Esti Kurir, 1938. október (16. évfolyam, 221-246. szám)
1938-10-11 / 229. szám
Budapest, 1938 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY október 11, kedd MA VÁLASZOLNAK A CSEHEK A MAGYAR KÖVETELTEKRE A pozsonyi Ilinia-Zlcs közepe ma déltől: német-cseh határ Tegnap megindultak Komáromban a világszerte nagy érdeklődéssel várt tárgyalások az elszakított Felvidékre vonatkozó magyar követelések kielégítése ügyében. Meghatottan gondol Magyarország népe arra a lelkes és meleg fogadtatásra, amelyben az elszakított vidéken élő testvérei a magyar delegációt és a tárgyalások megindulását köszöntötték. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg az eddigi jelekből, hogy a tárgyalások kedvező légkörben folynak. Ma reggelig a tárgyalás azzal az eredménnyel járt, hogy megállapodtak Sátoraljaújhely eddig cseh megszállás alatt tartott állomásának huszonnégy, s Ipolyság városának harminchat órán belül való átadásában. A magyarság ezt a megállapodást úgy veszi tudomásul, mint az egészséges rendezés folyamatának legkezdetét s mint szimbólumot, amely azt tanúsítja, hogy a magyar álláspontot a csehek is elfogadják. Hisszük és reméljük, hogy a tárgyalások tovább is nyugodt mederben fognak folyni és mindkét fél javára békés megegyezései fognak végződni, amely természetesen nem lehet más, mint a magyar álláspont teljes méltánylása, a magyar állásponté, amelynek igazát ma már az egész világsajtó elfogadja. A magyar követelések világosak, egyértelműek: csatolják vissza a magyarlakta Felvidéket haladéktalanul a történelmi országhoz s biztosítsák az elszakított Felvidék minden népcsoportja részére teljes önrendelkezési jogának érvényesítését. A magyar nemzet egységben, fegyelmezettségben és a maga igazságába vetett hitének benső nyugalmával várja a további fejleményeket, nyugtatóan fog hatni mindkét ország közvéleményére és elsősorban az érdekelt területek lakosságára, amely nyugalommal fogja várni a tárgyalások további menetét. Hivatalos jelentés a tárgyalásokról A komáromi tárgyalásról egyébként a következő hivatalos jelentést adták ki: A magyar és csehszlovák delegációk október hó 9-én este 7 órakor Komáromban megkezdték tárgyalásaikat. A kölcsönös üdvözlések után egyes előzetes kérdésekről folyt eszmecsere, amelynek során a csehszlovák kormány képviselői kifejezték készségüket abban az irányban, hogy a tárgyalások sikeres lefolytatásába vetett bizalmuk jeléül október hó 9-én éjféltől számított 24 órán belül átadják a magyar hatóságoknak Sátoraljaújhely városának eddig csehszlovák kézen lévő vasúti állomását és ugyanettől az időponttól számított 36 órán belül Ipolyság városát. A sátoraljaújhelyi állomás átadásával kapcsolatban a csehszlovák delegáció indítványára a magyar delegáció hozzájárult az állomáson való átmenő forgalom fentartásához a nehéz hadianyag szállításának kivételével. Ezután a két bizottság megkezdte érdemleges tárgyalásait, amelyek során a magyar delegáció vezetője ismertette a magyar követeléseket Ezek áttanulmányozására a csehszlovák delegáció megfelelő időt indítványozott, úgyhogy a tárgyalások folytatására előreláthatólag október hó 10-én kora délután kerül sor. A két delegáció reméli, hogy a tárgyalások megindulása még „Ruszinszkóhoz a cseheknek semmiféle joguk nincs" Varsó, október 10. A Kurier Czerwonny a következőket írja: A csehszlovák kérdésben nem szabad megállni a félúton. Semmiféle olyan megoldás, amely a cseh- szlovák köztársaság beteg szerveze-tének kérdését nem rendezi véglegesen, nem lehet hasznos Európa békéje szempontjából. Radikálisan kell meggyógyítani ezt a köztársaságot. Lehetetlen, hogy az a trianoni rém, amely húsz éven át mérgezte Európa légkörét és lehetővé tette, hogy Ruszinszkó a Komintern bázisa legyen Európában, újból feléledjen. Ha magunk elé képzeljük Csehszlovákia monstruózus krokodil alakját, egyszerűen meg kell rettennünk az új cseh-szlovák-ruszin államalakulattól, amely megvékonyodva ugyanolyan lehetetlen hoszszúságban húzódjék végig Lengyelország és Magyarország között. Ruszinszkóhoz a cseheknek semmiféle joguk nincs. Es a föld mind történelmi, mind gazdasági szempontból Magyarországhoz tartozott, azt viszsza kell adni a magyaroknak. Ezt remélhetőleg megértik maguk a csehek is. Ruszinszkó Magyarországhoz való visszatérése után a lengyel-magyar közös határ egész Európa számára a béke és az egyensúly biztosítéka lesz. Tuka kiszabadult Pozsony, október 10. (Inf.) A pozsonyi lapok jelentése szerint Tuka Béla dr. egyetemi tanár, akit annak idején szlovák szeparatista törekvései miatt jogerősen 15 évi fegyházbüntetésre ítéltek, az új szlovák kormány közbenjárására kiszabadult a fogságból. Tuka professzort legutóbb a Pilsen mellett felállított borg-i koncentrációs táborban őrizték. A professzor a szlovák kormány megalakulásának másnapján már elhagyhatta a tábort s a legközelebbi napokban visszatér Szlovákiába. Az új szlovák kormány által kihirdetett amnesztia alapján Pozsonyban is megkezdődött a politikai bűnösök szabadonbocsátása. Az utolsó 24 órában 30 politikai foglyot bocsátottak el a pozsonyi kerületi törvényszék fogházából. A legközelebbi napokban további tömeges elbocsátásokat várnak. Angol lapok a komáromi tárgyalásokról London, október 10. A legtöbb lap idézi a Reuter Iroda hosszú budapesti tudósítását a komáromi magyar-cseh tárgyalásokról, kiemelve, hogy kísérteties látványt nyújtott, midőn a magyar megbízottaknak gyalog kellett a drótsövénnyel elzárt Duna-hídon átmenni. Hangsúlyozzák a lapok, hogy Komárom lakossága egetverő lelkesedéssel fogadta a Kánya Kálmán külügyminiszter vezetése alatt megjelent magyar küldöttség érkezését. Az első megegyezés hírére a lakosság magyar lobogókat lengetve járta be az utcákat és a magyar ifjúság így kiáltott fel a magyar kiküldöttek láttára: «Mindent viszszakövetelünk! Pozsonyt is!» Megállapítja továbbá a jelentés, hogy a visszaadott Ipolyság határváros jelentékeny harcászati fontossággal bír. A Ruszinföld új kormányzója Prága, október 10. A csehszlovák köztársaság kormánya a köztársasági elnök jogait gyakorolva, a Ruszinföld kormányzóját saját kérelmére felmentette állásától és Párkányi Iván dr. minisztert a Ruszinföld kormányzójává nevezte ki. Magyar zászló Rákóczi szülőfalujának Szeged, október 10. A délmagyarországi görögkatolikus egyházközség vasárnap Szegeden gyűlést tartott. A gyűlés foglalkozott a ruszin kérdéssel és Ladomerszky Béla dr. lelkész indítványára a magyar görögkatolikusság meleg testvéri köszöntését küldi a felvidéki ruszinoknak. Erős a hitünk — mondja a határozat —, hogy a ruszin nép, amely szláv ajkú magyarnak vallotta magát, nem fogja tovább tűrni a cseh uralmat. A közgyűlés elhatározta, hogy Rákóczi szülőfaluja, a most még megszállott Borsi község számára két magyar zászlót küld.