Esti Kurir, 1938. október (16. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-11 / 229. szám

Budapest, 1938 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY október 11, kedd MA VÁLASZOLNAK A CSEHEK A MAGYAR KÖVETELTEKRE A pozsonyi Ilinia-Zl­cs közepe ma déltől: német-cseh határ Tegnap megindultak Komá­romban a világszerte nagy ér­deklődéssel várt tárgyalások az elszakított Felvidékre vonatkozó magyar követelések kielégítése ügyében. Meghatottan gondol Magyarország népe arra a lelkes és meleg fogadtatásra, amelyben az elszakított vidéken élő testvé­rei a magyar delegációt és a tár­gyalások megindulását köszön­tötték. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg az eddigi jelekből, hogy a tárgyalások kedvező légkörben folynak. Ma reggelig a tárgyalás azzal az eredménnyel járt, hogy megállapodtak Sátoraljaújhely eddig cseh megszállás alatt tar­tott állomásának huszonnégy, s Ipolyság városának harminchat órán belül való átadásában. A magyarság ezt a megállapo­dást úgy veszi tudomásul, mint az egészséges rendezés folyama­tának legkezdetét s mint szim­bólumot, amely azt tanúsítja, hogy a magyar álláspontot a csehek is elfogadják. Hisszük és reméljük, hogy a tárgyalások to­vább is nyugodt mederben fog­nak folyni és mindkét fél javára békés megegyezései fognak vég­ződni, amely természetesen nem lehet más, mint a magyar állás­pont teljes méltánylása, a ma­gyar állásponté, amelynek iga­zát ma már az egész világsajtó elfogadja. A magyar követelések világo­sak, egyértelműek: csatolják vissza a magyarlakta Felvidéket haladéktalanul a történelmi or­szághoz s biztosítsák az elszakí­tott Felvidék minden népcso­portja részére teljes önrendelke­zési jogának érvényesítését. A magyar nemzet egységben, fe­gyelmezettségben és a maga igazságába vetett hitének benső nyugalmával várja a további fej­leményeket, nyugtatóan fog hatni mindkét ország közvéleményére és első­sorban az érdekelt területek la­kosságára, amely nyugalommal fogja várni a tárgyalások további menetét. Hivatalos jelentés a tárgyalásokról A komáromi tárgyalásról egyéb­ként a következő hivatalos jelen­tést adták ki: A magyar és csehszlovák dele­gációk október hó 9-én este 7 órakor Komáromban megkezd­ték tárgyalásaikat. A kölcsönös üdvözlések után egyes előzetes kérdésekről folyt eszmecsere, amelynek során a csehszlovák kormány képviselői kifejezték készségüket abban az irányban, hogy a tárgyalások si­keres lefolytatásába vetett bizal­muk jeléül október hó 9-én éj­féltől számított 24 órán belül átadják a magyar hatóságoknak Sátoraljaújhely városának eddig csehszlovák kézen lévő vasúti ál­lomását és ugyanettől az időpont­tól számított 36 órán belül Ipoly­ság városát. A sátoraljaújhelyi állomás átadásával kapcsolatban a csehszlovák delegáció indítvá­nyára a magyar delegáció hozzá­járult az állomáson való átmenő forgalom fentartásához a nehéz hadianyag szállításának kivételé­vel. Ezután a két bizottság meg­kezdte érdemleges tárgyalásait, amelyek során a magyar delegá­ció vezetője ismertette a magyar követeléseket Ezek áttanulmá­nyozására a csehszlovák delegá­ció megfelelő időt indítványo­zott, úgyhogy a tárgyalások foly­tatására előreláthatólag október h­ó 10-én kora délután kerül sor. A két delegáció reméli, hogy a tárgyalások megindulása még­ „Ruszinszkóhoz a cseheknek semmiféle joguk nincs" Varsó, október 10. A Kurier Czerwonny a követke­zőket írja: A csehszlovák kérdésben nem szabad megállni a félúton. Semmi­féle olyan megoldás, amely a cseh-­­ szlovák köztársaság beteg szerveze-­­­tének kérdését nem rendezi végle­gesen, nem lehet hasznos Európa békéje szempontjából. Radikálisan kell meggyógyítani ezt a köztársa­ságot. Lehetetlen, hogy az a triano­ni rém, amely húsz éven át mér­gezte Európa légkörét és lehetővé tette, hogy Ruszinszkó a Komintern bázisa legyen Európában, újból fel­éledjen. Ha magunk elé képzeljük Csehszlovákia monstruózus krokodil alakját, egyszerűen meg kell ret­tennünk az új cseh-szlovák-ruszin államalakulattól, amely megvéko­nyodva ugyanolyan lehetetlen hosz­­szúságban húzódjék végig Lengyel­­ország és Magyarország között. Ru­­szinszkóhoz a cseheknek semmiféle joguk nincs. Es a föld mind törté­nelmi, mind gazdasági szempontból Magyarországhoz tartozott, azt visz­­sza kell adni a magyaroknak. Ezt remélhetőleg megértik maguk a csehek is. Ruszinszkó Magyar­­országhoz való visszatérése után a lengyel-magyar közös határ egész Európa számára a béke és az egyen­súly biztosítéka lesz. Tu­ka kiszabadult Pozsony, október 10. (Inf.) A pozsonyi lapok jelentése szerint Tuka Béla dr. egyetemi ta­nár, akit annak idején szlovák sze­paratista törekvései miatt jogerő­sen 15 évi fegyházbüntetésre ítél­tek, az új szlovák kormány közben­járására kiszabadult a fogságból. Tuka professzort legutóbb a Pilsen mellett felállított borg-i koncentrá­ciós táborban őrizték. A professzor a szlovák kormány megalakulásá­nak másnapján már elhagyhatta a tábort s a legközelebbi napokban visszatér Szlovákiába. Az új szlovák kormány által ki­hirdetett amnesztia alapján Po­zsonyban is megkezdődött a poli­tikai bűnösök szabadonbocsátása. Az utolsó 24 órában 30 politikai foglyot bocsátottak el a pozsonyi kerületi törvényszék fogházából. A legközelebbi napokban további tö­meges elbocsátásokat várnak. Angol lapok a komáromi tárgyalásokról London, október 10. A legtöbb lap idézi a Reuter Iroda hosszú budapesti tudósítását a komáromi magyar-cseh tárgyalá­sokról, kiemelve, hogy kísérteties látványt nyújtott, midőn a magyar megbízottaknak gyalog kellett a drótsövénnyel elzárt Duna-hídon átmenni. Hangsúlyozzák a lapok, hogy Komárom lakossága egetverő lelkesedéssel fogadta a Kánya Kál­mán külügyminiszter vezetése alatt megjelent magyar küldöttség érke­zését. Az első megegyezés hírére a lakosság magyar lobogókat lenget­ve járta be az utcákat és a magyar ifjúság így kiáltott fel a magyar kiküldöttek láttára: «Mindent visz­­szakövetelünk! Pozsonyt is!» Megállapítja továbbá a jelentés, hogy a visszaadott Ipolyság határ­­város jelentékeny harcászati fon­tossággal bír. A Ruszinföld új kormányzója Prága, október 10. A csehszlovák köztársaság kor­mánya a köztársasági elnök jogait gyakorolva, a Ruszinföld kormány­zóját saját kérelmére felmentette állásától és Párkányi Iván dr. mi­nisztert a Ruszinföld kormányzójá­vá nevezte ki. Magyar zászló Rákóczi szülőfalujának Szeged, október 10. A délmagyarországi görögkatoli­kus egyházközség vasárnap Szege­den gyűlést tartott. A gyűlés foglal­kozott a ruszin kérdéssel és Lado­­merszky Béla dr. lelkész indítványá­ra a magyar görögkatolikusság me­leg testvéri köszöntését küldi a fel­vidéki ruszinoknak. Erős a hitünk — mondja a határozat —, hogy a ruszin nép, amely szláv ajkú ma­gyarnak vallotta magát, nem fogja tovább tűrni a cseh uralmat. A közgyűlés elhatározta, hogy Rákóczi szülőfaluja, a most még megszállott Borsi község számára két magyar zászlót küld.

Next