendelettel állapítja y ^ y , M­XVI. ^ fHtér Budapest, 1938 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY április 9, szombat aVTiráfai szor&fant A „ZSIPOTOBVEXI SZÓSZERINTI SZÖVEGE Adatszolgáltatási kötelezettség 9. §. Az 1931. évi XXVI. t.-C.-ben a tör­vényhozás hatáskörébe tartozó in­tézkedéseknek rendeleti útán meg­tételére adott és legutóbb az 1937. évi X. t.-c.-kel meghosszabbított fel­hatalmazásnak az 1938. évi junius hó 30-án lejáró határideje az 1939. évi junius hó 30-ik napjáig meg­­hosszabbittatik, még­pedig azzal a kiegészítéssel, hogy a fölhatalmazás kiterjed a terme­lés folytonosságának biztosítását célzó rendelkezések megtételére is. Az 1931. évi XXVI. t.-c.-nek az 1932. évi XVII. t.-c.-kel kiegészített rendelkezései egyébként változatla­nul hatályban maradnak és ha­tályban marad az 1937. évi X. t.-c. 2. és 3. §-a is. , 10. §. A jelen törvény kihirdetése nap­ján lép hatályba, végrehajtásáról a m. kir. minisztérium gondoskodik. Felhatalmaztatik a m. kir. mi­nisztérium, hogy a jelen törvény rendelkezéseinek­­végrehajtása v_­h ­ Ki számít zsidónak a javaslat szerint és milyen sorrendben hajtják végre a rendelkezéseket Példátlan érdeklődés előzte meg a képviselőház mai ülését, amelyen Darányi Kálmán miniszterelnök be­nyújtotta az úgynevezett zsidója­­vaslatot. E törvényjavaslat hivata­los címe: «Törvényjavaslat a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának ha­tályosabb biztosításáról.» A javaslat még nincs kinyom­tatva és így a képviselők között sem lehetett még kioszttatni. Ennek ellenére a képviselőház folyosóin órákon keresztül egyébről sem folyt a vita, mint a zsidójavaslat rend­kívül messzemenő rendelkezéseiről. A javaslatot nagyszámú együttes bizottság fogja a húsvéti ünnepek után tárgyalni, amennyiben a köz­jogi, a közgazdasági és közlekedési, az igazságügyi és a közoktatásügyi bizottságoknak adták ki megvita­tás céljából. Az Esti Kurírnak módjában van szó szerinti szövegében közölni a tíz szakaszból álló és minden oldalon példátlanul nagy feltűnést keltő törvényjavaslatot.­helők fel, hogy számuk a ka-­­­mara összes tagjai számának 20­­ százalékát ne haladja meg.­­ Ebbe a 20 százalékba nem lehet beleszámítani a hadirokkantat, a tűzharcost, úgyszintén azt, aki az 1919. évi augusztus hó első napja előtt tért át valamely más felekezetre és azóta megszakítás nélkül ugyan­annak a felekezetnek tagja vagy pedig ilyen szülőtől származik. Akár időszaki, akár nem időszaki lapnál állandó munkaviszonyban álló munkatársul a 4. §. 1. bekez­dése alá eső személyeket csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy számuk az állandó munkaviszony­ban álló munkatársak számának 20 százalékát ne haladja meg. Bármely címen kifizetett illetmé­nyük évi összege pedig nem halad­hatja meg az ilyen munkaviszony­ban álló összes munkatársak bár­mely címen járó illetményei évi ösz­­szegének 20 százalékát. Ezeket a rendelkezéseket a munkaadó az 1939. évi december hó 31. napjáig köteles végrehajtani. A m. kir. miniszterelnök a végre­hajtás módjára utasításokat adhat és közérdekből, indokolt esetben a jelen §. rendelkezései alól kivételt tehet. A jelen §. rendelkezéseit nem le­het alkalmazni azokra a lapokra, amelyek kizárólag hitéleti kérdé­sekkel és a felekezet ügyeivel fog­lalkoznak. §• A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter állapítja meg, hogy az egyes színházaknál, úgyszintén a mozgó­fényképet előállító egyes vállala­toknál milyen arányban lehet a 4. §. 1. bekezdése alá személyeket az 1. §. 1. bekezdésének b. pontjában meghatározott munkakörben alkal­mazni. Felvétel a többi kamarában 7. 8. Ügyvédi, mérnöki, orvosi kama­rák tagjaiul a 4. §. 1. bekezdése alá eső személyeket csak olyan arány­ban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának 20 száza­lékát ne haladja meg. Mindaddig, amíg az egyéb kamarai tagok arányszáma az összes tagok szá­mának 80 százalékát el nem éri, a 4. §. 1. bekezdése alá eső sze­mélyt a kamara csupán az újon­nan fölvett tagok 5 százaléka erejéig vehet fel. Az illetékes miniszter a kamara fel­terjesztésére, indokolt esetben, köz­érdekből kivételt tehet­ meg olyképpen, hogy szabály sze­rint­­. és el kell érni az előző bekezdésben meghatározott arányszámot az­ 1943. évi június hó 30. napjáig, ezt a határidőt az illetékes mi­niszter indokolt eseben közérdek­ből az 1948. évi június hó 30. napjáig meghosszabbíthatja. Az illetékes miniszter a jelen bekez­désben meghatározott rendelkezé­sek alól, indokolt esetben, közér­dekből kivételt tehet. Az 1907. évi XXI. t­c. alá eső olyan vállalatnál, amelynél a tiszt­viselői, kereskedősegédi vagy más értelmiségi munkakörben foglal­koztatottak száma tíznél kevesebb, a 4. §. 1. bekezdése alá eső alkal­mazottaknak a többi alkalmazot­takkal szemben az 1938. évi már­cius hó 1. napján fennállott arány­­számát a 4. §. 1. bekezdése alá eső személyek javára megváltoztatni nem szabad.

Next